Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

„Reagan történelmi lehetőséget szalasztott el" Fejlesztik a hideg­Barátaink életéből A szovjet—amerikai csúcstalálkozó Az amerikai televíziós adá­sokban hétfőn reggel megszó­laltatott vezető szovjet szak­értők egyöntetűen az ame­rikai álláspontot hibáztatták a siker elmaradásáért. Gen- nagyij Gerasaiimov, a Szov- ietuinió külügyminisztériumá­nak szóvivője azonban rámu­tatott: bár, szovjet részről kiábrándítónak tartják az Egyesült Államok álláspont­ját. nem adják fel a reményt. „Nincs más kivezető út ebbői a dilemmából, mint megoldani a fennmaradt kérdést” — han­goztatta a szovjet szóvivő. Georgij Arbatov, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgató­ja aláhúzta: Reykjavikban „lehetőség nyílt arra. hogy a második világháború befe­jezése óta a legnagyobb ered­ményt érjék el”, a leszerelési kérdések megoldásában. Jevgenvij Velihov. a Szov­jet Tudományos Akadémia alelnöke. aki — Arbatowal együtt — tagja volt a tár­gyaló küldöttségnek, szintén hangot adott reményének, hogy áz amerikai fél módo­sítja elutasító álláspontját. Róbert, McFarlane, aki né­hány hónapnál ezelőtt még Reagan nemzetbiztonsági ta­nácsadója. s az űrfegyverke- zési program egyik támoga­tóig volt. az ABC televíziós hálózatnak adott nyilatkozatá­ban közryetve ielezte: eredeti­leg ezt a programot azért erőltették, me.'t ettől remél­ték a leszerelési tárgyalások felújítását. McFarlane elis­merte: ha a Szovjetunió vál­lalta hadászati és egyéb nuk­leáris támadó fegyvereinek nagyszabású csökkentését, ak­kor ,_a hadászati védelmi kez­deményezés eszközeire egyre kevésbé lenne szükség” —, vagyis Reagan merev ragasz­kodása az űrfegyverkeaési program korlátozásának el­utasításához nem volt meg­felelő döntés. Hasonlóképpen vélekedett a demokrata pánt vezető ka­tonapolitikai szakértője. Sam Nunn szenátor is. aki ped " általában támogatja az ame­rikai fegyverkezési és ezen belül az űrfegyverkezési programot. A különböző televíziós adá­sokban megszólaltatott sze­mélyiségek közül egyedül Jack Kemp republikánus kép­viselő. a konzervatív jobb­oldal egvik lehetséges elnök- jelöltje vélekedett egyértelmű­en úgy, hogy az eredmény elmaradásáiért ,,a Szovjetunió felelős”. A Reykjavikban képviselt amerikai állás ponttal azonosult hétfői nyilatkozatában Lord Carrington NATO-főtitkár. Állásfoglalásában egyértel­műen rózsaszínű képet, festett a Reagan—Gorbacsov talál­kozóról. óvakodott eredmény­telenségről beszélni, sőt a katonai paktum nevében „üd­vözölte a Reykjavikban elért haladást” és reményét fejez­Mihail Gorbacsov visszaérkezett Moszkvába Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn visszatért Moszkvába, Reyk- javikból, ahol a hét végén ta­lálkozott Ronald Reagan ame­rikai elnökkel. Vele együtt érkeztek meg a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón részt vett hivatalos személyiségek is: Eduard Se­vardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Ana- tolij Dobrinyin és Alekszandr Jakolev, az SZKP KB titká­rai, Anatolij Csemyajev, a főtitkár tanácsadója, és Szer- gej Ahromejev marsall, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, a vezérkar főnöke. Esti kommentár Reykjavik után ' Mindazok számára, akik munkájuknál fogva szoros kap­csolatban álltak az izlandi fővárosban dolgozó kollégáik­kal — e sorok írójához hasonlóan úgy tűnt, hogy a gejzí­rek földjéről hamarosan elhangozhat az örömteli kiáltás: sikerült! Ez a kiáltás azonban sajnos mégsem hangzott el. „Amikor kiderült — olvasható a TASZSZ szovjet hírügy­nökség beszámolójában, Mihail Gorbacsov reykjaviki saj­tóértekezletéről —, hogy az űrfegyverkezés kérdésében mu­tatkozó ellentétek miatt nem kerülhet sor a már elért, ki­dolgozott megállapodások realizálására, a főtitkár emlékez­tette az amerikai elnököt, hogy történelmi lehetőséget sza- lasztanak el, mert még sohasem volt ennyire közel egy­máshoz a szovjet és az amerikai álláspont.” A szovjet—amerikai csúcstalálkozó értékelésekor aligha­nem ez a megállapítás a kulcsmondat. Nemcsak az derül ki belőle, hogy a felek milyen közel voltak a célszalag kö­zös átszakitásához, hanem az is, kinek a hibájából nem ke­rülhetett sor erre a világ által annyira várt és remélt ese­ményre. A tavaly novemberi genfi csúcs jó alapot teremtett a további párbeszédre. Szovjet részről azonban hamarosan azt tapasztalták, hogy az immár létező alapokra a túlpar­ton nem építkeznek tovább. „Azok a remények — mond­ta sajtóértekezletén Gorbacsov —, amelyeket a genfi csúcs után tápláltak, kezdtek csökkenni... A szovjet kezdeménye­zések nem találtak a szükséges megértésre az Egyesült Ál­lamok vezetése részéről. Pedig ezek a kezdeményezések mind mennyiségüket, mind 'tartalmukat, mind kompromisszumkészségüket tekintve egyetemes elismerést vívtak ki. Moszkva a szó minden ér­telmében gazdag politikai poggyásszal utazott az északi ♦szigetre. A Reykjavikban előterjesztett hármas szovjet in­dítvány lényege a következő volt: 1. A stratégiai támadó­fegyverek számának 50 százalékos csökkentése; 2. Mind a szovjet, mind az amerikai közép-hatósugarú rakéták eltávo­lítása Európából; 3. A rakétaelhárítással kapcsolatos hely- aet tízéves megnyugtató szabályozása. . Izlandon nem egyszerűen arról volt szó, hogy Washing­ton kategorikus nemet mondott e javaslatokra. A megálla­podást meghiúsító legfőbb tényező az volt, hogy az ame­rikai fél görcsösen ragaszkodott a világűr militarizálásá- hoz. Márpedig a technikai haladás nyomán ma az a hely- aet. hogy minden földi megállapodás értéktelenné válik, ha nem jár együtt annak garantálásával, hogy a világűrből nem fenyegeti pusztító csapás az emberiséget. Így és ezért nem születtek ezen a csúcson konkrét meg­állapodások. Kétségtelen a csalódás, de hiba lenne meg­kongatni a vészharangot reményeink felett. Frontáttörés pgyan nem történt Reykjavikban, de a már megkezdett pár­beszéd több fórumon jó eséllyel folytatódhat. És mivel a legtöbb nyugati kommentátor is azon a véleményen van. hogv „Reagan történelmi lehetőséget szalasztott el” nem zárható ki az a lehetőség, hogy a jövőben az eddiginél na­gyobb hazai és külföldi nyomás nehezedik az amerikai el­sőkre az igazi továbblépés érdekében. Harmat Endre 2 NOGRAD — 1986. október 14., kedd világvissz hangja te ki. hogy ennek alapján eredményt hoznak a Géni­ben és más fórumokon folyó tanácskozások. A francia sajtó nem egy­öntetűen értékeli a Reykja- vikbam történteket. Egyedii1 a nagy jobboldali lap. a Le Figaro örül a „kudarcnak” —. mert arra számít, hogy en­nek következtében az ame­rikaiak megvalósíthatják űr­védelmi programjukat és új­ra katona, fölénybe kerülnek a Szovjetunióval szemben. A Le Quotidien de Paris úgy látja, hogy a kudarc nyil­vános bejelentése sem takar­hatja el. mennyi mindenben közös álláspontja van Rea­ganinek és Gorbacsovnak: csökkenteni kell a hadászati és a közepes hatótávolságú fegyvereket. „Márpedig talán a felfogások eme közössége a legfontosabb”. A hétfői olasz sajtó nagy része úgy véli. hogv a reyk­javiki csúcs kudarc volt ugyan, de nem okozott törést a két nagyhatalom párbeszé­dében. Az o'asz napilapok nem rej­tik véka alá. höigv a várako­záshoz képest csalódást oko­zott a megegyezés nélkül végződött reykjaviki találkozó. A borús hangulat azonban nem párosul a reménytelen­ség érzésével, sőt az ANSA olasz hírügynökség hétfői elemző anyagában leszögezi: mindkét fél nyitva hagyta az ajtót a megegyezés előtt. Rauf Alfonsin a szovjet fővárosban Hétfőn hivatalos látogatás­ra, Moszkvába érkezett Raul Alfonsin, az Argentin Köz­társaság elnöke. Az argentin államfő a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A repülőté­ren, a köztársasági elnököt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és több más hi­vatalos személyiség fogadta. hengerművet A Salgótarjáni Kohászati Üzemek közép- és hosszú távú tervének ismertetésére került sor tegnap a Kohász Művelődési Központban, ahol a vállalat vérkeringését bizto­sító különböző belső egységek képviselői jelentek meg. Babus Gyula, az SKÜ fej­lesztési főmérnöke ismerte­tőjében — egyben vitaindító­jában — felvázolta a válla­lat főbb célkitűzéseit a fej­lesztési tervek vonatkozásá­ban. A VII. ötéves tervben min­denképp a hideghengerműi fejlesztésnek szánják a veze­tő szerepet. Sokrétű munka megvalósítása áll a szakem­berek előtt, amolyan igazi vizsga, amelyen nemcsak egy szakember mérettetik majd meg. A vállalat nagy hang­súlyt fektet a hideghengermű korszerűsítésére, mivel az it­teni súlyponti berendezések jelentős nyereségképző ele­mek. A középtávú tervben szere­pel még az állványgyártás — ezen belül is a nehézállvány' szerkezet elsődlegessége — korszerűsítése, a vállalat ener- giaszerkezetéhez fűződő le­vegőellátás korszerűsítése, a fűrészláncgvártás bevezeté­se (december közepére vár­ható a szükséges gépek be­érkezése), valamint nagyobb tér juttatása a lízingelésnek. A hidegszalaggyártás, a huzalműi rekonstrukció, a félmelegalakítás- és hideg- folyatás, a görgőspálya-rend- szerek automatizálása, s ál­talában a gyártmányszerkezet korszerűsítése — mind azt je­lentik, hogy az SKÜ talpon állva várja az ezredfordulót, többletet indikálva gazdálko­dásának, nyereség rovatá­ba ezen elképzelésekkel. Témaszegénységben egyál­talán nem szenvednek a kü­lönböző távú tervkoncepciók kidolgozói, így okos, megfon­tolt szelekcióra lesz majd szükség: azokat a fejlesztése­ket kell előtérbe -helyezni, amelyek a legjobban megfe­lelnek majd a belső és kül­ső követelmények összhang­jának. A vitában hozzászólók az előterjesztésben szereplő té­mák megvalósításának egyéb feltételeit beszélték meg, így például a megfelelő szakem­ber-ellátottságot, a műszaki kisegítő környezet (például, energiahálózat, építészeti ele­mek) fontosságát. testületi lilesek (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban dr. Sándor Gyula vb-tifkáir." előterjeszté­sében a megyeközpont intéz­ményeinek, gazdálkodó szer­vezeteinek, valamint műkö­dési területeinek tűzvédelmi helyzetét vitatták meg. majd a tanácsi gazdaság területén várható bevételkiesés ellensú­lyozása érdekében hozott in­tézkedési tervet és a költség- vetési terv tartalékfelosztá- sáira tett javaslatot fogadták el. Az ülés utolsó részében a Gorkij-Lakótelep építésének úgynevezett II. ütemét tár­gyalta meg a végrehajtó bi­zottság. Pásztó Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ugyan­csak hétfőn tartotta ülését. Első napirendként beszámoló hangzott el a középfokú ok­tatás személyi és tárgyi fel­tételeiről, a továbbfejlesztés feladataiból vaiammt a Titte] Pál Általános és Középiskolai Kollégium működésének ta­pasztalatairól. A diákotthon létesítése, va­lamim a postaforgalmi képzés 1983-tól mennyiségi és minő­ségi változást ielentett. A kö­zépiskola szaktanári ellátottsá­ga hagyományosan ió. össze­sen 11 tanulócsoport működik A tantestület igénves az ön­képzésben. a szervezett okta­tási formákon való részvétel­ben A középiskola épülete alkalmas a tanulói létszám elhelyezéséire. Nyolc tanterem, két postai szaktanterem talál­ható az épületekben. A fo­lyosók. a lépcsőhazak fűtése azonban nem megoldott. A négy éve átadott kollégium épülete és felszereltsége kor­szerű és esztétikus, rendelke­zik azokkal az eszközökkel, melyeket a szabadidős-tevé­kenységi formák igényelnek. Valamennyi középiskolás ét­keztetését biztosítani tudjak. A tartalmi munkát illető­en a kollégium vezetői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a kollégisták sokoldalú személyiségíeljesztésével. a ta­nulmányi munka eredményes segítésével, az otthonosság, a családias légkör biztosításá­val felkészítsék a gyerekeket a továbbtanulásra, a munká­ba állásra, valamint a tevé­keny közéletiségre. Ebben segít a diákönkormányzat. s diáktanács és a nevelőtestü­let együttes munkája és segí­tenek azok a szakkörök, ver­senyek. foglalkozások, ame­lyek mozgósítják a fiatalokat. A kollégisták létszáma 70— 130 között ingadozik, ám a két tannyelvű oktatás (a ma­gvar mellett a francia) in­dításával a kollégiumi férő­helyek kihasználtsága teljes­sé válik A testület ezután megvitat­ta a tűzvédelem helyzetéről az intézmények tűzvédelirv feladatainak ellátásáról szóié előterjesztést íavaslatot tett " -■"'c'úic kamatmentes 1 csönjuttatásról. Zágráb, az iparváros partján elte­rülő Zágrábot gyűrűként fog­ják közre a város egyre iz­mosodó ipa­rának felleg­várai. Zágráb Jugoszlávia második leg­nagyobb vá­rosa, jelentős szerepet tölt be az . ország gazdasági éle­tében, Hor­vátország ipa­rának csak­nem minden ágát megta­láljuk a város­ban. Több mint 150 iparvállala­ta a lehető leg­változatosabb képet nyújtja. Kiemelt heiven szerepel a fém­ipar. az elekt­rotechnika és a finomme­chanika. Igen fejlett a város nyomdaipara, textil-, vegy- és élelmiszer-, valamint fafeldolgozó ipara is. Az iparvállalatok között ve­zető helyen áll a Május 1. gépgyár, amely 1952 óta. ami­kor legyártotta az első TESZ— 3 esztergát (amely ma már múzeumi tárgy), hatalmas fej­lődésen ment át. Ma termé­keinek felét exportálja a vi­lág több mint 40 országába. A Május 1. iparkolosszus: ma az esztergák és különböző szerszámgépek több mint 50- féle típusát gyártja. Zágráb egy másik iparóriása a hoz­závetőleg 8500 dolgozót fog­lalkoztató Rade Koncsar ne­vű vállalat, amelynek tizen­két gyára és több kutatóin­tézete van, nemcsak itt, ha­Pillantás a Száva menti városra. nem más helységekben is. Jugoszlávia valamennyi szö­vetségi köztársaságában jelen vannak a Rade Koncsar véd' jegyű termékek. Kezdetben csak kis kapacitású transz­formátorokat, villanykap­csolókat, vasalókat, 100—150 literes villamos bojlereket gyártott. Két évtizeddel később a vállalat berendezéseket szál* lított a rijekai és a Bajna Basta-i vízi erőműnek. A Ra­de Koncsar nagy utat tett meg fennállása negyven esz* tendejében, s ma már dízel­mozdonyok számára is gyárt berendezéseket, továbbá ha­jómotorokat, mosógépeket mosogatógépeket és számos más, igényes terméket. Moszkvai autógyár Rehabilitáció — egy régi probléma újszerű megoldása Viszonylag nem olyan ré­gen, úgy két-három éve a szovjet egészségvédelmi rend­szeren belül új egységek ala­kultak — a poliklinikák re­habilitációs osztályai. Ezeknek célja a súlyos betegségen át­esett dolgozók munkaképessé­gének helyreállítása, a reha­bilitáció. Az első ilyen részleg a Moszkvics Autógyárban szer­veződött. A rehabilitációs részlegbe elsősorban azokat irá­nyítják, akik szívizombántal- makban, agyi keringési be­tegségben, krónikus tüdőgyul­ladásban, artritisben szenved­nek, vagy akiket baleset ért. A rehabilitációs részlegek minden olyan eszközzel ren­delkeznek, amire a betegek­nek szükségük lehet. Van fi­zikoterápiás kezelő, gyógytor­naterem, fürdő- és iszapkúra stb. Á közelmúltban nyílt meg az akupunktúrás rende­lő. Az orvosok meghatározzák minden beteg számára az op­timális kezelési módot, hogy minél előbb visszaadják nekik a teljes munkaképességüket. A kezelés elején a betegek általában táppénzes állomány­ban vannak. Amikor az or­vosok helyesnek tartják, fel­veszik a munkát és rendsze­res ambuláns kezelésen je­lennek meg. Az osztályos orvos példá­kat idéz az osztály gyakorla­tából: az egyik dolgozó itt szabadult meg szívaritmiájá- tól, egy másiknak az agyi vérkeringését hozták rendbe. Emlékszik olyan munkásra is, aki az aktív és célirányos ke­zelés eredményeképpen itt szabadult meg súlyos balese­tének következményeitől. A gyógyítás során különféle tor­naszereket vettek igénybe, al­kalmaztak masszázst, elektro- forézist és különféle más esz­közöket. Sokaknak segít a gyógy­torna is. Tavaly több mint négyszáz dolgozó vett részt ilyen gyógytornán különféle betegségek, rossz közérzet és idegeredetű fájdalmak után. Többségük általános közérze­te lényegesen javult és visz. szaszerezték időlegesen elvesz­tett munkaképességüket. Az orvosok nem veszítik szem elől korábbi páciensei­ket. Szigorú szabály, hogy akinek komoly sztenokardiéa rohama volt, állandó ellen­őrzés alatt áll. Kezdetben öt­hat naponta vizsgálják őket, szükség szerint akár otthon is. A betegek állapotának ja­vulásával arányosan hosszab­bodik az ellenőrzések időkö­ze — egy évig havonta egy alkalommal, majd pedig há­romhavonta. Évente kötelező konzíliumon kell megjelenni­ük a betegeknek. A rehabilitációs osztály or­vosai alaposan tanulmányoz­zák minden kezelési mód ha. tékonyságát. A páciensek na­gyobb részénél az elmúlt év folyamán jelentős javulást fi­gyeltek meg, negyvenkét szá­zalékuknál tartós és teljes re­habilitációt értek el. Csak na­gyon kevés beteget kellett a rokkantságot megállapító bi­zottság elé irányítani, vagy könnyebb munkára áthelyez­tetni. A rendelőintézet orvosai hozzáláttak a gyári dolgozók átfogó ellenőrzéséhez, ami azt jelenti, hogy legalább évente egy alkalommal általános, 6—3 szakterületet átfogó orvosi vizsgálaton kell részt venni­ük, beleértve az általános kli­nikai. és laboratóriumi vizs­gálatokat, EKG-t, és röntgen- vizsgálatot. 1985-ben a gyár dolgozóinak, mérnökeinek, műszaki és alkalmazotti gár­dájának kilencven százaléka jelent meg ilyen vizsgálato­kon. B U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents