Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

A balassagyarmati Madách Imre Középiskola] és Szakmunkástanuló Kollégium sütő-főző tanfolyamán az intézményben lakó lányok Antal Ferencné szakácsnő irányításával a konyhai munka alapjait tanulják meg. —RT— Gazdálkodnak az energiával a Vegyépszemél Megtakarítottak 7828 gigajoulet — Ésszerű intézkedések A Vegyiműveket Építő és Fontos er, hiszen a villamos az új vezetékrendszer még Szerelő Vállalat salgótarjáni áram köztudottan drága. Föld- harminc év múlva is betölt- gyárában több olyan műsza- gázból 186 ezer 900 köbmé- heti majd a funkcióját, míg ki és szervezési intézkedést terrel használtak fel keveseb- a régit az elrozsdásodás mi* hoztak az utóbbi időben, ame- bet, mint egy esztendővel ko- att három-öt évenként ki kel- lyek elősegítik az energiával rábban. Hasonlóképpen szó- lett cserélni, való ésszerűbb gazdálkodást, mottevő a megtakarítás a A szervezési intézkedések Jól felfogott érdeke fűződik gőz-, a benzin- és a gázolaj- kevésbé látványosak, de ösz- a kollektívának a takarékos felhasználás terén. szességében számottevően szemlélet érvényre juttatásé- Minek köszönhetők az im- hozzájárulnak a veszteségek hoz, hiszen a miniszteri ponáló eredmények? Bakos csökkentéséhez. Nemcsak az irányelv kimondja: a terme- András elmondta: ez ener- energiatakarékosságot, hanem lésben felhasznált energia giamegtakarítás túlnyomó ré- a munkafegyelmet is erősítik mennyisége az idén sem ha- szét műszaki intézkedésekkel azzal, hogy megszüntették a ladhatja meg az 1984-es ér- érte el a Vegyépszer. Az idén rezsón való reggelikészítést, ték 98,5 százalékát. is folytatták a csaknem 14 a napközbeni kávéfőzést. Az Bakos András energetikus ezer négyzetméter' alapterüle- 550 kilowattos hőkezelő- árról tájékoztatta lapunkat, tű gyártócsarnok ablakainak kemencét csak akkor üzemel- hogy gyáruk képes eleget ten- kicserélését s a 270 nyílászá- tetik, ha teljes egészében ki- ni az ez irányú kötelezettsé- róból 70-et jobbal, korsze- használják a kapacitását, gének. Sőt, egyre kevesebb rűbbel váltottak ki. A ráfor- Olyan automatikus működésű energiára van szüksége a dítás jelentős, de idővel meg- szelepeket építettek be a gyárnak a vegyipari, az élei- térül majd. A Hungaropán rendszerbe, amelyek egy miszer-ipari, az olaj- és gáz- üvegezésű ablakok ugyanis helyről, a kazánházból lesz- ipari berendezések, valamint hőszigetelőek, könnyebben nek szabályozhatók. Ezáltal atomerőműi segéd berendező- tisztíthatok, jól átengedik a egyrészt optimálisabbá válik sek előállításához, bizonyítva, napfényt, ebből következően a létesítmény fűtése, más­hogy jelentősek még a tarta- rövidebb ideig van szükség a részt mérsékelhető a kezelő­lékok. Az elmúlt tíz hónap- természetes világításra. Egy- személyzet létszáma, ban 14,6 százalékkal mérsé- millió forint ráfordításával A fentiekből remélhetően kelték az energia felhasználó- új gőz- és kondenzvíz-vezeté- kitűnik: a Vegyépszer salgó- sát 1985 hasonló időszakához két fektettek le, összesen 360 tarjáni gyárában valóban gaz­képest, s a megtakarítás je- méter hosszban. A Dutísolár dálkodnak az energiával. Az lentős, 7828 gigajoule. előszigetelt cső alkalmazásé- így elért költségcsökkentés Villamos energiából 124 val szinte teljes mértékben ugyanis egyértelműen ha- ezer 700 kilowatt a megtaka- megszűnik a szállítási hő- szón, másszóval: nyereség! rrtás egy évre visszamenően, veszteség. Külön haszon, hogy (K. LJ , Kisiparosok a szolgáltatásban r A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium köz­zé tette az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési szol­gáltatások rögzített hatósá­gi formába tartozó díjtételeit, és azok alkalmazásának fel­tételeit. Az országban — a MÉM- felügyeletével — 26 intéz­mény foglalkozik ilyen el­lenőrző vizsgálatokkal. Éven­te átlagosan 100 ezer na­gyobb, összefüggő ellenőrzés­átfogó, területi jellegű. Sza­bályozzák az állatszállítások­nál teljesített állatorvos- szakértői működéséért felszá­mítható díjakat, valamint az állat-egészségügyi határállo­másokon fizetendő díjak ösz- szegét is. Megállapították a magángyakorlatot folytató ál­latorvosok által felszámolt díjakat is; ezek a legutóbb 1962-ben megállapított ősz- szegekhez képest átlagosan, 25—30 százalékkal emelked­tek. Nem változnak a kedvte­lésből tartott állatokkal kap­csolatos díj tételei; ezeket ugyanis 1981-ben, a többi ál­lattól elkülönítetten, szabá­lyozták. Közzé tették a szol­gáltatások térítési összegét a munkaszüneti napokra, vala­mint az este 9 és reggel 5 óra közötti időszakokra is. A díjakat a MÉM-értesítő 20. száma közű. orrú A Kisiparosok Szervezete december között rendezi meg IX. or­szágos küldöttgyűlését — je­lentette be Molnár József, a KIOSZ elnöke pénteken megtartott sajtótájékoztató­ján. A kükJött gyű lésen 142 ezer kisiparos képviseleté­ben 288 küldött értéked az elmúlt 5 évben végzett mun­kát, és határozza meg a szer­vezet további feladatait. A kisiparosok egvre jelen­tősebb szerepet vállalnak a fogyasztási szolgáltatásokban és az árutermelésben. A la­kossági szolgáltatások 54 százalékát — ezen belül a la­káskarbantartás 84 százalékát — a lakossági teherfuvarozás 75 százalékát a kisiparosok végzik. Bizonyos körzetek­ben, elsősorban kistelepülé­seken, kizárólag a kisiparosok biztosítják a lakossági szol­gáltatásokat. A kisiparosok által előállított termékekből, közvetve vagy közvetlenül, évente több mint 2 milliárd forint értékű árucikket ex­portálnak. Gondot jelent, hogy az el­múlt években csökkent az anyagi érdekeltség, megszűn­tek egyes korábbi ösztönzők, emelkedtek az üzlethelyiségek díjai és jelentősen megnöve­kedett a társadalombiztosítási járulék. Ennek következté­ben egyes területeken vesz­teségessé vált a kisipari te­vékenység. Elsősorban a kis­településeken okoz ez prob­lémát. Több mint száz olyan település van már az ország­ban, ahol sem a szocialista szektor, sem pedig a kis­ipar nincs jelen. Nagymérté­kű a kisiparosok körében a fluktuáció is. Az elmúlt 5 esz­tendő során 130 ezren váltot­tak Id kisipari jogosítványt, és több mint 90 ezren adták azt vissza. Meglehetősen sű­rűn változnak a szabályozók, az adórendelkezések, ami növeli a kisiparosok bizony­talanságát. Ez hátrányosan hat a kisipari műhelyek mű­szaki színvonalára, nem jön­nek létre azok a korszerű kisüzemek, amelyek szüksége­sek lennének a háttéripar hiányosságainak megszünte­téséhez. Az alkalmazás feltételei Üllat-egesxségügyí és élelmiszei ellenőrzési szolgáltatási difak re kerül sor, ezek egy része Országos 5. és 7. Nem hiszem, hogy reggel hátkor a megszállottakon és a vizsgára készülőkön kívül bárki más költői képeken tör­né a fejét. Egy nagyüzemben, munkakezdéskor pláne nem. Nincs mese, az emberek ilyenkor még közelebb van­nak az ágyhoz, mint a napi valósághoz. A bejárók na­gyobb része már fél hatkor elfoglalja a munkahelyét, aki teheti, pihenget még egy sort, akit süt a gép közelsége. az igyekszik minél előbb kisimí­tani éjszakai gyűrődéseit. A munkakezdő embereket több kategóriába lehet tehát sorolni-. Az öreget (így neve­zik, így szokták meg mun­katársai), azonban egyikbe se tudtam beszorítani soha. Az öreg... egy külön szám. Meg­jelenik a műhelyben, nem a szóját nyitja ásításhoz, ha­nem a kis válltáskáját, ami­ből előkeríti a szokásos fél kiló kenyerét, még a hozzáva­lókat: szalonnát. hagymát, tojást, kolbászt, savanyúságot, paradicsomlét. Persze, nem egyszerre mindet. Mikor, mit. Csupán egy a biztos, mikor a hatórai fújás minden kétsé­get kizáróan tudatosítja a dol­gozókkal, hogy hol vannak, addigra az öreg már az utol­só morzsákat is eltakarította maga elől, ott ceak a szerszá­mok sorakoznak bevetésre várva. XXX A karbantartás egyszeregy- gye kimondja: nincsen reg­gel ellenőrzés nélkül. Minden karbantartó műhelynek meg­van a maga gépesített, mű­szerezett te-ülete. A reggeli kirajzás olyan természetes kép nv'nt a méhkaptár dol­godnak mun karr egos 7'á.sa. Az öreg. sok más mellett, a TÜKI-kemencék nagy is­merője. szakavatottja. Van. amikor már hat óra e’őtt név ezerint keresik az üzemből vagy pedig csak annyit közöl­nek. hogy „szóljanak már a műszerésznek”. Az öregnek rendszerint nincs szüksége se­gítségre, hagyományos, és a maga készítette célszerszámai- vai a legkellemetlenebb hibá­kat is kiküszöböli. Azt csak a hozzáértők tudják például igazán: milyen nehéz egy ti­zenkét lábbal megáldott relét kiforrasztani az. áramköri pa­nelból hagyományos pillanat, forrasztó pákával. A páka meleg „orrát” odaérinthetod „egyszerre” három forrasztá­si ponthoz is, de még mindig marad kilenc. Hiába ugorsz a negyedikre, dörgölheted a páka orrát az ötödikhez..., a nyolcadikhoz — az első há­rom pont addig visszahűl. Ilyenkor kell bevetni a cél­szerszámokat. Nem muszáj fel­tétlenül csodaeszközökre gon­dolni. Az e'őbb említett prob­lémakört például szó szerint félresöpri egy „torokban” el­szorított ecset, ami a felmele­gedett ónt félreállítja az út­ból. öregnek mindene meg­van a kacifántos műveletek­hez Meg aztán a TÜKI nem szolárium, a dolgozók nem kvarcolni járnak oda. Hány­szor járt már pedig a nya­kában az öreg, ott, ahol a legforróbb levegőt leheli ki magából a kemence. Dehát a bőrén tapasztalja az ember: jobb minél előbb végezni a sokfejű. tűzokádó sárkánnyal. Ki, miként oldja meg? Lele­ményesség, ügyesség, szakér­telem. Vagyis — embere vá­logatja. XXX A gyári Bermuda-három- szög (ahol az időjárásnak megfelelően hol eltűnik, hol felbukkan egy műút) egyik pontján, a kísérleti műhely ol­dalánál már régóta gunnyasz­tott egy kétkaros súlyzó. Nem volt különösebben kimunkál­va, látszott rajta, hogy házi erőpróbához készült valame­lyik szabad fél órában. A fiatalabbak fedezték fel először. A reggeli kirajzást követően csendben szamlél- g ették, körbejárták, tapogat­ták, vizsgálgatták; ízlelgették a lehetőséget. Felemelni egye­lőre senki sem -próbálta — miután az egyik „szarvát” megemelve, úgv találták, hogy még hatvan kiló is lehet. Ké­sőbb kiderült, hogy az idő­sebbek szintén felfedezték a súlyzót, s az öreg reggeli étel- tornáit összefüggésbe hozták a súlyzó fölemelésével. Az egyik reggel, amikor a fiatalok bíztak abban, hogy a pity ma Hat enyhén sötét ken­dője elfedheti az esetleges ku. darcot, próbát tettek. A vas nehezen adta meg magát, hir­telen azt som tudták, hogy a csontjuk ropog-e, avagy a rozsda sóhajtott fel a súlyzón. Egyszeri fej fölé lökésnél per­sze. nem tellett többre. Az öreg váratlanul jelent meg a hátuk mögött, akár­csak a westernekben szokás. Kék szeme mosolygott (hogy csinálja...?!) Szópárbajjal kez­dődött. Egy kicsit elhúzódott a dolog, mivel mindkét ol­dalon élesre töltöttek, nem ta­karékoskodtak az élcekkel. öreg nem törődött a túlerő­vel. Lecsúsztatta válláról szer- számostáricáját. majd az iga­zi ellenfél, a súlyzó- mögé állt. Vajon mire gondolhatott? Arra. hcsy kiröhögik, hanem sikerül? Vagy egyszerűen azt mondta magában: „jól figyel­jetek, kölykök!”? Gyors, határozott mozdulat­tal ragadta mellhez a súly­zót, aztán egymás után há­romszor a feje fölé lökte... öreg Matyóföldről, Mező­kövesdről került a gyárba, ízes, a palócosnál szebb ki­ejtése karaktert adott neki, akárcsak mosolygó szemei. Reggeli ételtomái ellenére —, amit azzal magyaráz, hogy nem evett egész éjszaka — arányos, inkább szikár az alakja. A házasságot — mint mondja — nem siette el. Har­mincnégy éves volt az öreg, kisfia születésekor, 1975. szep­tember 12-ón. Így ő is az „oroszlánokhoz” tartozott a műhelyben (elég sokéig). Az oroszlánnal azonosítják azo­kat a férfiakat a műhelyben, akiknek csak fiúgyermekük van. Ahol lány van, általá­nos a vélemény, hogy ott a feleség az erősebb. Ez csak természetes, nem? Az orosz­lánok és a „kiscicák” (a lá­nyos apák) arányát pontosan számon tartják, mint, ahogy tréfálkozva megpróbálják ki­találni az okokat is —, miért gyengébb egy férfi, mint egy nő. Így aztán öregnek is szá­mot kellett adni kislánya szü­letése után az oroszlánok előtt. Különösebb magyarázkodás­ra nem volt szüksége, mivel a nagv esemény e’őtt már leva'ább két évvel tudatta a műhely tagjaival, hogy gyen­gít. Hogy ez miben nyilvánul meg, azt pontosan senkinek sem adta tudtára, annyi vi­szont igaz, hogy a reggeli étel- tornáit kiscé leegyszerűsítette. Ráadásul öreg ünnepélyesen beielentette lánya (hiszen ezért gvengített) születésének időpontját. Ez. a hónapot, és a napot tekintve, megegye­zett fia születésének a dátu­mával. Meg kell hagyná, nem sokat tévedett. Mindössze egy na­» pót. Kislánya 1982. szeptember 13-án született. XXX Amikor az öreg, egyetlen gyermeke, fiá révén még oroszlánnak számított, futó­tűzként terjedt a hír, hogy látták őt aludni a buszon (mi­csoda képtelen állítás...). Mon­dani sem kell, hogy a kisci­cák jártak az élen a propa­gálásban, akik két-három pró­bálkozás után sem váltak oroszlánokká. Azonban az már igaz volt — sajnos —, hogy derékfájásai, csúcsosod­ván, több mint egy hónap­ra betegállományba kénysze­rűét ték az öreget. Az oroszlánok csak akikor hallatták újból megszokott hangjukat, amikor társuk is­mét megjelent a műhelyben. Peckesen lépdelt, mintha ka­rót nyelt volna, még érezte a derékbántalmakat, de a kisci­cák kénytelenek voltak taka- rodót fújni. Az esetet azért tartottam érdemesnek megemlíteni, mert az állítólagos buszon való alvásnál is nagyobb meglepe­tésként hatott a hír: az öreg házat akar építeni. Az öreg felesége tanárnő, így, amikor Matyóföldről Pa­lócföldre nősült, nem sokkal később a nógrádmegyeri is­kola mellett kellett leteleped­niük szolgálati lakásban. Minthogy önálló lakás megte­remtésére akikor még nem nyílott lehetőségük, berendez­kedtek, és így töltöttek ej tíz esztendőt. A kis család 1983-ban eliha. tározta, miután öreg a helyet is kinézte Salgótarján pere­mén, hogy családi házat épít’ Szeptemberben el is kezd­ték. Mindenki óvta az öreget, tekintettel a vállalkozás nagy­ságára, valamint munkatár­suk fájós derekára. Mi taga­dás, szinte senki nem hitte, hogy felépül a ház. Az orosz­lánok is kétkedve morogtak, de, amikor sor került rá, a kiscicákkal együtt felsorakoz­tak az öreg mögött s a szo­cialista brigád zászlaja alatt jelentős fizika; munkát végez­tek a ház elkészítésénél. Szin­te nem volt olyan fontos fá­zisa az építkezésnek, amin ne lettek volna ott a brigád ia- gok. Nemcsak a szakmájukhoz közelálló villanyszerelésben segítettek, hanem a falhúzás, de még a költöztetés ügyes­bajos dolgaiból is jelentős részit vállaltak. A segítség- nyújtás persze, hagyományok­ra tekint vissza a műhelyben. Aki egyszer belevágta a fej­széjét önálló fészek építésébe, az bizton számíthatott mun­katársai segítségére. Így aztán a vállalattól ka­pott jelentős mennyiségű ka­matmentes kölcsön, a munka­társak és az öreg akaratere­je meghozta a gyümölcsét Most, amikor 1986-ot írunk, már teljes egészében kész a ház, a külső pucolás kivételé­vel. XXX Az öreget Pető Józsefet a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek műszerészét, hét éve is­merem, de semmit nem öreg­szik. No, de nem is azért hív­ják öregnek. Az öregben, mint megnevezésiben, tiszte­let, melegség, elismerés hú­zódik — sokan még igazán öreg korukban sem érdemük ki. Benbő Mihály NÖGRÁD — 1986. november 29n szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents