Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

Tudományos emlékülés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) hogyan tudta megnyerni, fel­sorakoztatni programja mel­lé a munkásokat s a vele szövetséges parasztságot, az értelmiségieket. A párt arra törekszik, hogy a szocializmus építéséhez a legszélesebb tö­megeket mozgósítsa, s folya­matosan fejlessze, erősítse a szocialista nemzeti egységet. A szövetség az alapvető érde­kek azonosságán nyugszik, s a fejlett szocialista társada­lom felépítését jelenti. S ez ma a lakosság minden réte­ge, párttagok és pártonkívü- liek, vallásos és nem vallá­sos ember számára mozgósító, megvalósítható programot je­lent. Ezt követően a megyei párt- bizottság titkára azokról a történelmi jelentőségű ered­ményekről beszélt, amelyek a megyében születtek a három évtized alatt. Felvillantotta, azt a tervszerű területfejlesz­tő politikát, amelynek ered­ményeképpen jelentős ipari bázisok alakultak ki Balassa­gyarmaton, Pásztón, Rom- hányban és Szécsényben. Az új és a korszerűsített üzemek­ben javultak a munkakörül­mények, fejlődött a szociális ellátás. Intézkedések szület­tek — a korábbi évtizedek alatt a megyében jelentős szerepet játszó — szénbányá­szat helyzetének rendezésére. A megye mezőgazdasági üze­mei a nehéz gazdálkodási kö­rülmények ellenére is figve- lemre méltó eredményeket válhatnak magukénak. Te­vékenységükkel hasznosan se­gítik az ország gabona- és hősprogramjának megvalósítá­sát. A* címűit három évtized alatt sokat változtak a váro­son és falun élő emberek élet­viszonyai, életkörülményei. Űj utcák, korszerű házaik so­ra, gyermekintézmények épül­tek a megye településein. Gya­rapodott megyénk szellemi éle­te, növekedett a lakosság ál­talános és szakmai műveltsé­ge, erősödött szocialista tuda­ta. Nőtt az értelmiség létszá­ma, felkészültsége, gyarapo­dott művelődési, oktatási in­tézményhálózatunk. A koráb­bi elmaradást „behoztuk” az 1980-as évekre sikerült fel­zárkóznunk az országos átlag­hoz, néhány területen annál jobb eredményt értünk el. Végezetül az előadó ki­emelte: a lakosság körében erős a párt iránti bizalom, a kommunisták, a pártonkívüli- ek többsége legfontosabb ten­nivalójának azt tartja, hogy eredményesen dolgozzon tár­sadalomépítő programunk, a XIII. pártkongresszus és a VII. ötéves terv döntéseinek megvalósításán. A Központi Bizottság legutóbbi ülése fel­tárta e munka során jelent­kező gond jainkat, egyben cse­lekvésre ösztönöz, új kibonta­kozási folyamatot sürget ered­ményeink megszilárdítása, jö­vőnk megalapozása érdekében. Nőgrád megve fejlődéséről — 1953 és 1957 között — dr. Praznovszky Mihály, a Nőgrád Megvei Múzeumok igazgatója tartott korreferá­tumot. Dr Bandur Károly, az oktatási igazgatóság ve­zetője a pártélet fejlődését elemérbe megyénkben, 1953. és 1957 között. Az emlékülést követően ba­ráti találkozóra került sor, amelyen a párt megyei intéző­bizottsága, a járási intéző- bizottságok egykori tagjai, el­nökei, valamint Nőgrád me­gye párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek kép­viselői vettek részt. Géczi Já­nos köszöntőjében méltatta a párt 30 éves útját, a szocia­lizmus építéséért folytatott küzdelmet, s ebben azt a te­vékenységet. amelyet az idős kommunisták végeztek. Szólt a ma tennivalóiról, gondjairól is. A találkozó résztvevői közül Rozgonyi Lukács, Novak Jó­zsef, Brechó Gyula és Ber­nard Rezső idézték vissza az elmúlt küzdelmes, de szép éve­ket, a párt iránti hűséggel, a szocialista vívmányokért ér­zett mélységes felelősséggel. A tisztelet és a hála szavaival emlékeztek a szovjet katonák internacionalista, baráti se­gítségére. Felhívták a figyel­met arra is, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai alkal­masak arra is, hogy erőt bátor­ságot merítsünk belőlük mai tennivalóinkhoz, a párt poli­tikájának megvalósításához, a politika melletti kiálláshoz. Valamennyien hangsúlyozták, hasznos lenne rendszeresebbé tenni a találkozásokat, beszél­getéseket. Egyrészt azért, hogy tapasztalataikat összegyűjtve, jobban szolgálják a fiatalok nevelését. Másrészt azért, hogy az idő® kommunisták a mai feladatokat jobban megismer­ve. részesei legyenek a maguk módján a tennivalók, a gon­dok megoldásának is. Megalakult az MLSZ új elnöksége Pénteken, a Magyar Labda­rúgó Szövetség székházában tartotta alakuló ülését az MLSZ 24 tagú új elnöksége. A magyar labdarúgás vezér­kara 1988 végéig látja majd e! feladatait. A régi elnök­ségből hárman szeretjeinek az újonnan alakult vezető testü­letben. Az elnökség összeté­teléről annyit, hogy annak 60 százalékát szavazás útján vá­lasztották, míg 40 százalékot kiielöltek feladataik elvégzé­sé re. Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthiva­tal elnöke köszöntötte az el­nökséget, majd átnyújtotta a tagoknak a megbízóleveleket. Az MLSZ új elnöksége: Elnök: Somogyi Jenő, a Pannónia Szálloda és Ven­déglátó Vállalat vezérigazga­tóba főtitkár: dr. Páncsics Mik­lós Elnökségi tagok: Baranyai Géza, a vasasszakszervezet titkára, Demján Sándor, a Magyar Hitelbank vezérigaz­gatója, Ferencz Gyula, a Sal­gótarjáni BTC ügyvezető el­nöke, Fülep Kornél, a Hajdú- Bihar Megyei Labdarúgó Szö­vetség elnöke, Garaba Imre, a Bp. Honvéd játékosa. Győ­ri László, NB í-es játékveze­tő, Hargitai Károly, a Fe­rencváros ügyvezető elnöke, Kutasi László, a Metripond SE játékosa, Losonczi Flóri­án, a Csepel labdarúgó-szak­osztályának elnöke, Pesti György, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, Sárvári Ist­ván, a Fejér Megyei Labda­rúgó Szövetség elnöke, Schein Béla, a Baranya Megyei Lab­darúgó Szövetség elnöke, dr. Sütő Dezső, a PM bevételi főigazgatóság főigazgatója. Szániel János, a Rába Vasas ETO ügyvezető elnöke, Szil- vási József, a Somogy Me­gyei Labdarúgó Szövetség elnöke, Szlávik András. az Athéneum Nyomda vezérigaz­gatója, Szula István, a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, dr. Tisza László, az OTP vezérigazgatója, dr. Tóth Sándor, a Legfőbb Ügyész'ég osztályvezetője, Va­dászi Tibor vezérőrnagy, dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tese és Verebes Józef, az MTK-VM vezető edzője. Az MLSZ szakbizottságainak elnökei: Edzőbizottság: Verebes Jó­zsef. Etikai Bizottság: dr. Seprűs Zoltán. Fegyelmi Bi­zottság: dr. Rácz Gyula. Fel- lebbviteli Bizottság: dr. Tóth Sándor. Ifjúsági Bizottság: Danszky József. Igazolási Bi­zottság: Góliás Róbert. Játék­vezető Bizottság: Szlávik András. Közgazdasági Bizott­ság: Demján Sándor. Orvosi Bizottság: dr. Árky Nándor. Propaganda Bizottság: Mol- dován Tamás. Sajtó Bizott­ság: Gyenes J. András. Szám- vizsgáló Bizottság: dr. Sütő Dezső. Területi Bizottság: dr. Terpitkó András. Ügyrendi- jogi Bizottság: dr. Pethő Ró­bert. Á hét kérdései Jugoszlávia nemzeti ünnepén Jugoszlávia nemzeti ünne­pét, november 29-ét, a köz­társaság napját pénteken Belgrádiban huszonnégy, a hait köztársasági székvárosban lse­dig tizenkét löveg diszsortűz. ziel köszöntötte. Megkoszorúz­ták Belgrad felszabadítóinak emlékművét. Országszerte gyű­léseket tartottak: a társadal­mi-politikai szervezetek szék. házaiban, a vállalatoknál, is­kolákban és a néphadsereg alakulatainál felidézték a nép- felszabadító háború idősza­kának kiemelkedő eseményét, az AVNOJ (Jugoszláv Népfel­szabadító Antifasiszta Tanács) 1943. november 29-én Jajcé- ban megtartott második ülé­sét. amelyen lefektették az új Jugoszlávia alapjait. Értékel­ték a négy évtizedes szocialis­ta építőmunka kimagasló eredményeit, de szóltak a je­lenlegi gondokról is. Az ünnep előestéjéin új rí és más létesítményeket, is­kolákat avattak, s kiosztották az idei állami díjakat. Sinan Hasami, a jugoszláv államelnökség elnöke ünnepi nyilatkozatában kiemelte * gazdaság megszilárdításában elért kezdeti eredmények je­lentőségét, s hangoztatta, hogy a nehézségek leküzdéséhez további erőfeszítésekre van szükség. Kifejtette: Utunkon természetesen nemcsak sike­reink voltaik, hanem megtor­panásaink is. A jelenlegi problémák azonban nem in­gái tihatnak meg bennünket ál­talános irányvonalunk helyes­ségében. Ezt az utat Tito ve­zetésével kezdtük meg, s foly­tattuk évtizedeken át. Most is —, akárcsak régebben nem­egyszer — főiként saját erőnk­re támaszkodva le fogjuk küz­deni nehézségeinket — moa- dotta. (MTI) , Üdvözlő távirat Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke táviratban üdvözölte Milanko Renovicát, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnökét, Sinan Hasanit, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnökét és Branko Mikulicsot. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának elnökét: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bicrottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa nevében szívélyes üdvözletünket és elvtársi jókíván­ságainkat' küldjük Önöknek, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságának, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Elnökségének, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsnak és a baráti Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepük, a köztársaság napja al­kalmából. Magyarország dolgozó népe elismeréssel tekint Jugoszlávia népeinek a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége vezetésével elért jelentős vívmányai­ra. Szívből kívánjuk, hogy a XIII. kongresszus által kije­lölt úton haladva, sikerrel valósítsák meg a kongresszusi ha­tározatokat, érjenek el további sikereket a szocialista társa­dalom építésében, országuk anyagi és szellemi erejének gya­rapításában, a béke védelmében, a nemzetközi biztonság és együttműködés erősítésében. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy országaink baráti, jószomszédi viszonya és szé­les körű együttműködés az élet minden területén gyümölcsö­zőn fejlődik, jól szolgálja szocializmust építő népeink érde­keit. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk Önök­nek. országuk népeinek a szocializmus építésében, baráti kapcsolataink elmélyítésében.” t£r Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Ivó Vrandecsics-i nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Nemzet* gyűlése elnökének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táv­iratban üdvözölte partnerszervezetét a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Nagyköveti búcsúlátogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke búcsúlátogatáson fogadta Nicolas M. Salgót, az Ameri­kai Egyesült Államok ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Buda­pestről. (MTI) ’ 1. Ml » jelentőség* Mihail Gorbacsov indiai útjának? Mihail Gorbacsov fontos tárgyalásokat folytatott Üj- Delhiben. A világsajtó külön hangsúlyozta, hogy az SZKP KB főtitkára elsőízben tett látogatást Ázsiában. Ez a megállapítás azonban némi helyesbítésre szorul: az Ázsi­át ugyanis ezúttal nem föld­rajzi fogalomként, hanem ha­tárokon kívüli területként kell érteni. Hiszen Gorbacsov nemrég járt a szovjet Távol- Keleten, s ami még lényege­sebb, éppen vlagyivosztoki beszédét használta fel arra, hogy új javaslatokat tegyen az ázsiai biztonságra vonat­kozólag. Indiai útja tehát va­lami újnak, a lehetséges ázsiai utazásoknak kezdete (közismert, hogy elvi megál­lapodás jött létre egv tokiói látogatásról s a főtitkárnak más országokba is van ér­vényes meghívása), u gvan ak­kor része egv politikai folya­mainak. A szovjet—indiai kapcsola­tok biztatóan fejlődnek, a ti­zenöt esztendővel ezelőtt meg­kötött barátsági szerződés be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Moszkva és Űj-Del- hi viszonya a stabilitás fon­tos elemét képezi ezen a vi­haros múltú és nem kevésbé viharos jelenű földrészen. Most a továbblépésről van szó, ennek jegyében írtak alá újaob együttműködési szerző­déseket,* ajánlott fel a Szov­jetunió másfél milliárd rube­les hitelt Indiának. És ismét kitekintés történt a világ leg­nagyobb kontinensére: Gor­bacsov az indiai törvényho­zás előtt felhívta a figyelmet a két nagy ország közös ál­láspontjára, amely támogatja azt az ENSZ-határozatot, hogy* 1988-ban tartsanak nem­zetközi értekezletet az Indi­ai-óceán térségének békeöve­zetté nyilvánításáról. A világpolitika a fegyver­kezési verseny megfékezésé­nek kérdésköre ugyancsak je­len volt a szovjet—indiai pár­beszédben. Gorbacsov, a reyk- javiki mérleget vonta meg, míg Gandhi — érthetően — arról, a tevékenységről adott számot, amit India a hatok csoportjának tagjaként (Svéd­országgal, Görögországgal. Mexikóval, Argentínával és Tanzániával együtt) a lesze­relésért, a nemzetközi viszo­nyok javításáért folytat. Mindez egy dokumentumban is helyet kapott, amit a két küldöttségvezető írt alá. Ez az okmány az atomleszerelési tervek támogatását szorgal­mazza, s ily módon pozitív szerepe lehet a reykjaviki csúcsot követő, nemegyszer kemény vitákban. Moszkva — s ebben Űj- Delhi is támogatja — követ­kezetesen folytatja tehát azt a politikát, amelyet a reykja­viki „csomag” asztalra helye­zése is jelzett. Sajnos, Géni­ben éppen a most végződő héten ért véget eredménytele­nül az újabb tárgyalási for­duló és tovább bonyolítja a helyzetet a SALT—II hátrá­nyos amerikai megszegése. A 131. manőverező robotrepü­lőgépekkel felszerelt B 52-es bombázó hadrendbe állítása úiabb kihívás akar lenni. (A SALT-ba csak 130 ilyen gép fér bele ezért egyidejűleg le kellett volna szerelni egy ré­gebbi fegyvert. Az Egyesült Államok ezt szándékosan nem tette meg. s itt nem is az a kérdés hogy a 131. B 52-es felborítaná az erőviszonyokat, Gorbacsov hazautazott Indiából Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken befejezte hivatalos baráti lá­togatását Indiában, és haza­indult Moszkvába. Gorba- csovot az Űj-Delhi repülőté­ren Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök búcsúztatta. Az elutazás előtt Gorbacsov és Gandhi közös sajtóérte­kezletet tartott. Ezen értékel­ték a látogatás eredményeit és nemzetközi kérdésekről nyilatkoztak. ☆ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB . főtitkára és kísérete pén­teken Űj-Delhiből visszatért Moszkvába. A Vnukovói repülőtéren a Szovjetunió párt- és állami vezetői fogadták Mihail Gor- bacsovot. (MTI) DÍVSZ­közgyűlés Péntek este befejeződtek a DÍVSZ-közgyűlés részeként megtartott tematikus tanács­kozások. A kétnapos eszme­cserén a küldöttek a DÍVSZ végrehajtó bizottságának elő­zetes dokumentumai alapján öt munkabizottságban vitat­ták meg a békével és a le­szereléssel. a szolidaritási te­vékenységgel, az ifjúság jo­gaival összefüggő kérdéseket, a DÍVSZ állásfoglalását a glo­bális problémákról, valamint az Ifjúsági szervezetekkel folytatott együttműködéséről. A tematikus tanácsikozások eredményeit, az ott elhangzott javaslatokat a DlVSZ-közgyű- lés szombati plenáris ülése elé terjesztik. (MTI) Befejeződött a CIMEA tanácskozása Budapesten befejeződött a CIMEA, a Gyermek- és Serdü­lőkori Mozgalmak Nemzetközi Bizottságának VII. közgyűlé­se. A DÍVSZ gyermekszerve­zetének tanácskozásán 63 tag- szervezet, továbbá 18 partner- szervezet és 15 nemzetközi szövetség képviseltette magát. A közgyűlés résztvevői ple­náris üléseken és munkacso­portokban vitatták meg az el­múlt években végzett munká­ról szóló jelentést, amely szá­mot ad a világ gyermekeinek helyzetéről. hanem, ami mögötte van. A nem ratifikált, de hét éve mégis betartott szerződés fel­rúgása:.) Szovjet részről jogos fi­gyelmeztetés hangzott el a megfelelő válaszlépésekre utalva jóllehet ezt a körül­ményektől teszik függővé. S utaltak arra is hogy az ame­rikai belpolitika viszályainak és válságainak nem szabad kihatnia a nemzetközi kapcso­latrendszerre. A jelek szerint ugyanis a SALT-manőverek, s az iráni szálakkal összefüggő szavahihetőségi botrány most valahogy párhuzamosan ha­lad, egyiket a másikkal igye­keznek elfedni Washington­ban, ennék minden veszélyé­vel és kockázatával... 2. Miért újult fel a tábo­rok háborúja? Ismét hadijelentések érkez­nek Libanonból és ha még egyáltalán lehet ezt monda­ni, még kuszáltabbá vált a helyzet. Bej rút környékén, valamint az ország déli ré­szén súlyos harcokat vívnak az Arafat irányzatához tarto­zó palesztin fegyveresek és a síita milicisták, néha tüzér­ség és vállról indítható ra­kéták bevetésével, egymásnak súlyos veszteségeket okozva. Híre jött egy újabb tűzszü­netnek is, de ma még nehéz lenne megmondani, mennyi­re lesz tartós. Libanonban a becslések szerint, 510 ezer palesztin él, javarészt menekülttáborok­ban. A korábbi megállapodá­sok értelmében a libanoniak­kal azonos jogokat élveznek, ez vezetett ahhoz, hogy a kü­lönböző polgárháborúkban a palesztinok is részt vettek, ál­talában (vallásháborús kife­jezésmódot idézve) a muzul­mán erőket támogatva. Emel­lett a PFSZ, az 1982-es izra­eli támadás előtt az ország déli részén építette ki kato­nai létesítményeit, innen ki­indulva hajtott végre akció­kat Izrael ellen, ami gyakran váltott ki nagvméretű „vissza- csapásokat”. Mindez növelte a feszültséget a palesztinok, valamint a déli országrészben a népesség többségét kitevő síiták között. Az 1982-es há­ború a palesztin fegyveresek kényszerű távozásához veze­tett, s a közös ellenséggel szembeni front háttérbe szo­rította az ellentéteket a síi­tákkal. A táborok védelmére az el­múlt hónapokban azonban részben visszatértek az eltá­vozott fegyveresek, s az ösz- szeütközés új fortnában je­lentkezett. Tovább bonyolítja az ügyeket a palesztin mozga­lom egységének megbomlása, valamint a Damaszkusz és Arafat irányzata közötti szemben állás. Ez az a háttér, ami előtt a csaták folytak: palesztin fegyveresek törtek ki a Szidon környéki táborok­ból és elfoglalták a stratégiai fontosságú Makduse magasla­tot majd síita ellentámadás szorította vissza őket. Időköz­ben több tűzszüneti kísérlet történt, de sikertelenül. Köz­vetített Irán és Líbia, tár­gyaltak a szíriai vezetők (akiknek közben a nyugati nyomással kell szembenézni­ük). egyezkedni próbáltak a különböző palesztin szerve­zetek, s Dzsumblatt drúz osztagai, amelyek eddig sem­legesek voltak, a síiták tá­mogatásával fenyegették meg a palesztinokat. A libanoni kommunisták ugyancsak részt vettek a főként a szíriai fő­városban folyó megbeszélése­ken, s Haufi főtitkár rámuta­tott mind a palesztinok, mind a sáiták bizonyos felelőssé­gére. A megállapodások szi­gorú betartását sürgette. A nemzetközi közvélemény a mai napon (annak 39. év­fordulóján, hogy az ENSZ • közgyűlése elhatározta Izrael mellett egy • arab-Palesztina megalakítását is) szolidári­sát fejezi ki a palesztin pép­pel. Ezért különösen tragikus, hogy ugyanezt a napot még mindig az egység hiánya, a táborok háborúja árnyékolja be. 2 NÓGRÁD — 1986. november 29., szombat Réti Ervia

Next

/
Thumbnails
Contents