Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
Áz összevonás megerősödést jelenthet H NOTÉU eredményei és a ni OTT Elf kilátásai Téli 'avíttra vonulnak Szezonvég a MÉM- repülőknél Befejezéséhez közeledik az idei légi növényvédelem. A MÉM repülőgépes szolgálata eddig a tavalyinál 130 ezer hektárral nagyobb területen, összesen 4.8 millió hektáron végzett permetezést és műtrágyázást. Mint az összesítésekből kiderül, ezen belül visszaesett a műtrágyázás, viszont jóval több növényvédelmi munkát végeztek. A légi talajerő-utánpótlás iránti igény csökkenése azzal magyarázható, hogy szerényebbek a mezőgázdasági nagyüzemek erre fordítható anya. gi eszközei. Növényvédelemre azért kaptak több megrendelést, mert a tavalyi enyhe tél és az- idei szárazság kedvezett a kártevők elszaporodásának, így többet kellett áldozni irtásukra. A helikopterek és repülőgépek egy része még most is dolgozik. Legfontosabb feladatuk az úgynevezett re- dentinezés: mérgezett kukorica kiszórása a száraz időben mértéktelenül elszaporodott pockok, mezei egerek ellen. Ezek a jó étvágyú rágcsálok milliós károkat okoznak, főként az Alföld és a Tiszántúl vetéseiben, lucernásaiban. A méreg hatóanyaga más állatokra nem veszélyes. Emellett tart még az ősza permetezés, és néhány száz hektáron hátravan a talajerő- utánpótlás is. Ugyanakkor a munkáiból már kivont gépeknél megkezdődött a téli nagyjavítás^ amire Budaörsön, Kaposváron és Nyíregyházán rendezkedtek be. Az elkopott alkatrészeket, fődarabokat kicserélik, s gondosan előkészítik a légi jármüveket a következő szezonra. A korszerű technikai eszközökkel ellátott műhelyekben a szerelők bérmunkában bolgár, csehszlovák és NDK-beli növényvédő repülőgépeket is javítanak. Október elejével új vállalat alakult Salgótarjánban: a Nógrád Megyei Tanács Tervező és Építőipari Vállalat. Az új termelő- , szervezet a Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalat fúziójával jött létre. A kollektívák utolsó önálló cselekedetükként elkészítették a három negyedévi mérlegüket. Volt vállalatának, a NOTÉV-nak az eredményeiről és új gazdálkodó egységnek. a NOTTÉV-nak a kilátásairól kérdeztük Botka Miklós igazgatót. Magas — mély A szakember azzal kezdte válaszát, hogy vegyesprofilú, vagyis magas- és mélyépítéssel egyaránt foglalkozó volt vállalata jelentős fejlődést tervezett ez évre. A célul tűzött 210 milliós árbevétel és a 10 milliós nyereség egyaránt közel 25 százalékkal haladja meg a tavalyi mutatókat. Az 550 főnyi kollektíva az éves kapacitásának 75—80 százalékát szokta lakásépítésre fordítani, az idén 65 százalékra mérséklődött ez az arány. A tanácsi építők ez évben 187 lakás átadására vállalkoztak. A lakások zöme panel« technológiával készül, mindössze 40 lesz nagyblokkos és nyolc hagyományos eljárással, azaz téglából épülő. Az új otthonokból 113 a megyeszékhelyen, illetve Salgótarján környékén talál majd gazdára. Pásatón 59, Balassagyarmaton és Bátowyterenyén egyformán nyolc lakást építenek. Az elmúl t ki lene hónapban 144 lakás átadására került sor. Az év hátralevő részében még tovúboi húsz család „raknat majd fészket”. Vagyis az épitők némileg elmaradnak a tervektől. A visszább fogott remények teljesítéséhez is nagyon kemény munkára van szükség. Különösen az első negyedévben akadozott az építés, s a jelentős lemaradást a második fél évben kezdett hajrá sem tudja ellensúlyozni. Lakásépítésben Salgótarjánban, a Csizmadia úton van lemaradás a határidőkhöz képest. Cserélődik a létszám Az igazgató őszintén elmondta: az árbevétel ugyan nagyobb lesz az idén. ez azonban korántsem jelenti az egyéni teljesítmények növekedését is. A kedvezőbb eredmények hátterében egyrészt a létszám 2 százalékos növekedése húzódik meg. A munkaerőmozgás ugyan változatlanul tetemes, hiszen ez évben is kicserélődött a létszám mintegy egyharmada. csakhogy most tizeneggyel többen jöttek a tanácsi építőkhöz, mint amennyien elmentek. Növekedett a szabadáras vállalkozás aránya, s ez nagyobb árbevételt jelent. Ami igazán öröm: fejlődés mutatkozik az alkalmazott technológiában. Az eddiginél szélesebb körben élnek a házgyári technológiával, több az ipari előregyártott szerkezet, s nagyobb teret kapott az Univáz és a vakolatmentes építési eljárás. Fontos feladat a salgótarjáni új MHSZ központ jövő márciusban való átadása. Sajnálatos