Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

Hem focisfa len a kis Básfi A gombérzék a teniszpályán kamatozik A labdarúgó Básti — a teniszező Bástival beszélget: apa és fia. :,A legalkalmasabb az lenne, ha otthon keresné a gyereket” — mondja telefonbeszélgeté­sünkkor Básti István, a sal­gótarjáni fogtechnikai vállalat reszortosa. Furcsa leírni ezt a beosztást, hiszen Bástit labda­rúgóként ismeri a közvéle­mény. Gondoljunk csak a Szá­lai—Répás—Básti középpályás sorra, mely a hetvenes évek­ben annyi örömet szerzett az SBTC szurkolóinak. A nagy- közönség még ma is inkább labdarúgóként jegyzi az ak­tív sportolástól már visszavo­nult játékost. Néhány éve vi­szont újra feltűnt egy Básti név a tudósításokban. No nem az SBTC labdarúgócsapatának mérkőzéseinél olvashatjuk a Básti nevet, hanem a Salgó­tarjáni Lendület SE OB III-as teniszezőinek bajnoki találko­zóinál. Ezért kerestük a pa­pát: segítsen összehozni a ran­devút a fiával. o o o A csengetésre Básti István, az apa nyit ajtót. Mit sem vál­tozott, mióta visszavonult az aktív játéktól. S hogy játék­intelligenciája is a régi, azt az öregfiúknál rendszeresen bizo­nyítja. Egy néhány héttel ez­előtti mérkőzés jut eszembe. A Stécé old-boy csapata a Nagybátony hasonló korú gár­dájával mérkőzött, s Básti a tizenhatos sarkáról úgy csavart az ötösön álló kapus felett a hálóba, hogy azt tanítani le­hetne! Mondom is neki, de mintha nem is hallaná, s a szobába invitál. Az ifjabbik Básti, Attila itt üdvözöl, majd szokatlan szerepbe kerül: egy újságíró kérdéseire kell vála­szolnia. Ezt még nem szokta meg — ellenben apjával —, hiszen róla még nem írtak. Persze, hiba nincsen, édes­apja ki-kisegíti őt. No nem amiatt, mert a fiú nem akar beszélni, hanem azért, hogy minden fontos információt megtudjak Attiláról. A 17 éves fiatalember Je­lenleg a Bolyai János Gimná­zium negyedikes tanulója. Ha már az apa élsportoló volt, mi sem természetesebb, hogy a fiút is a rendszeres mozgásra, sport- szeretetre nevelte. Amikor a Gagarin Általános Iskolába járt a gyerek, több sportággal foglalkozott: focizott, asztali­teniszezett, úszott, sízett, at- létizált. Jó kis csapatuk volt akkoriban: Attila Hunyás ne­vét említi, azét a volt isko­latársét, aki ma az SBTC NB­Il-es csapatának játékosa. S hogy milyen kis focista volt Attila? Édesapja a fiú jó gömbérzékét említi. Pengés gyereknek tartották — amin egyébként én nem csodálko­zom, bizonyára apai örökség ez —. Ügy véli, a másodosz­tályban vígan eljátszhatott volna. S miért nem lett lab­darúgó? Egészségügyi okok mi­att az orvosok eltanácsolták a labdarúgástól. No de hogy ke­rült a teniszpályák közelébe? o o o A kérdés után egymásra néznek, aztán megtörik a csend. Attila meséli, hogy II éves korában járt először a salgótarjáni teniszpályákon, ekkor ismerkedett meg a sportág alapjaival. Megjegyzi, hogy apjával együtt vették az első leckéket. Hosszú ideig együtt jártak tréningezni, so­kat gyakoroltak kettesben. Ad- dig-addig „űzték az ipart”, míg kiderült, hogy a fiú sokkal job­ban ért ehhez a mesterséghez, mint édesapja. A családi rang­adókon kezdetben szoros mér­kőzéseket vívtak, utána azon­ban Attila elsöprő lendülettel és fölénnyel győzött. S mivel az apa mellett már nem fej­lődhetett. következett a ver­senyszerű teniszezés a Lendü­let SE-nél. A kis Básti 1982- ben igazolt sportoló lett. Amikor alig négy éve tartó sportpályafutásáról beszélge­tünk, először a csapatra tere­lődik a szó. Attila a harma­dik játékos a Lendület SE- ben. Mit jelent ez? A magyar számítógépes ranglistán elfog­lalt hely alapján sorolják be őket a bajnoki találkozók ösz- szeállításánál. A fiút két ruti­nos játékos előzi meg: Kocza. aki 89. és Urbán — az edző —, aki 95. a magyar rangsor­ban. Básti a 108. Tizenhét éves korára, a vidék lehetőségeit figyelve ez kiváló teljesítmény. Persze ez az 1986. évi lista. Most úgy tűnik, hogy idei eredményei alapján Attila be­kerül az első száz közé. Ez egyben másodosztályú minő­sítést is jelentene! Igen, az eredmények. Vi­lágra szóló sikerei nincsenek. Néhány harmadosztályú ver­senyen indult, az idén egy ilyenen — Leninvárosban — 2. lett. Legyőzött már néhány jegyzett teniszezőt, másodosz­tályú minősítésűeket, s ez „nagy szám”. Előrelépés? Ne­héz. Nagyon sok erőpróbán kellene indulnia, s ez az időn kívül sok pénzt is igényelne. Hát igen, a tenisz egyike azon sportágaknak, ahol az előre­lépés döntő feltétele az uta­záshoz, a versenyzéshez szük­séges anyagi fedezet. Többek között ezért sincsenek nagy álmai Básti Attilának. Mon­dom : nemzetközi verseny, Lendl és Mc Enroe nyomá­ban? Nem, nem, hangzik a vá­lasz, erre soha nem lenne le­hetőség. De egy jó másodosz­tályú szint úgy az 50. hely kö­rük az igen. o o o Tovább diskurálunk, a tanu­lás a téma. Attila az iskolá­ban is megállja helyét. Né­gyes-ötös tanuló — ahogy ő mondja —, gondjai nincse­nek. A továbbtanulásra is gon­dol, Miskolcon szeretné foly­tatni a jogtudományi karon. Ezért is foglalkozik sokat a magyarral és a történelemmel, melyhez otthon nagy segítsé­get kap. Az édesanya magyar —történelem szakos tanár, so­kat foglalkozik Attilával. Jól „kitárgyaltuk” a fiút, s újra a focira terelődik a szó. Az apa büszkén mondja, hogy egy csapatban rúgják a lab­dát a városi kispályás bajnok­ságban: a NOTTÉV színeiben szerepelnek. S ami még érde­kesebb, s engem is jobban ér­dekel: két olimpiát elevení­tünk fel. Az 1968-as mexikóit és az 1972-es münchenit. Azo­kat a világjátékokat, melyeken Básti István részt vett. 1968- ban az aranyérmet nyert csa­pat tagja volt. Élvezettel hall­gatom, így tesz Attila is. Pe­dig ő bizonyára sokszor hal­lotta már az apa emlékezése­it, mégis figyeli. Nem minden gyerek dicsekedhet egy olim­piai bajnok édesapával... Vaskor István Mérkőzés elolt Nem lesz könnyű... Vasárnap: DVTK— SBTC összecsapás Holnap — a másodosztályú labdarúgó-bajnokság ősz: idé­nyének zárófordulójában — kerül sorra a Diósgyőr—Sal­gótarjáni BTC északi rang­adó. A két csapat találkozó­ja hosszú évtizedek óta — a helyszíntől függetlenül — mindig jelentős eseménynek számított. Így van ez most is. Sőt! A hazai együttes ugyanis — a futballt értő és szerető szurkolók megrökö­nyödésére — sereghajtó az NB II-ben. Csak emlékeztet­ni szeretnénk, amikor meg­jegyezzük: Gál Béla együtte­se hat-nyolc évvel ezelőtt még jelentős tényezője volt a magyar labdarúgásnak. Vá­logatott csapatunkban akkor­tájt, féltucat diósgyőri játé­kos kapott helyet, és több fontos találkozót rendeztek a VDTK-stadionjában. Hol van már a tavalyi hó! Oláh és társai az idén csordultig ürí­tették a méregpoharat: csak két alkalommal nyertek, nyolcszor döntetlent játszot­tak, és ugyancsak nyolc íz­ben vereséget szenvedtek. Amíg 15 esetben találtak be az ellenfelek hálójába, addig 28 gólt kaptak. Egy héttel ko­rábban, a fővárosban, Ganz- MÁVAG-tól 1—0-ra vereséget szenvedtek. A csapat szakve­zetője szerint a Diósgyőrnek — helyzetei alapján — gólok­kal kellett volna nyernie. Nem így történt... Salgótarjánban sem a várt eredmény született! A hazai gárda — biztos győzelem he­lyett — vereséget szenvedett a vészhelyzetben levő Keszt­helytől. Toldi Miklós, a talál­kozót követően rezignáltan jegyezte meg: — Szégyellem magam, hogy hazai pályán közönségünket ilyen lélekte­len játékkal becsaptuk! A csapat mestere a héten sem rejtette véka alá véleményét, alaposan megmosta a játéko­sok fejét. És kemény munká­ra fogta őket. Szerdán az együttes előkészületi mérkő­zést vívott, a Nagybátonyi Bányásszal. Sem az edző­mérkőzésen, sem pecfig asc edzéseken nem vett részt — sérülés miatt — néhány já­tékos. Dékány és Urbányi még jelenleg sincs rendben. A diósgyőri találkozón Tol­di Miklós fegyelmezett, tak­tikus és lelkiismeretes játé­kot vár, és természetesen győzelmet. Ebben bízik, a csa­pat. volt kiválósága, Varga Sándor is. így fogalmazott: — Számomra hatalmas megle­petés lenne, ha nem nyernénk két-három góllal. A sikerben bizakodik az SBTC szurkoló- tábora és szakvezetése egy­aránt. Remélhetően javít a mérlegen együttesünk. és megtöri a nyolchetes nyeret­lenségi sorozatot... Toldi Miklós még gondol­kodik az összeállításon, csak keretet arott: László. Talapa, Babcsán, Fényes, Veres, Kür­tösi, Forintos, Urbányi. Dé­kány, Vincze, Kovács, Vágó, Lipták, Sváb. Tarlósi, Bartus, Juhász és Mákos. Tóth István Olimpiai ötpróba Ha befejeződik a sorozat SAKK Frink (N. Volán) a megyei villámbajnok Balassagyarmaton, az Ipari Szakmunkásképző Intézetben került sor arra a villámver- senyre, amely az Ipoly Ku­páért, s egyben Nógrád me­gyei egyéni bajnokságért folyt. öt sportkör 22 versenyzője 11 fordulós svájci rendszerben mérkőzött. A végeredmény: 1. Iistvándj (Mereszjev SE) 9,5, 2. Frink (N. Volán) 8,5, 3 Egyed (Mereszjev SE) 8.5, 4. Istvanovszki (St. Síküveg­gyár) 8, 5. Koltányi (N. Vo­lán) 7, 6. Szokács (N. Volán) 6 ponttal. Egyenlő pontszóm esetén a Bucholz-értékelés döntött. A megyei villámbaj- noki címet Frink Ferenc sze­rezte meg. A versenyt Aradi László és Sinágel József ve­zette közmegelégedésre. Kol­tányi, mint Balassagyarmat és környéke legjobb verseny, zője, különdíjat kapott. A verseny 1—6. helyezettje ér­tékes díjazásban részesült. Az előző esztendőben kez­dődött, s a mai napon befeje­ződik az olimpiai ötpróba tö­megsportakció, melynek utol­só állomása a téli nagy- és kistúra. Az akció rendezői le­hetőséget biztosítanak fiata­loknak és felnőtteknek fizi­kai felkészültségük lemérésé- re, edzettségük növelésére. A próba egyben jó alkalom a természetjárás népszerűsítésé­re is. A túrázni vágyók ma reg­gel már 7 órától gyülekez­hetnek a Salgótarjáni Városi Sportcsarnok előtt. Itt lesz a start is 9 órakor. A túra hosz- sza és a szintidő a férfiak és a nők részére egyforma. A nagypróba 30 kilométer, me­lyet 8 óra alatt kell teljesíte­ni, a kispróba távja 20 kilo­méter, szintideje 5 óra. A túrán mindazok indul­hatnak, akik 14. életévüket betöltötték, érvényes orvosi igazolással rendelkeznek és befizették a 20 forint neve­zési díjat. (Felső korhatár nincs). A próbán a rendező­ségnek a nevezési díjjal együtt át kell adni az akció igazolványát is, melyet sike­res teljesítés után a próbázó lebélyegezve visszakap. A nagypróba útvonalai sportcsarnok—Kemerovo- lakótelep—Cebemavölgy (sár­ga jelzés)—Zsadány-puszta (piros jelzés)—Karancsbe- rény, Kőbánya műút keresz- teződes és vissza. A kispróba útvonala: sport- csarnok—Kemerovo-lakó- telep—Cebemavölgy (piros jelzésen Karancsberény felé) —Karancslapujtő feletti pi­ros és kék jelzés találkozásá­ig és vissza. Azok a résztvevők, akik a két év során 10 pontot gyűj­töttek össze, emblémázott sporttáskát, a 20 pontot el­érők pedig széldzsekit kap­nak. A mai túra résztvevői között a rendezők ajándék- tárgyakat sorsolnak ki. Gól, ami gól Területi ifjúsági bajnokság Gyengék a nógrádi csapatok Hét végi sportműsor A területi labdarúgó-baj­nokság Mátra-csoportjában — a „nagycsapatok” mérkő­zéseivel párhuzamosan — be­fejeződött az ifjúsági bajnok­ság őszi idénye is. Megyénk­ből az SKSE, a Nagybátony, a Síküveggyár SE és a Rom- hányi Kerámia együttese vesz részt a bajnoki pontva­dászatban. A fiataloknak nem ment a játék az őszi szezon­ban. Legjobban az SKSE gárdája szerepelt, de ez a tel­jesítmény is csak a középme­zőnyhöz elegendő. A másik három nógrádi csapat halvá­nyan „muzsikált”. A-z őszi végeredmény 1. Gyöngyösi SE *5 14­1 52­8 38 2. Edelény 15 H 3 1 38­■19 25 3. Olefin SC 15 11 2 2 47­18 24 4. Kazincb. VSE 15 1« 2 3 42­•16 22 5. Hatv. KVSC 15 9 3 3 31­■12 21 6. Sajób. VSE 15 8 3 4 36­23 19 7. Bors. B. Í5 7 5 3 28­■16 19 8. St. K. SE Í5 8 1 6 36­25 17 9. DVTK II. 16 7 1 7 24­•17 15 10. Nagyb. BSE 15 4 5 6 28­20 13 11. Bors. Ép.-V. 15 3 3 9 17­■27 9 12. Apci. V. SK 15 2 5 8 19­4)1 9 13. Bélapf. Ép. SC 15 3 1 11 18­•48 7 14. Romh. Kér. 15 2 2 11 22­49 6 15. St. Síküveg. 15 1 1 13 9­40 3 16. Recski Ércb. 15 1 1 13 10­■67 3 SZOMBAT LABDARÚGÁS Nemzetközi barátságos ta­lálkozó: St. Síküveggyár— Szófia Szofsztroj (bolgár), Salgótarján, Sugár úti pálya, 13 óra. Megyei bajnokság: Mátra- novák—ÖMTE, Mátranovák, 13 óra (ifi 11 óra), v.: Heves m-i jv. ÖKÖLVÍVÁS Bgy. HVSE—Kaposvári Dó­zsa, Balassagyarmat, városi sportcsarnok, 17 óra. RÖPLABDA NB II. (női): SVT SC— Szigetszentmiklós, Salgótar­ján, gépipari technikum, 11 óra. TEKE NB II.: St.. Síküveggyár— Egri Agria, Salgótarján. Su­gár úti tekecsarnok, 8.30 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS NB II.: DVTK— SBTC, Diós­győr, 13 óra, v.: Divinyi (Var­ga S„ Nagy F.). Megyei bajnokság: Nézsa— Bércéi, v.: Klement, Kiste- renye—Karancslapujtő, v.: Ágoston, Érsekvadkert—Ce­red, v.: Sütő, Bgy. HVSE— Salgó Öblös SC. v.: Marcsok, Szécsény—Somos. v.: Szebe- rényi. Balassi SE—Szőnyi SE, v.: Juhász L„ Pásztó—Nóg­rád Volán, v.: Benkő. Kezdé­si idő: 13 óra (ifi 11 óra). ÖKÖLVÍVÁS NB II., Keleti csoport: SBTC—H. Zalka SE, Salgó­tarján, városi sportcsarnok, 9.30 óra. TEKE NB II.: Mátranovák—Gyu­la, Mátranovák, 8 óra. Londonban, a World Woc- cer című magazinnak adott nyilatkozatában Diego Mara­dona elmondta: egykor Ar­gentínában szeretné (befejezni aktív pályafutását. Jó lenne a Boca Juniorst argentin bajnoki címhez se­gíteni, és elnyerni a Liber- tadores Kupát is velük — je­lentette ki az argentin játé­kos. Tartja magát a hír, mely szerint mostanában az NSZK (Bayern München) mellett Angliából is kapott ajánlatot. Pontosabban: a Tottenham kereste meg. Mi az igazság? — A Bayern nem sajnálná a pénzt értem. Ami a Totten- hamet illeti: az emberek va­lóban beszélnek erről a szer­ződési tervről. Hadd ne kom­mentáljam esetleges angliai játékomat. Azt nem mondom, hogy kizárt. Hónapokkal a mexikói Mun- dialon aratott végső győzelem után. mj a véleménye Argen­tína világbajnoki címéről? — A legnagyobb csillag tói kezdve a „legkisebb” cserejá­tékosig mindenki aranyérem, ben' gondolkodott nálunk a vb-keretben. Kivételesen jó kollektívát irányíthatott Car­los Bilardo szövetségi kapi­tány. Olyan kiválóságaink vol­taik talonban, akikről talán nem is tudott a világ. Per­sze, lehetséges, hogy tudott róluk, de nem akarta tudo­másul vennj kivételes képes­ségeiket. A vb-n Anglia ellen két gólt szerzett. Az elsőit sokan kézzé] és nem fejjel elért ta­lálatnak tartották. Maradona emlékei a különleges „fejes­ről”? — A pályán a játékvezető az úr. Amit megítél, az gól. Végérvényesen. Tőle kell kér­dezni, miért mutatott közép­re. Biztosan azt válaszolná: szabálytalanságnál fütyül, és szabadrúgást ad ellenünk. Nem fütyült. Különben is kér­dezzék meg Zicót, Piatinit, vagy éppen Rummeniggét: va­jon pályafutásuk valameny- nyi gólja szabályos volt-e? Mit szólnának az emberek ah­hoz, ha most kijelenteném: igen. kézzel ütöttem be a labdát az angolok hálójába! Akkor előbb-utóbb eljutnánk oda, hogy engedélyt kellene kémem a védőktől: szabad-# kicseleznem őketí«? 6 NÓGRÁD - 1986. november 29„ szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents