Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

a Kv A esu nur ora tvii3. Szélmalomharc? Pofon a törvényességnek avagy: Hogyan nem szabad megszüntetni egy üzemet? Mennyibe kerülnek a Z., a D., az X. urak az államnak? Neked, meg nekem, meg ne­künk? Azok az emberek, akik önpusztító módon szereznek betegséget, s akiket az egész­ségügy, mivel kórházi ellá­tást igényelnek, valóban be­tegként kezel. Számolgassunk hát egy ki­csit! Egy beteg napi kórházi ápolása megközelítően. 500 fo­rint. Egy alkoholista beteg, ha három hetet eltölt az alko- hológiai osztályon. körülbe- iül 20 ezer forintjába kerül az államnak. A balassagyar­mati kórház férfialkoho’ógiá- ján nyolcvan kezelt tartózko­dik. ☆ lehet, hogy az olyan kivá­ló szakemberek, mint dr. Ka­dosa Ildikó főorvos —, aki az alkoholisták gyógyítására tet­te fel az életét, akj megyei ezakfőorvos, aki az alkoholis­taellenes klubok szószólója —, nem ért azzal egyet, hogy kezeiteket anyagilag is kel­lene terhelni azért, mert ön­magukat tették beteggé? Nem lehetne rájuk is azt a szank­ciót alkalmazni, amely a ki­józanítókba kerülőkre érvé­nyes? ☆ Hogyan telik el egy ember egy napja a szóban forgó he­lyen! Régen az alkoholisták leg­nagyobb féle'me a kényszer­itatás volt. Amikor összehív­ták a csapatot, kirakták a bort, a sört, a pálinkát az asz­talra és ki-ki választhatott kedve szerint abból, amit a legjobban szeretett a kórház­ba kerülése előtt A kényszer- itatásnak több éve befelleg­zett Helyette, alkalmazzák a íélektani ráhatást, s a mun­katerápiát-A­Dr. Kadosa Ildikó: — A férfiosztályon, mind­össze ketten dolgozunk, mint orvosok. Szükségünk lenne egy pszichológusra is, de az csak egyetlen van, a női alkoho- íógiai osztályon. Öt pótolja egy pedagógus. A tanár Var­ga László, aki a nap bármely érájában a kezeltek rendelke- aéaére áll, elbeszélget velük, segít a problémák megoldásá­ban. Orvos? Legalább még kettő kellene. Makai Gézáné fönővér: — Az osztályon nagyon ne­héz a lányoknak. Mert a lá­nyok is többségében egyedül­állóak, partner nélküliek, meg a betegek többsége is elveszí­tette már a családi hátteret Néha, ha nem elég kemény az ember, a magányból párkap­csolatok alakulhatnak ki. Én mindig azt tanácsolom a be­osztottjaimnak, hogy legyenek tartózkodóak, kedvesek, és megnyerőek. A másik taná­csom: mi magunk mutassuk meg, hogy lehet egy nő pozi­tív tulajdonságokkal ellátott is és nemcsak hárpia. Mert, az alkoholisták feleségei több­nyire elvadultak, veszekedő­sek a körülmények hatására. Persze, nehéz kedvesnek len­ni akkor, ha az embert a be­fogadáskor szembeköpik, ha a teljesen elázott embert ki kell mosdatni, vakarni a nyo­morából ... Még annyit a hivatáshoz: nálunk nincs pa­raszolvencia, hálapénz. Elő­fordult olyan eset, hogy a be­teg ellopja valakinek a ci­pőjét, de sokszor nyúlunk a zsebünkbe, ha útiköltségért könyörög a haza távozó. » ☆ Munkaterápia. Műhely a kórház közepén, ahol kiélheti mindenki a kézműveshajla­mait, vagy elhasznált kábe­leket bonthat napi négy órá­ban. Vagy kőműveskedhet, betonkockákat gyárthat a kór­ház javára. De, a maga gya­rapodására is. Mert a juta­lom a munkáért, változóan, napi tíz-tizenöt-húsz forint. Még munkakönyv is kerül ennek igazolásához. ☆ Hogyan Is él akkor az űr a gyógyító terápián? Reggel hatkor a hivatalo­san kinevezett klubból már árad a kávé illata. Megkávé­zunk, beszélgetünk. Jó erős feketét iszunk, hiszen a büfés szakmabéli, rrraga is kezelt beteg és civilben kocsmáros. Aztán nyit az üdítős. X. úr. saját bevallása sze­rint, naponta négy-öt kávét és húsz üdítőt behörpint. Mellé még a cigi. Aztán a SZLiic» UV<x iKriiitrz.j<a usóu, tán a teke, a sakkbajnokság, ismerkedés a város alkoholel­lenes klubjában a kedves hölgy alkoholistákkal. Egy kis tánc, egy kis szerelem ... S mindeközben nemcsak ml, hanem az urak is számolnak. Dörzsöli a kezét az egyik, kalkulál: — Kikönyörgöm. hogy csak négy nap múlva engedjenek ki, akkor az teljes táppénz, a CSÉB 150 is jól fizet. Haza­megyek, aztán nemsokára ilyen, meg olyan nap lesz, jól berúgok. Legfeljebb vissza­hoznak. Szevasz, haver! ☆ Szélmalomharc ? Dr. Kadosa Illdikó adjunk­tus szerint, ha ezek közül az emberek közül, csak néhány absztinens lesz, máris megér­te. Ha néhányat nem kell visszaesőnek tekinteni, az mór eredmény. És akkor, ha még bejönne az éjjeli és nappali szanatórium ötlete? Ha sike­rülne ezt megvalósítani? Meg azt, hogy a fiatalok körében a megelőző program ered­ményt szülne? ☆ Az orvosok erélyesebb ad­minisztratív intézkedéseket sürgetnek az alkoholizmus megfékezésére, mindenféle szinten, mindenféle fórumon, a társadalom viszont szoron­gatja az orvosokat, hogy gyó­gyítsák meg az afkohol istá­kat. Csak az egészségügy gond­ja? Nem össztársadalmi prob­léma, amelynek megoldása össztársadalmi feladat? Elfogadható az egy helyben topogás ? A szélmalomharc? (Vége) Kiss Mária (A sorozatunkhoz közölt felvéte­lek nem a riport helyszínén ké­szültek.) BRRASZ-nAI: Számítógépen az Kevés megyei vállalat di­csekedhet olyan újítási kedv­vel, mint amilyen az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósá­gán, illetve a nyolc kirendelt­ségen tapasztalható. Az újítómozgalomnak ha­gyományai vannak a válla­latnál, amelyet segít az éven­ként megrendezett újítási fél év. Idén június 15-én kez­dődött és december 15-én ért véget az az időszak, amely­ben az amúgy is kijáró díj mellé jutalmat is kitűztek, serkentve az agytorna széles körű elterjedését. Idén megvalósult a pálya­művek számítógépes feldolgo­zása, amely Bajóczky János műszerész nevéhez fűződik, aki egyébként újításokkal Is jeleskedik­Az újító brigádok közül ki­emelkedik teljesítményével a Technika Szocialista Brigád. A kollektíva az idén 20 pá­lyaművel jelentkezett. Az egyéni csúcsot Szőllős Géza, a ka>-ancskeszi kirendeltség vezetője tartja. Egy tucat öt­lettel jelentkezett, amelyek közül mindössze egyet utasí­tottak el. A legeredményesebb újító Szekeres László, akinek adminisztrációt könnyítő ja­vaslata már túlhaladt a mis­kolci igazgatóság bírálói előtt is, s most a Magyar Villamos Művek . Tröszt zsűrije fontol-, gatja az országra kiterjedő bevezetését. Az újításokra eddig több mint 60 ezer forintot fizetett ki a vállalat, az értékelés még folyik. Díjazták a kivitelezés­újítások ben közreműködőket és a szakvéleményt adókat is. Utóbbiak közül dicséret il­leti Füzér Mária gépjármű- és szállítási osztályvezetőt. A beadott ötletek főként fizikai dolgozóktól származ­nak és témájuk ennek meg­felelően a nehéz fizikai mun­ka kiváltása, illetve ésszerű megoldás, anyagi megtaka­rítással. Ilyen a földelés­telepítés új módszere, Varga Ottó és Zsidai István lakato­sok elképzelése szerint. Újí­tásiak haszna meghaladja a 38 ezer forintot- Eidler Fe­renc asztalos a gépjárművek kárpitjának olcsóbb és tartó- sabb megoldását javasolta; járművenkénti megtakarítása közel 20 ezer forint. — th — Aranyvasárnap előtt a kereskedelem Országszerte a hajrához ér­kezett a karácsony előtti be­vásárlóforgalom ; a kereske­delmi vállalatok felkészültek a vásárlók ez évi nagy roha­mára, aranyvasárnapra, ame­lyet ezúttal mindössze két nap választ el az ünnepek­től. A vállalatok többségében bőséges, és sok helyütt a ta­valyinál választékosabb az árukínálat. Az ország 37 Centrum Áru­házában az elmúlt vasárnap 75 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, s aranyva­sárnap is hasonló bevételre számítanak. > A Skála áruházakban a ta­valyinál 15 százalékkal na­gyobb aranyvasárnapi for­galmat várnak. Egész héten nagy volt a forgalom a játékboltokban, ám a Triál még győzi áruval. Jóval bőségesebb a választék, mint tavaly ilyenkor volt. A raktárakból folyamatosan pó­tolják á boltokból kifogyott játékokat. Még kaphatók a legkeresettebb cikkek is, le- gók, elemes játékok és Bar- bie-babák. ha nem is olvan széles választékban^ mint né­hány héttel ezelőtt. Néhány újdonság is érkezik a iáték* boltokba aranvvasárnapra: 50-féIe Wait Disney-hobbi- figura, s néhányféle új tár­sasjáték. Kerülő úton kapjuk a hírt, miszerint a BHG Híradástech­nikai Vállalat 1987. január 1- től felszámolja a 6- számú gyárának 3. számú pásztói üzemét. Az ok: gazdaságtalan a termelése. Az épületeket az Állami Nyomdaipari Vállalat vette meg és raktárként akar­ja azokat hasznosítóm. Mi lesz a dolgozókkal? Tizenötjüket alkalmazza majd a nyomda pásztói telepe, a többiek sorsáról még nem döntöttek. A tényről mun­kásgyűlésen tájékoztatták az üzem kollektíváját. Hivatalo­san azonban még senkivel nem közöltek semmit. Nosza, irány Pásztó! Az idő­pont a történések szempont­jából érdekes: december 8-át írunk. Első utunk a városi pártbizottságra vezet, szeret­nénk informálódni a legfris­sebb fejleményekről. — Újabbakat magam sem tudok — tárja szét a karját Füssy József első titkár. — Illetve: hamarosan meg kell érkeznie a budapesti vállalat jogászának, aki majd tájékoz­tatja a dolgozókat á felszá­molás menetéről és az őket megillető jogokról. Egyébként jómagam a munkásgyűlés előtt pár órával értesültem a fel­számolásról, de ezt azóta hi­vatalos bejelentésen még nem láttam- Többször sürgettük az illetékeseket, hogy mondják el az üzemmel kapcsolatos elkép­zeléseiket. Ugyanis sok a men­demonda, s ez megrontja a légkört, feszültséget okoz. Az üzemben már várnak bennünket. Letargikus hangu­lat fogad. Leülünk beszélget­ni az egyik tenyérnyi irodá­ban, s elsőként az ipari ter­melőegység múltjáról érdeklő­dünk. Meglehetősen kusza ez az alig három és fél éves múlt, a buktatók szinte előrevetí­tették a végkifejletet. — Hosszabb ideig, egészen 1983 augusztusáig tejüzem ter­melt itt — kezdi ismertetőjét Nyitrai György termelési cso­portvezető. — Akkor megvá­sárolta az épületeket a hír­adótechnikai vállalat, s hoz­záláttak az átalakításokhoz. Októberben, nem egészen 30 emberrel kezdődött meg az antennák összeszerelése. A kö­vetkező évben több mint négy­szeresére ugrott fel a létszám. A vállalat 6- számú gyáregy­sége voltunk, s hoztuk a ter­vünket. Aztán 1985 májusában gazdálkodási - fogyatékosságok ■miatt menesztették a vállalat vezérkarát. s szanálták a HVT-t, a BHG lett az új gaz­dánk, s minket visszaminősí­tettek telephellyé. Borbás István pártalapszer- vezeti titkár veszi át a szót: — El kell ismernünk: jóra fordult a sorsúnk. Először is: jelentősebb béremelést kap­tunk. Ennek főleg az asszo­nyok .örültek, mert meglehe­tősen alacsony volt a bérük. Aztán folytatódott a fejlesztés. Üzemmé léptünk elő, s öt kis üzemegységet hoztak létre a környező községekben. Magán­lakásokban, nyolc-tíz tagú csoportok végezték a lengyel exportra is szállított antennák szerelését. Bár év végére száz- kilencvenr# duzzadt fel a lét­szám, bőségesen volt megren-' delésünk. Ekkor újabb meg­lepetésben részesültünk: gaz­dasági nehézségekre való hi­vatkozással, ez év januárjától megszüntették az üzemegysé­geket, s legalább negyven em­bertől vált meg a vállalat- Az­óta is egyre csökken a foglal­koztatottak száma­Ezzel elérkeztünk a jelen­hez. Beszélgetésünk hapján 103-an keresték kenyerüket az üzemben: 85 fizikai és 18 al­kalmazotti beosztású. A fizi­kai állományon belül 20-an szakmunkások, a többiek be­tanított munkások. Utóbbiak szinte kivétel nélkül nők. Az üzem az idén már messze nem ért el olyan eredményt, mint azelőtt, termelése több mint felére esett vissza a tavalvi- nak. Akadozik az anyagellá­tás, nincs elegendő megrende­lés. s az emberek munkakedve is alábbhagyott.. — Ez érthető is — mondja Veres Mihályné szakszerveze­ti főbizalmi, a vállalati szak- szervezeti tanács tagja —, hi­szen nyár óta rebesgetik, hogy bezárják az üzemünket. Egy tanácsülés alkalmával feltet­tem a kérdést a vezérigazga­tónknak: mi lesz velünk, és főleg milyen sors vár az idő­sebb nődolgozókra? Elvégre vannak itt olyanok is, akik­nek már csak néhány hónap hiányzik a nyugdíjig. Ráadá­sul Pásztón alig akadt munka- lehetőség. Akkor dr- Berecz Frigyes azt felelte: amikor er­re szükség lesz, harminc ki­lométeres körzetben elhelyez­nek valamennyiünket. Aztán elérkezett november huszonhe­ted i ke. délelőtt fél tizenegy... Egymás szavába vágva me­sélik, mi is történt az ominó­zus napon. Beállított az üzem­be a BHG termelési igazga­tója, a 7. számú gyár igazga­tója, a párt- és a szakszerve­zeti bizottság titkára és mun­kásgyűlést hívtak össze. Kö­zölték a hallgatósággal: gaz­daságtalan termelés miatt ja­nuár 1-től felszámolják az üze­met, a battonyai és a pilis­csabai üzemmel egyetemben. A vendégek eltávoztak, s az üzem dolgozói itt maradtak a maguk kétségeivel. Mert azóta nem történt semmi-.. o Indulunk a munkatermek­be. Miután a munkások meg­tudják, hogy honnan érkez­tünk, kezdetét veszi a panasz­áradat. — Izületes a kezem, a lábam — kesergi egy törékeny ter­metű, szemüveges asszonyka, Bányai Ferencné. — Dolgoz­nom kell, pénzt keresnem, mert a férjem nyugdíjas. De hová vesznek fel majd egy ilyen, magamfajta rokkantat?! Tari Istvánná folytatja: — Ötvenöt éves múltam, el­értem a nyugdíjkorhatárt, ám még tizennyolc hónap munka- viszonyra van szükségem a nyugdíjhoz. Ez idáig vassal foglalkoztam. Hol leszek éa képes ilyen eldurvult kézzel ruhát varrni? Kovács Istvánná minőségi ellenőr magyarázatképpen közbevet!: — Meghívtak bennünket a Salgótarjáni Ruhagyár jobbá­gyi telepére, mondván, néz­zünk szét. Közölték velünk: amennyiben negyvenen vállal­ják a varrást, beállítanak né- künk egy külön buszjáratot. Meg azt is megígérték: egy évig megadják az átlagkerese­tünket. Durucz József né így fogal­maz: ■ / — Az elsők között . jöttem ide dolgozni- Én még bontot­tam a falakat. Most meg ke­reshetek magamnak másik munkahelyet. Egyedül nevelem a tízéves gyermekemet. Azt szeretném, ha helyben kapnék munkát. Juhász Pálné következik: — Amióta megtörtént a be­jelentés, csak rágjuk magun­kat. Elröppent a munkaked­vünk. Többen marékszám sze­dik a gyógyszert. Egyre csak az jár a "fejemben: miért nem értesítettek bennünket koráb­ban ? Év közben ugyanis köny- nyebben találhattunk volna magunknak munkát, mint most, év végén. Szerintem kel­lettünk a terv teljesítéséhez... Az 53 éves Szőke 'Istvánná mindannyiuk elképzelését ön­ti szavakba: — Mindenkor igyekeztünk szorgalmasan, jól végezni a tennivalónkat- A vállalatnak tehát kötelessége gondoskodni rólunk! Egy másik munkateremben dolgoznak az iparosok. Tari Béla esztergályos, elvégezte a gépipari technikumot. — Jártak nálunk a helybe­li készülékgyárból. Felajánlot­ták, hogy minket, szakmun­kásokat átvesznek. Jómagam onnan jöttem ide. Visszafelé meg minek lépjen az ember?! Az alkalmazottak helyzete mí'g kilátástalanabb. hiszen nekik senki nem ajánlott fel munkahelyet. Saját szakálluk­ra próbálnak új állást keres­ni. Nágel István, a meó cso­portvezetője már tudja, mit csinál majd januártói. íme; — Bedolgozóként fakanalat fogok faragni. Odahaza leszek, Keresztesen. Élni muszáj. •« o Pásztón ez év áprilisában hoztak létre a Nógrád Megyei Tanács munkaerő-szolgáltató irodájának kirendeltségét, melynek vezetője Kürti Jó­zsef. Azzal fogad, hogy éppen az imént hozta meg a postás a BHG levelét. Ebben olvas­ható, hogy a dolgozók részére képzettségüknek, végzettségük­nek, egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzési lehe­tőséget ajánl fel az Állami Nyomdaipari Vállalat (15 fő részére), a Salgótarjáni Ruha­gyár (60 fő részére) és a BRG (40 fő részére). — Ezt a levelet már októ­berben el kellett volna külde­nie a BHG-nak — jegyzi meg Kürti József. — Ez az előírás, mert nekünk idő kell a mun­kaerő kiközvetítéséhez. Megjegyzéseket fűz a levél­hez, s aggályait velünk is köz­li: — A nehéz fizikai munká­hoz szokott asszonyokat nem lesz könnyű varrógép mellé ültetni. A bérkérdést időben kell tisztázni. N^tn lesz kis gond a gyermekek elhelyezése sem. Mielőtt elhagynánk Pásztót, ismét betérünk a városi párt- bizottságra. Füssy József köz­li : megtörtént a dolgozók tá­jékoztatása­— A BHG intézkedése gaz­dasági döntés, összhangban áll gazdaságpolitikai célkitű­zéseinkkel — összegzi a párt- bizottság álláspontját — Nép- gazdasági érdek a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Az üzem pártalapszervezete veze­tőségének kötelessége odafi­gyelni, hogy a munkáltató be­tartsa az előírásokat. Minden­kinek meg kell találni a lehe­tő legalkalmasabb munkahe­lyet, s a változásnak a lehető legkisebb zökkenőkkel kell végbemennie. o A salgótarjáni rmmkaerö- ssolgáltató iroda főelőadója. Garami János, a BHG levelé­vel kapcsolatosan ezt mondja; — Puszta számokat tartal­maz, holott emberek sorsa fo­rog kockán. Pontosan rögzíte­ni kell: ki, milyen beosztásba kerül, mennyi bért kap? Ke­ressen fel három nap múlva, akkor már minden bizonnyal többet tudok mondani! December 11-én telefonon érdeklődöm, 12-én személyesen keresem fel Garami Jánost Azt javasolja, menjünk el Szabó Kálmánhoz, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjéhez, hadd nyilatkoz­zon ő. — A magunk részéről le­vontuk a tanulságot: a válla­lat nem tartotta be az ide vonatkozó előírásokat. A mun­káltatónak már tiz ember át­helyezésekor is kötelessége ki­kérnie a helyi tanács előzetes véleményét, méghozzá lehető­leg három hónappal a végre­hajtás előtt. A BHG nem a szabályoknak megfelelően járt el. Példa rá. hogyan nem sza­bad felszámolni egy üzemet. Önkényességével pofont adott a törvényességnek! ☆ Nyomdába adtuk már ri­portunkat, amikor telefonon kedvező hirt közölt szerkesz­tőségünkkel Balás László, a pásztói városi pártbizottság politikai munkatársa. A lé­nyeg: a Mátraaljai Állami Gazdaság egy az egyben át­veszi az üzemet, dolgozóival, állóeszközeivel együtt. Janu­ártól a kollektíva a mezőgaz­dasági nagyüzem melléküzem- ágaként végez majd ipari te­vékenységet, minden bizonnyal eredményesen. Most, amikor örömünknek adunk hangot azért, hogy megnyugtatóan megoldódott a munkásgárda sorsa, szeretnénk nyomatéko­san aláhúzni: szolgáljon az eset tanulságul! Mert a tör­vényesség betartásával a sok hercehurcának. idegességnek elejét lehetett volnn venni... Kolaj László ■V „Alkoholfüggésben, ájulásban ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents