Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

1 AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 307. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1986. DECEMBER 31., SZERDA TILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! «] esztendőt Ülést tarlóit az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága A munkában nem könnyű, az eredményekben a vártnál szerényebb esztendő Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága ‘eg­ri ap Salgótarjánban tartotta soron következő ülését. A testület megvitatta és elfo­gadta a humán értelmiség helyzetéről. társadalmi sze­repéről, a körükben végzett politikai munka feladatairól szóló jelentést. Tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottsága legutób­bi üléséről. A tanácskozáson Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára szólt az idei esztendő munkájának főbb tapaszta­latairól. Az 1986-os évet tömören úgy jellemezhetjük. hogy munkában nem könnyű, ered­ményekben a vártnál szeré­nyebb. néhánv területen fe­szültséggel terhes volt. A következő év feladatait, le­hetőségeit ismerjük. A Köz­ponti Bizottság novemberi, decemberi határozata, az Országgyűlés téli ülésszaka a népgazdasági térvet és költségvetést jóváhagyta. A végrehajtó bizottság 1987- re szóló munkaprogramját elfogadta. Változásra van szükség Tudatában vagyunk, hogy ezek tükrében a politikai munka eszközeivel is foko­zottabb segítséget kell adni ahhoz, hogy elfogadtassuk: munkánkban jelentős vál­tozásra van szükség annak érdekében, hogy az utóDbi évek kedvezőtlen tendenciáit megfordítsuk, hogy a kong­resszusi határozat szellemé­ben a gazdasági növekedést meggyorsítsuk, teljesítőké­pességét fokozzuk, gazdasá­gosságát javítsuk; hogy az életszínvonalra, az életkö­rülményekre vonatkozó el­képzeléseinket megvalósít­suk; hogy a politikai aktivi­tást, a tudatosságot, az erköl­csi felelősséget, munkánk eredményességét növeljük. Legfontosabb feladatunk volt és marad a párt XIII. kongresszusa, a megyei párt- értekezlet határozatainak el­fogadtatása, a végrehajtás­hoz szükséges politikai ten­nivalók meghatározása. En­nek szellemében, középtávra szóló terveink alapján Kell szervezni az időszerű gazda­sági, társadalmi, kulturális feladatok megvalósítását az eddiginél is nagyobb igényes­séggel, eredményességgel — mondotta bevezetőül. A továbbiakban arról be­szélt, mi jellemzi a megyében élők politikai hangulatát. Hangsúlyozta, hogy az embe­rek nagy többsége megbecsüli rendszerünk alapvető vív­mányait, elfogadja és ma­gáénak vallja a párt XIII. kongresszusán meghatározott célkitűzéseket, a VII. ötéves terv fejlesztési elképzelé­seit. A megyénkben élők reá­lisan számolnak azzal, hogy a feilődésünk nehezebb sza­kaszában a gazdaság növe­kedésének meggyorsítása, jö­vedelemtermelő képességének fo'-ozása. az életviszonyok a- vitása bonyolultabb, nehe­zebb feladatot jelent. Azt is tudják, hogy munkánk külső teltételei sem alakulnak szá­munkra kedvezően. Tisztá­ban vannak azzal, hogy az ország helyzete, jövőnk ala­kulása szorosan összefügg a gazdaság fejlődésével, tel­jesítményének alakulásával. Kifejtette, hogy a Közpoiti Bizottság novemberi határo­zata alapján az elmúlt hetek­ben lezajlott taggyűléseken érzékelhető volt az igény: a 'gazdaságban a társadalom politikai, erkölcsi állapotá­nak alakításában lényeges változásra van szükség. Az irányítás szigorú követelmé­nyeket támaszt a vállalatok­kal, szövetkezetekkel, ta­nácsokkal, intézményekkel szemben. A munkások, szö­vetkezeti dolgozók, értelmi­ségiek tegnapi teljesítménye nem elégséges a kongresszus, a VII. ötéves terv célkitűzé­sének teljesítéséhez. Minden területen határo­zottabb cselekvésre, fegyel­mezettebb munkára, az anya­gi és szellemi erőforrásokkal való ésszerűbb gazdálkodás­ra, szigorúbb takarékosko­dásra van szükség. Az embe­rek azt várják, hogy minden területen jobban szervezzék meg a munkát, kapjon na­gyobb szerepet a fő munka­időben végzett tevékenység. A teljesítmény alapján ala­kuljanak a bérek, a jövedel­mek, a jobb munka, az eredményesebb tevékeny­ség kapjon fokozottabb anya­gi, erkölcsi elismerést. A politikai, az állami veze­tők önállóbban, megalapo­zottabban kezdeményezzenek, teremtsék meg az alkotó munka politikai, szervezeti, személyi feltételeit, alakítsák ki az eredményesebb tevé­kenység ösztönző módsze­reit, érvényesítsék a szigo­rúbb felelősség elvét. Jogos igény, hogy szükség esetén adminisztratív eszközökkel is lépjünk fel a szervezetlen­séggel, a fegyelmezetlenség­gel, a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben. Javuljon a politikai munka A kialakult helyzet és a következő évek feladatai azt követelik tőlünk is, hogy a politikai munka tartalma, hatékonysága tovább javul­jon. Segítsük elő, hogy az emberek reálisan ismerjék valós helyzetüket, lehetősé­güket. jobban érezzék .kö­telességüket, felelősségüket. Az eredményesebb tevé­kenység elismerése mellett bátran kell fellépni a fe­gyelmezetlenség, a közömbös­ség, a kishitűség ellen. Erősítsük a bizalmat a párt- a kormányzati intézkedések elfogadása, saját erőink, le­hetőségeink hatékonyabb ki­bontakoztatása iránt. Az embe­ri tényezőkben jelentős erőfor­rásokkal, nem lebecsülendő ér­tékekkel, történelmi tapasz­talatokkal rendelkezünk. Ké­pessé kell tenni magunkat a lehetőségek kihasználására, a gyorsabb megújulásra. a határozottabb cselekvésre. Legfontosabb feladatunk­nak a gazdasági kérdések megvalósítását tekintettük eddig-is és azt kell tennünk a jövőben is. Többségében jó határozatokat hoztunk, azonban azok végrehajtásira nem fordítottunk elég fi­gyelmet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállala­tok, szövetkezetek középtá­vú tervei nincsenek eléggé összhangban a népgazdasági tervekkel, az adott üzem, szövetkezet adottságaival, lehetőségeivel. Indokait is­mételten ösztönzést adnunk terveik, elképzeléseik felül­vizsgálatára. Jelentős a lemaradás terveinktől Az éves tervek alakulá­sa arra figyelmeztet ben­nünket, hogy több területen valamelyest kedvezőbben alakul ugyan a termelés nö­vekedése, a hatékonyság, a gazdálkodás eredményessége, mint az országos átlag, mégis jelentős a lemaradás terveink­től, indokolatlanul — első­sorban szubjektív okok mi­att — nagy különbségek vannak — folytatta Géczi János. Rámutatott, hogy kevés az új, korszerű, jó minőségű ter­mék. A költségek sem ala­kultak megfelelően. Több helyen jelent gondot az ala­csony műszaki-technikai szín­vonal. A párt megyei végre­hajtó bizottsága ajánlást dol­gozott ki a megye ipari üze-' mei kutatási-fejlesztési tevé­kenységének, a mezőgazdasá­gi üzemek műszaki-technikai ellátottságának javítására, a munkaidőalap védelmére, az emberi tényezőkben rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázására. Terven felül, a kormányhatározat tükré­ben áttekintette a szénbá­nyászat helyzetét. A megyei pártbizottság el­ső titkára a továbbiakban arról szólt, hogy az idén a megye üzemeinek exporttá dinamikusan fejlődött. Egy részük élt a rásegítő in'éz- kedések adta lehetőségekkel. Az ipari vállalatok egy je­lentős része csak megközelíti, más része pedig nem éri el a tervezett nyereséget. Töb­bet kell tehát tenni az ener­gia, az anyag, a munkaerő ésszerű hasznosításáért, a gazdaságosság javításáért, meg kell gyorsítani a műsza­ki-technikai fejlesztést. A mezőgazdasági üzemek az aszályos időjárás ellené­re kielégítő eredményeket értek el. A nehézségek ellené­re várhatóan négy-öt szövet­kezet lehet veszteséges, de figyelmeztető, hogy több az olyan közös gazdaság, ahol nagyon szerény a nyereség, s a jobb adottságú tsz-ekben is bizonyos megtorpanás ta­pasztalható. Sajnos, nálunk is több vál­lalat, szövetkezet valós tel­jesítményétől függetlenül nnwvnbb bért. különböző jut­tatást fizetett ki. Nem foly­tatható ez a helytelen gva- korlat. Arra kell felkészül­nünk. hogv csak a t°liesít­(Folytatás a 2. oldalon.) r-----------------N I I tartalomból: Személyi kérdésekben döntött az Elnöki Tanács (2. oldal) Teljesültek a legfontosabb társadalom- politikai célkitűzések (3. oldal) Nem termelők? <5. oldal) Interjú az MLSZ elnökével <6. oldal) Emberek és értékek (7. oldal) ívuícsar jozsei ieiveieie Nyereségesen termel majd Oj külfejtést nyitnak Homokterenye határában A Nógrádi Szénbányáknál 1978-tól termelnek folyama­tosan a külszíni fejtések. Je­lenleg két ilyen bánya ter­mel a vállalatnál, mégpedig Nyírmed és Csibaj területén. A külfejtések eredményessé­gére jellemző, hogy az itt dolgozók határidő előtt két héttel eleget tettek idei szak­mai tervüknek, s éves szin­ten közel 300 ezer tonna sze­net adnak a népgazdaságnak. Vagyis a szénbányák ez évi termelésének 30 százalékát biztosítják. A napjainkban a külszíni fejtésekből kibányászott sze­neket kizárólag villamos erő­művekben, úgynevezett ener­getikai szénként hasznosít­ják. A fűtőértékük ugvunis alacsony, hozzávetőlegesen 9 ezer joule, ebből következő­en háztartási szénként nem alkalmazhatók. Holott szük­ség van a lakossági szén ará­nyának növelésére, s a vál­lalatnak is ez a célja. Ebből a meggondolásból is kiindulva, nyitnak új külfej­tést a Nógrádi Szénbányák­nál. Amint azt Hermész Mik­lóstól, a geológiai és bánya­mérési osztály vezetőjétől megtudtuk, erre jövő év má­jusában, legkésőbb júliusá­ban kerülhet sor. Azért csak ekkor, mert a bankrendszer átalakításából adódóan kissé elhúzódik á kért 33 milliós hitel elbírálása. Mindeneset­re a második fél évben 67 ezer tonna szén kitermelésé* várja a vállalat vezetése az. új, Homokterenye térségében nyitandó, úgynevezett tóaljai külfejtéstől. A ’ térségben 270 ezer tonna gazdaságosan kitermelhető, szénvágyon található a föld mélyében. Egy tonn.. szén le­fejtéséhez mindössze 9 köb­méter földet kell megmozgat­ni. Ami nagyon lényeges: az új külszíni bánya szenét la­kossági szénként lehet hasz­nosítani, mert magasabb a fűtőértéke. A bánva létesítésének költ­sége rövid idő alatt megté­rül. A jövő évben már 25 milliós nyereség várható az új feitéstől. A következő esz,- íendőben 100 ezer," 1989-ben színién 100 ezer tonna sze­net ad majd a külfe!t“s. s ezzel be is feiézi . é'e'ét”, legalábbis a' Jelenlegi elkép­zelések szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents