Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-06 / 262. szám

Folytatódott Közlemény a bécsi utótalálkozó Felszólalósok — Szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélés George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán reggel az osztrák fővárosba érkezett. A déli órákban beszélt az európai utótalálkozón, majd délután, az amerikai nagykövetség épü­letében volt első találkozója Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. A második, szintén másfél-két órára tervezett találkozót ma reggel, a szovjet nagykövetségen tartják, s aznap mindkét külügyminiszter külön sajtóérte­kezletet tervez. Shultz volt az egyetlen, aki kedden hiány­zott a külügyminiszterek sorából a helsinki folyamatban résztvevő 35 ország bécsi találkozójának megnyitásán. Shultz — szovjet kollégájával ellentétben — megérkezése után a repülőtéren nem adott nyilatkozatot. Az utótalálkozó szerda délelőtti ülésén Várkonyi Péter magyar külügyminiszter volt Eduard Sevardnadze szovjet délelőtt utalsó szónoka George Az európai biztonsági és együttműködési utótalálkozó szerda délelőtti ülésének etsö felszólalója Várkonyi Péter magyar külügyminiszter volt. Beszédében hangoztatta, hogy Magyarország minden erőfe­szítésre kész az összeurópai együttműködés fejlesztése ér­dekében. Beszámolt az ezzel kapcsolatos magyar tettekről, kezdeményezésekről, s kifej­tette az új elgondolásokat, ja­vaslatokat. Várkonyi Péter méltatta a ktockholmi európai bizton­ság- és bizalomerősítő intéz­kedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián szü­letett megállapodás jelentő­ségét, amely, mint mondotta, kiszámíthatóbbá teszi a két katonai szövetség magatartá­sát, és megnyithatja az utat a bizalom és a biztonság erő- Bődéséhez, a katonai szem­ken állás szintjének csökken­téséhez és a leszerelésre való íáttéréshez. • „Amennyiben a megegye­zést kellően értékeljük és utótalálkozónkon gondosko­dunk arról, hogy a Stock­holmban kezdett folyamat to­vábbhaladjon, akkor az — katonai jelentősége mellett — kedvezően befolyásolhatja a keleti—nyugati kapcsolatok teljes körét, elősegítheti az •európai politikai viszonyok tnegszilárd i tását, ezzel az ál­tal ános leszerelési tárgyalá­sok sikeréhez szükséges ked­vezőbb nemzetközi légkör megteremtését” — hangsú­lyozta. A magyar külügyminiszter emlékeztetett a Varsói Szer­ződés országainak budapesti felhívására, kezdeményezé­seikre. amelyek szervesen ki­egészítik a Szovjetunió által a nukleáris fegwerek csök­kentésére és felszámolására tett nagy horderejű javasla­tokat. Beszédében hasznosnak ítélte a madridi találkozó óta rendezett számos szakértői értekezletet. Várkonyi Péter szólt arról, hogy Magyarország az össz­európai együttműködést kül­politikájának szerves részévé avatta: több ízben, legutóbb idén, hivatalos formában is javaslatot tett számos euró­pai országnak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú az első szónok. Másodiknak külügyminiszter beszélt, s a Shultz volt. együttműködés keretébe va­ló beépítésére, kétoldalú ta­lálkozókon pedig arra tőre- kedett, hogy azok segítsék a rendelkezések végrehajtását, a kelet—nyugati együttműkö­dést. A küliügyrrrinisztor aláhúz­ta, hogy Magyarország — alapvető külpolitikai céljainak megfelelően — megkülön­böztetett figyelmet szentel a politikai-biztonsági kérdések­nek. Elsőrendű fontosságot tulajdonít az államközi kap­csolatokat vezérlő elvek ma­radéktalan érvényesülésének. Ez a találkozó nem kerül­heti meg Reykjavi'kot, mert az fordulópontot jelentett abban a folyamatban, hogy Európát eljuttassuk az atomfegyver- mentes álapothoz — jelentet­te ki szerda délelőtt a bécsi Htótalállkozón Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió koJügymj- nisztere. A szovjet kfifűRymmniszter a továbbiakban — Reykjavük- nál maradva —, így folytat­ta: a tárgyalások csúcspontja kétségtelenül az volt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok vezetője egyező állás­pontra helyezkedett minden atomfegyver felszámolásának kérdésében. Sevardnadze