Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

TíLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜUETEKI HOGRAD-AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI -TANÁCS LAP JA’ XLII. ÉVF., 281. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. NOVEMBER 29., SZOMBAT December 19-én Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Képköztársaság Elnöki Ta- ,nácsa: A testület az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdé­se alapján az Országgyűlést december 19-én, 10 órára ösz- szehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyű­lés tűzze napirendjére az 1987. évi állami költségvetés törvényjavaslatát, valamint a kormány külpolitikai tevé­kenységéről szóló beszámolót. Az Elnöki Tanács — meg­tárgyalva a Minisztertanács előterjesztését — a bankrend­szer továbbfejlesztése érde­kében módosította az állami pénzügyekről szóló 1979. évi XI. törvényt, valamim a Ma­gyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvény- erejű rendelet egyes pontja­it. Az 1987. január 1-től be­vezetésre kerülő változtatások létrehozzák a kétszintű bank- rendszer szervezeti és jogi kereteit, feltételeit. A jövő­ben szervezetileg is különvál­nak a jegybanki és a keres­kedelmi banki funkciók. A Magyar Nemzeti Bank fő fel­adata a jegybanki funkció el­látása lesz, amely mellett de. vizabanki feladatokat is vé­gez. ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek hitelezését, pénz- forgalmát a jövőben a keres­kedelmi bankok és más pénz­ügyi intézmények bonyolít­ják le. ' A földértékelési rendszer továbbfejlesztése és korszerű­sítése érdekében az Elnöki Tanács módosította az 1980. évi 16. számú törvényerejű rendeletet. Az új szabályozás elsősorban olyan földértékelé­si rendszer folyamatos beve­zetéséről intézkedik, amely talajtérfcépezésen alapül, és figyelembe veszi a mező- és erdőgazdasági termelést leg­inkább befolyásoló termé­szeti tényezők hatásait. A testület módosította a bí­róságokról szóló 1972. évi IV. törvényt: eszerint a jövőben lehetségessé válik nyugdíjas bírák foglalkoztatása bírói munkakörben. ’Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a Komárom Me­gyei Főügyészség székhelyé­nek áthelyezéséről Eszter­gomból Tatabányára. A továbbiakban a testület legfelsőbb bírósági népi ülnö­köket és hivatásos bírákat mentett fel, majd bírákat vá­lasztott meg, kegyelmi ügyek­ben döntött és egyéb idősze­rű , kérdésekről tárgyalt. (MTI) Ülést tartott a Nőgrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szigorúbb a magánkereskedelem ellenőrzése Nőgrád megye foglalkozta­tási helyzetéről, a VII. öt­éves terv munkaerő-gazdálko­dásával összefüggő feladatok­ról hallgatott meg elsőként tájékoztatót a Nőgrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteken, Salgótarjánban megtartott ülésén. A testület ezt követően a megye közút­jai, a közúti közlekedés biz­tonsága és további feladatai­ról, a lakásépítések minősé­géről, a szavatossági kötele­zettségek teljesítéséről szóló előterjesztéseket vitatta meg és fogadta el. A továbbiakban megtár­gyalta a magánkereskedői te­vékenység hatósági ellenőrzé­sének tapasztalatait. A ma­gánkereskedők száma Nóg- rádban az elmúlt három év­ben 33 százalékkal emelke­dett, elárusítóhelyük becsült alapterülete meghaladja a hétezer négyzetmétert. Tevé­kenységük kedvezően hat az áruellátás színvonalára, több területen pótolnak bizonyos hiányokat. A megye kereske­delmi árbevételéből a számí­tások szerint 7 százalékkal részesednek. A testület elismeréssel szólt azokról a magánkereskedők­ről, akik alapvető feladatuk­nak a lakosság ellátásának javítását tartják, üzletüket tisztességesen, a törvények, rendelkezések szerint vezetik. A hatósági ellenőrzések ta­pasztalatai szerint általában betartják a nyitva tartással kaocsolatos előírásokat, de előfordult szezonbeli zárva tartás is. A forgalmazott áruk 80—90 százalékát közvetlen termelőktől szerzik be, s ilyen esetekben legtöbbször hiá’nvosak a bizonylatok. A kisiparosok nem, vagy csak a leszállított áruk egy részéről hajlandók számlát adni, s a kiállított ellenszámlák zöme is alkalmatlan az áruk azo­nosítására. A magánkereskedők az árai­kat a beszerzési forrástól árarányokat, használati érté­ket. A kisipari termékeknél felszámított árrés eléri a 20— 25 százalékot, bizonyos ese­tekben pedig ellenőrizhetetlen. Tisztességtelen áralkalmazást az ellenőrök főként az autó­alkatrész-kereskedőknél ta­pasztaltak. Ami a fogyasztói érdekvé­delmet illeti: a magánkeres­kedelemben gyakrabban ká­rosítják meg a vásárlókat. A kereskedelmi osztály adatai szerint az esetek felénél talál­nak fogyatékosságot. Gyakori az árdrágítás, megtévesztés, a minőségrontás. Rendszerint hiányzik az áruról a minő­ségtanúsítás, a használati, ke­zelési utasítás, gyakran ha­mis márkajelet használnak. A magánkereskedők betartják a munkajogi és a szeszesital­árusítás korlátozására vonat­kozó szabályokat. Ám jogta­lan kereskedés, társadalom- biztosítási hozzájárulás köte­lezettség elmulasztása miatt négy esetben kellett megvon­ni a működési engedélyt. Gondot okoz a vásárlóknak, hogy hiányosak a kereskedők ismeretei a panaszok, minősé­gi reklamációk intézéséről. A hatósági előírások meg­szegéséért, a fogyasztók meg­károsításáért kiszabott bírság egv főre jutó összege tavaly 2245 forint volt, az idén már elérte a 3000 forintot, ami jelzi, hogy szigorúbbá váltak és válnak az ellenőrzések. A végrehajtó bizottság fon­tosnak tartotta leszögezni: a továbbiakban is nagy a szük­ség a magánkereskedelemre, a lehetőségek szerint a he­lyi tanácsok támogatják, főként a kistelepüléseken az alapellátás javítását szolgáló kezdeményezéseket. Állást foglalt abban, hogy az érdek- védelmi szervek feladata is a rendelkezéseket megszegő ke­reskedőkkel szembeni fellé­pés. A testület megvitatta a gyermek- és ifjúságvédelmi függőén alakítják ki, gyakran munka helyzetét“ majd egyéb figyelmen kívül hagyják az ügyeket tárgyalt. Mai számunkban: A hét kérdései (2. oldat) Az Öreg (3. oldal) A NÓGRÁD Mátraterenyén (5. oldal) Kádár János könvvéről <7. oldal) pp • r • Tarjam erőlködő (8. oldal) II nehezebb körülmények közölt is valóra válhatnak céljaink Tudományos emlékülés Salgótarjánban A Magyar Szocialista Mun­káspárt újjászervezésének 30. évfordulója tiszteletére tudo­mányos emlékülést szervezett tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának Oktatási Igazgató­sága. a Nógrád Megyei Múze­umok Igazgatósága, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád Megyei Tagozata és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Nógrád Megyei Szerveze­te. A három évtized cselekvő részeseivel, a párt Nógrád me­gyei és a volt járások intéző­bizottsága tagjai, elnökeivel együtt emlékeztek a fiatalok képviselői. Ott voltak Nóg- rád megye párt-, állami, tár­sadalmi és tömegszervezetei, legnagyobb üzemeinek képvi­selői. Részt vettek az emlék­ülésen az MSZMP Központi Bizottsága Nógrád megyében tevékenykedő tagjai: Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Juscsák György, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója. A Magyar Szocialista Mun­káspárt 30 évéről dr. Gordos János, a Nógrád megyei párt- bizottság titkára tartott elő­adást. Az előadó tisztelettel emlé­kezett azokra, akik három év­tizeddel ezelőtt bátran kiáll­tak a szocialista társadalmi rend védelmében, fegyverrel, szóval, kétkezi munkával se­gítették a kibontakozást, erő­sítették szocialista vívmánya­inkat. Hangsúlyozta, hogy a tragikus események elvszerű, osztályalapokon történt meg­ítélése nagy jelentőségű volt a konszolidációért folytatott küz­delemben. Mindennek ellenére még a munkás-paraszt forra­dalmi kormány megalakulása után hetekkel is nehéz, fájdal­mas napokat élt át megyénk lakossága. A fővárosból vi­dékre menekült és a helyi el­lenforradalmi csoportok végső kísérletet tettek a konszolidá­ciós folyamatok megakadályo­zására. Provokációjuk értel­metlen vérontásba torkollott a megyeszékhelyen. A további­akban a politikai nevelőmun­káról, a párt propagandate­vékenységéről szólt a megyei pártbizottság titkára. Mint mondotta: az ellenforradalmi eseményekről, az azt követő konszolidációs folyamatról a megye lakossága sokmindent tud, s a tények alapján tisztáb­ban látja, egyértelműbben íté­li meg az eseményeket. A propagandamunkában, a poli­tikai tudatformáló munkában nagy figyelmet fordítottak a pártszervek arra, hogy a la­kosság, de mindenekelőtt az ifjúság reális ismereteket sze­rezzen a történtekről, s e te­vékenységet még ma sem le­het befejezettnek tekinteni. Az 1956-os eseményekből a párt levonta a szükséges ta­nulságokat, megfelelő lépése­ket tett a hibák, a torzítások kijavítására, következetesen képviselve a néptömegek va­lódi érdekeit. A politikai gya­korlatban, a pártéletben visz- szaállította a lenini normákat. S az ellenforradalom leverése után kibontakozó viszonylag gyors konszolidáció, a szocia­Dr. Gordos János előadását tartja a párt három évtizedes történelmi útjáról lista viszonyok fejlesztésében elért eredmények arról tanús­kodnak, hogy pártunk helye­sen döntött, amikor szembe­nézett a korábban elkövetett hibákkal és vállalta a politi­kai tevékenység megújítását, a reformok megvalósítását. Ezt követően dr. Gordos Já­nos részletesen idézte a párt történelmi útját, a felszaba­dulástól napjainkig. Olyan je­lentős állomásoknál időzött, mint a proletárdiktatúra kiví­vása, a szocialista ipar, a me­zőgazdaság megteremtése. Szólt azokról a torzulásokról, ame­lyek a párt tevékenységében folyamatosan bekövetkeztek, s azokról a következetlen, si­kertelen kísérletekről is, ame­lyek a hibák kijavítására irá­nyultak. Beszélt a munkás-pa­raszt forradalmi kormány meg­alakulásáról, a szocialista megújulás folyamatáról. Elemezte a Nógrád megyei helyzet alakulását is. Szólt a terjedő zűrzavarról, az elvhű kommunisták, a becsületes dolgozó emberek növekvő ag­godalmáról, a pártvezetés szétzilálódása, a provokációk, az utcai tüntetések, az erő­szakos cselekmények láttán. November 4-én, a szolnoki forradalmi erők, a munkás­paraszt forradalmi kormány felhívása nyomán megyénk­ben is elkezdődött az a fo­lyamat, amely az ellenforra­dalom felszámolását, a társa­dalom megújulását eredmé­nyezte. November 17-én meg­alakult az MSZMP Nógrád Megyei Intéző Bizottsága, amely megkezdte a párt úiia- szervezését. A 7 tagú testület, a konszolidációs folyamat döntő tényezőjévé vált Nóg- rádban. Hasznos intézkedés­nek bizonyult, hogy a párt, a kormány vezetői egy-egy megyébe látogattak, hogy megnyerjék a tömegek tárrfo- gatasat. Nógrádba Kádár jjá- nos látogatott 1957 elején,' s az aktívan, ahol beszélt, nem kevesebb mint 18—20 ezer ember vett részt. Ezt köve­tően a felvilágosító, meggyő­ző munka igen gyors lendü­letet vett az üzemekben. a falvakban, s a párt tömegbe­folyása napról napra nőtt. Május 25-én, amikor sor ke­rült a megyei pártértekezletre az MSZMP tagjainak száma már 12 600 volt. Az MSZMP három évtize­des történelmi útja sok ta­pasztalattal szolgál, amelyek ismerete és hasznosítása, az egyik biztosítéka annak, hogy a tömegek aktív, cselekvő részvételével, a nehezebb kö­rülmények között is valóra válhatnak céljaink. A három évtizedes tapasztalatok azon­ban arra is megtanítottak bennünket — erősítette meg az előadás —, hogy a társa­dalmi fejlődés akkor zavarta­lan, ha számolunk azokkal a körülményekkel, azokkal a feltételekkel, amelyek köze­pette társadalomépítő mun­kánkat végezzük. Ez a politi­ka vezetett a mezőgazdaság szocialista átszervezését köve­tően nemzetközileg is elis­mert eredményekhez, s ez a felismerés érvényesült a gaz­daságirányítási rendszer kor­szerűsítésénél. bevezetésénél. Szólt az előadó a politikai tapasztalatok összegezése kap­csán a párt vezető szerepéről, a társadalmi fejlődésben. Ki­emelte a párt eszmei, politikai és cselekvési egységeinek meghatározó jelentőségét. a pártdemokrácia erősítését, szövetségi politikájának fon­tosságát. Politikai céljaink va­lóra váltása alapvetően min­dig attól függött, hogy a párt (Folytatás a 2. oldalon) Új MÁV kereskedelmi telep Salgótarjánban A csapadékos időjárásra kényes árúk rakodása ezentúl fe­dett pályarészen történik. Impozáns látványt nyújt a Salgótarjánban, az állomásfő- tegnap ideiglenesen üzembe nökség területén. Mint azt helyezeti kereskedelmi telep Mester Istvántól, a beruházás műszaki ellenőrétől megtud­tuk, a pénteki bejárás során meggyőződtek az ideiglenes forgalomba helyezés feltételei­nek biztosításáról, s ennek alapján megindulhatott a szál­lítmányok ki-be rakása. A 93 millió forintos költség­gel épített kereskedelmi telep régi gondokat old fel a me­gyeszékhely áruellátásának könnyítésében. A korábbi ket­tővel szemben, mától négy vá­gányon folyhat a rakodás, ez­zel mintegy megduplázódott a kocsiforgalom. Éjjel-nappali világítás biztosítja a folyama­tos üzemet, s az évek óta mos­toha szállítási viszonyok is megváltoztak. Az Egri Közúti Építő Vállalat gépei 10 ezer négyzetméteres felületet lát­tak el korszerű aszfaltburko­lattal, s bár a bejárás alatt még az utolsó simításokat vé­gezték, éjjelre elkészültek a vállalt munkával. Áz átrakásra váró áruk — különösen a nedvességet nem tűrő darabáruk — elhelyezése is megoldott, hiszen megépült egy fedett oldalrakodó. Mint­egy 3 kilométer hosszúságú új vágányhálózat fektetését vé­gezték el. segítve az üzem­anyagtöltést és a teherjármű- vek, illetve a Diesel-mozdo­nyok javítását is. A kereskedelmi telepről le­ágazó vágányról elérhető a salgótarjáni TÜZÉP-felep ra­kodóhelye, valamint szilárd burkolatot kapott a tüzelő­anyag-tároló hely. A december 20-i végleges üzembe, helyezé­sig még néhány hiánypótló munkát kell elvégezni: ígv a tűzi-vízi hálózat teljes befeje­zését. a vágányok közötti ré­szek feltöltését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents