Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

Folytatja munkáját a szovjet parlament ülésszaka A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakának máso­dik napján, kedden a szovjet parlament két háza külön-kü- lön tartott ülésein folytatta a vitát az 1987. évi népgazdasá­gi terv és költségvetés ter­vezetéről. A küldöttek a vitában rá­mutattak: az idei éves terv teljesítésének eddigi eredmé­nyei arról tanúskodnak, hogy a népgazdaság a tavalyinál gyorsabban fejlődik. A jövő évi terv is nagy feladatokat határoz meg. A felszólalók a terv és a költségvetés jóvá­hagyását javasolták. A vitában megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek olyan fontos kérdéseknek, mint az energiatermelés. Ez érthető: az idei év nem könnyű az energetika szempontjából. A csernobili szerencsétlenség m’att kisebb az atomenergiá­ból származó villamos áram termelése. Az azonban már a beszámolóban elhangzott, hogy elsősorban a hőerőművek Á terrorizmusról a bécsi utótalálkozón Az európai biztonsági kon- for-ncla bécs: utótalálkozóján Szíria és Líbia képviselője é'eeen bírálta az Egyesült Ál­lamokat és Nagy-Britanniát amiatt, hogy azok terroriz­mussal vádolják őket, s ennek ürügyén kampányt folytatnak ellenük. A 35 ország részvételével folyó utótalálkozón, a Földkö­zi-tenger térségéről a hét ele. jén lezajlott vitában Szíria és Líbia megbízottja meghívott­ként szólalt fel. A. zárt ülésen elhangzott beszédük szövegét később juttatták el az újság­írókhoz. A szíriai delegátus vissza­utasította azt a brit állítást, amely szerint, kormánya támogatná a nemzetközi terrorizmust, s Iraki álláspont az USA semlegességéről Huszár István látogatása Salgótarjánban Irak washingtoni nagykö­vete szerint „komoly kétsé­gek merülnek fel aziránt, hogy az Egyesült Államok fenntartia-e korábban han­goztatott semlegességét Irak és Irán háborújában”. A nagy­követ szerint a semlegesség megszegése súlyos következ­ményekkel járhat és veszé­Sajátos jelenség tanúi ma ti nyugati országok közötti kapcsolatok megfigyelői: sor­ra utaznak Washingtonba a NATO-szövetségesek képvi­selői és ott ugyan többé-ke- vésbé támogatásukról bizto­sítják az Egyesült Államok álláspontját, ám ugyanakkor óvnak az „elsietett leszere­lési lépésektől”. Mit is jelent ez? Hogy van az, hogy ma úgy tűnik, hogy London és Bonn szinte ra­gaszkodik az „eurorakéták­noz”, s fanyalog azon. hogy Washington esetleg megvaló­sítja azt az „O-változatot”, ami ped'g korábban egyértel­műen támogatott atlanti tár­gyalási javaslat volt. Miért van az, hogy a nyugat-euró­pai politikusok egy része ma már nem is tartja oly nagy veszélynek a. Szovjetunió SS—20 jelű közép-hatótávol­ságú rakétáit? Legalábbis annyim már nem. hogy le­szerelésükért cserébe hajlan­dók lennének gyors búcsút mondani a hasonló amerikai fegyverektől. Igaz. a washingtoni látoga­tások során Thatcher brit ko-raínyfö maid Wörner erőfeszítéseinek köszönhető­en az idei tervet is teljesítik. A terv továbbra is nagy fel­adatokat szab meg a hőerőmű­veknek. Ezek teljesítése ér­dekében tovább kell fokozni a munka szervezettségét, a fűtőanyagot takarékosan és hatékonyan kell felhasználni, csökkenteni kell a vesztesége­ket, amelyek ma országos mértékben 2,5 millió tonna szénnel egyenértékűek. Az egyik felszólaló szóvá tette, hogy az energetikai miniszté­rium elhanyagolta a távveze­ték-hálózat fejlesztését. Kö- zép-Azsiában ma kevés a víz, Szibériában még vannak tar­talék vízi erőművi kapacitá­sok, de ezek kihasználásához távvezetékek kellenének. Vlagyimir Karpov, a szov­jet írószövetség vezetőségé- nek első titkára a vitában rá­mutatott, hogy a XXVII. pártkongresszus óta az ország­ban gyakorta esik szó a hiá­nyosságokról. Néha keserű érzés ezekről olvasni, de az szerepet játszott volna a lon­doni repülőtéren állítólag meg­kísérelt merényletben. Hang­súlyozta, hogy Damaszkusz kész részt venni a terroriz­mus elleni nemzetközi küz­delemben. Elítélte Izraelt, az Egyesült Államokat és Nagy- Britanniát, amiért az igaz­ságos ügyért harcoló arab el­lenállókat terroristáiknak bé­lyegzik. Rámutatott, hogy a londonihoz hasonló terrorak­ciók —. amelyek támogatásá­val Szíriát vádolják — vol­taképpen Izrael érdekeit szol­gálják. Líbia képviselője emlékez­tetett a Tripoli és Bengházi ellen végrehajtott amerikai légitámadásokra és elítélte a Szíria ellen indított kam­pányt. Ugyanakkor, felhívta a lyeztetheti az amerikai poli­tikai célkitűzéseket is az Arab (Perzsa) -öböl térségé­ben és általában a Közel- Keleten. Nizar Hamdun nagykövet a The Washington Post szá­mára írt cikkében azt han­goztatja, hogy az „Egyesült Államoknak jogában áll meg­kísérelni kapcsolatai rende­bonni külügyminiszter is be­leegyezett egy majdani O-vál- tozatba. Mindezt azonban fel­tételesen tették, s azonnali árukapcsolási javaslattal áll­tak elő: felvetették a harcá­szati rakéták kérdését, s „tel­jesebb egyensúlyt” követeltek a hagyományos fegyverzetű csapatok terén. Lehetséges-e az árukapcso­lás a leszerelési tárgyaláso­kon? Minden bizonnyal igen: a mai korszerű pusztítóesz­közök olyan bonyolult rend­szert alkotnak, amelyben az egyes elemek szorosan össze­kapcsol ódnak. Ezért van az is, hogy a Szovjetunió „cso­magtervet” ajánl az Egyesült Államoknak a hadászati fegyverek csökkentésére. En­nek a csomagnak a része a közéo-hatótávolságú rakéta­leszerelés is. Most azonban, valahogy úgy tűnik, hogy igazságot ki kell mondani. Az igazság megtisztít, megszaba­dít a „túlszabályozottság” ko­rábbi érzésétől, azoktól a vörös zászlócskáktól, ame­lyek egyes témák köré kor­dont vontak. Ugyanakkor csak a hiányosságokról írni — ez sem a teljes igazság. A teljes igazság ma az, hogy a hibákat elvi szempontból értékelik, folyik a harc a fel­számolásukért a gazdasági és a szellemi életben, és ezt is érzékeltetni kellene — mon­dotta Vlagyimir Karpov. A társadalom szellemi meg­újulásáról nemcsak az fró beszélt. Ezt a kérdést sok felszólaló érintette különbö­ző formákban, többek között megállapítva, hogy a jövő évi terv tükrözi a szovjet társa­dalom szellemi éltének fej­lesztésére irányuló megnöve­kedett figyelmet. A szovjet parlament ülés­szaka ma folytatja mun­káját. figyelmet arra. hogy a Peagan- kormányzat agresszív politi­kája. milyen súlyosan veszé­lyezteti a mediterrán térség békéjét. Az utótaláBkozón résztvevő amerikai és brit küldöttség nem az ülésen válaszolt az elhangzottakra, hanem sietve sajtóértekezletet hívott össze, s ezen megismételte a két arab ország ellen felhozott vádjait. Az amerikai fődele­gátus azzal érvelt, hogy a lí­biai városok bombázása „ön­védelmi akció” . volt az Egye­sült Államok részéről. A brit küldöttségvezető pedig ismét arra hivatkozott, hogy Nagy- Britanniáinaik „perdöntő bizo­nyítékai” varrnak a londoni merényletkísérletben játszott szíriai szerepre. zését Iránnal” és „lépéseket tenni a túszok kiszabadítása érdekében”, de azok a lépé­sek, amelyeket a washingto­ni kormány tett — beleértve fegyverek szállítását Irán­nak, — „arra fogják bátorí­tani az iráni kormányt és a terrorista csoportokat, hogy újabb terrorista akciót hajt­sanak végre”. nyugaton az az elképzelés: emeljék ki az „eurorakétákat” a csomagból, leszerelésüket tegyék függetlenné a hadásza­ti fegyverrendszerek nagy­arányú csökkentésétől és a csillagháborús fegyverkezési tervek befagyasztásától. A kö­zép-hatótávolságú rakétákról, úgymond, már majdnem meg­állapodtak Reykjavikban. Igen ám, de ezt azonnal újabb csomaggal kívánják megter­helni. A Szovjetuniótól és szö­vetségeseitől sem idegen az elképzelés, hogy jelentős le­szerelési intézkedéseket te­gyenek a harcászati atom­fegyverek és a hagyományos fegyverzetek terén. Éppen az idén tavasszal tette meg pél­dául Budapesten a Varsói Szerződés ajánlatát, amelynek alapján gyorsan nagyarányú csapatcsökkentés lenne lehetséges kontinen­sünkön. Erre a mai napig nem érkezett válasz a NATO- tól, mint ahogy válasz nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) szövetségeikkel való együtt­működés is, amely nem egy­szeri, hanem folyamatos és szervezett kapcsolat. A mű­vészeti élet közösségteremtő erejének hangsúlyozása után a fontosabb feladatok között említette Huszár István, a különböző egyesületek. ba­ráti körök tevékenységének támogatását, a kultúra fele­lős fórumainak megteremtését, a helyi közösségteremtő erők kibontakoztatását. Délután Salgótarján város- központjával ismerkedett Huszár István, majd a József Attila Megyei-Városi Műve­lődési Központ klubjában ér­telmiségiek fórumán vett részt. A megjelenteket Ra­Erfekezlet az Igazságügyi Minisztériumban Az Igazságügyi Minisztéri­umban országos értekezletet tartottak kedden a módosított családjogi törvényről a me­gyei bíróságok, a fővárosi és a közpoonti kerületi bírósá­gok elnökeinek és elnökhe­lyetteseinek részvételével. Dr. Borics Gyula igazságügyi ál­lamtitkár megnyitója után dr. Petrik Ferenc miniszter- helyettes tartott előadást a családjogi törvény új jogin­tézményeiről, áttekintve a törvény végrehajtásával kap­csolatos, legfontosabb teendő­ket. Az Országgyűlés őszi ülés­szakán elfogadott törvény sza­bályait 1987. július 1-jétől kell alkalmazniuk a bírósá­goknak. A törvény egységes alkalmazása érdekében azon­ban már most meg kell kez­deni a családjogi bírák fel­készítését. Tisztázni kell szá­mos, ma még vitás, a gyakor­lat számára értelmezést, kol­lektív gondolkodást igénylő kérdést. A mostani konzulta­tív tanácskozás kezdete volt annak a sokrétű oktató, szak­mai munkának, amellyel az Igazságügyi Minisztérium elő kívánja segíteni a családjogi bírák felkészítését. A tanácskozáson jelentős hangsúlyt kaptak a bontóper előtti bírói meghallgatás új szabályai, az eddiginél dif­ferenciáltabb bontóperes gya­korlat kialakításának lehető­ségei, a házastársi jogok és kötelezettségek rendeltetés- szerű gyakorlásának kívánal­ma, a házastársak vagyonjogi kérdései, a lakáshasználat- rendelkezéssel kapcsolatos végrehajtási problémák, to­vábbá az a szabályozási elv, hogy önmagában a gyermek­tartásdíjra vonatkozó szabá­lyok változása miatt — ha a felek körülményei egyébként lényegesen nem változtak — nem lehet a tartásdíj leszál­lítását, vagy felemelését kérni. hagyták a különböző atom- leszerelési terveket is. Miért állnak elő most akkor ezzel az „összekapcsolással”? Nehéz egyértelmű választ adni. Lehet, hogy ettől látszik bizonyosnak számukra az amerikai elkötelezettség Nyu- gat-Európában? A józan elem­zés azonban bizonyossá te­heti, hogy a szocialista kö­zösség leszerelési javaslatai komplex egészet alkotnak, megvalósulásuk minden fegy­verfajtára kiterjedhet, s a valódi biztonsági rendszer megteremtését szolgálják. A „csomag” terhelése újabb té­mákkal csak megnehezíti a megegyezést. Kockázatos le­het tehát az ilyen árukapcso­lás. A Szovjetunió kész bizo­nyítani jószándékát. Épp a minap jelentették be: egyol­dalú fegyverzetcsökkentést valósítanak meg a Kola-fél- szigeten, a NATO-ország Norvégia szomszédságában. Moszkva tehát önkéntesen csökkenti támadókapacitá­sát. A jó akaratot nehéz félre­érteni. de nyilvánvaló: a NA- TO-politikusok jó része to­vábbra sem képes új módon gondolkozni, túllépni az el­avult és veszélyes doktríná­kon. Miklós Gábor tötte, a Kultúra szerepe a társadalmi haladásban cím­mel tartott beszélgetést pedig Érdi Sándor, a televízió Stú­dió ’86. című műsorának fő- szerkesztője vezette. A kérdésekre is ösztönző bevezetőben Huszár István, mindenekelőtt megjegyezte: a társadalmi haladásnak kulcskérdése a kulturális fej­lődés felgyorsítása. Az elő­adás és az azt követő kér­désesekor az élet számos területét érintette. A többi között szó esett arról, hogy a kulturáltság. mennyire meghatározója a munkaerő minőségének. A kérdések és a válaszok érintették a de­mokratikus közélet szüksé­gességének hangsúlyozását éppúgy, mint az öntevékeny művelődési körök felkarolá­A francia közvéleményt mélyen megrázta a Renault állami autógyártó nagyválla­lat elnökének meggyilkolása. Szemtanúk szerint a két me­rénylő motorkerékpáron ér­kezett este 8 előtt az 58 éves Georges Besse párizsi lakása elé. Amikor a hazatérő el­nök kilépett kocsijából, több lövéssel leterítették, majd menekültek. Mire a lövések zajára Besse gyermekei elő­siettek a házból, apiukat már vértőcsában fekve holtan ta­lálták. A környéket perceken be­lül lezárták a rendőrök. Chi­rac miniszterelnök, a kor­mány több tagja, a párizsi rendőrfőkapitány a helyszín­re sietett. Robert Pandraud, biztonsági ügyekben illeté­kes beosztott belügyminisz­ter még este válságtanácsko­zásra rendelte magához a rendőrség bűnüldöző csoport­jának parancsnokait. A nyomozók első gyanúja az Action Directe terrorista szervezet nemzetközi szár­Franciaország és Irán meg­állapodást írt alá arról, hogy Párizs visszafizet 330 millió dollárt Teheránnak abból a kölcsönből, amelyet még a né­hai iráni sah kormánya nyúj­tott Franciaországnak. A fran­cia külügyminisztérium hétfői i közleménye szerint a megálla­podás az első lépés a hét éve húzódó pénzügyi vita megol­dásának útján, s fontos eleme a kétoldalú kapcsolatok nor­malizálásának. A megállapodást az elmúlt napokban Párizsban és Tehe­ránban Jean-Bernard Raimond francia és Ali Ahbar Velajati iráni külügyminiszter írta alá. A néhai Reza Pahlavi Iráni sah kormánya 1975-ben egy- milliárd dollár összegű köl­csönt nyújtott az Eurodif urá­niumdúsító konzorciumnak egy atomerőmű felépítéséhez. Az 1979-ben hatalomra jutott irá­ni forradalmi kormány azon­Reagan elnök is fogadta Manfred Wörner nyugatné­met hadügyminisztert, aki amerikai kollégája, Caspar Weinberger meghívására folytatott tárgyalásokat Wa­shingtonban. Wörner sajtókonferencián jelentette ki, hogy kormánya általában elfogadja azt az amerikai álláspontot, amelyet Reagan elnök képviselt Reyk- javikban, Mihail Gorbacsov- val folytatott tárgyalásain, de véleménye szerint „fenn kell tartani a NATO jelenle­gi stratégiáját” —, más szó­val, az amerikai nukleáris sónak fontosságát, a gazdaság fejlettsége és a kultúra kö­zött előforduló ellentmondá­sokat. A tudományos és tech­nikai forradalom jelentőségé­ről, hatásrendszerérői, ugyan­csak kifejtette a fórumon Hu­szár István a véleményét, majd a politikai intézmény­rendszer korszerűsítéséről, a társadalmi konfliktusok fel­vállalásának szükségszerűsé­géről nyilvánított véleményt. A beszélgetés — sok más mellett áttekintette a gazda­ság, a kultúra, az ideológia és a politika összefüggéseit, kölcsönhatásait. A fórummal befejeződött Huszár István nógrádi prog­ramja. s a Párttörténeti In­tézet igazgatója elutazott Sal­gótarjánból. nyára irányul, amely a nyuü gatnémet Vörös Hadsereg Frakcióval összehangoltan kö­veti el cselekményeit. Nehéz nyomozásra van kilátás, mert a nyom igen kevés: szemta­núk szerint a gyilkosok ket­ten lehettek, esőköpenyben, egy fiatal férfi és egy nő. Az 1946-ban államosított Renault vállalat 1982—83- ban a legnagyobb európai autógyártó cég volt. Azóta el­vesztette ezt a rangját, de ma is az elsők között talál­ható évi 1,5 millió egység kö­rüli termeléssel. Telepein szerte a világon közel 200 ezer dolgozót foglalkoztat. Az utóbbi években súlyos de­ficittel párosulva csökkent termelése. Besse, akit a válsággal küszködő cég rendbehozata­lára neveztek ki tavaly, s elő­zőleg más állami nagyválla­latokat irányított sikerrel, a termelékenység növelésével, a létszám csökkentésével igyekezett kilábalni a vál­ságból. ban felmondta a megállapo­dást és visszakövetelte a köl­csönzött pénzt. A pénzügyi vi­ta megrontotta Franciaország és Irán kapcsolatait, sőt, a Li­banonban elrabolt francia ál­lampolgárok fogvatartói ennek rendezését szabták egyik fel­tételként túszaik szabadon bo­csátásához is. A Teherán tá­mogatását élvező emberrablók — az Iszlám Szent Háború el­nevezésű szervezet — feltéte­lei közé tartozik, hogy Párizs ne nyújtson támogatást az ira­ki kormánynak, s ne támogas­sa a Franciaországba mene­kült iráni ellenzékieket. Jean-Bernard Raimond fran­cia külügyminiszter egy hete, mindössze néhány órával két francia túsz szabadulása után jelentette be a kölcsön vissza­fizetésére vonatkozó részleges megállapodás létrejöttét, de el­zárkózott attól, hogy azt ösz- szefüggésbe hozza a Libanon­ban elrabolt franciák ügyével. fegyvereket a kontinensen, !1_ letve a hadászati nukleáris erőket. Kormánya álláspontját Wörner úgy foglalta össze, hogy amennyiben létrejönne a megállapodás a közepes ha­tótávolságú eszközök fel­számolásában az európai kon­tinensen. akkor „korlátozni kell a rövid hatótávolságú eszközöket is, bár azok be­fagyasztása nem szükséges” és „ki kell alakítani az egyen­súlyt a hagyományos fegyve­res erők terén is, lehetőleg az ilyen erőknél végrehajtandó leszereléssel”. NÜGKÁD — 1986. november 19., szerda Esti kommentár Kockázatos árukapcsolás dácsi László igazgató kößzon­Merénylet a francia fővárosban A Renault elnökének halála Párizs visszafizeti az iráni kölcsönt Wörner Washingtonban

Next

/
Thumbnails
Contents