Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
Kádár János megyeszékhelyen történő látogatása során felkereste a balgótaijáni Kohászati Üzemeket is. Geonov űrhajós — kemerovói testvérmegyénk szülötte — budapesti tartózkodását megszakítva látogatott el Salgótarjánba. ahol találkozott az SKÜ Komarov brigádjával. Az úttörővezetok országos tanácskozásának adott otthont az elmúlt hetekben Salgótarján. Az év eseményei képekben Megyénk jelentős idei eseményei közé tartozik Szécsény várossá avatása. Képünk a település új lakótelepéről készült. 'A szakszervezetek országos kongresszusán a nógrádi küldöttek. Teljesültek a legfontosabb társadalompolitikai célkitűzések Beszélgetés Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével Eseményekben, történésekben gazdag volt az idei esz-, tendő Nógrád megyében is. Megkezdődött a VII. ötéves terv végrehajtása, a helyi tanácsok a gazdálkodás új rendje szerint tevékenykedtek a településeken élők érdekében, a megyei tanács beszámolt munkájáról a kormány előtt, gyarapodtak városaink, falvaink, maradtak megoldásra váró gondok is, s keletkeztek új feszültségek. Az év tapasztalatairól, a lakosság életkörülményei alakulásával kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk Devcsics Miklóssal, a Nógrád Megyei Tanács elnökével. — Mostanában gyakran emlegetjük a vártnál nehezebb körülményeket. Megyénkben mindezek milyen hatással voltak a tanácsok gazdálkodására, a tervben megfogalmazott feladatok teljesítésére? — Ha a munka feltételei nehezebbé válnak, általában felvetődik a korábbi elképzelések felülvizsgálásának igénye. Mi ezt nem tettük, hiszen többéves munkával, a reális lehetőségek számbavételével határoztuk meg a megye középtávú tervét, amelynek idei legfontos ibb társadalompolitikai célkitűzései teljesültek. örvendetes, hogy 1986-ban is több mint 1300 nógrádi család költözhetett új otthonba. Olyan számottevő létesítmény készült el. mint a hasznos! víztározó. Két év alatt megépült hét törpe vízmű, átadás előtt a balassagyarmati szennyvíz- tisztító telep, előkészítés alatt a salgótarjáni. Jelentős munkálatok történtek a környezetvédelem érdekében, hamarosan hozzálátunk egy veszélyes hulladékgyűjtő kivitelezéséhez. Salgótarjánban, Balassagyarmaton jó ütemben készülnek a gimnáziumok, az előzőt már szeptemberben birtokukba vehetik a középiskolások. Folyamatos a balassagyarmati kórház rekonstrukciója, Időarányos a pásztói egészségügyi intézmény korszerűsítése. E néhány példa is érzékelteti, hogy kiemelt programjainkat megvalósítottuk. Kedvező, hogy emellett céltámogatásokkal, a helyi erőforrások mozgósításával az elmúlt években ötven százalékkal több út épült vagy került felújításra a megyében, mint a korábbi tervciklusban. A posta vezetőivel folytatott tárgyalás eredményeként a megyeszékhely telefonközpontja 2000 állomással bővülhet, napirendre került Balassagyarmat. Pásztó. Bátonytere- nye, Mátraterenye, crossbarhálózatba való bekapcsolása. Jelentősnek tartom, hogy a nehezebb helyzetben is vállalni tudtuk az új megyei könyvtár építését, Szécséoy- ben, Nézsán, Cereden művelődési ház létesül. A tervezést is minősíti tehát, hogy eredeti elképzeléseinken nem kellett és nem kell alapvetően módosítani, a középtávú terv első esztendejére megszabott legfőbb feladatok teljesültek. — A legutóbbi tanácsi választásokon, falugyűléseken sok közérdekű kérés, javaslat hangzott el. Mi a sorsa a lakossági felvetéseknek? — Keresni kell az útját annak, hogy az anyagi lehetőségekhez mérten a tanácsok megoldják a települése’.en élők közérzetét zavaró gondokat, javítsák az életfeltételek minőségét. Ennek látványos példája a falusi kereskedelmi hálózat rekonstrukciója. A SZÖVOSZ, a helyi tanácsok, a megyei tanács és a lakosság erőforrásaiból mintegy 100 millió forint jutott e célra. Elkezdődött a villamos hálózat korszerűsítése, céltámogatási program keretében a kezdeményezésekhez kapcsolódva, idén és jövőre száz általános iskolai tanterem kapott és kap a követelményeknek megfelelő felszerelést. — Ha az anyagi erőforrások nem bővültek, mi módon lehetett néhány területen többletfeladatokat is teljesíteni? — Sokat jelentett, hogy január elsejétől a tanácsok gazdálkodásának keretei módosultak. Jelentősen megnövekedett a helyi testületek önállósága s ezzel párhuzamosan felelőssége is. A legtöbb helyen gyorsan felismerték, hogy a terület gazdáiként okosan kell tevekeny- kedniük, ésszerűbben szükséges felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Tapasztalni, hogy ott, ahol a helyi tanácsok a kölcsönös érdekek alapján gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a környező gazdasági egységekkel, a lakosságot aktivitásra serkentő célokat tűztek ki, az eredmények sem maradtak el. Salgótarjánban például a síküveggyár, a kohászati üzemek, Bátonyte. renvén a Nógrádi Szénbányák, a falvakban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói átlagon felül vállaltak a lakásépítés, közművesítés feladataiból. — Ma a nógrádi települések fejlesztését általában a nagyobb tervszerűség jellemzi. A tudatosabb munkát bizonyítja a rendszer- szemléletű gondolkodás, a realitások figyelembevétele, a bátor kezdeményezések. Balassagyarmaton, Pásztón, Romhámyban, de néhány kisebb településen is, mint Ma. gyamándorban, Cereden, a tanács szervező, koordináló feladatokat vállalt magára a pótlólagos eszközök feltárásáért. A településfejlesztési célokat összehangolták a vállalati, szövetkezeti elképzelésekkel. A helyi tanácsok önállóságának növekedése a legtöbb helyen mozgásba hozta a korábban fel nem ismert, vagy ki nem használt tartalékokat. Persze e területen . is., akadnak feszültségek. Ahol a régi szerint gondolkodnak, kényelmesek, valami külső segítségre várnak, bizony lemaradnak. Emiatt is nyilvánvaló a települések differenciált fejlődése. A megyei tanácsnak pedig arra van lehetősége, hogy ' a kezdeményezőket, a kiemelt programokhoz csatlakozóikat a céltámogatással segítse. Terven felüli feladatokra csak ott vállalkozhatnak, ahol vállalati, lakossági erőforrásból 'S fedezetét előteremtették. Emlékezetes a berkenveiek példája, akik több mint kétmillió forintot adtaik össze bevásárlási feltételeik javítása érdekében, s ezzel az áfész vezetőit, a nógrádi közös tanácsot is lépésre „kényszerítették” új üzlet építésére. Az ilyen kezdeményezések valóban utat nyitnak az igények kielégítéséhez. Ilyen racionális megoldásokkal lehet terven felüli feladatokat megvalósítani, de csakis így.-g A tanácsok az elmúlt időszakban növekvő szerepet töltenek be a szociálpolitikában. E területen mit hozott a mögöttünk levő esztendő? — A rendelkezésre álló lehetőségeken belül elsősorban két réteg: az időskorúak és a pályakezdők életfeltételein igyekeztek segíteni a tanácsok. Fontosnak tartjuk a kérdés komplex megközelítését. A rászorulók, folyamatos anyagi segítséget kannak, az öregek napközi otthonaiban szervezett az ellátásuk, a róluk való gond >s- kodás. Sokat jelent a megye- székhelyen idén átadott szociális otthon. Megépült az úgynevezett nyugdíjasok háza. Az Ifjú csalódalapt'.ók lakásgondjainak megoldását szolgálta a hároméves lakás- éoftési program, a különböző kedvezmények, támogatási formák. Sn.inos. a emblémák p'zv része úirn^erme'ő- dik. A fiatalok ese*ében az alacsonv iövedelmek miatt nebe-robbé vált az oH'honte- remtése. Mindezek enyhítésére a tanácsok önmagukban képtelenek. Bármennyire is fontos a szerepük, nem csökkentheti a vállalatok, a családok felelősségét. — A számvetés idején ejtsünk néhány szót a gazdálkodás színvonalával kapcsolatos tapasztalatokról is... — A tanácsi gazdaságban is felmerültek új kérdések. Az egyik: a rendelkezésre álló eszközöket milyen hatékonysággal használják fel? Azt hiszem, el kell fogadnunk, hogy a nem termelő szféra — egészségügy, oktatás, közművelődés stb. — fogyasztásának mértéke nem haladhatja meg a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Mivel ezen a területen bizony nagyobb volt a fel- használás, előtérbe kerültek a gazdálkodás minőségével összefüggő teendők. Pontosabban fogalmazva, arról van szó, hogy nem elég csupán létrehozni az új létesítményeket, vizsgálni kell azt is: hogyan, milyen hatékonysággal működnek azok. — Említene néhány példát. .. — A hatékonyság, a minőség vizsgálata mindenütt központi kérdés. A tanácsok elkezdték a családi házak minőségének vizsgálatát, s kiderült, mennyi a rosszul tervezett, kivitelezett épület. De akad új iskola, amelynek kazánja alkalmatlan a tér be fűtésé re, átadnak lakásokat, amelyek már két-három év múlva korszerűsítésre érettek. Ezeken csak úgy lehet változtatni, ha a tervező. a kivitelező egyaránt tisztességesen teljesíti a dolgát, • ha csak a lelkiismeretesen végzett munkát fizetjük meg. Jogos igény velük szemben is, hogy olyan terméket állítsanak elő, amelyeket maguk is szívesen használnak. E területen a szemlélet és a gyakorlat alapvető módosítására van szükség. — S vajon a meglevő értékeinket mindig ésszerűen hasznosítjuk? — Nem mindig a legcélszerűbben. Felvetődik: vajon minden intézményünket a leghatékonyabban működtetjük-e? Egy tizenhétezres lélekszámú településen például hét művelődési objektum található. Nem ártana átgondolni, valóban szükséges-e mindegyik, miközben egyiket- másikat üresen működtetjük. Kell-e egy kisközségben falusi és iskolai könyvtár? Meggondolandó, ha a faluban a gazdasági egység üzemorvosi rendelőt épít, kell-e a községi orvosi szolgálat is, vagy egjVittműködhet a kettő.. Csupán példákat szerettem volna felvillantani arra, hogy találkozni még párhuzamos fejlesztésekkel, az anyagi erőforrások szétaprózásával. Valóban jelentős értékekkel rendelkezünk, s nem lehet közömbös kezelésük, üzemeltetésük. A fejlesztések sorrendjének átgondolt meghatározása, intézményeink' ésszerű, önfinanszírozó, takarékos üzemeltetése legalább olyan fontos követelménye a gazdálkodásnak, mint a termelőegységek jövedelem terme 1 ő képességének növelése. — A tanácsok fontos feladata a munkaerő-gazdálkodás. Az ismert intézkedésekkel kapcsolatos tennivalókra fclkészüPek-e? — Népgazdasági érdek, h,>gy az alacsony hatékonysággal, veszteségesen dolgozó vállalatoknál alapvető változások következzenek be, s ez várhatóan bizonyos munkaerő-átcsoportosításokkal jár. Emellett meg kell oldanunk azok foglalkoztatását is, akik a munkahelyeken kisebb teljesítményt nyújtanak, akik nem felelnek meg a követelményeknek s emiatt a vállalatok nem tartanak igényt rájuk. A foglalkoztatásuk állami feladat, s a tanácsoknak fel kell készülniük az ebből adódó tennivalók teljesítésére. Természetesen ez nera képzelhető el a gazdasági egységekkel való együttműködés nélkül, közösen kell keresnünk annak lehetőségét, hogy a feleslegessé váló munkaerőt esetleg vállalaton belül, a termékszerkezet átalakításával keletkező új munkahelyeken miként lebet majd a leghatékonyabban foglalkoztatni. Vannak e területen más kötelezettségeink is, így például a fiatal, pályakezdő lányok, a csőikként munkaképességűek elhelyezkedése. Az ezek megoldását szolgáló programok most vannak kidolgozás alatt. — A párt Központi Bízott^ sága november 19—204 határozatában megjelölte gaz. daságunk útját, s ez feltételezi a termelés struktúrájának (módosítását, a gyorsabb műszaki fejlesztést. Mindehhez a szakképzett mun. kaerőt biztosító, racionálisabb munkaerő-gazdálkodás kell. Arra azonban továbbra sincs biztosíték, hogy min. denki ott talál majd munkát,' ahol leginkább szeretne, az ebből eredő feszültségekkel is számolni lehet. Űjabb lépések szükségesek a munka- időalap védelme érdekében is. — Alapvető, hogy a munkahelyeken kevesebb legyen az üresjárat, javuljon a szervezettség. Nem könnyű ezen máról .holnapra változtatni, Véleményem szerint a munkafegyelem javítása elsősorban tehát munkaszervezés kérdése. Példaként említhetem a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat, a megyei szolgáltatóipari vállalatot, a szécsénvi termelőszövetkezetet, amelyek bizonyítják, hogy ahol igényesen állítanak feladatokat, következetes a számonkérés, a teljesítmény sem marad eL Nem egymás győzködése. hanem a cselekvés a döntő *é- nyezője annak, hogy részfolyamatokat és érdekeket alá-, rendeljünk az egésznek, összhangba hozzuk a gazdaság növekvő pályára állításáért. — Már nyilvánosságra került, hogy 1987 ben a korábban tervezettnél kevesebb anyagi eszköz áll a tanácsok rendelkezésére megyénkben is. Veszélybe kerülnek-e ezzel a VIL ötéves terv célkitűzései? — Amikor a lakossági igényekről és kielégítésük lehetőségeiről beszélünk, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a települések fejlődése a népgazdaság jövedelemtermelő képességétől, a rendelkezésre bocsátott eszközök ésszerű felhasználásától függ. Okos gazdálkodással néha a kevesebből is több hozható létre. A megyei tanács testületé hamarosan meghatározza az 1987. évi konkrét feladatokat. Bizonyos, hagv megyénkben folytathatjuk a kiemelt társadalompolitikai programokat: a lakásépítési, az ivóvízellátás, a középiskolai oktatás, az egészségügy feltételeinek javítását. Vannak életünkben azonban olyan dolgok is, amelyekhez elsősorban nem pénz kell. Természetes az igény a ló szolgáltatás, kereskedelmi ellátás iránt. Zavarja az ái- lamoolgárokat a fogyasztók megkárosítása, a bürokrácia. A tanácsok kötelessége —. még ha néha nénczerűtlen ;s —, hogv a lakosság jngos ész. revételeit figvelembe véve ezek ellen fellénienek. — Az idei tapasztaltatok a feszültségek ellené, re is reményt adnak az 1937- re megfogalmazódó . feladatok teljesítéséhez, a megye további gvaraoodásához. Ehhez a nem könnyű munkához kívánok h<M{y5<._ nredménvek- ben gazdag, boldog új évet a megve minden lnVői^náV. orszáv^vuipsj kéovit oedig külün a völnsziókprülriem- ben élő államnnlgároknak! — Köszönjük a beszél gg. téri! M_ Szabó Gyula