módon az építés üteme elmarad a várttól, s ugyancsak igyekezniük kell az építőknek, ha határidő, re be akarják fejezni a 28 milliós beruházást. Rosz- szabb a helyzet a kányási akna szociális létesítményénél, ahol november 31-e. a módosított átadási határidő. A fürdőt és öltözőt magába foglaló épület 12 millió forint ráfordításával készül. Balassagyarmaton egy 180 milliós beruházás kivitelezését is megkezdték ez év májusában az építők, melyhez pályázat útján jutottak hozzá. Az oktatási központ eiső üteméhez tartozó iskola és a hozzá kapcsolódó létesítmények munkálatain hatvanan dolgoznak jelenleg, s a tennivalókkal 1988. június 30-ig kell elkészülni. Rátérve a két vállalat egyesítésére, Botka Miklós arról tájékoztatott, hogy viszonylag zökkenőmentesen ment végbe a fúzió. A tanácsi tervezőktől néhányan másutt kerestek maguknak állást, hatvanan maradtak a NOTTÉV-nál. A várható 10 milliós nyereségből mintegy 3,5 millió forintot kell majd kifizetni a tervezőrészleg korábbi munkáiból eredő kár rendezésére. Ugyanekkor ez a gárda a második fél évben várhatóan egymilliós nyereséget könyvelhet el, közel 8 milliós árbevétel mellett. Ezeket is beleszámítva a végső mérlegbe, az újonnan alakult vállalat éves árbevétele meghaladja majd a 210 millió forintot, gazdasági eredménye pedig a 7 millió forintot. Nyereséget várnak A kilátásokról szólva, az igazgató annak a reményének adott hangot, hogy az összevonással egy olyan vállalatot hoztak létre, amely a korábbinál magasabb színvonalon, megerősödve látja majd el feladatát. A tervezőrészleg létszámát nyolcvan főre szándékoznak növelni, s e kollektívától 13—15 milliós árbevételt és 3—4 milliós nyereséget várnak évente. Az építés területén ugyan sok még a bizonytalanság, de elképzelhetőek jól jövedelmező üzletek megkötése. Amennyiben a folyamatban levő tárgyalások sikerrel végződnek, a NGTTÉV rálep arra az útra, amelyen a NOTÉV évekig stabilan járt, vagyis: külföldön vállal munkákat. (kolaj) Politika és közigazgatás ■m közigazatásnak az a rendeltetése, hogy a társadalom** és gazdaságpolitikai célkitűzéseket mindenkire kötelező állami akarattá formálja és eszközeivel gondoskodjék megvalósításukról. E megfogalmazás a lényegre utal, de nem fejezi ki a politika és közigazgatás bonyolult összefüggéseit. Minden esetre jelzi azonban, hogy, az államigazgatás szerveinek legyen szó kormányzatról, vagy a tanácsok_ ról, alig van politikától mentes — tehát a társadalom érdekviszonyait, az emberek hangulatát érintő — megnyilvánulása. A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi, ha a politikai elhatározásokat összevetjük a közigazgatás által kiadott jogszabályokkal, intézkedésekkel. Azt látjuk, hogy a társadalmi fejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok, a közigazgatás munkájában is hangsúlymódosulásokat követelnek. A szociálpolitikai feladatok előtérbe kerülése például intenzívebb munkát igényel a szociális ügyekkel foglalkozó közigazgatási területtől. A lakásellátási politika néhány évvel ezelőtti változása a lakások tanácsi elosztásának további gyakorlatát korrigálta. A munka nélküli jövedelemszerzés és a nemkívánatos jelenségekkel szembeni hathatósabb fellépés az ár- és adóellenőrzési színvonal emelését tette szükségessé. A közigazgatás nem minden ponton igazodik automatikusan a megváltozott követelményekhez. A szervezeti és létszámügyekben a közigazgatás stabilitásra törekszik. Saját elhatározásából ritkán hajt végre átcsoportosításokat. Az erre való ösztönzés a politika és közigazgatás kapcsolatának újabb vetületében az államigazgatás elvi-politikai irányítása során jelentkezik. A közigazgatáson, elsősorban a lakossághoz legközelebb lévő tanácsokon múlik, hogy miként valósulnak meg a terület- és településfejlesztési célok, milyen az ellátás színvonala. Az általuk felhasznált források, miután nem termelő- szféráról van szó, nagyobbrészt a költségvetésből származnak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények mindig nagyobbak, mint a kielégítésükre rendelkezésre áiió eszközök nagysága. Az ebből származó feszültségek gyakran kikerülhetetlenül a közigazgatósnál csapódnak le még akkor is, ha ott a legjobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért nagyon fontos segítséget jelent annak a helyes politikai megítélése, hogy egyegy fejlesztés kapcsán mi múlik a közigazgatási szerveken, és melyek a rajtuk kívülálló tényezők. .... Hasonló közvetlen összefüggés van a politikai irányítás módszerei és a közigazgatás munkastílusa között. A lakosság tömegeivel párbeszédet folytató, a cselekvő támogatásra építő politika a közigazgatástól is ilyen szemléletű tevékenységet követel. Erre legjobb bizonyíték a tanácsigazgatásra vonatkozó közigazgatás-politika. A tanácsi önállóság és a saját ügyekért viselt felelősség lfbontafeozá6ᣠszokató-intézkedésekben —>.» testületek szerepének növelésében, a kötetlenebb gazdálkodási lehetőségek megteremtésében, az irányítás rendjének korszerűsítésében — lényegeben a párt általános politikája tükröződik. Annak a társadalomirányítási gyakorlatnak a közigazgatásban való megjelenése, amely az élet minden területén fokozni kívánja az érdektelenséget és felelősséget, amely igyekszik visszaszorítani az irányítás aprólékos beavatkozásait, a helyi kezdeményezéseket, közösségi vállalkozásokat gátló kötöttségeket. A közigazgatás legkézzelfoghatóbban a lakossággal való mindennapos érintkezése során politizál. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgait intéző közigazgatási alkalmazottak mindig azt tartsák szem előtt, hogy a hozzájuk fordulók őket a közhatalom képviselőinek tekintik. Tegyük hozzá, teljes joggal. Hozzáállásuk, magatartásuk alapján nem csak róluk, vagy az általuk reprezentált szervről alkotnak véleményt. A közigazgatás közérzetet, éspedig politikai közérzetet, hangulatot alakító tényezőként jelenik meg. Meggyőződésünk, hogy az ilyen vagy olyan hatás, már akkor jelentkezik, amikor az állampolgár belép, mondjuk a tanácsházára. Fontos, hogy tud-e tájékozódni, könnyen megtalálja-e az illetékest. Ha várakoznia kell, az milyen körülmények között történik. Az ügyintéző annak tudatában hallgatja-e meg,- hogy a hozzáforduló számára az előadott ügy a legfontosabb. A megoldást keresi-e vagy a megoldás akadályait? Feleslegesen kér-e iratokat, bizonyítékokat? Aztán folytatódik az írásbeli értesítések hangnemével. A kioktató lelketlen, nyers stílus éppen úgy megengedhethetlen, mint az udvarias, ám a kívülállók számára érthetetlen ködösítés. Mind olyan momentum, amely nem igényel mást, mint nagyobb odafigyelést, adott esetben türelmet, vagy ahogy mondani szokták ügyfélcentrikus, igazgatási stílust. Természetesen azok az igazgatási szervek, amelyek a korlátozottan rendelkezésre álló anyagiak — lakás, telek, helyiség, segélyek — elosztását végzik, nem tudnak minden igényt kielégíteni, rangsorolniuk kell. Gyakran kell kötelezést tartalmazó, érdekeket érzékenyen érintő határozatokat kiadniuk, engedélyeket tagadnak meg, ellenőriznek, jogsértések esetén bírságolnak. Ezek kétségtelenül nem népszerű intézkedések. Az érintettek nehezen is látják be, hogy ilyenkor a társadalmi igazságosság érvényre juttatásáról, vagy a közösségi érdekek védelméről van szó. Mennyivel másabb azonban fogadtatásuk, ha a közigazgatás részéről következetességet és nem kivételezést, indokolatlan előnyhöz juttatást tapasztalnak. Ha a döntések indokolása meggyőző, tényekre alapozott, és nem követhetetlen jogszabályi citátumok gyűjteménye. i JVB közigazgatás működése többnyire szabályozott rend- ben zajlik, ami — valljuk be — a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlvosbítja a helyzetet, ha a döntések során mérlegelt szempontok sem világosak. Ilyenkor az állampolgárok kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, és nagyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Megelőzésére a közigazgatásban sincs más recept, mint a nagyobb nyilvánosság, és a társadalmi ellenőrzés kiszélesítése, hatékonyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmusának növelését célzó politika megvalósítása, a választott testületek aktívabb közreműködése révén, ’S» Minőségi húsáruk Horváth Sándor a Szakma ifjú mestere cím mellett Kiváló dolgozó kitüntetéssel is büszkélkedik a PENOMAH balassagyarmati gyárában. Kiszely László és munkatársai a húsáruk előkészítő folyamatában tevékenykednek, munkájuk függvénye a minőségi tőkehús. Vetró Teréz vezeti a töltelékárut készítő brigádot. Az aranykoszorús kollektíva a legjobbak közé tartozik. Reznicsek Pál füstölésre készíti elő a friss árut. — kulcsár — NÓGRÁD — 1986. november 12., szerda 3
