Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) számolására, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozására. Mint mondotta: támogatjuk a szovjet kormánynak a napokban közzétett felhívását arra, hogy haladéktalanul kezdjenek minden területre kiterjedő tárgyalásokat a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. Ez a széles biztonságpolitikai koncepció kifejezi az egész szocialista közösség érdekeit, következésképpen a bennefoglalt elvek a Varsói Szerződés többi tagállamának konkrét külpolitikai kezdeményezéseiben és lépéseiben is testet öltenek. Szövetségünk javaslatai kezdemé- nyezőek, rugalmasak és mesz- s/.emenően figyelembe veszik partnereink érdekeit, biztonsági megfontolásait is. A katonai szembenállás nagyarányú csökkentése szempontjából' például kiemelkedő jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ez év júniusi budapesti felhívása, amely az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének konkrét programját tartalmazza. A Varsói Szerződés tagállamai t tevékeny részesei az atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a vegyi fegyverek teljes felszámolását célzó kezdeményezéseknek is. Kiemelkedően fontos lépésként értékeljük, hogy az ENSZ határozattá emelte a Magyar Népköztársaság által tíz szocialista ország nevében beterjesztett, a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. Várkonyi Péter ezután arról szólt, hogy a Varsói Szerződés, a Szovjetunió javaslatai nyomán világszerte erősödik az a felismerés, hogy az emberiség fennmaradásának biztosítása érdekében közös erővel meg lehet és meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, minél hamarabb érdemi fegyverzietkorlátozási és leszerelési megállapodásokat kell kidolgozni és aláírni. Ezzel azok a nyugati tárgyalópartnereink is egyetértenek, akik javaslatainkat kisebb-nagvobb fenntartásokkal fogadják. Sajnos, az események azt mutatják, hogy jelentős azoknak az erőknek a befolyása is, különösen az Egyesült Államokban, amelyeknek nem érdekük érdemi megállapo- dások/létrehozása. a nukleáris fegyverzetek felszámolása. Az amerikai katonai-hadiipari komplexum, a katonai fölény megszerzésére törekvő erők a Reykjavikban egyes kérdésekben körvonalazódott megállapodások visszavonására, illetve a korábbi évek eredményeinek felszámolására törekszenek- Erről tanúskodik többek között a SALT— II. megállapodás amerikai részről történt megsértése is. Mindezek miatt a szovjet— amerikai tárgyalások folytatásának feltételei ismét nehezebbek lettek és számolnunk kell azzal, hogy a jövőben is keletkezhetnek újabb feszültségek a két vezető hatalom viszonyában. Mi a hadászati támadóeszközök teljes felszámolására Reykjavikban előterjesztett szovjet javaslat megvalósulását tartjuk az egész emberiség szempontjából kívánatosnak. Mint ismeretes, a NATO brüsszeli miniszteri tanács ülése nyilatkozatot adott ki az Európában állomásozó ha- , gvományos fegyveres erők és fegyverzetük korlátozásáról. Mi az állásfoglalást nyilvánvaló negatívumai ellenére is úgy értékeljük, hogy az — bár nem ad érdemi választ a budapesti felhívásra — lehetőséget nyújt az abban felvetett javaslatok megtárgyalására. A Reykjavik után felerősödött negatív jelenségek nem törik meg kezdeményezéseink lendületét. Olyan folyatnak kezdődött el. amelyben az előrehaladást fékezhetik vagy időlegesen feltartóztathatják az ellenható erők, de nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével, kitartó kezdeményezésekkel és türelmes tárgyalásokkal érdemi megállapodásokra jussunk. A fő tendencia az, hogy a világban egyre inkább megerősödik az atomkor realitásait felismerő új politikai gondolkodásmód, a nukleáris katasztrófa elhárításában való felelősségvállalás. Jelentős hozzájárulás a kedvezőbb légkör kialakulásához az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stocks holmi konferencia első sza-- kaszának sikere. Az ott elfogadott dokumentum értéke mindenekelőtt abban van, hogy a helsinki záróokmány aláírása óta ez az első komoly nemzetközi lépés az európai biztonsági és együttműködési folyamat katonai területre történő kiterjesztése felé. Mindez találkozik a magyar külpolitika alapvető törekvéseivel, hiszen rpi is minden tőlünk telhetőt megteszünk a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, a nemzetközi békéért és biztonságért folyó küzdelem elősegítéséért. Nemzeti érdekeinket fejezi ki aktív részvételünk a fegyverektől mentes békés világ megteremtésére irányuló közös erőfeszítésekben. A beszámoló ezt követően azokkal a globális problémákkal foglalkozott, amelyek megoldása széles körű nemzetközi összefogást követel: — Ilyen terület például a közös küzdelem a nemzeti határokat nem ismerő környezeti ártalmak ellen. Mindinkább egyetemes problémává válik a nemzetközi terrorizmus is- A magunk részéről határozottan elítéljük a semmivel sem igazolható terroristacselekményeket, beleértve a terrori*, musnak az állami politika szintjére emelését is, és készek vagyunk együttműködni mindazokkal, akik e káros je- ' lenség felszámolásáért küzdenek. 1986 sem hozott pozitív fordulatot a világgazdaság számunkra is kedvezőtlen tendenciáinak alakulásában. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a nemzetközi gazdasági biztonság megteremtése az államok többségének érdekében álló közös feladattá vált. Torzítja a világgazdaság fejlődését, akadályozza a felhalmozott problémák megoldását az imperialista körök által kikényszerített fegyverkezési verseny. A világbékét kedvezőtlenül befolyásoló regionális konfliktusokról szólva kijelentette, hogy hazánk is érdekelt a közel-keleti válság átfogó, tartós és igazságos rendezésében. Aggodalommal tölt el bennünket ‘ a ' Közép-Ameri- kában kialakult feszültség, szolidárisak vagyunk Nicaraguával. — Az elmúlt esztendő során tovább szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, növekedett aktivitása. Tevékenységünkhöz a legutóbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése, hazánk ennek nyomán megnövekedett nemzetközi tekintélye nyújt szilárd hátteret. Tapasztalataink szerint a magas rangú államférfiak hazánkban tett látogatásai csakúgy, mint hazánk képviselőinek külföldön folytatott tárgyalásai nyomán az illető ország politikai, gazdasági köreiben és közvé- leménvében fokozódik az érdeklődés és a rokonszenv Magyarország irántAz elmúlt év eseményei is megerősítették, hogy nagyságától függetlenül ma már minden állam cselekvőén hozzájárulhat, a béke és a biztonság ügyéhez. E me^gvő- zőüéstői vezettetve törek. szünk arra, hogy — akárcsak korábban tettük — minél aktívabban vegvünk részt a nemzetek közötti párbeszédben. Az elmúlt időszakra visz- szatekintve joggal mondhatjuk, hogy szavunknak van hitele. állásfoglalásainkra, lépéseinkre figyelnek partnereink. A magyar képviselők az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben valamint kétoldalú kapcsolatainkban is aktívan dolgoznak az országok közötti gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok szélesítése, az igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kialakítása érdekében. Előkészítő megbeszéléseket folytatunk az Európai Gazdasági Közösség illetékes szerveivel annak érdekében, hogy olyan megállapodást kössünk a szervezettel, amely áruinknak a nyugat-európai piacokra jutásához, a jelenleginél lényegesen jobb. a GATT- tagságunk alapján hazánkat megillető, diszkriminációktól mentes feltételeket teremt. Feladatunknak tekintjük, hogy külkapcsolataink révén is az elkövetkezendő időszakban minden lehetséges módon elősegítsük az MSZMP Központi Bizottsága november 20-i határozatának megvalósítását. Külpolitikai tevékenységünk számára meghatározó jelentősége van annak, hogy hazánk tagja, a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Az elmúlt időszakban is tevékenyen segítettük a Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájának összehangolását, a közös javaslatok kimunkálását. az egyeztetett kezdeményezések megvalósítását. Megelégedésünkre szolgál, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé júniusi budapesti ülése az együttműködés korszerűsítésének szellemében végezte munkáját. A szocialista országok áttérése a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszára, a sajátosságokkal összhangban megindult gazdaságirányítási reformok megkövetelik a KGST-n belül a tagállamok közötti érdekeltségi viszonyok fejlesztését. E törekvések és szándékok jutottak kifejezésre a KGSX-tagaliamok testvérpártjai vezetőinek november 10—11-i moszkvai munkatalálkozóján, valamint a KGST tanácsának 42., bukaresti ülésszakán. Várkonyi Péter kiemelte: kapcsolatépítésünk elvei, fő Iránvai változatlanok. Legfontosabbnak a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fenntartott baráti, ’szövetséges] kapcsolatok erősítését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gorbacsov budapesti és moszkvai találkozása. Nagy gondot fordítunk az együttműködés fejlesztésére az Európán kívüli szocialista országokkal. Megelégedésünkre szolgál, hogy államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal rendezettek és folyamatosan bővül gazdasági, műszaki-tudományos, valamint, kulturális együttműködésünk. Kapcsolatainkat a fejlett tőkésországokkal a kölcsönös előnyök és a béke megőrzésében meglevő közös érdekeltség alapján fejlesztettük. Ma mérhető le igazán annak jelentősége. hogy a nyolcvanas évek első felében a nehezebb körülmények között is fenntartottuk a politikai párbeszédet ezekkel az országokkal. A fejlett tőkésországokkal meglevő együttműködésünk fejlesztése, új formáinak kialakítása, az ezt akadályozó tényezők elhárítása fontos érdekünk. Politikai és gazdasági érdekeinknek megfelelő figyelmet fordítunk az afrikai, valamint a közel- és közép-keleti térség országaihoz fűződő kapcsolatai nk--fenn tartásába és a lehetőségek szerinti bővítésére Az európai enyhülés további kiteljesedéséhez jó lehetőséget nyújt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozója. A Magyar Népköztársaság alapvetően érdekelt a bécsi találkozó sikerében, hiszen népünket, hazánkat a politikai, gazdasági, kulturális és az embéri kapcsolatok történelmileg kialakult igen erős kötelékeinek ezernyi szála fűzi az európai földrészhez. Aí 1975-ben elfogadott helsinki záróokmány ajánlásai maradéktalanul érvényre jutnák a belső gyakorlatunkban. Az elmúlt évtized során több ízben, legutóbb 1986 elején széles körű javaslatokat tettünk a helsinki folyamatban részt vevő tőkésországoknak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú együttműködés keretébe történő beillesztésére. A helsinki ajánlások szellemében javasoltuk számos nyugati partnerünknek ez évben is az emberek közötti kontaktusok gyarapítását elősegítő kulturális, oktatási együttműködési lehetőségek szélesítését, s e cél érdekében a magyar állampolgárok szempontjából hátrányos vízumkiadási eljárások egyszerűsítését, a viszonosság kialakítását. A bécsi találkozón küldött- • ségünk a helsinki záróokmány ajánlásai kiegyensúlyozott végrehajtásának elősegítésén fáradozik. A magunk részéről a gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés kérdéseire kívánunk nagy súlyt fektetni. Természetesen ez nem csökkentheti a politikai- biztonsági témakör, valamint a humanitárius együttműködés jelentőségét. A három "fő együttműködési területen a többi szocialista országgal együtt arra törekszünk, hogy a találkozó ne váljék értelmetlen konfrontáció színterévé. Ezért készek vagyunk a pozitív tartalmú együttműkö- i désre, a közös kezdeményezé- : sek bátorítására, az együttműködés még szélesebb ki- \ bontakoztatására valamennyi partnerünkkel. Az európai biztonság katonai kérdéseinek tárgyalásához is jó alapot ad a stockholmi konferencia sikere. A szocialista országok, így hazánk : is, elsőrendű politikai jelentőséget tulajdonítanak a megállapodás maradéktalan végrehajtásának. A magunk részéről fontosnak tartjuk és támogatjuk, hogy a bécsi utótalálkozó befejezését követően mielőbb elkezdje munkáját az európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia második szakasza. Ennek keretében a további bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása mellett meg kellene i kezdeni a tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről is. Sor kerülhetne a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásában foglalt leszerelési program megvitatására. Küldöttségünk ezen a fórumon is aktívan fellép az államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvek következetes és teljes érvényesítéséért. Annak a szerepnek a jelentőségét is hangsúlyozzuk, amelyet az Európa különböző országaiban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, annak erősítésében, gazdagításában. Támogatni kívánjuk Bécs- ben azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy tudósok, szakemberek bevonásával szakértői találkozókon, fórumokon tüzetesen ' vizsgálják meg és tárják fel a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködés új követelményeit, szükségleteit és ezeknek megfelelő ajánlásokat dolgozzanak ki. Várkonyi Péter visszatekintett arra. hogy egy évvel ezelőtt adott számot az Országgyűlésnek a Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum megrendezésére kapott megtisztelő megbízatásunk teljesítéséről és annak eredményeiről. — Megelégedésünkre szolgálhat — mon^ dotta —. hogy a bécsi találkozón részt vevő államok ismételten nagyra értékelték a 35 ország képviselőinek közös erőfeszítéseit az európai kulturális egvüttműködés ügyének elmozdításáért és el ismeréssel emlékeztek meg házigazdái szerepünkről. A kétoldalú megbeszéléseken, amelyet a fórum óta számos országgal folytattunk, bátorítást kantunk ahhoz, hogy a bécsi találkozón úiabb konzultációka* kezdjünk és kez- dernénvezéseket tegvünk a kulturális fórumon beterjesztett. általunk elfogadásra leginkább esélyesnek tartott ia- vasiatok megvalósítása érdekében és ehhez a bécsi találkozó mpc-n'elő elhatározását kieszközöljük. Arra törekszünk, hogy n hazánktól távol élő magvarok őrizzék meg magyarságtudatukat. kultúrájukat, ápolják kapcsolataikat az óhazával, ugyanakkor legyenek ió állampolgárai az őket befogadó országoknak. Az elmúlt időszakban tovább bővültek kancsolataink a külföldön élő magyarsággal, a rokoni-baráti szálakon t.ú! növekedett az érdeklődés a Magyarországon szervezett nemzetközi és hazai tudományos, kulturális konferenciák. rendezvények i Várkonyi Pá^er kiemelte: — Megcrvőzod^em. bogv s7ándá'kunknak megfoi*»- iően a magyar kormánv kül- politikáia a maga eszközeivel hozzájárult szocialista társaNÓGRÁD - 1986. december 22H hétfő At ülésteremben dalműnk építéséhez, nemzeti céljaink megvalósításához szükséges kedvező nemzetközi körülmények megteremtéséhez. A jövő esztendőben is az eddigi eredményekre alapozva, a jól bevált külpolitikai elveink és gyakorlatunk szerint kívánjuk folytatni nemzetközi tevékenységünket. Ezután Barcs Sándor (országos lista), kapott szót, majd Fekete János (Békés m., II. vk.), Boldizsár Iván (országos lista), és Mándity Marin (országos lista). E napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, a szó ismét Várkonyi Pétert illette. A külügyminiszter megköszön_ te a képviselők értékes, a kormány külpolitikájáról szóló beszámolóval egyetértő gondolatait, majd így folytatta: mindaz, amit képviselőtársaink elmondtak — a szovjet parlament felhívásáról, a Magyarok Világszövetségének tevékenységéről. az Interparlamentáris Unió munkájáról, a nemzetiségek helyzetéről, a szomszédos országokkal való kapcsolataink javításéról és fejlesztéséről — alátámasztja a beszámolóban is elhangzottakat, azt, hogy hazánk külpolitikájának az egész magyar társadalom részese, alakítója, rendkívül nagy aktivitással segítve közös ügyünk sikerre vitelét- ☆ Határozathozatal következett: az Országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját és a felszólalásokon adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Válasz ' képviseli kérdésre * Ezután Morvay László (Budapest, 33. vk.) képviselő kérdésére — tervez-e a Belügyminisztérium intézkedést a lakónyilvántartás, illetve a kibejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre lehetőséget adó rendszerének módosítására — Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Bevezetőül utalt arra, hogy több éve folyamatban van a lakcímbejelentés és -nyilvántartás korszerűsítése. Az állami népességnyilvántartás rendszerének 1974-ben létrehozott rendszerével megkezdődött a lakosság személyi szá- I mára épülő korszerű^ egysé- , ges nyilvántartás kialakítása. | Ehhez kapcsolódott 1984-ben , a lakcímbejelentés és -nyil- [ vántartás új rendjének beve- ’ zetése, amely után kiépült a ’ központi, egységes, számító- ; gépre szervezett lakcímnyil- . vántartás és a területi tanácsi szerveknél a gépi kartonnyil- . vántartás. A bejelentkezések . új rendszere azonban jelenleg . még nem tudja teljesen meg- ‘ akadályozni a visszaéléseket. . Á leggyakoribb hiba, hogy . nem a valóságnak megfelelően , töltik ki a bejelentőlapot, a [ tanácsi ügyintézők pedig nem tudják azonnal ellenőrizni ’ ezeket. A fiktív bejelentések jogsértések előidézőivé válhat- , nak. Az ilyen esetek orvoslá- . sa jogilag szabályozott, azon- ban hosszas utánjárást, bizo- , nyitást igényel. A gondok, amelyekre a kép- viselő utalt, részben arra is visszavezethetők, hogy a kor- . szerű gépi rendszer szolgél- tatásai még nem teljes körűek Ez a helyzet a tervek szerint 1988 végétől változik meg. Az állami népességnyilvántar- ^-tas területi, gépi alközpontiai- működése is — a pénzügyi lehetőségek függvényében — előreláthatóan a VII, ötéves , terv végéig valósul meg Ugyancsak az említett problémák megoldását szolgálja az ingatlan-, a lakás- és a lakcimnyilvántártás komplex számítógépes renszerének kiépítése. Az adatok integrált hasznosítása hozzájárul maid a bejelentésekkel kapcsolatős visszaélések megelőzéséhez feltárásához - mondotta az államtitkár. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszaka, amelven Cservenka Ferencné és Péter János M. váltva elnökölt, befeje?*j* munkáját. (MI*
