Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

Több ezer darab karácsonyi és 'újévi üdvözlőkártyát készítettek a Nográd Megyei Nyomdaipari Vállalat salgótarjáni telepén Szovjet - magyar gazdaság! kapcsolatok Üjszakasz — előtörténettel Vajon el tetőmre kégpeeinfi egy moszkvai a szovjet fővá­rost, vagy más szovjet váro­sokat Ikarte buszok nélkül? Bajosam. Ha sporteseménye­ket néz, vagy gépre várako­zik a repülőtéren, természe­tesnek veszi, bogy Elektro- impex feliratú eredményhir­dető és mformóoiós tablóik tájékoztatják. Ma mér hozzá­tartozik a szovjet emberek életéhez a magyar alma vagy baromfi is, a magyarból köl­csönzött szóval emlegetik a közkedvelt lecsókonzervet, Tanimpex feliratú dobozok emlékeztetik a járókelőt a Magyarországról importált lábbeli eredetére, és nem egy gyárban mutatják meg büsz­kén a magyar vendégnek a Csepelről szármaaó precíziós szerszámgépeket. A tudományos kutatások leg­újabb eredményeit felhasznál­va, a Budapesti Műszaki Egye­tem általános és analitikai ké­miái tanszékének innovációs műhelyében az idén több új technológiai eljárást fejlesz­tettek ki, s elkészítették a módszerek bevezetéséhez szük­séges berendezéseket is. A tan­szék munkatársai eddig 150 eljárást' és műszert szabadal­maztattak, s ennek 30 száza­lékát már a gyakorlatban is alkalmazzák. Az egyetemi tanárokból, mérnökökből és szakmunká­sokból álló munkacsoport által elkészített műszerek külföldön is újdonságnak számítanak, ezért a termékek egy részét exportálják. Mivel az innová­ciós műhelyt nem nagy soro­zatok előállítására hozták lét­re. a BMF több műszer gyár­tási jogát átadta hazai válla­latoknak és szövetkeze 'ékn él!, ?yrrsítva a tudományos ko lá­tási eredmények gyakorlati al­kalmazását. A tanszéken krfej1 ts -tett és a Magyar Optikai Művekben gyártott, hőkezelési vizsgála­tokra alkalmas Derivatográf műszercsalád különböző típu­saiból eddig 3,5 milliárd fo­rint értékű terméket szállítot­tak külföldi megrendelőknek. Már elkészült a műszercsa­lád számítógéppel vezérelt vál­tozata. Több világszínvonalú hőmérsékletmérő —, szabályo­zó és programozó készüléket is előállítottak. A műszer mí­nusz 200 és plusz 1600 CeJsi- us-fok között szabályozza a különböző gyártási folyama­tok hőmérsékletét. A mezőgazdasági kémiai technológiai tanszék munka­társaival együttműködve, úgy­nevezett emulziók gyártására alakítottak ki folyamatosan működő berendezéseket. A mezőgazdaságban, a vegy- és gyógyszeriparban egyaránt jó! alkalmazható energiata­karékos készülékeket több ha­zai vállalat, egyebek között a Compaok, a Caola és a Kön­nyei Mezőgazdasági Kombinát hasznosítja a termelésben. A hazai felhasználók eddig csak külföldről tudtak hasonló be­rendezéseket vásárolni. A tanszék részt vesz a KGST elektroanaiitiikai prog­ramjában. A magyar szakem­berek által kifejlesztett mű­szereket a RADELKIS szövet­kezet gyártja és a termékek 80 százalékát a szocialista or­szágokba exportálja. A mő- szaiki egyetemen most azon dolgoznak, hogy a tanszéken kifejlesztett technológiáikhoz elkészítsék a számítógépes fo­lyamatirányítási programot, és számítógéppel oldják meg az anyagnyilvántartást. Köldökzsinór — éráthidalásra innovációs műhely a Budapesti Műszaki Egyetemen Eddig az újszülöttek köl­dökzsinórja többnyire a sze­métbe került. Nemrég azon­ban felfedezték: a köldökzsi­nórban végighúzódó termé­szetes, rugalmas köldökvéna nagyon alkalmas arra, hogy az éráthidalásos (bypass) műtétekben vele íveljék át az ütőerek elzáródott szakaszát. E célra eddig vagy műanyag eret, vagv a beteg lábszárá­ból kioperált vénás/,akaszt használták fel- Ez utóbbi az­zal jár, hogy a beteget egy előzetes kis műtéttel terhelik meg a műanyag pedig . (vi­szonylag durva belső felüle­te mierttj esetleg vérrög kép­ződését okozza. Az Egyesült Államokban a köldökvéna felhasználásával már évi tíz­ezer éráthidalásos műtétet ’ végeznek, s néhány év óta ezt az eljárást Müneheriben is alkalmazzák. Kemerovo és Nógrád Egyszóval, hazánk iparának, mezőgazdaságának termékei éppúgy népszerűek a nyuga­ti „végeken” levő Kalimying- rádtól a távolkeleti Szahali-n szigetéig, mint ahogyan mi is megkedveltük a Lada gép­kocsikat, a mérőműszereket, és más korszerű szovjet ára­kat. Van annak már vagy bá­rom évtizede, hogy e sorok írója eltölthetett néhány he­tet a Kuznyecki-medence köz­pontjában, Kemerovo városá­ban. Akkoriban az ottaniak közül leginkább a háborús veteránoknak mondott vala­mit Magyarország neve. Ma viszont a kemerovóiak szá­mára a legtermészetesebb dolog, hogy félmilliós váro­suk egyik főutcája Nógrádröl van elnevezve. Nógrád és Kemerovo per­sze korántsem valamiféle ki­vétel : ma már minden ma­gyar megye és megyeszékhely hasonló testvérkapcsolatokat ápol. Az sem megy ritkaság- számba, hogy a kemerovói te­rületen levő Marjinszkban obetószk hirdeti a Zalka Má­té vezette „vörös magyarok” polgárháborús hőstetteit. Tomszkban, Irkutszkban. Ha­barovszkban. és más szibé­riai városokban is megannyi hősi emlékmű utal a magyar in termaciona listák helytállá­sára, és a két ország barát­ságának mély gyökereire. Bz az 1948-ban aláírt, és 1967-ben megújított szerző­déssel intézményes formában is rögzített barátság, ame­lyet az MSZMP legutóbbi kongresszusa „elsőrendű nem­zeti érdekünknek” minősí­tett, céljaink és elveink kö­zösségén alapul. . Együttműködésünket új megvilágításba helyezi az a mindenre kiterjedő átalaku­lás, amely 1985 eleje óta egy­re gyorsuló ütemben megy végbe a Szovjetunióban. A gazdasági munka hatékony­ságának növelése, a tervgaz­dálkodás lehetőségeinek jobb kihasználása, a szocialista rendszer vívmányainak telje­sebb kibontakoztatása, elvei­nek következetesebb érvénye­sítése a nemzeti sajátosságok figyelembevétele mellett is közős vonás mindkét ország­ban. „A két párt, a két ország. a két nép közötti kapcsolatok fejlődésé­nek új szakaszába léptünk, új problémákkal találkozunk, s ezek álltak figyelmünk kö­zéppontjában” — mondotta ez év júniusában, budapesti látogatásáról, tárgyalásairól nyilatkozva Mihail Gorba­csov. Reprezentatív kiállítás A Kádár János és Mihail Gorbacsov legutóbbi novem­beri moszkvai találkozóján elfogadott célkitűzések is megerősítik, hogy további le­hetőségek vannak az együtt­működés bővítésére. E sza­kasz fontos követelménye gazdasági együttműködésünk teendőinek újraértékelése. Tavaly áprtfc 1 -én — a ha­zánk negyvenesztendős fej­lődését bemutató reprezenta­tív kiáttítás megnyitása nap­ján — írta aiiá Moszkvában Lázár György magyar mi­niszterelnök. és Gejdar AI>- jev. a szovjet kormányfő el­ső helyettese országaink gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködése fejleszté­sének 2000-ig sKó ki program - íá*. E cMtumenMn alapján korszerűsítik és hosszabbít­ják meg az ezredfordulóig az érvényben levő nagyszámú ágazati együttműködési prog­ramokat A kormány tők által a közelmúltban aláírt egyez­mények is az együttműködés elmélyítését szolgáljál?, ami­kor fokozott figyelmet fordí­tanak az új formák — válla­latközi közvetlen kapcsolatok, közös vállalatok létesítésére — bevezetésére és elterjeszt-e- iséoe. Ma már több mint 30 gyár­tásszakosítási és kooperációs egyezmény van érvényben a két ország között, és ezek alapján valósul meg gépipa­ri exportunk mintegy két­harmada, importunk 40 szá­zaléka. Különösen kiemelke­dő szerepet játszik gazdasá­gi kapcsolatainkban a tim­föld-alumínium egyezmény, a petrokémiai együttműködés, a közüti járműgyártás ágazati kooperációja. Kapcsolataink oly módon is