Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T A N Á C SL A P J A III. ÉVF.. 294. SZÁM ÁRA: 1,8P FORINT 1986. DECEMBER 15., HÉTFŐ Ai úttól ővezetők IX, országos konferenciája Salgótarjánban IFelelös touöbblépés m gyermekmozgalomban Felelősség és továbblépés — ez a felirat fogadta szombaton reggel Salgótarjánban, a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ nagytermében, a IX. országos úttörővezetői konferencia résztvevőit. A Himnusz el- éneklése Után, a több mint négy és fél száz küldöttet, a meghívott vendégeket Haraszti István, a Magyar Űttörők Szövetségének titkára köszöntötte, így Övári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, dr. Csehák Ju- ditot. a Minisztertanács elnökhelyettesét, Gé- czi Jánost, az MSZMP KB tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárát. Deák Gábort, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökét, Domonkos Lászlót és Králikné Cser Erzsébetet, a KISZ KB titkárait, Sólyom Ferencet. a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárát, a párt-, állami és társadalmi szervezetek megyei képviselőit. Ezután Géczi János, a házigazdák nevében üdvözölte a konferencia résztvevőit, majd a küldöttek megszavazták a napirendre, a Nógrád megye politikai testületéi, párttagsága és mintegy 230 ezres lakossága nevében Géczi János köszöntötte az úttörővezetők IX. országos konferenciájának résztvevőit. Azokat — mondotta akik felelős, áldozatkész munkával szervezik, irányítják a következő nemzedék szocialista nevelését, mozgalmi munkáját, felkészítésüket a dolgos, értelmes emberi életre. Mint mondotta az, hogy Salgótarján ad otthont az úttörőmozgalom e kiemelkedő eseményének, a-nnak a szorgalmas, eredményes tevékenységnek az elismerése, amelyet a mozgalom negyven évvel ezelőtti zászlóbontása óta megyénk úttörővezetői vállaltak és végeztek. A továbbiakban elmondotta, 8 megye pártszervei, -szervezetei mindig is nagy figyelmet fordítottak a gyermek- mozgalom politikai, erkölcsi támogatására, figyelemmel kísérték folyamatosan gazdamunkarendre, a munkabizottságokra, szekcióvezetőkre tett javaslatokat. A továbbiakban Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az országos tanács beszámolójához, az úttörővezetők VIII. konferenciája óta végzett munkáról, a további feladatokról. Az első nap plenáris ülésén tizenegyen kaptak szót, mások a szombat estébe nyúló tizenkét szekciótanácskozáson mondhatták el véleményeiket, javaslataikat. Még szombaton sor került baráti találkozókra is: ifjúvezetőkkel, ország- gyűlési képviselőkkel, az úttörőszövetség volt vezetőivel találkozott a küldöttek, a meghívottak egy része. Vasárnap plenáris üléssel folytatta munkáját az országos konferencia, ezt követően harminckilenc szavazat ellenében jóváhagyták a beszámolót, az írásos dokumentumokat, majd délután, zárt ülésen választásokra került sor. Az úttörővezetők IX. országos konferenciája sárófogadással ért véget. godó, megújuló munkájukat, segítették és segítik ma is küldetésük kibontakoztatását. A megyei pártbizottság első titkára ezt követően szólt a megye gazdasági, társadalmi, ideológiai és kulturális fejlődéséről, gazdag munkás- mozgalmi, irodalmi hagyományairól. Kiemelte, megyénk lakói -nagyina értékelik az elért eredményeket, töretlen bizalmuk a párt politikája iránt. Ugyanakkor áz is egyértelmű számukra, hogy a társadalmi fejlődés minőségi követelményei,, nehezebb feltételei a Nógrádiban élő embereket is komoly próbatétel elé állítják. A XIII. kongresz- szus programjának és a Központi Bizottság közelmúltban hozott határozatának következetes megvalósítása, a gazdaság dinamikusabb fejlődése és az ezt szolgáló politikai, ideológiád munka, a megye dolgozóit is nagyobb teljesítményekre kötelezi. Befejezésül a konferencia minden résztvevőjének bátor, okos véleményekkel kísért eredményes tanácskozást, újabb sikereket kívánt a fel- emelően szép gyermekmozgalom célkitűzésednek, programjánaik érvényesítésében, a szocializmusért, a. békés jövőért vívott közös harcban. Szélesítik társadalmi kapcsolatciii^at lfarga László előadói beszéde Az országos konferencia küldöttei elé kerülő előzetes jelentés tájékoztatást adott arról, hogyan változtak a 6—14 évesek életét, szocializációját, társadalmi tevékenységét meghatározó legfontosabb jellemzők, a legutóbbi konferencia óta eltelt három évben. Áttekintette a dokumentum azokat a kezdeményezéseket, amelyek a gyerekek mozgalmi, cselekvési lehetőségeit bővítették; új közösségi játékokat dolgoztak ki. átalakították a csapatszemlét, s a más szervekkel való együttműködések rendjét, megújították a tervezés gyakorlatát, gyarapodott a nemzetközi kezdeményezések száma, s közel kétszeresére emelkedett az úttörő-történeti kutatással, gyűjtéssel foglalkozók aránya. — Csak csekély mértékben nőtt a kreativitást fejlesztő és igénylő kötetlen közösségi megmozdulások száma, viszont több az ilyen jellegű tevékenységet folyamatosan végző úttöröközösség — fogalmazott e beszámoló. — Gazdagodott a tudományos-technikai tevékenység; jóval több úttörő- közösség és úttörőtábor illeszti programjába a műszaki, a természettudományos, a ter- rpészet- és környezetvédő gyakorlati munkát, a folyamatos ismeretszerzést. Támogatjuk a tehetséggondozás fejlesztését segítő állami törekvéseket. Még mindig nem jut azonban elegendő figyelem a kisdobosok és az úttörőik szabadidős-sportjára, a mindennapi tevékenységben alig kap helyet a mozgás. Nem tettünk határozott lépéseket az egészséges életmód kialakítása érdekében. Mi sem találtuk meg a durvaság, a trágár megnyilvánulások, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a kulturált magatartásra szoktatás hatásos formáit. Az országos tanács beszámolójához Varga László, a Magyar Űttörők Szövetsége főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében leszögezte, hogy a Miskolcon elhatározott programot ma is vállalhatja a mozgalom, mert jó irányban jelölj ki a megújulás útját, s mert az akkori elhatározások jó része a mozgalmat értő és szerető úttörő- vezetők, a társadalmi környezet részéről is cselekvő egyetértést váltott kti. Majd arról szólt, hogy ugyanakkor keresni kell a továbblépés útjait, amelyben számítani lehet mindazokra az úttörőveizetők- re. pártoló tagakra, a mozgalmat segítő személyekre és intézményekre. akik nap mint nap bizonyítják elkötelezettségüket a gyerekek ügyei iránt. Ezután a társadalmasítás programjáról szólt részletesebben az előadó. — A társadalmasítás programja összetett feladat — folytatta a főtitkár. — Az úttörőközösségek programjában nagyobb helyet kell kapnia a közvetlen és a tágabb társadalmi környezettel való intenzív, rendszeres kapcsolatoknak ... A társadalmasítás másik fontos eleme, hogy a gyerekekért tevékenykedő. szervezetként ösztönzői, alakítói és bizonyos fokig koordinálói legyünk a nevelésben kialakuló társadalmi munkamegosztásnak. A jövőben még inkább feladatunk, hogy szorgalmazzuk, nyitottan fogadjuk, s a gyerekek javára kamatoztassuk mind az időszakos, mind a folyamatos együttműködést célzó kezdeményezéseket, szervezzük, koordináljuk a gyerekközösségek iránti társadalmi segítséget. Mennyiben új ez a program? Mi a haladó, a korszerű? — tette föl a kérdést az előadó, majd így válaszolt: nincs jobb érv, hatásosabb szövetséges, mint a vonzó gyakorlat, ahol felnőttek és gyérekek százai találnak értelmes elfoglaltságot. 1983-as tanácskozásunk alapvető és ma is megerősítendő szándéka volt a gyerekek személyiségének, cselekvőképességének kiteljesítése, és ennek legfőbb eszközéül a tevékenységrendszer bővítése, a csapatönállóság erősítése, folytatta az előadó. Az önálló csapatárculat akkor' igazán tartalmas, ba képes tükrözni és aktívan formálni azt a feltételrendszert, amelyben a csapat dolgozik. Az ezzel kapcsolatos nézetek, szemléletek ismertetése után Varga László, a tervezési rendszer szerepéről szólt, hangsúlyozva hogy ennek lér nyege: a legkisebb közösségeket is alkalmassá tegye a döntésre, amely az önálló kezdeményezésről, a kínálatból való kiválasztásig terjed. „Minél szabadabb lesz a döntés, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy az úttörőcsapat, az úttörőközösség tagjai a maguk összehasonlíthatatlan legvonzóbb programját hozzák létre, s ezzel hitelesnek érezhetik célunkat: az úttörőmozgalom általuk létezik.” Mind a beszámoló, s mind a szóbeli kiegészítés >nagy teret szentel a pedagógusok úttörővezetői munkájának. Az előterjesztés megfogalmazása szerint, az úttörővezetői munkára vállalkozó tanító*,, tanárok iskolai terhei változatlanul nagyok, s ez kedvezőtlenül befolyásolja hangulatukat. Megállapítja a dokumentum azt is, hogy a nem pedagógus úttörővezetők és az ifjúvezetők tevékenységének összehangolását, terjesztését vállaló és ellátó pedagógusok kiemelt megbecsülése nem valósult meg. Ugyancsak kritikusan szólt a beszámoló a pedagógusoknak, az úttörőmozgalomhoz való csatlakozásának önkéntességéről... „Sokan1 közülük tennivalóikat kényszerből végzett többletmunkaként, valóságos érdeklődési igényeik, családi kötelezettségeik teljesítésének háttérbe szorításával látják el. Az önkéntesség lehetőségét biztosító bátrabb, egyidejűleg kockázatot jelentő szervezeti lépéseket, az elmúlt három év alatt- nem tettük meg”. Varga László előadói beszédében erről azt (Folytatás a 3. oldalon.) '------------------------------------------------------------------------------------------N Mai számunkból: Első hallásra címmel olvashatnak értelmező-elemző írást Kádár Já nos, a párt főtitkárának pénteken elhangzott televíziós interjújából a 2. oldalon. A Lebovics-parti zár csoport Ki volt Lebovics József, s kik voltak csoportjának tagjai? Több évtizedes homályt igyekszik oszlatni írásunk a 4. oldalon. Ezüstvasárnap Pásztón és Bátonyterenyén járt riporterünk tegnap. Mit vásároltak’. az ünnepre készülődök,? Erről- szól képes riportunk az 5. oldalon. V_____________________________m Befe’ezte munkálat a mezőgazdasági szőve* fezetek V. kongresszusa Megvá ásították a fisztsésv se őket Szombaton az építők Rózsa Ferenc Székhazában folytatódott a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa. Megjelent a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP főtitkára, továbbá Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi István pénzügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, továbbá a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A küldöttek megválasztották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának azt a 18 tagját, akikkel 125-re egészült ki a kongresszus előkészítése során a megyei küldöttközgyűléseken megválasztott testületi tagok száma, majd megkezdték a vitát a kongresz- szusí dokumentumok és a szóbeli kiegészítés fölött. Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében köszöntötte a kongresszust. Szólt arról, hogy az utóbbi öt évben, a nehezülő gazdasági helyzetben is, erősödött a szövetkezeti mozgalom. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelésének értéke már meghaladja az évi 150 milliárd forintot. Termelésünk dinamikája azonban — egyebek között stf. aszály, a kedvezőtlen külpiaci értékesítési lehetőségek, valamint a növekvő elvonások miatt — az utóbbi két évben megtört. Manapság lényegesen nehezebb körülmények közölt kell helytállniuk, mint öt évvel ezelőtt, amikor minden árura volt vásárló, és a minőséggel szem* ben is kisebbek voltak az igények. Időközben kedvezőtlenül módosultak a nemzetközi cserearányok is; a magyar agrártermelőknek, közöttük a tsz-eknek, ebben a megváltozott környezetben kell megújítaniuk önmagukat. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdasági termelés a megkívánt új, intenzív pályára álljon, nem egy év, hanem több esztendő kemény és áldozatos erőfeszítésére van szükség. A jövő évi terv teljesítésének lehetőségei, hangoztatta a miniszter, adottak. A lehetőségek kihasználása azonban megköveteli, hogy a továbbiakban sehol se halogassák a termelőmunkát visszafogó, helyileg rendezhető helyi gondok, nehézségek megoldását. Enélkül ugyanis az egyes területekre jutó nagyobb központi támogatás sem érheti el igazi célját. A miniszter a továbbiakban rámutatott, hogy az állattenyésztésben túlságosan nagyok, a veszteségek és például a felhasznált takarmányok minősége is kifogásolható, még azbkban a gazdaságokban is, amelyeknek saját takarmánygyára van. A jövedelmek alakulásáról szólva Váncsa Jenő felhívta-a figyelmet arra, hogy. számos gazdaságban a mező- gazdasági alaptevékenység is jó nyereséget hoz, bár igaz mondotta, hogy ezekben a területegységre eső üzemi létszám csak a fele az országos átlagnak. A mezőgazdasági üzemeknek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a Váilalatkö-’ zi kapcsolatokra: a partneri együttműködésben a becsületességet ugyanis soha, semmiféle műszeres méréssel, minőségvizsgálattal se lehet helyettesíteni. A mezőgazdaság műszaki ellátásáról szólva a miniszter úgy ítélte, általában sikerült kielégíteni az igényeket,. Váncsa Jenő az agrárágazat 1987. évi termelési elöirám:- zatát — amely az ideihez képest 4,5—5 százalékos növekedéssel számol — reálisnak, teljesíthetőnek -tartotta. Kapolyi László ipari miniszter arról tájékoztatta a kongresszust, hegy az agrár- gazdaságban felhasznált gépeknek immár a 60 százaléka a magyar üzemekben készül. A magvar ipar napjainkban már 1650-féle gép folyamatos fej lesztéséről, tökéletesítéséről gondoskodik. A vegyipar is fokozza az erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelők jobb kiszolgálásáért. A csúcs- technológiák kifejlesztésében az ipar és a mezőgazdaság közös programokat valósít meg. A vitában a szövetkezeti gazdálkodás nehézségei mellett a megoldás lehetőségeit is elemezték. A küldöttek hangoztatták: erősíteni keil a mezőgazdasági alaptevékenységet, fokozva a növénytermelés szakmai színvonalát. Sok szó esett az állattenyésztés helyzetéről, az utóbbi időben a legtöbb gond ebben az ágazatban mutatkozott. A feloldásukra hozott központi intézkedéseket a felszólalók üdvözölték, ám kitértek arra is: tudják, a fokozott támogatás csak akkor lehet igazán eredményes, ha a gazdaságokban is többet törődnek a veszteségek felszámolásával, a kiesések megelőzésével. A vitában tükröződött, hogy a tsz-ekben tudják: a megújulás sorsa végül is az üzemben dől el. A siker érdekében jobban kell támaszkodni az értelmiség alkotóerejére és gyorsabb ütemben alkalmazni például a tudomány által kínált új megoldásokat — hangsúlyozták többen is. Sokan szóltak a termőterületek jobb kihasználásának fontosságáról. A kongresszus határozatot hozott a termelőszövetkezetek feladatairól és a szövetkezeti mozgalom fejlődésének feltételeiről. A ha+ározat szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek munkájukat továbbra is agrár- és szövetkezetpolitikánk egységére, annak elveire, és a szövetségi ooliti(Folytatás a 2. oldalon.) ft dolgos, békés föuöert