megáítepitot- ta: a genfi tárgyalások lénye­gében újabb impulzust kap­tak. Amennyiben az Egyesült Államok valóban ebben az irányban kíván továbbhalad­ni, akkor a küldöttségek Géni­ben máris hozzáfoghatnak a megfelelő megállapodások elő­készítéséhez, mert a mi kül­döttségünk készen áll erre a munkára. Ezen az úton egyetlen aka­dály emelkedik: az amerikai űrfegyverkezési program. Mi mindent megtettünk a meg­oldás érdekében. Sevardnadze a továbbiakban arra tért ki, hogy a szovjet vezetés milyen tanulságokat vont je Reykjavikból. Az első tanulság — mondotta —. hogy az atomfegyvermentes világért vívott küzdelem egyáltalán nem kilátástalan. A második tanulság: egyes európai poli­tikai vezetők álláspontja az atomleszerelés kérdéseit ille­tően hasonló. Amikor azonban reálissá vált az a lehetőség hogy a földrészt megtisztítsuk a rakétáktól, egyszeriben ra­gaszkodtak ahhoz, hogy marad­janak meg Európában az ame­rikai atomfegyverek, s orszá­gaikból ne távolítsák el őket. A harmadik tanulság erkölcsi jellegű. Európa békéje és biz­tonsága nem válik megbízha­tóvá és szilárddá, ha továbbra is teret engednek a megté­vesztésnek. a féligazságoknak és a félretájékoztatásoknak. A rosszul értelmezett nemzeti presztízs vagy a választás előt­ti küzdelem elképzelései miatt nem szabad hiánycikké tenni a bizalmat. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter azt ígérte, hogy országa kész lendületesen foly­tatni a reykjarviki csúcstalál­kozón kibontakozott fegyver- zetkorlátozási tárgyalásokat, de egyúttal kitart — hangoztatta — az űrfegyverkezési tervek mellett, amelyek meghiúsítot­ták a megállapodást. Shultz az európai utótalálkozón szerdán elmondott beszédében egyúttal ismét éles hangon támadta a Szovjetuniót és más szocialis­ta országokat az emberi jogok megsértésének vádjával. Á be­széd nem mutatott arra, hogy Washington az emberi kapcso­latok témaköre mellett kész volna érdemi haladásra a hel­sinki folyamat más kérdései­ben. A beszéd tartalma, hangne­me határozott ellentétben ál­lott Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter pozitív hangvé­telével. a kölcsönös engedmé­nyeken alapuló tárgyalási, megállapodási javaslataival. •fr Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, aki a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró orszá­gok bécsi utótalálkozójára ér­kezett az osztrák fővárosba, szerdán találkozott George Shultz amerikai külügymi­niszterrel. A megbeszélésen a bécsi tálékor» napirendjébe, illet­ve a szovjet—amerikai kap­csolatok témakörébe tartozó kérdéseket tekintettek át. A Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjaviki találkozó­ján született eredmények fé­nyében különös figyelmet szen­teltek a biztonsági kérdések­nek. Szovjet és »merikai szakér _ tők szerdán este 21.30 óraikor összeültek, hogy azokról a kérdésekről tárgyaljanak, ame­lyek napirenden voltak Edu­ard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter szerda délutáni, háromórás tárgyalásán. A két külügyminiszter ma reggel 8 órakor kezdődő má­sodik (egyben a tervek sze­rint utolsó) bécsi találkozóját megelőző szakértői tárgyalá­sokról részleteket egyik fél sem közölt Voksokban kifejeződő elé­gedetlenség, vagy szinte figyel­men kívül hagyható, helyi kérdések körül összpontosuló választási csatározás? Szem­befordulás az elnök politiká­val, vagy a Fehér Ház tény­kedésére semmilyen befolyás­sal nem járó, elhanyagolható „botlás”? A szakértők véle­ménye enyhén szólva megosz­lik az amerikai időközi vá­lasztások értékelésében. Az előző, nyilvánvalóan sarkított kérdések is jelzik: akadnak, akik a kormányon levő párt törvényszerű visszaesésének tartják, mások viszont a Rea­gan-adminisztráció tevé­kenységét elutasító népsza­vazásnak tekintik a kedden rendezett országos voksolást. Igaz, ez utóbbi felfogást ma­ga Reagan elnök támasztotta alá. amikor az elmúlt napok­ban tett, sok tízezer kilométe­res kampánykörútja során jó néhány ízben saját politi­Időközi mérleg kája feletti népszavazásnak minősítette a választást, amely­ben a képviselőházat, a sze­nátus harmadát, és a kor­mányzói posztok egy részét újították meg. A jelek szerint az elnök azon törekvése, hogy személyes támogatásával se­gítse mandátumhoz a repub­likánus párt jelöltjeit nem volt túl sikeres —, s ebből a megfigyelők azért bizonyosan hosszabb távú tanulságokat is igyekeznek majd levonni. Az igazi tét ugyanis nyil­vánvalóan az előttünk álló, a következő elnökválasztásig hátralevő két esztendő, az a dilemma, hogyan tud majd Reagan a demokrata többsé­gű képviselőház mellett együtt­működni egy, immár szintén demokrata túlsúlyra szert tett szenátussal. Hiszen, elvi­leg a törvényhozás hatékony ellenlábasa lehet a Fehér Ház lépéseinek. Persze, nem feled­hetjük, hogy az Egyesült Álla­mokban az igazi politikai frontvonalak általában nem a két nagy párt között húzód­nak meg. Az elnöki szóvivő mindenesetre sietett kijelen­teni, hogy „Reagaú nem kí­vánja politikai bénultságban tölteni a következő két évet". Ha túlzott hatalmi átren­deződés, éles politikai harc nem is várható az időközi mérleg demokrata oldalra va­ló billenés után. annyi azért bizonyos, hogy a kormányzó republikánusok kilátásai 1988- ra egy fokkal nehezedtek. Messzemenő következtetéseket azonban már csak a résztvé- tel alacsony szintje miatt sem lenne tanácsos levonni: a sza­vazáson ugyanis a választó- polgárok alig egyharmada vett részt... a KGST 42. 1986. november 3. és 5. között * Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Buka­restben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagor­szágok küldöttségei. A magyar küldöttséget Lázár György miniszterelnök vezette. Az ülésszak munkájában részt vett a JSZSZK küldöttsége. Megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demok­ratikus Köztársaság, a Jemen; Népi Demok­ratikus Köztársaság. a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Nicaraguái Köztársa­ság és a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon a Román Szocialista Köztár­saság küldöttségének vezetője, Constantin Dascalescu elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a VB beszámoló­ját a KGST-tagországak felső szintű gazda­sági értekezlete határozatainak teljesítése te­rén. a tanács 40. és 42. ülésszak® között vég­zett tevékenységéről. Megállapították, hogy a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozata­inak és ezt követő megállapodásaiknak valóra váltása, a kommunista és munkáspártok szer­vező és irányító tevékenysége, az országok népeinek önfeláldozó munkája, a meglevő tartalékok mozgósítása, valamint a KGST-tag­országok közötti együttműködés lehetőségei­nek kihasználása nagy hatással volt gazdasá­gi potenciáljuk növekedésére, egységük és osszeforirottságuk erősítésére. 1981—85-ben az országok együttes megter­melt nemzeti jövedelme 18 százalékkal, az ipar bruttó termelése 18 százalékkal.' a mezőgazdaságé il százalékkal növekedett. Je­lentősen megnőtt a kölcsönös árucsere-forga­lom, 1985-ben elérte a 198 milliárd transzfe­rábilis rubel értéket. Emelkedett a lakosság reáljövedelme, bővült a lakásépítés, javult az orvosi és a szociális ellátás. 1985-ben az előző évhez képest a KGST- tagországoköan a megtermelt nemzeti jövede­lem összesen 3,6 százalékkal. az ipari terme­lés 3,9 százalékkal, a külkereskedelem volu­mene 3,2 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelkedé­se, ennek révén biztosították az iparban az összes többlettermék több mint 80 szándé­kát. A testvéri országok kommunista és mun­káspártjainak 1984—86-ban tartott kongres­szusain hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazdasági együttműködést és új formákat alkalmazzanak a társadalmi termelés tudományos-műszki haladáson ala­puló intemzifikálása érdekében, a n^jy gaz­dasági hatékonyság biztosítása és a népek jó­létének emelése céljából. A KGST-tagorszá­gok tudományos-műszaki haladásának 2000- ig szóló komplex programja alapján nagy horderejű nemzetközi tudományos-termelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program elő­segíti a szakosítás és a kooperáció széles kö­rű fejlesztését a tudomány. a technika és a termetes terén, továbbá a külkereskedelem növekedésének gyorsításét. Az ülésszak megállapította, hogy e felada­tokat gyorsított ütemben kell megoldani. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló nép­gazdasági tervek koordinációja eredményei­nek vizsgálatakor megállapították, hogy az elősegítette az országok lehetőségeinek jobb kihasználását és kölcsönös együttműködésük erősítéséit az egyes országok és a KGST- tagországak összessége gazdaságának dinami­kus és harmonikus növekedése céljából. A tervkoordináció során az együttműködés fej­lesztéséről elért megállapodások valóra vál­tása elő fogja segíteni a KGST-tagországok gazdasága hatékonyságának fokozását. A tervkoordináció során nagy figyelmet fordítottak a felső szintű gazdasági értekez­let határozatainak teljesítésére, a KGST-tag- országok közötti szilárd hosszú távú gazda­sági és tudományos-műszaki kapcsolatok ki­alakításéra. Az országok aláírták vagy elő­készítették a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés 2000-ig szóló kétoldalú hosszú távú programjait. Az ülésszak felhív­ta a figyelmet arra. hogy — az előző terv- koordináció során egyeztetett szinthez viszo­nyítva — további lehetőségeket kell feltár­ni a kölcsönös áruszállítások növelésére, kü­lönösen a világszínvonalnak megfelelő élvo­nalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az energ:®. a nyersanyagok, a különféle vegyipa­ri termékek, jó minőségű közszükségleti cik­kek és élelmiszerek körében. Az ülésszak megbízást adott a következő ötéves időszakra szóló tervkoordináció prog­ramjának kidolgozására, széles körű komplex intézkedéseket irányozva elő a programban. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztas­sák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazdaságpolitika egyeztetését, a szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítását célzó munkát, mindeneke’őtt a tudományos- műszaki haladást meghatározó területeken. Feladatul tűzték ki azt is. hogy a kölcsönö­sen szállított áruk világszínvonalúak legye­nek. Az ülésszak megállapította, hogy a testvé­ri országok gazdasági növekedésének gyorsí­tását. az együttműködés és a szocialista gaz­dasági integrációs folyamatok elmélyítését előmozdítja a kiemelt irányokkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyezni valóra váltásának megkezdése. Ide tartozik a Jaxnburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében, a földgáz köz­lekedési eszközök üzemanyagjaként történő felhasználá&átoan való együttműködés. a fűtő­anyag-nyersanyag probléma megoldása során a KGST-tagországok folytatták az egvüttmű- ködést számos nagy objektum építésében, kö­zös erővel növelték az atomerőművi kapaci­ülésszakáról tásökat, valamint egyeztetett egygMrnQfcOcte­si intézkedéseket tettek az anyag- és energia­takarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott pz együttműködés számos hiányosságára, azt a feladatot tűzve a tanács szervei elé. hogy következetesen tel­jesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, teljesebb mértékben használják kj a nemzetközi termelési szakosítás és koo­peráció lehetőségeit. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szakaszban ar. egyik legfontosabb pgyüttmti­kod ési feladat a termelési szakosítás és koo­peráció további elmélyítése olyan korszerű együttműködési formák fejlesztése alapién, mint a KGST-tagországok gazdálkodó szerve­zetei közötti közvetlen kapcsolatok a tudo­mány és a termelés területén, prr, ánjekelt államok által önálló gazdasági elszámolású közös vállalatok, egyesülések, tervező irodák, tudományos szervezetek és egyéb nemzetközi kollektívák létrehozása. Az ülésszak nagy jelen tőséget tulajdonított a KGST-országok atomenergetikai együttmű­ködése további fejlesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtőművek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az afomerőművi kapacitások üzembe helyezésé­nek növelését. az atomerőművek berendezé­seinek nemzetközi kooperáción alapuló biz­tosítását. Komplex jntéslkedések kidolgozá­sét irányozták elő. amelyek megtfe’elnek az atomenergetika biztonságos fejlesztése nem­zetközi rendjének létrehozásával kapcsolat­ban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által jóváhagyott programnak. Megelégedéssel állapították meg. hogy mé­lyültek a kapcsolatok a KGST és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között. Kifejezték j»zt a határozott szándékukat, hogy a KGST-tag­országok a jövőben rs következetesen fejlesz­tik a gazdasági együttműködést a többi sbjo- eiatósta állammal. A KGST-tagországok a jövőben Is gazda­sági és tudományos-műszaki segítséget nyúj­tanak a feílődő állanak számára ezek népe­inek érdékében. A KGST-tagországok fejleszteni kívánják » kölcsönösen előnyös és egyenjogú kereskedel­mi-gazdaságii és tudom ányos-műszakS kapcso­latokat a fejlett tőkésorszáeofckal. A evömől- esöző együttműködés pőidájteri szolgálhat a KGST-tagországok és a Finn Köztársaság kö­zötti sokokkriú együttműködés. Megállapítva, hogy » KGST-tagországok gazdasága és kölcsönös együttműködése az elmúlt ötéves időszakba* é* 1986-ban fe­szült nemzetközi légkörben fejlődött, * test­véri szocialista országok komoly aggodal­mukat fejezték ki a fegyverkezési verseny, elsősorban a nukleáris fegyverkezési ver­seny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO cselekedetei idézne^ elő. Ezek az erők nem kívánni* a fegyver­kezési verseny megfékezésének, a világűrre való ki terjesztése megakadályozásának, az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének út­jára lépői. A KGST-országok tettes mértékben tá­mogatásukról biztosították a Szovjetunió konstruktív állásfoglalását • Reykjavikban megtartott felső szintű szovjet—amerikai ta­lálkozón, nagyra értékelték a leszerelésért, a nukleáris háború veszélyének elhárításá­ért folvó küzdelem valamennyi területén át­törés elérését célzó, nagy horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak résztvevői kifejezték orszá­gaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési verseny beszün­tetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért való további aktív harcra. Az ülésszak megállapította, hogy nagy je­lentőségűek a Varsói Szerződés tagállamai­nak budapesti felhívásában foglalt, az euró­pai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az államok katonai ki­adásainak megfelelő mérséklésére vonatko­zó javaslatok. A KGST-tagországok nagyra értékelik a stockholmi konferencia első szakaszának eredményeit Megállapítják, hogy a politi­kai akarat, az értelem és a kölcsönös meg­értés olyan megállapodások elérését tette lehetővé, amelyek a bizalom és a biztonság erősítése szempontjából nagy jelentőségűek. A KGST-tagországok hangsúlyozzák, hogy a mai nemzetközi helyzetben egyre fonto­sabbá és sürgetőbbé válik a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok mentesítése mindenféle mesterséges akadálytól és korláttól, olyan nemzetközi gazdasági biztonság megteremté­se, amely egyformán védi minden állam ér­dekeit. A KGST-tagországok kiemelik annak fon. tosságát, hogy az ENSZ keretében minden ország részvételével tárgyalásokat kell foly­tatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó, igazságos megoldása vé­gett. Állást foglalnak egy olyan világfórum összehívása mellett, amelyen komplex mó­don meg lehetne vitatni a világgazdasági kapcsolatokat nehezítő tényezőket. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyo­lult és ellentmondásos nemzetközi helyzet­ben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmé­lyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőződését, hogy ezek elősegítik a KGST- tagországok gazdaságának további fejlődé­sét, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gyakorolt befolyás növeke­dését. A KGST ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a kölcsönös tisztelet és megérté* légkörében zajlott le. 1 NÓGRÁD — 1986. november &, csütörtök Szegő Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents