Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
Átvinni a magasabb mércét Jubileumra Szakmunkásképző doktorok Biztosan mástól is ismert a ?17. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, ám \szá- momra akkor lett nevezetessé a Szondy György nevét viselő balassagyarmati iskola, amikor meghallottam, hogy az utóbbi öt évben négyen szereztek doktori címet az ott tanítók közül. Mindez történt akkor, amikor az embereket egyre inkább a sokadik gazdaság művelése foglalja le, amikor megfontolandó annak az iskolaigazgatónak a véleménye is, ki a tények hallatán kijelentette: „az iskoláknak pedagógusokra, nem doktorokra van szüksége”A négy közül hárommal sikerült szót váltanom- Csak Janák Gyula igazgatóhelyettest nem találtam. Továbbképzésen volt a megyeszékhelyen. Majoros Ferenc, Szabó István és Etei Lajos azonban elmondta: mi késztette őket a további tanulásra. Majoros Ferenc, aki alig múlt harmincesztendős. — Gödöllőn végeztem, mezőgazdasági gépészmérnök vagyok. Dolgoztam téeszben, jártam szakmérnökire, majd a körülmények úgy hozták, hogy a termelést az iskolával cseréltem fel- Témámmal már korábban foglalkoztam, de a doktori címet innét szereztem meg... Ügy láttam, hogy örülnek az iskolában ennek, nem éreztem, nem is érzem, hogy netán ellenséget, irigyet szereztem magamnak a doktorá- lással. Biztos, hogy a tanításban is hasznát látom majd a többletnek, amire plusztanulással szert tettem, de már ma is érzem, hogy nem volt hiábavaló az erőfeszítés. Rengeteg anyagot kellett átolvasnom, rendszerezni, meg kellett tanulnom a lényeget látni, s ez önmagában sem kevés. (Megjegyzés: Remélem, nem csak a békesség kedvéért mondta Majoros Ferenc, hogy nem szerzett magának ellenséget a cím megszerzésével. Tapasztalat ugyanis, hogy sokfelé, — s ez alól nem kivételek az iskolák sem, — sokszor és sokan nem nézik jó szemmel, ha valaki többet tesz az asztalra, mint okvetlenül kellene. Ráadásul, minden anyagi előny nélkül. Mintha sokan félnének még. hogy a mérce netán magasra kerül, s ők nem tudnak kellően elrugaszkodni.) Szabó István, az intézet igazgatója, hamarosan ötvenéves lesz. — Egerben szereztem diplomát magyar—történelem szakon, később levelezőn elvégeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemet is- Nemrég pedig, doktoráltam... Nem a cím miatt tettem, a többlettudásra volt szükségem. Ez a tanításhoz is kell, hiszen csakis így tudok még többet adni a gyerekeknek. A cím által természetesen nem leszek több, más. S az is biztos, hogy leállni ezután sem lehet. Ahogy a diploma is a kezdete,, s nem a befejezése valaminek, úgy ennek a címnek a megszerzése sem zárhatja le a tanulást, a tudományág művelését... Szerencsére most is tudok egykét kollégáról, akik ugyancsak a doktorálást forgatják a fejükben. (Közbevetöleg: Az iskoláknak a lehető legjobban felkészült pedagógusokra van szükségük- Doktori címmel, s anélkül. A cím — természetesen — még senkit sem minősít. Értékét a felnasinálhatóságá- val mérhetjük. „Az iskoláknak pedagógusokra s nem doktorokra van szüksége” — mondta a méltán tisztelt másik igazgató. De megkérdem: miért zárná ki egymást a kettő?) Hetei Lajos hamarosan hatvanéves lesz. Amikor mások már a nyugdíjra kacsintottak, ő történelemből doktorált. — A fiatal pedagógusok néha nem sokra értékelik az idősebbeket. Igyekszenek leírni minket. Doktorálásomban volt egy kis „csak azért is”. Ráadásul nem csak doktorálni akartam, hanem kiváló eredményt elérni. Átvittem a mércét; Summa cum laude lettem. •. Engem valamikor tudós tanárok tanítottak Sárospatakon. Tudósok voltak, s kiváló pedagógusok. A diploma birtokában való tanulás, természetesen nem csak a dokto- rálás. nagyon fontos dolog. Ismeretek szerzése, valamely témakörben való elmélyülés, minden, magát értelmiséginek tartó ember részére nélkülözhetetlen. Aki bárhol is tanít, annak számára ez még fontosabb kell, hogy legyen. (Szubjektív vélemény: Etei Lajos meg akarta mutatni, hogy magas mércének is megfelel. Amikor hallgattam őt, mit tagadjam, irigykedtem. Arra gondoltam: maga a dokto- rálás ténye, figyelembe véve korát s körülményeit, önmagában is pedagógiai eszköz. Hiszen a pedagógusnak nincs erősebb fegyvere mint a tudás, a személyes példaadás.) ☆ A véletlen hozta így: három generációval beszéltem. A fiatallal, a középen lévővel s a nyugdíjba ballagóval- Hárman, háromfélék. Egy valami közös bennük: a tudás tisztelete. Annak pedig külön örültem, hogy nem valamely nagy hírű „elit” gimnáziumban találkoztam velük. „Csak” egy „tanonciskolában”. Ahol a jövő munkásait képezik. Speidl Zoltán „Ti az enyém, én a tiétek" Lehetőségek Nagyorosziban készül az Omega Szilveszterre alkalmi zenészekkel bővül az együttes Huszonnégy év alatt 12 önálló zenei anyagot tartalmazó nagylemezt készített a nagy múltra visszatekintő magyar rockegyüttes, az Omega. A tizenkettedik a tavasszal jelent meg, s a nem éppen optimista A Föld árnyékos oldalán címet kapta. Mostanában válságban van a rockzene nálunk, szűkülnek a koncertezés lehetőségei, sekélyesedik a közízlés, egyre kevesebb rockzenész tud megélni a muzsikálásból. Hosszabb kihagyás után, az Omega ilyen körülmények között tért vissza a koncertpódiumra és szép sikerrel mutatja be új lemezanyagát a nyár eleje óta. A sorozat befejezéseként, november 19. és 28. között vidéki nagyvárosok sportcsarnokaiban lépett fel az együttes. A veszprémi előadáson jelen volt Peter Hauke, a WEA nevű lemezcég producere is, aki tárgyalásokat folytatott új Ómega-lemez külföldi megjelentetéséről. A mostani előadássorozat egy hosszabb felkészülés első állomása. Jövőre ünnepli az együttes fennállásának negyedszázados jubileumát. Az új műsor mellett új nagylemezzel, az együttes életét bemutató könyvvel és öt archív lemezes albummal is szeretne a jubileumi evben jelentkezni. Utóbbi a Trombitás Frédi és a Rettenetes Emberek, a 10 ezer lépés, az Éjszaka országúton, az Élő Omega és az Omega 5 című korai lemezeket tartalmazza, korszerűsített hangtechnikával. Még az idei esztendő eseménye lesz az Omega háza táján, hogy az együttes szerepel a televízió szilveszteri kívánságműsorában, amikor bemutatkoznak az alkalmi új zenészek is. Az omegások vállalták, hogy egy-egy dal erejéig bárki beszállhat hozzájuk zenélni, ha megfelel egy minimális feltételnek. Bárki jelentkezhet tehát a mostani koncertek színhelyén, a próbák után kiderül, hogy kiket hívnak majd meg a szilveszteri televíziós fellépésre. Kilencvenéves épület, kilencvenéves gyűjteni ;ny A Mezőgazdasági Múzeum története A Városliget közepén, a Széchenyiről elnevezett szigeten az 1896-os millenniumi kiállításra 21 nevezetes történelmi épületünket idéző épületcsoportot emelt Al- pár Ignác, a neves építész. Nem időtállóan, rabitzból elkészítette a magyar építészet ezer évét illusztráló, változó stílusú romantikus épületkomplexumát. Ott a román stílusú jáki kápolna, a lébényi templomot utánzó alaprajzzal a kolostorudvar, az árkádos kerengő, a pillérek, gyámkövek motívuma román kori műemlékeink másolataival. A Vajdahunyadi várkastély másolata. Késő gót a szeA Földművelésügyi Minist tórium és a főváros támogatásával aztán 1897-ben megnyílhatott a múzeum. Majd az átépítés után 1907-ben Ferenc József avatta fel az intézményt. Gyarapodó gyűjtemény, reprezentatív kiállítások, országos és nemzetközi kong* resszusok tették egyre ismertebbé a múzeum nevét és anyagát. Miközben háborúk, gazdasági válságok szorongatták költségvetéseit, nehezítették gyűjtő-, ismeret- terjesztő munkáját. V A felszabadulást félig romba döntött épülettel, javarészt megsemmisült gyűjteménnyel érte meg a múzeum. Részlet a kiállításról. Hosszú vajúdás után a kulturális választék bővül Nagyorosziban, még akkor is, ha a társközségek közlekedése gondot okoz, még akkor is, ha a helybéli intézmények együttműködése és kínálata sem mentes a nehézségektől.“ Mely intézmény tárja ma szélesre kapuit Nagyorosziban a „szellemi táplálékára vagy szórakozásra vágyók előtt? Van könyvtár a községben és klubkönyvtár á társfalvakban. S a közművelődés másik alapintézménye, a művelődési ház e helyre nem adatott? Alig fél évtizeddel ezelőtt még híre sem volt a mai, főtéren álló művelődési otthonnak. Csupán egy régi, dü- ledező ütött-kopott épületet csúfolhattak kultúrteremnek az itteniek, ami arra sem nagyon felelt meg, hogy szükség esetén a falu népe egy- begyűlhessen fedele alatt. — Nem adott — nem is tehette —r, az a leromlott épület az igényessé vált emberek kikapcsolódási, kulturálódási vágyának otthont. Az otthonosságról ma már merőben mások az elképzeléseink és igényeink, mint amit ez az átfűthetetlen, kívül- belül málló vakolatú helyiség nyújthatott. Mára megújult a vén épület : sporttermet alakítottak belőle. A testkultúra terén hát nincsenek hiányok. De van-e háza a közművelődésnek? Nos, pár esztendeje felépült a Helyőrségi Művelődési Otthon, a község szívében kapott helyet. Impozáns épület kívülről, s belsejét úgy alakították, hogy ide szívesen betér a szórakozni vágyó, bár az intézmény a honvédség fennhatósága alá tartozik. De sokat nyertek vele a nagyorosziak és a környező községbeliek is, hiszen a kulturált környezetbe — kulturáltságot követelve tőlük — mindenki bebocsáttatást nyerhet. A honvédség helyi alakulatának vezetői azt tartják, hogy mert együtt élnek a falu népével, hát nem létezhet szigetként a kultúra háza sem. S nyilván eztán méginkább eszerint cselekszenek. Pár hónapja — hosszú idő teltével — szakképzett népművelő került az intézmény élére, akinek rátermettségétől sokat vár < munkáltatója, a honvédség, s a községi vezetés is benne bízik. A bővülő • választék jelzi már, hogy figyelnek az intézmény munkatársai a polgári lakosság igényeire- A decemberi programajánlat is ezt tükrözi: Paraszt dekameron, zenés mesejáték, á Tolcsvay együttes, s a nótaest. Színes hát a kínálat palettája. Az újólagos törekvéseket mutatja a jól működő — mint a citeraba- rát kör — kiscsoportok léte, s a mostanában szerveződő — például a népi- vagy a társastánc közösségek. Az igények, s a lehetőségek találkozása alakítgatja, formálgatja az azonos érdeklődésűek körét. A körzeti könyvtár már régóta ezt teszi, „eszméltető, nyájas” körbe híva olvasóit. Most ennek az útnak az ösvényein kezd lépegetni a művelődési otthon is. Az intézmények — iskola, könyvtár és a művelődési otthon — megpróbálják a meglévő lehetőségeket kihasználni, s a helyi gazdasági és társadalmi szervekkel együtt dolgozni. pescsütörtökhelyi kápolna kisebbített párja. ' Erkélyével, hatalmas, ablakrózsájával, középen a Hunyadiak címer- hollójával, Mátyás és Beatrix reliefjével. A vártorony a segesvári vár apostolok tornyának nevezett magaslata után épült. A másik torony a nehézkes brassói Szent Katalin Bástya sisakját és toronyfiókáit idézi, a bártfai városháza erkélyeivel és ablakkereteivel. A reneszánsz. és barokk épületcsoport a gödöllői Grassalkovich kastély, a péceli Jesznák palota, a gyulafehérvári vár stílusjegyeit ötvözi egybe A főépület homlokzata kései barokk, a budapesti volt Grassalkovich palotához hasonló a kapuerkély a Piarista utcai Kriszt ház erkélyére emlékeztet. Aipár Ignác épületei adtak helyet a millenniumi történelmi kiállításnak. Az épületek a kiállításon olyan sikert arattak, hogy közkívánatra, 1900 és 1907 között szilárd állandó jellegű épületekké alakították. / Időközben . falai közé költözött a Mezőgazdasági Múzeum. amelynek alapításáról egy 1896 iúniusában keletkezett földművelésügyi miniszteri rendelet intézkedett. 90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, — adja hírül az intézmény új időszaki kiállítása, noha mindjárt a tárlat bevezetőjéből megtudjuk, tulajdonképpen már az 1860-as években szorgalmaztak, s 1869-ben létre rs hoztak egy Kertészeti Múzeumot. majd 1871-ben egy Gazdasági Múzeumot. S noha ezek előbb-utóbb megszűntek, a gondolat továbbra is élő volt, hogy tudniillik legyen múzeuma a hazai gazdálkodásnak. Jó alkalom kínálkozott erre a mil- lenneumi kiállításra összegyűjtött anyag együtt-tartá- sával. Sokáig léte is bizonytalan volt. S csak 1950-ben kezdődött meg újjáépítése. Újjászervezték a kiállításokat, az ismeretközlő, gyűjtő és nyilvántartó tevékenységet, s új utakon kezdték meg az agrártudományi kutatást. Azóta is építettek, korszerűsítettek. Bővült a technikái felszereltség, s megnőttek a mu- zeológiai és a tudományos kutatás feladatai is. Számos publikációt, tanulmányt jelentetett meg témakörében a múzeum. Rendkívül gazdag az intézmény adattára, 80 ezer kötetes a szakikönyvtára. Szisztematikus a gyűjtés, s 1963 óta bekapcsolódott a régészeti ásatásokba, gyűjtik a termesztett növények magvait, a háziállatok csontjait, a régi mezőgazdasági eszközöket. Újszerű kiállítások, állandó és időszaki tárlatok foglalkoznak egv-egy mezőgazdasági ágazat termelési folyamatával. Új fejezet a kiállításokon a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, ismeretterjesztő előadások, diák- és felnőtt foglalkozások, újszerűén a környezetés természetvédelemre nevelés teszik népszerűvé. s évek óta a leglátogatoltabbá a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot. Nem volt zqlkkenőmentes, az. a 90 év, amelyet a múzeum máig megtett. De most is vállalja a feladatát, amit az alapításkor fogalmaztak meg: „.. .rendeltetése, hogy a magyar mezőgazdaság sokoldalúságát, eszközeit as termelésének eredménveit szemléltesse a szakemberek, a falvak népe és a mezőgazdaságtól távol élő városi tömegeknek. ... jó áttekintést adjon a hozzánk érkező külföldi látogatóknak a magyar mezőgazdaság mindenkori áltepotárói.” K VL — tuza — A salgótarjáni Gagarin Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói Géczi Tibor tanár irányításával technikaórán elektromos távkapcsoló szerelését tanulják. —-RÜP—•