egyre szélesed­nek. hogy néhány év óta az egyes szovjet köztársaságok­kal. sőt az egyes szovjet ipa­ri vagy mezőgazdasági terme­lő üzemekkel is közvetlen együttműködés* atekrtottimk fet. Együttműködési tormák A SzovjetuWfóba« tapasztat­ható megújulás következmé­nyeinek megfelelően mi is keressük a változó szovjet igényekkel összhangban lévő együttműködési formákat. A jövőben is a Szovjetunió lesz ugyanis termékeink fő vásár­lója, „főként szovjet- források­ból biztosítjuk népgazdasá­gunk ellátását energiahordo­zókkal és nyersanyagokkal. Az is nyilvánvaló, hogy fel­zárkózásunkat a világméretű műszaki haladáshoz színién elsősorban a KGST-országok- kat. főként a Szovjetunióval való ésszerűbb és hatéko­nyabb együttműködéstől re­mélhetjük. Hiszen a nyugati csúcstechnológia átvételére a jelenlegi n emaetköz.i helyzet - ben aligj) a szárrüótatunk, sőt. úgynevezett „kemény” ctk- kemk értékesítése is mind kedvezőtlenebb körűim énvek között történik a nyugati pia­cokon. Mind-ezek a kérdések — a politikaiak éppúgy, mint a gazdaságiak — a Mihail Gor­bacsov által említett „új sza­kasz” követelményeinek meg- létetőe« új megvHágjtásba kerülnek a magyar kormány­fő moszkvai tárgyalásain. Ezek akkor válnak igazán eredményesekké, ha valóban új lehetőségeket tárnak fel a mindkét tél számára előnyös egy ütem üködéiben. S*. J. M ég nem szólalt meg az ülésterembe hívó csengő, a nógrádi képviselők élénk eszmecserét folytatnak az Országház kupolacsarnokában. A téma természete­sen a jövő évi költségvetés, a képviselők jobbára a plenáris ülést megelőző bizott­sági tanácskozások tapasztalatait, vitáit összegzik. Devcsics Miklós, df. Miklós Zoltán, dr- Bartalné dr. Borszéki Erzsébet. Tőzsér Gáspár. Sándor Gábor és Vastag Ottilia képviselők idézik a lehetőségeket, amikor hozzájuk lép Deák Gábor állam­titkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elpöke. Vastag Ottilia él az alkalommal: a vó-> lasztókerületét, a rotnhányi terveket hoz­za szóba. Egy uszoda építésének gondola­tával foglalkoznak, most mérlegelik' a megvalósítás lehetőségeit. A képviselőnő szavai séjtetik: esetleg patrónust is remél az ügyhöz az államtitkár személyében. A tervekkel természetesen a realitások talaján lebet foglalkozni, a megvalósítás a helyi erőforrásokból lehetséges — így fogalmaz a romhányi elképzelések kap­csán Devcsics Miklós, a megyei tanács el­nöke. S, hogy az a bizonyos helyi erőfor­rás mi mindenre képes, azt példázza Tő­zsér Gáspár későbbi szavaival. — Tetszik nekem az alkotó összefogás. Büszke is vagyok rá. hogy választókerüle­temben — Bátoriyterenye kertvárosban, azaz Maconkán — a lakosság kezdemé­nyezte a gázvezeték építését, s azt saját erőbői meg is valósítja- A lakóterületen tevékenykedő gazdasági egységek szerepére Hetényi István pénz­ügyminiszter is utal expozéjában, s ugyanez a téma visszaköszön számos hoz­zászólásban is. Nem egyszér mosolyt fa- kasztóan. Egy képviselő például azt mond­ja: a Tisztelt Házban; — Egy kisebb településen jóformán csak a téeszre számíthat a tanács. A tanács el­nöke pedig megy kalapozni, s ha nem sze­retik a szövetkezetben, akár le se vegye a kalapját­k A megfontoltság és az aggodalom ugyan­csak közös számos hozzászólásba*). A kép­viselők figyelmét nem kerüli el, hogy egy­re nagyobb összegű a költségvetés deficit­je, a nyilvánosság előtti meditációban ke­resik ennek okait is. S e fölöttébb komoly helyzetben nem hiányzik a jókedély sem. Dr. Király Ferenc Szolnok megyei képvi­selő nagy tetszést aratott beszédében töb­bek között ezt mondja: — Van nekem egy nyolcvankét éves munkásasszony ismerősöm. Az édesanyám Ö szokta mondani: kisfiam, a kölcsönt eiőbb-utóbb ki kell fizetni. Pár perc múlva feltűnik, hogy Hetényi István pénzügyminiszter a bársonyszék­ben ülve előveszi a zsebkendőjét, s egy tisztességes csomót köt a sarkára... Vajon, mire akar emlékezni? k Az elfogadott költségvetés kapcsán Sán­dor Gábor képviselő így fogalmaz: „Örü­lök, hogy a még szűkös lehetőségekből is jut a kórházi ágyak számának növelésére”. Pásztói lévén, a választókerület képviselő­je ehhez persze hozzáteszi: az igazi ne­künk az lenne, ha folytatódna a helyi kórház korszerűsítése­Az egészségügyről, a célkitűzésekről bő­ven van mondandója dr. Bartalné dr. Bor­széki Erzsébet képviselőnek is. — Megértőén veszem tudomásul a költ­ségvetés lehetőségeit. A tényközlő mondat kapcsán kifej*!: a költségvetés is azokat a területeket prefe­rálta, amelyek Nógrádban, Balassagyar­maton is sok teendőt adnak. Ezek közé tartoznak többek között a szív- és érrend­szeri megbetegedések, s üt emittt a kép­viselőnő a baleseti és alko-hokrgiai ellátást is. A teendő minden szinten a megelőzés. Ugyancsak összhangban van a költségve­tés célkitűzéseivel a képviselőnő azon meg­állapítása is: — Átgondolt tevékenység szükséges a műszerezettség javítását szolgáló keret okos felhasználására. S. hogy a statisztikában veszető halál­okok visszaszorításáért mi mindent tesz­nek. arról ugyancsak szól dr. Bartalné- A megelőzés jó lehetőségeként említi a rizi­kók 1 t-rbot. az alkohol izmos ellem küzde­lemben Balassagyarmaton szorosan egy­másra épül a gondozás és a megelőzés. A daganatos betegellátásban magas szin­ten művelik a nőgyógyászati szülést, ugyanakkor fejlesztem kívánják a trau­matológiai ellátást. Más területről a képviselő megemlíti, hogy a csekély pénzügy: fedezet mellett magas a kardiológia mű s-.erigénys. Tény ugyanakkor: az utóbbi idők legtöbb in­farktusa most fordul elő. a betegeket fel- készülten kell várni. A kórházi intenzív kardiológiai ágyszám mindemellett nem elegendő, több beteg esetén a színvorvalas- eilátás nehezen biztosítható. — Ügy tervezik Balassagyarmaton, bog?' megnyerik a környék gazdaságait, üzeme­it is ennek az ügynek, ha már kizárólag tanácsi pénzekből nem lehetséges a meg­oldás. Ily módon is kapcsolódni kívutvwnk a kormány által itt előadott programhoz. A képviselőnő a tervhez hozzáteszi a tényt is: az egészségügy céljainak való­ra váltósáért korábban már sokat vállait például a Balassagyarmati Fémipari Vál­lalat és a Szécsényi (H. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet Is. Á" „A mezőgazdaság, mindenekelőtt az ál­lattenyésztés számára kedvező, hogy emel­jük a felvásárlási árakat, csoksentjuk a műtrágyaárat és a háztáji termelés adó­it” — egy mondat a pénzügyminiszter mondandójából, s erre alaposan figyelt dr- Miklós Zoltán képviselő. A magyarázat kézenfekvő, a honatya civilben termelő­szövetkezeti elnök. — Mar az elmúlt évben is tapasztaltuk annak a jelét, hogy megváltozott a mező­gazdaságnak szánt figyelem — vélekedik a képviselő. — A mostani elhatározások pedig még egyértelműbbé teszik, hogy jó úton járónk. Optimisták lehetünk. TSr Még egy á fh«4áno-s . k elfogadható vé­lemény a köttségveíé vitából: „A terv a lehetőségek tükre”. S, ha már az optimiz­must említettük, idézzük ismét Tőzsér Gáspár képviselőt: — Aki becsületesen dolgozik, a jövőben is tisztességesen fog élni. A jövőhöz, a j-övő évhez is természete­sen sokan szeretnének több pénzt. Mond­ják is a képviselők a hozzászólásaikban rendületlenül a magukét, ki-ki a saját területének, ágazatának akarna nagyobb és vastagabb bukszát. Talán ez készteti a kollégát a parlament folyosóján a meg­jegyzésre : — Fiúk, az atkáim» postahivatal stílu­sosan döntött. A költségvetési vita idején az ökölvívó Kwrópa-bajnokság bélyegét árusítják. Kelemen Gábor Parlamenti jegyzetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents