Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

Seva»dnatize saj'ófáiékozfa'ójának v?ss»hang?a Warnke: a szovjet fél tiszteletben tartja a szerződéseket Több amerikai rádió- és té_ véállomás számolt be Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter hétfői sajtókonferen­ciájáról. A jelentések főként azt emelték ki, hogy Sevard­nadze szerint az Egyesült Ál­lamok a bécsi tárgyaláson visszalépett attól az álláspont­tól, amelyet Reagan elnök Reykjavikban fejtett ki, nem akarja valamennyi nukleáris fegyver megsemmisítését, ha­nem csupán a ballisztikus ra­kéták felszámolását szeretné elérni a leszerelési intézkedé­sek végrehajtására megjelölt tízéves időszakban. Viktor Karpov, a genfi tár­gyalásokon részt vevő szov­jet küldöttség vezetője az ABC amerikai televíziós hálózatnak adott interjújában ezzel ösz- szefüggésben megállapította: ha a Szovjetunió leszerelné ballisztikus rakétáit, ám az Egyesült Államok megtart­hatná európai támaszpontjain levő nukleáris bombázóit, manőverező robotrepülőgepe- it, ,,nem lenne stabil a bizton­ság”. Karpov azt is aláhúzta, hogy a Szovjetunió szintén foglalkozik a hadászati véde­lem kérdéseivel összefüggő kutatásokkal. „Nem vagyunk olyan naivak, hogy ne gon­dolnánk ilyen lehetőségekre. De azt akarjuk, hogy megálla­podásra tudjunk jutni az ilyen kísérletek korlátozásában” — hangoztatta a szovjet diplo­mata. Mint ismeretes, Wa­shington semmiféle korláto­zást nem akar űrfegyverkezé- si programja számára elfo­gadni, szovjet részről viszont leszögezték: az űrfegyverke­zési program minden korláto­zás nélküli folytatása lehe­tetlenné tenné az egyéb le­szerelési megállapodások meg­kötését. A Fehér Ház egyébként hét­főn igyekezett csökkenteni azt a kedvezőtlen benyomást, amelyet a SALT—II. szerző­dés egyoldalú amerikai meg­sértésével összefüggő jelenté­sek keltettek. Larry Speakes, Reagan elnök szóvivője ismét azt mondotta, hogy erről „még nem született végleges dön­tés”. Speakes tagadta azokat az értesüléseket, amelyek sze­rint még ezen a héten had­rendbe állítják az Egyesült Államok 131. olyan hadászati bombázóját, amelyet alkal­massá tettek manőverező ro­botrepülőgépek indítására. A szóvivő szerint ez a kérdés még nem merült fel és egye­lőre nem világos, mikor ke­rül sor erre — bár nem ta­gadta, hogy az átalakítások folytatódnak. A SALT—II. szerződés 130-ban szabja meg az Egyesült ÁLlamok ilyen célra átalakított hadászati bombázóinak számát. „Az elnök döntését annak alapján hozza majd meg, hogy tekintetbe veszi az adott pil­lanatban fennálló körülmé­nyeket, a SALT—II. szerződés szovjet megszegését, és azt, hogy mit diktálnak az Egye­sült Államok érdekei” — mondotta a szóvivő. Washing­ton a SALT—II. felrúgását az állítólagos „szovjet szerző­désszegésekkel” akarja indo­kolni, de éppen hétfőn állapí­totta meg a leszerelési kérdé­sek egyik vezető amerikai szakértője, Paul Warnke, aki annak idején az amerikai küldöttség vezetője volt a SALT—II. szerződésről foly­tatott tárgyalásokon. hogy ezek a vádak alaptalanok és a szovjet. fél következetesen tiszteletben tartja a szerződés­ben előírt korlátozásokat. (MTI) Bulgária: törvényesség Szigorú megítélés a gazdasági visszaélésekkel szemben ;rA társadalom és a pórt ezentúl szigorúbb lesz a szo­cializmus törvényeinek meg­sértőivel szemben” — ezt Sztanko Todorov, a bolgár nemzetgyűlés elnöke mondta a bolgár parlamentben. An­nak az ülésszaknak a végén, amelyen egyebek között kie­gészítették és módosították a (bolgár büntető törvényköny­vet. Ennek keretében 30 évre növelték a maximálisan ki­szabható szabadságvesztés időtartamát olyan ügyekben, ahol a szocialista tulajdon kárára, különösen nagy ér­tékben elkövetett bűncselek­ményekben. vagy vesztegetés­ben találnak bűnösnek vala­kit. A törvénymódosítás parla­menti vitája előtti időszakban nem kis feltűnést keltett a Ze- medelszko Znaméban, a Bol­gár Népi Földműves Szövet­ség központi lapjában meg­jelent „PatikamérLeg a sza­vakhoz” című írás. A szerző: Vaszil Kinov nem konkrét bűnesetekről tájékoztatta-az olvasókat, hanem szigorú ön-ti vizsgálatra szólított fel. „írunk és beszélünk róla, a televízió­ban bemutatjuk a rossz ki­szolgálást az üzletekben, a ta­nácsok fogadóóráin, az irodák­ban, sőt a rendelőintézetekben, írunk és beszélünk róla. be­mutatjuk nyáron a nyári ci­pők. télen a téli cipők hiá­nyát”. Aki néhány hónap alatt ta­nult meg csempözni. vagy víz­lljabb közműtársulások alakulhatnak (Folytatás az I. oldalról) eulások, milyen kiépítettségű- ek a közművek a város csa­ládi házas övezeteiben. Az ivóvíz-, illetve a szennyvíz- csatornahálózat kiépítettsé­ge között ezeken a területe­ken jelentős eltérés mutat­kozik: míg ivóvíz a lakóhá­zak 70—80 százalékában ta- látható, addig a szennyvízhá­lózatba csupán a családi há­zak 30—40 százaléka van bekötve. A közműtársulások létrejöt­tét főleg áz tette sürgetővé, hogy a VT. ötéves tervben nem volt lehetőség arra, hogy a szolgáltató vállalatok saját fejlesztésében újabb szennyvízcsatornákat, illetve gázvezetékeket építsenek ki a városban. Ám a lakossági igények továbbra is megvol­tak a szennyvízhálózat ki­építésére, és a nagyobb kom­fortot biztosító gázvezetékek építésére. Már négy évvel ez­előtt voltak olyan kezdemé­nyezések, amelyek során a városlakók magánerőből kí­vántak közműveket építeni la­kóházaikhoz. Akkoriban ezek spontán támogatásokkal való­sulhattak meg. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága 1984-ben hozott határozatot a közműtársulá­sok tanácsi támogatásának módjáról. Ezt követően léte­sültek a lakosság anyagi hoz­zájárulását is igénylő közmű­társulások nagyobb számban: 1984-ben kettő, tavaly már hét közműtársulás alakult. Bizo­nyos feszültséget okoz ma az, hogy a város különböző he­lyein létesülő közművek egy lakosra eső költségeiben nagy különbségek is mutatkoznak. Példa erre, hogy míg gázve­zeték építése a Néphadsereg úton 17 ezer, a Dimitrov úton 22 ezer forintjába került egy- egy ingatlantulajdonosnak, ad­dig a Martos Flóra úton most épülő vezeték már 24' ezér fo­rinttal terhel egy-egy tulajdo­nost. Ma már a lakossági közmű­társulások szervezése szinte zökkenőmentesen ha’ad, egyre inkább tapasztalható a szol­gáltató vállalatok segítőkészsé­ge és kedvezőnek tekinthetők az OTP hitelnyújtási feltéte­lei is. A várospolitikai mun­kabizottság tagjai választ kantak még arra, hogy a lö­vőben sem lesz akadálya Sal­gótarjánban a közműtársulá­sok létrejöttének. Ugyancsak a várospolitikai munkabizottság tegnapi ülé­sén táiékoztatta Hammerné Nagy Éva, az öblösüveggyár szb-titkára a testületet arról, hogy a gyár szocialista bri­gádjai társadalmi munkájuk­ban milyen mértékben segí­tik a településfejlesztést. NÓGRÁD - 1986. november 12., szerda vezetéket szerelni, egy „vizs­gálatért” tízszer többet kap, mint egy orvos. írnak a fel- duzzasztott létszámról, a rossz és rendszertelen közle­kedésről. a vesztegetésről, a nép tulajdonával való vissza­élésről. ínnak a helytelen la- kasetosz.tásrpl. .arról hogy egyeseknél már a dédunokák­nak is van lakásuk, miközben mások a gyerekeikkel garzo­nokban, vagy valamilyen pad­oson és pincében húzódnak meg. Sok ember többet gondol személyes jólétére, mint a társadalomra, másokra. Elfe­lejtik. hogy milyen rendszer­ben élünk, milyen társadal­mat éoítünk. ..Eljött az ideje, hogy a sza­vakat patikamérlegre tegyük, s tetteink jegyen a tükrünk, a portrénk. Eljött az ideje, hogy ne fogjuk be fülünket, ne csukjuk be szemünket a visszásságok láttán. Eljött az ideje, hogy kérlelhetetlenek legyünk saját hibáinkkal szemben” — írta a Zemedelsz- ko- Zname című bolgár naoi- lapban Vaszii] Kinov. (MTI) Leni’n-rencf Castrónak Mihail Gorbacsov, azSZKP KB főtitkára kedden a moszk­vai Kremlben átnyújtotta a- Lenin-rendet Fidel Castrónak, a Kubai KP KB első titká­rának, a Kubai Államtanács és Minisztertanács elnökének. A kubai vezető e kitüntetés­ben 60. születésnapja alkal­mából azokért a kiemelkedő érdemekért részesült, amelye­ket a szovjet és a kubai nép közötti testvéri barátság, min­denirányú , együttműködés fejlesztése terén, továbbá a béke és a ‘szocializmus erő­sítéséhez való jelentős hozzá­járulásával szerzett. A kitüntetés átadása után Mihail Gorbacsov és Fidel Castro áttekintette a szov­jet—kubai testvéri barátság további fejlesztésének számos kérdését és foglalkozott a szocializmus állásainak meg­szilárdításáért, a társadalmi haladásért és a népek békés jövőjéért folytatott közös harc problémáival. Lengyel — amerikai tárgyalások ..Felújultak a lengyel—ame­rikai kormányszintű tárgyalá­sok, mégpedig az amerikai fél kérésére” — mondotta Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője keddi varsói sajtóértekezletén. Jan Kinast lengyel külügyminiszter-he­lyettes és Rozanne Ridgway, az európai és kanadai" ügyek­ben illetékes külügyi állam, titkár november 6-i bécsi megbeszéléseiről a szóvivő el­mondta, hogy azokon a kérdések széles körét te­kintették át, megvizsgál­ták a két ország kapcsolatai­nak minden fontos területét. Egyik fél sem változtatott azonban korábbi álláspontján, így a nézetek valamennyi alapvető problémában döntő­en eltérnek egymástól. ,. A normalizációt hátráltató leg­fontosabb nézeteltérés válto­zatlanul az Egyesült Államok által Lengyelország ellén al­kalmazott gazdasági szankci­ók ügye”, — mondotta a szó­vivő, de jelezte: a tárgyalá­sokat: folytatni fogják és ad­dig is a felek fenntartják egymással a kapcsolatot. Ur­ban nem tartotta valószínű­nek, hogy a közeli jövőben ismét elfoglalnák állomáshe­lyeiket a két ország nagykö­vetei. Sajtóértekezletének nagy ré­szét belpolitikai kérdéseknek szentelte a kormány szóvivő­je. Megerősítette, hogy a kor­mány hétfői ülésén elfogadta a jövő „ évi tervjavaslatot, amelyet Igen sok kritika ért, mindenekelőtt a szakszerve­zetek részéről. Urban védel­mébe vette az 1987-es tervet, mondván, hogy az a kor­mánynak az obiektív lehető­ségekre alapozott reális el­képzeléseit tartalmazza. Maffia per Olasz politikusokat hallgattak ki A bécsi konferencia u’án Keringő, víz, levegő Mindenki tud, lát. észlel Európában figyelmeztető je­lenségeket. Ha az erdőben sé­tálunk, váratlanul belebot-. lünk egy halom törmelékbe, a legelhagyatottabb vízparton felfedezhetünk egy autóst, aki a tóban mossa kocsiját és a nagyvárosban egy autóbusz közelében fulladozunk a ki ára­dó' gázoktól Hová tűntek azok az idők, .amikor még a híres bécsi zeneszerző Kék Duna címmel komponálhatott keringöt, és amikor még a pesti Duna-parton az uszo­dákban önre’ed ten lubickoltak a főváros lakói. Ma már ilyesmi csak annak jut eszé­be. aki felelőtlenül, kockára teszi egészségét. Általában ilyen táb'ákat láthattunk va­laha a" folyók, tavak mellett: Mély víz, csak úszóknak! Nap­jainkban ezt írhatnánk ki a vizek partjára; Mélyvíz, csak annak, aki nem félti az egész­ségét! Környezel védetem kefettö nyugatig A szakemberek nemcsak azt tudják, am't minden fi­gyelmes szemlélő észrevesz, hanem ennél ezerszer többet. Ök azonban már régóta: nem a megdöbbentő' tények,., adat­halmazok és ielenségek rög­zítésénél időznek el, hanem nemzetközi összefogást, tette­ket. intézkedéseket sürgetnek környezetünk védelmé érde­kében. Ez történt 108:6. szep­tember közepén Becsben is. Az osztrák fővárosban, kelet— nyugati környezetvédelmi szimpóziumot rendezett a Zemtralsparkasse . t und Kom- merzialbank, Ausztria egyik legjelentősebb pénzintézete. Az elnevezés már eleve sejteti, hogy a páncélteremben olyan schillingeket is őriznek, ame­lyeket kisemberek hoznak, de nyilvánvalóéit: jelentős ősszel geket hoznak-visznek iparvál­lalatok,- üzletemberek is. A bank arra ■ törekszik,.' hogy olyan kérdéseket' > tűzzön na* pirendre»"-' artleíjifek SórtehWsalf Ausztriát,’, 'hanem «földrészünk, .több országát érzékenyen érin­tik. ................. ... Ú j iparág — Mindenkit érint Európá­ban a levegői a víz, a föld szennyezettségének '• növeke­dése — hangoztatta“ dr. Kari Vak,, a, bank vezérigazgatója,- a szimpózium, házigazdája.. -*■ Emberbaráti. szempontok is vezérelnek bennünket, ezért is hívtuk meg Bécshe. több európai, ország környezetvé­delmi szakembereit. De ; ez csak az. egyiiK szempontunk. A másik az, hogy. mivel, az emberek, a városok, az orszá­gok íenyegeteltnek érzik ma­gukat, kialakult egy . új ipar­ág. Ez olyan berendezéseket gyárt, amelyek, nélkülözhetet­lenek a. víz, a levegő, a föld szennyezettségének a meeálJ lításához, csökkentéséhez, bi­zonyos helyeken, akár meg­szüntetéséhez. A környezetvé­delemnek tehát van bizonyos üzleti vonatkozása is. Sokan azt mondják, hogy n>ncs er­re töke, nincs e'egendő pénz. Ha keresik a vevők a pia­con — és egyre inkább kere­sik — a különféle tisztí'óbe- rendezéseket. akkor nyilván­valóén tőke i.s lesz. hoav az osztrák és más gyárak m:'nél többié’e víz-, levegő- és más tisztítóberendezést gyártsa­nak. Nem kétséges, hogy akár jelképesnek is. tekinthetjük az osztrák Zentralsparkasse und Kommerz:a1baink szeremé: a bécsi szimpózium megrende­zésében. Feltehető hogy a Zet (Ausztriában a pénzintézetet így nevezik) nem áll meg a különfé’e európai országok (az NDK. Lengyelország. Bul­gária. Csehszlovákia, Magyar- ország. az NS7K. Svédon^zág) és Japán, valamint az Egye­sült Államok szakembereinek meghívásánál, a tanácskozás megszervezésénél hanem ’ a rendelkezésre álló tőkévé' is támogathatja a közös ipari tervek megvalósítását. AóH;g azonban talán még sok viz folyik Te a Dunán, á Rajnán és az Elbán. Momenemia nélkül?! Az atomenergia békés fel­használásáról is vitatkoztak az osztrák fővárosban. Szen­vedélyesen, de tárgyszerűén. A Vitában felszólalt H. Blix, a Nemzetközi Atomenergia- ügynökség igazgatója is. Amikor az atomenergia bé­kés felhasználásáról alakult ki eszmecsere. H. Blix rámu­tatott a bank nagytermében világító egyik lámpára és ezt mondta: — Vannak európai orszá­gok, ahol ma már minden, második lámpát az atomener­gia működtet. Az atom ener­giája nélkül már nem, tud­nánk létezni,, Én nem tudok manapság célszerűbb energi- ,át,„Akinek van más javasla­ta akkor szóljon. Senki sem jelentkezett. Hl Blix viszont nagy tapsot ka­pott. Ö, aratta talán a legna­gyobb' személyes sikert a bé­csi környezetvédelmi szimpó­ziumon. amelynek feltehető­én gyakorlati következményei is Tesznek: több európai or­szág közösen óhajt környe­zetvédő berendezéseket gyár­tani. Talán éppen azzal a cél­lal, hogy az autók ne szeny- nyezzék a levegőt. Nálunk éppen január elsején lén élet­be egy új jogszabály. Ez : is­mét szabályozza a levegő tisz­taságának véde’mét, éppen ezért a mi autósainkat is ér­dekelheti, milyen új berende­zésekkel csökkenthető a ki­pufogógázok levegőt szeny- nyező káros hatása. Molnár Károly Három magas rangú olasz politikai személyiség kihall­gatását kezdte meg Rómá­ban a palermói esküdtszék, amely a szicíliai szervezett al­világ, a maffia bűntetteit vizsgálja. Az esküdtszék tag­jai azt próbálják kideríteni, hogv mi lehetett Alberto Dal­ia Chiesa tábornok négy év­vel ezelőtt történt meggyilko­lásának a hátterében, s, hogy ezzel kapcsolatban milyen részletekkel tud szolgálni Spadolini hadügyminiszter (aki akkor miniszterelnök volt), Virginio Rognoni volt belügyminiszter és Giulio Andreotti külügyminiszter. Dalia Chiesa tábornok ko­rábban a terrorizmus elleni küzdelemben szerzett nagy érdemeket, és részben ennek hatására nevezték ki annak­idején Palermo (Szicília szék­helye) rendőrfőnökének. Rend­kívül szoros összefogást fe­dezett fel a különféle helyi in­tézmények, politikai pártok és a szervezett alvilág között, s ezért csak úgy tudott vol­na továbblépni, ha az ország központi szervei kiterjesztik hatáskörét. Dalia Chiesa ezért számos levelet küldött az il­letékes minisztériumokba, az olasz kormányszervekhez, s azokban törvénybe iktatott rendelkezéseket kért Saját mozgásterének bővítéséhez, a maffia elleni lépéseihez. Ezt a támogatást nem kapta meg a fővárosból, s így felmerül az akkori vezető politikusok felelőssége a mostáni maffia- ellenes per során. A palermói bírók maguk utaztak fel Rómába a- neves politikusok kihallgatására. Spadolini hadügyminiszter válaszaiban — ahogy azt a je­lenlévő ügyvédek elmondták a sajtónak — kifejtette: Dal­ia Chiesa kérései bürokrati­kus ellenállások miatt nem érkeztek el hozzá, s ezért csak a tábornok halála után vált világossá, hogy meg kel­lett volna erősíteni hatalmát. Spadolini hozzáfűzte azt is: az említett időszakban el­vonta a politikai vezetés fi­gyelmét a terrorizmus élleni harc és az 1982. júniusi—au­gusztusi kormányválság. (MTI) Egyetem Szófiában A szófiai Kliment Ohridsz- ki egyetem a legrégibb fel­sőoktatási intézmény Bulgá­riában. Az alapkövet 1924- ben helyezték el, az épületet véglegesen 1934-ben fejezték be. A szófiai egyetem a nem­zeti hagyományok képviselője és az ország tudományos köz­pontjának szerepét tölti be. Nemzetközi tekintélyére jel. lemző, hogy több mint 30 szerződés köti a világ híres egyetemeihez, köztük a moszk­vai Lomonoszov egyetemhez, a szocialista országok egye­temeihez, a párizsi Sorbonne- hoz, a hamburgi és más egye­temekhez. A képen: az egye­tem épülete Szófia központ­jában.

Next

/
Thumbnails
Contents