Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
E Döntés személyi kérdésekben A Népköztársaság Elnöki Tanácsának ülése Az Elnöki Tanács keddi ülésén, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott. Érdemei elismerése mellett nyugállományba vonulására tekintettel felmentette tisztségéből Faluvégi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét, Hetényi István pénzügyminisztert és Szakali Józsefet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. Az Elnöki Tanács Maróthy Lászlót a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökévé, Berecz Frigyest, a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Ballal Lászlót a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé, Medgyessy Pétert pénzügyminiszterré választotta meg. Az' Elnöki Tanács ülését követően, a Parlament Nándorfehérvári termében Lo- sonczi Pál előtt Berecz Frigyes. Ballai László és Medgyessy Péter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Faluvégi Lajosnak, Hetényi Istvánnak és Szakali Józsefnek. A kitüntetéseket kedden az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöké adta át. Jelen volt Kádár János, Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kál. lai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. ☆ A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével december 30-án, ülést tartott. Meghallgatta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának tájékoztatóját, az MSZMP KB december 28-i üléséről. Az elnökség megvitatta, elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. BALLAI LÁSZLÓ Ballai László 1929.ben született a Hajdú-Bihar megyei Darvas községben. Sokgyermekes parasztcsaládból származik. 1952-tól tagja a pártnak. Tanulmányait 1956-ban fe. jezte be a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol általános közgazdadiplomát szerzett. Dolgozott a Mohácsi Járási Tanácsnál, a párt Budapest IX. kerületi, illetve a Marx Károly köz- gazdság tudományi egyetemi bizottságán, később az Országos Tervhivatalban, majd a Magyar Szocialista Munkás, párt Központi Bizottságának apparátusában. 1980-tól a KB gazdaságpolitikai osztálya- nak vezetője és a Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottságának tagja volt. A Magyar Közgazdasági Társaság tagjaként is aktivan közreműködött a gazdaság- irányítási rendszer korszerűsítésében. BERECZ FRIGYES Berecz Frigyes, a kormány új elnökhelyettese, 1933-ban Budapesten született, munkás, családban. A posta műszerész- iparostanuló iskolájában szerzett szakképzettséget. 1949-től, a Magyar Néphadseregbe teljesített szolgálatot. Később a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott. először elektroműszerészként, majd üzemvezetői, gyáregységvezetői és igazgatói beosztásban. 1981-től. a BHG Híradás- technikai Vállalat vezérigazgatója. 1902 óta tagja a pártnak. 1964- ben, a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán szerzett diplomát. Elvégezte az egyetem gazdasági mérnöki szakosító tagozatát is. 1980-ban, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjává választót, ták. MEDGYESSY PÉTER Medgyessy Péter, 1942-ben született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1966-ban szerzett diplomát. Munkáját. a Pénzügyminisztériumban kezdte, s azóta ott dolgozik. 1970-től, a pénzügyi irányítás több fontos vezetői posztján tevékenykedett, mindenekelőtt az ár- és adórendszer kérdéseivel foglalkozott behatóan. Közreműködött a közgazdasági, pénzügyi szabályozás korszerűsítésében. 1965- től tagja a pártnak. 1973-ban felvették a Nemzetközi Allampénzügyi Intézet tagjai sorába. A nemzetközi pénzügyi élet fontos kér. déseirő] több elemző tanulmányt publikált. 1982-ben miniszterhelyettessé nevezték ki. Tagja a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi szakosztálya elnökségének. Ülésezett az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) ménnyel arányos bérkifizetésre lesz lehetőség. Nagyoob lesz a különbség a dolgozók jövedelmi viszonyaiban. A szabályozók jogosan megszigorítják, szankcionálják a megalapozatlan bér- és jövedelemkifizetéseket — mondotta Géczi János. Hangsúlyozta, hogy a pát^ megyei testületéi a társadalompolitikai kérdések közül nagyon fontosnak tartják a munkásság, az ' értelmiség helyzetével, a szövetségi politika gyakorlati megvalósításával, a tanácsi, szakszervezeti, KISZ- és népfrontválasztások után az új testületek működésével, a társadalmi élet demokratikus fórumaival, a vállalati irányítás korszerűsítésével ösz- , szefüggő politikai feladatokat. Kiemelte, hogy a következő évben is növelni kell a testületi munka szerepét, elő kell segíteni a dolgozók fokozottabb bevonását közös ügyeinkbe. Ezt követően arról szólt, hogy az 1956-os események 30. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések elősegitet- ,ték, hogy hitelesebb kép alakuljon ki az ellenforradalom elleni küzdelemről, a ■ konszolidáció folyamatáról, az emberek helytállásáról. Felhívta a figyelmet arra, i.hogy az idősebb korosztály politikai tapasztalatainak hasznosítása a mai feladatok megoldása szempontjából is öúhp* of lorj Az ideológiai, kulturális tevéken vségről az alábbiakat mondta: Javult a párttagság fel- készültsége, reálisabb helyzet- ismerete. Jobban eligazodnak belpolitikai és nemzetközi kérdésekben. Ennek ellenére mégis azt kell mondani, hogv a növekvő követelmények tükrében nem elégséges a pár-tszenvozefek. a tagság ön* á”ó kendémén vpzé.se politikánk érvelő magyarázata. a helyi kérdésekben az aktív politizálás. Nem tudnak fellépni elég határozottan a téves nézetekkel, a káros gyakorlattal szemben. Ez összefügg hiányos informálásukkal, politikai felkészültségükkel, de sokszor a bizonytalanság kényelmességgel is párosul. Egyik döntő kérdés a jövő évi feladatok megvalósításában az, hogy mennyire tudjuk megteremteni a tudati, erkölcsi feltételeket. A kulturális, egészségügyi, az életmóddal kapcsolatos kérdéseknél az értelmiségi politika gyakorlatánál a minőségi, a tartalmi jegyek kibontakoztatása került előtérbe — folytatta, majd a pártéletről szólva kifejtette. hogy a kongresszusi határozatok szellemében a munka színvonala, a pártmunka hatékonyságának javítása útján lassul az előrehaladás. Az alaipszservezeti életben jelentősek a különbségek. Tudatosabban kell segíteni, hogy minden pártszerv önállóbban, kezdeményezőbben. változatosabb módszerekkel dolgozzon. Rendkívül nagy szerepe van a párttagok személyes tevékenységének is. Meleg szavakkal emlékezett meg Kádár János elvtárs Nógrád megyei látogatásáról. E gondolatok jegyében köszönöm meg a végrehajtó bizottságnak éves munkáját, kezdeménvező, nyílt, felelős tevékenységét. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánk csak akkor lehet sikeres, ha a politikai célkitűzések megfelelnek az emberek érdekeinek, ha meg tudjuk nyerni egyetértésüket, cselekvő támogatásukat. Kívánom, folytassuk ennek szellemében tovább munkánkat a párt. a nép üevének szolgálatéban. Eredményekben gazdag, boldog új évet kivártok! — mondotta végezetül a megyei pártbizottság első titkára. Üdvözlő táviratok Január elseje, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözletét küldött Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének. it Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György. a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Fidel Castrót, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökévé történt újraválasztása alkalmából. (MTI) Mitterrand üzenete Habrénak Francois Mitterrand francia elnök a múlt héten üzenetet küldött fiával Hisszén Habré csádi elnöknek — szivárgott ki kedden a francia elnöki palotából. Mitterrand az üzenetben kifejtette Habrénak. hogy Franciaország nem ismeri el soha Csád kettéosztását. de nem veti be fegyveres erőit a 16. szélességi körtől északra az ottani országrésznek a n’djatnenai kormány ellenőrzése alá helyezése érdekében. A francia kormány az eddigi politikát folytatja, vagyis hozzájárul a csádi hadsereg fegwerzéséhez, és segít neki megvédelmezni állásait a 16. szélességi körtől délre. Adott esetben kész részt venni ennek a déli országrésznek a védelmében. ^ NÓGRÁD - 1986. december 31., szerda Béke és biztonság Irta: Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár ■ nemzetközi események jellegét tekintve az 1986-os év aligha különbözött a korábbi esz- * tendőktől. Az ellentmondásos nemzetközi fejlemények mellett olyan új felfogások és törekvések is megfogalmazódtak, amelyek alapjait képezhetik a világpolitikai tendenciák kedvező irányú megváltoztatásának. A változások legfőbb sajátossága, hogy az új folyamatokra utaló jelzések Moszkvából érkeznek. Ezek lényege. hogy a világbéke megőrzése lett a legfőbb prioritás a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében s ennek kell alárendelni a nemzetközi osztályharc valamennyi más komponensét. A fegyverkezés ugyanis olyan méreteket öltött, hogy miatta az emberiség fordulóponthoz érkezett többé nem fokozható a fegyverkezés anélkül, hogy az ne idézné elő a világ elpusztulásának közvetlen veszélyét. A leszerelés, a nemzetközi biztonság ügyében létrejött az államok kölcsönös függése, egyszersmind egymásrautaltsága. A kialakult helyzetben. — különösen a fegyverkezésben élenjáró országok számára — tarthatatlan a konfrontáció politikája. A fegyverkezési folyamat komplex és az egész világot átfogó jellege miatt a leszerelés politikája is átfogó kell, hogy legyen, magába foglalva az államközi kapcsolatok és politikai tárgyalások, a nemzetközi szervezetek, s intézmények, a gazdasági, a tudományos-műszaki, a humán és más kontaktusok egész rendszerét. A nemzetközi biztonság tartalmának és követelményének mai megközelítését mutatják többek között a nukleáris és a hagyományos fegyverek felszámolásával, illetve csökkentésével kapcsolatos új stílusú szovjet kezdeményezésekAz 1985. novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó óta eltelt időszak eseményei ellentmondásos képet mutatnak. Mindenképpen kedvező, hogy a fegyverzetkorlátozási tárgyalások elmozdultak a holtpontról és egyes részleges megállapodások az elérhetőség közelébe kerültek. Biztató az is, hogy rendszeressé vágtak a szovjet—amerikai' konzultációk a regionális konfliktusok kérdéseiben, új lendületet kaptak a kétoldalú gazdasági, kulturális, tudományos és más kapcsolatok. A Reykjavik- ban tartott csúcstalálkozó eseményei jól példázták azonban a nehézségeket Is. Közöttük azt, hogy az amerikai vezetés mind ez ideig nem határozta el magát az átfogó leszerelés ügyének támogatása mellett, s mereven ragaszkodik a súlyos következményekkel járó űrfegyverkezési programhoz. Miközben tehát a szovjet vezetés korszerű gondolkodásmódja pragmatikus értelemben véve szakított a fejlődést hátráltató egyes ideológiai tételek abszolutizálásának gyakorlatával, az amerikai vezetést jórészt jellemző neokon- zervatív beállítottság viszont nehezen leküzdhető akadályként tornyosul a világpolitikai tendenciák kedvező irányú megváltoztatásával szemben. A Varsói Szerződés és a NATO közvetlen érintkezése az európai földrészen a legveszélyesebb, s ígv itt létfontosságú a katonai csökIron^ácA. TMytntó. hogy talán l«be+övá válik a köz-sp- hatótávolságú nukleáris fegyverek számának csökkentése, illétve később a felszámolásuk. A nyugat- európai politikai körök ezzel kapcsolatos magatartásában sajátos kettősség figyelhető meg: amikor túlságosan elhidegül a két nagyhatalom viszonya, a józan felfogású nyugateurópai politikai tényezők a viszony javítása érdé-7 kében aktivizálódnak, mihelyt konkréttá válik viszont a szovjet—amerikai megegyezés lehetősége, a nyugat-európai kormányzatok állásfoglalásaiban az aggodalmak * kerülnek előtérbe. Jól érzékelhető ez az Európában telepített közép-hatótávolságú' nukleáris hordozók teljes felszámolása ügyében. Reyk- javikban kirajzolódott egy szovjet—amerikai megállapodás lehetősége Európa nukleáris fegyverektől való megszabadításáról. Jóllehet korábban éppen a nyugat-európaiak szorgalmazták az úgynevezett nullaváltozat érvényesítését, a csúcstalálkozó után az NSZK és több más ország kormánya, a nukleáris eszközök teljes felszámolása helyett csak a számuk csökkentése mellett .szállt síkra. Felfogásuk szerint a esetleges szovjet—amerikai megegyezés következtében megnövekszik a szocialista országok katonai súlya az európai földrészen. A Varsói Szerződés tagállamai viszont a nukleáris hordozók tel jes felszámolásával egyidejűleg szorgalmazzák minden más fegyverfajta redukálását célzó tárgyalások haladéktalan elindítását-.. A közös biztonság új feltételei megteremtésében kiemelkedően fontos az atomfegyver-kísérletek beszüntetése, s a katonai tevékenységek ellenőrzésének a kiépítése. A Szovjetunió számára bizonyára nehézségekét okoz, hogy hosszú hónapok óta, az egvoldalúan vállalt moratórium következtében nem folytat jelentős fejlesztési kísérleteket- Az elégséges biztonság koncepciójába azonban beleillik ez a lépés, s kedvező feltételeket teremthet a fegyverkezéssel összefüggő szándékok megítéléséhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom újjáépítéséhez. 1986-ban a legjelentősebb frontáttörés a fegyverzetkorlátozás terén a helyszíni ellenőrzés kérdésében következett be, hiszen ez nélkülözhetetlen bármilyen jelentősebb katonai jellegű kölcsönös korlátozás végrehajtásához. Az amerikai eszközökkel és amerikai személyek kezelésében működő ellenőrzőpontok Szemtpala- tyiruszk térségében, illetve a hasonló szovjet állomások létesítése Nevadában úttörő jelentőségűek, miként a stockholmi megállapodás megszületése, illetve a vegyi fegyverekkel összefüggő helvszfni ellenőrzés küszöbönálló megoldása is. Mindez előrelépést jelent a tényleges fegyverzetkorlátozásokhoz evezető úton. L ényegében szinte valamennyi jelentősebb politikai erő pozitívan értékeli az Ú1 tendenciákat, ígv a fejlődő országok külpolitikai aktivitásában is mind nagyobb helyet foglalnak el a fegvverzetkor- látozással összefüggő kérdések. Az el nem kötelezett mozgalom országai — miként az 1986. évi hararei csúcstalálkozó döntései is tanúsítják — támogatják a nukleáris kisérletek moratóriumát. a nukleáris fegyverzetek befagvasz- té<át. flörtnek a világűr A kialakult. kai hplv7p<bcn a” vn tonságpolikkai törekvések szempontjából felértékelődött az összeurópai folyamatok továbbvitelének jelentősége. Az 1986. évi európai fejlemények kétségkívül azt mutatják — jóllehet ezen a területen is érzékelhetők a korábbi évek kedvezőtlen világpolitikai tendenciái — ösz- szességében nem következett be törés a kelet— nyugati kapcsolatok európai szférájában. A helsinki záróokmány fórumai kifejezetten jótékony hatást gyakoroltak az enyhülés kontinuitásának fenntartására, kezdeményezéseikkel mintegy áthidaló szerepet töltöttek be az általános lehűlés időszakában. K ülönlegesen fontos hangsúlyozni a záróokmány mindhárom kosarának egyenértékűségét. Több területen ’ 1983 óta jelentős előrelépésre került sor, ugyanakkor a gazdasági, a tudományosműszaki együttműködés feltételei rosszabbodtak. Ezért fontos lenne, hogy a gazdasági együttműködés előmozdításának kérdései, az ezzel összefüggő úi kezdeményezések az egvik központi helyet foglalják el a bécsi találkozón. A kulturális, az oktatási, a tájékoztatási együttműködés. az emberek közötti kapcsolatok stb. kérdéseit illetően rendkívül bonyolult az előrehaladás a társadalmi rendszerek különbözősége, a gyakorlatok erőteljes eltérései miatt 1983 óta azonban ezen a téren is van számottevő mozgás. Korábban elképzelhetetlen lett volna olyan tanácskozás, mintáz ottawai, a berni értekezlet vagy a budapesti kulturális fórum. Bebizonyosodott ezek kapcsán, hogy a közös dokumentumok elmaradása nem gyengíti az európai nemzetek kulturális identitásának, kontinensünk közös kultúrája erősítését célzó törekvések kifejtését, van lehetőség a kölcsönös közeledésre. A szocialista országok Bécsben is szorgalmazzák az emberi logok széles körű biztosítását célzó nemzetközi együttműködést. A Magyar Népköztársaság is részese az új szovjet kezdeményezéseknek, minthogv ezek általában a szocialista országokkal folytatott konzultációk termékei. Nyilvánvaló, hogy ezek a javaslatok, ez a gyakorlat megfelel a szocialista Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekeinek, mert iobb, feszültségűién tesebb világot és normális kapcsolatok megteremtést tűzik ki célul, s ez egy olyan kis nyitott országnak, mint hazánk, különösen fontos. A világbéke megőrzése közös feladat. amelyből megfelelő aktivitással mindenkinek ki kell vennie a részét:a kiegyensúlyozott nemzetközi állásfoglalásokkal, javaslatokkal. a közös szocialista kezdeményezésekben való részvétellel, ezek képviseletével a nemzetközi porondon, a párbeszédek, kontaktusok szorgalmazásával. Magyarország külpolitikai gyakorlatának alaptézise, hogy nincs olyan vitás nemzetközi probléma, amelyet ne lehetne tárgyalások útján rendezni- Ez vezérli a magyar külpolitikát a nemzetközi biztonság kérdéseiben, s ezzel kapcsolatos ténv, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1986. december 5-én nagv szó- többségge! ha+ározattá emelte a Magyar Nénköz- társaság által a fiz szocialista or-zág nevéb»n eiő- teriesztett. az -áífogó bék» és biztonság rend zer-Spek merteremtís^i-e vonatkozó javaslatot.
