Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
,-íísívíA Salgótarjáni Kohászati Üzemek kistanácstermében a műszaki és közgazdasági könyvnapok keretében kiállítás tekinthető meg október 17-ig. Ottmár Sándor felvétele A legjobbak... Pista és csapata — Szevasz, Pintér István, hogy aktív véradók, hozzájá— nyújtja felém kezét az Ipoly Bútorgyár Radnóti Miklós nevét viselő szocialista brigádjának vezetője, miközben hellyel kinál az irodán. A brigádvezetö 42 éves. Rövid, barna a haja, mosolygós az arca. Harmincnál többet senki nem mondana rá. Minden válasza őszintén cseng, mégis nehezen rajzolódik ki előttem, miért ők a legjobbak, miért éppen őket javasolták. Aztán, ahogy hallgatom, egyre világosabb minden... — Tizenkét éve van együtt a csapat. Most 3 nő és 10 férfi alkotja. Gondolom, leírja azt is, milyen címeket értünk el... ’81-ben a Vállarultak a Nemzeti Színház javára történt gyűjtéshez és még sorolhatnánk. A gyantaillatú üzemrészben készül a Columbia bútorcsalád szinte minden apró eleme. Lavkó Zsolt ugyan még nem brigádtag, de büszke rá a „brigadéros”. Nyáron kapta meg a szakmunkások levelét, s már biztos kézzel keni a „frízt”, s helyezi bele a „fillungot”. Így készül az ajtó. — Szerettem otthon szö- gelgetni, ezért választottam lesz ezt a szakmát — mondja a magyarnándori fiatalember. Ha így folytatja, néhány hónap múlva beveszik a brigádba. Maga Pintér István foglalkozik vele. A frizszabó gépnél tálát kiváló brigádja lettünk, iakozun^ pTcsí ^Tamással, es négyszeres aranvkoszoru- - - y. • sok vagyunk. Ennél jobb eredményt is ért már el itt brigád, de szétforgácsolták az erőiket és mind feloszlottak. A féléves munkaverseny értékelésénél másodikok lettünk, csak a műszaki brigád aki 8 éve „Radnótis”. Ö azokhoz tartozik, akikre mindig lehet számítani. — A múltkor Jani bácsinál, volt főnökünknél szerveztük meg a kiskert felásását. Nem mindenki tudott előzött meg minket. Van még eljönni, ezért két napra oszidő év végéig, hogy behozzuk őket! N év választásuk ról a következőket mondja: — Radnóti fiatalon harcolt a fasizmus ellen, ez számunkra nagyon is élő szimbólum. Itt is fiatalok dolgoznak, a szó mai értelmében mi is forradalmárok vagyunk. ÍEzt később a párttitkár is megerősítette, hiszen a Columbia Lux indításában a Radnóti Miklós brigádnak úttörő szerep jutott. Ők sajá- ' tították el leghamarabb a szokatlanul bonyolult technológiájú bútor szakmai fogásait.) Minden évben egyszer megemlékezünk a költőről, amikor elszavalom néhány tottuk be a csapatot. Végül nem volt rá szükség mert aznap estére befejeztük. Tamás azon kevés asztalosok közé tartozik, akik ismerik az intarziakészítés titkait. Keze nyomát őrzi az a néhány ajándéktárgy is, amit a nyugdíjasoknak nyújtottak át. Széles Ottónéhoz közeledve Pista megjegyzi: — Kicsit félős asszony, de rendkívül szorgalmas. Nevet rajta, de rászánja magát. — Először dolgozok férfi brígádtagokkal — meséli —, a kezdeti félelmem már elmúlt. — Sajnos, csak az üzemi társadalmi munkákba tudversét — szippant jó mélyet na^ bevonni, mivel nagy a a cigarettából. — Ebben és család, három lányom van. másban is példát szeretnénk Ez rendkívüli eset. A bri- mutatni. Az utóbbi időben Sád segít a családnak. Űj búkét nyugdíjasunk volt, aki- torát nemrég állították ösz- ket meghitt ünnepség kereté- sze Szélesnével szemben ben búcsúztattunk. dolgozik Kertész László, aki Az érvek sorában hamar furnérlemezt szab Eredeti előkerül önzetlen segítségük szakmája bognár. Húsz esz- néhánv tanújele. Nevüket tendeje dolgozik itt, 1975-től egyaránt áldják a Petőfi vagy brigádtag. a Rákóczi általános iskolá- — Azért is jó a csapatunk, mert régi, jól bevált embeban. Ha leszakad egv polc, ha kell egy állvány, nem kell kétszer mondani: „Gyerekek, ezt megcsináljuk!” — Egyik társunk nagyapjárekből áll. A társadalmi munkából én is kiveszem a részem. Rendszeresen javítok bútort az Ifjúság úti iskolának az utcáiéban járdát épí- ban. Két gvermekem jár oda, tettek a lakók. A tanács adta ennvit megtehet az ember. .. a betont, mi bedolgoztuk. A „Szántósoknak” megjavítottunk 100 iskolapodot. .. — A legnagyobb szomorúságomra — veti közbe Székes György művezető. — Nyírták a csiszológépet és szinte „ették” a csiszolópapírt. Két hét múlva ugyanúgy ösz- szefirkálták, mint, ahogy idekerült. Ám Pintér Istvánt nem Ietdőközben véget ér a kávészünet. Pista határozott szavakkal „invitálja” a munkahelyre a brigád tagjait. Búcsúzóul Zólyomi Ferenc a pártirodán megjegvzi: — Nem szeretném fetisizálni a Pistát, de láthatta: rendkívüli szervezőképiessége, emberismerete, méltán vívja ki csodálatunkat. És bár félve mondom ki, de hasonló tisztségben dolgozó kolhet „apróságokkal” sarokba szorítani. Űjabb — mellet- légáiét is.. tűk szóló — érvként mondja, ^ T, Németit László Kombinált hütő- és főzőkészülék Salgótarjánból Ot tartós fogyasztási cikk, kombinált hűtő- és főzőkészülék készült eí a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, valamint a Jászberényi Hűtőgépgyár kooperációjában. A modern készülék alsó részén hatvanliteres hűtőrész, a tetején pedig — megfelelő szigeteléssel — kétlapos gáztűzhely helyezkedik el. A kombinált háztartási készülék alkalmazása elsősorban a garzonlakásokban, hétvégi házakban, lakókocsikban praktikus, mivel kevés helyet igényel. Megkönnyíti a mozgássérültek konyhai munkáját is. Pólók, blúzok exportra Tíz. csoportba» kétszáz bedolgozót foglalkoztat a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyára. A varrónők elsősorban férfi- és gyermekpólókat, női blúzokat készítenek, évente több százezer darabot. A vállalat szovjet exportjának 80 százalékát a pásztói gyár biztosítja, s e termékek kilenctizedét a bedolgozók állítják elő. A gyár kollektívája egyébként az év első felében 98,1 millió forint értéket termelt, s a rubelelszámolású export 26,7 millió forintra rúgott. Nemes 3ános ff MQCNU2MÜS cikksorozata HVCÚML&SQIIWI VI7A 12. H mezőgazdaság átalakulása a gyors konszolidálódás” nak kifejezője volt a parasztság termelési kedvének növekedése. A pártvezetés nem erőltette a mezőgazdaság nagy ütemű átszervezését. A KB 1957 júliusi agrártéziseiben így fogalmazta meg nézeteit: „A mezőgazdaság nagyüzemű átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép és ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének.” Kézzelfoghatóan be kell bizonyítani a dolgozó parasztságnak a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fölényét a kisgazdasággal szemben, és csak akkor szabad lépni — ezt vallotta az MSZMP. Ennek helyességére az ötvenes évek első felében történt két sikertelen nekifutás tanulsága figyelmeztetett. Az agrártézisekben megfogalmazott feltétel, hogy a nagyüzemnek bizonyítania kell fölényét a kisgazdasággal szemben, 1958 végén kezdett teljesülni. Több mint 26 ezer traktor végezte a munkát a szocialista szektor földterületén; a műtrágya-felhasználás egy hold szántóra országos átlagban ti,4 kg volt, de ez a különböző szektorokban így oszlott meg: állami gazdaságok 41,4; szövetkezetek 24,4; egyéni gazdaságok 4,5 kg-ot használtak fel. A termésátlagok a szocialista szektor javára fordultak, ha az állat- tenyésztésben még az egyéni gazdák által is az élen, a szántóterületen belüli arányuknál nagyobb részt adtak. Ennek ellenére a termelőszövetkezeti parasztság évi jövedelme 12 százalékkal túlhaladta az egyénileg gazdálkodó parasztok átlagjövedelmét. (Persze, az átlagon belül voltak azért egészen nagy jövedelmű középparasztgazdák is.) 1958. december 7-i ülésén a Központi Bizottság elhatározta a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését. De mennyire másképpen indult és ment végbe ez a harmadik nekifutás! Rendkívül körültekintően, a parasztság gondolkodását a legmesszebbmenő- en tekintetbe véve, a gazdasági és politikai tényezőket mindig kombinálva, kellő kö- rültekintéssél tettek meg minden lépést. Mindez persze, nem jelentette azt, hogy e nagy fontosságú és valóban bonyolult feladat megoldásában elvi és gyakorlati viták, elvi és politikai bizonytalankodás leküzdése nélkül lehetett volna célt érni. Az önkéntességet, mint alapelvet, persze mindenki hirdette — ez a lenini szövetkezeti elv elemi igazsága —, csak éppen az értelmezésében voltak nézeteltérések. A szektás nézetek maradványaival megvert elvtársak, megriadva az egyéni gazdaságok megerősödésétől, csavartak volna a srófon. mert szerintük, a jövedelmük csökkentése nélkül nem lehet rábírni a parasztokat. hogy a szövetkezetét válasszák. Az inkább revizionista szemlélet hatása alatt levő emberek viszont már a szervezés gondolatától is irtóztak és — az önkéntességet. valamiféle automatizmusként szemlélve —, teljesen az ösztönösségre bízták volna a szövetkezetesítést. A párt. szerencsére, mind a jövedelmet megnyirbálni akaróknak, mind az ösztönös- ség híveinek tanácsaitól elhatárolta magát. Helyes álláspontot alakított ki a vezetés a fejlesztési' ütemről folyó vitában is. Minden siettetés — állapították meg — az erőszak alkalmazásának veszélyét rejti magában. Viszont az az érvelés, hogyha már minden gazdasági alap megvan az adott — tulajdonképpen így kellene mondani: jövendő...— nagyüzemben, csak akkor lehet szervezni a parasztokat a közös gazdálkodásra, ugyancsak elfogadhatatlan megközelítése volt a kényes feladatnak. A gazdasági feltételek jelentősége persze, nem lebecsülhető. de azért az adott helyzetben a politikai feltételek voltak az elsődlegesek. Lj egint —, mert már az első két nekifutáskor is jelentkeztek a nézeteltérések az úgynevezett kettős feladatról : egyidőben történjen-e a szocialista átszervezés és a mezőgazdasági termelés növelése? E kérdésben tulajdoniképpen a két szélsőség, a bal- és a jobboldal egy platformra került: nem hitték lehetségesnek a kettős feladat megoldását; a balosok úgy vélték, a nagy cél oltárán áldozni kell, tudomásul venni a termelés visszaesését, a jobboldaliak a termelést, ellátást féltve, inkább leálltak volna, vagy beláthatatlan jövőbe tolták volna az átszervezés lebonyolítását. Az MSZMP a kettős feladat egyidejű megvalósítását választotta és ennek érdekében minden intézkedést megtett. Ebben a legfontosabb volt az önkéntesség szigorú őrzése, és persze az is, hogy minden lépés után megerősítette a „talajt” és csak azután tette meg a következő lépést. Vagyis mintán 1959 elején a mozgalom két hónap alatt 342 ezer űj taggal gyarapodva, a tsz-föklek aránya 34 százalékra nőtt, leállt az átszervezés szorgalmazásával. 1959— 60 tele volt a következő ütem,' ekkor 380 ezerrel nőtt a tagság száma, és a terület már 56 százalék volt. 1960—61 telén ismét 340 ezer ember lépett a szövetkezés útjára, s ezzel a termelőszövetkezetek összterülete már a szántóföld egészének 76 százalékát tette ki. Az új szövetkezetek megszilárdulásában fontos szerepet játszott az is, hogy a bevitt állatokért. eszközökért térítést, a földekért pedig földjáradékot fizettek. 1960-ban például a tagságnak kifizethető összes jövedelem 7—8 százalékát földjáradék címén fizették ki. Nagy hatást tett az is, hogy a társadalombiztosítást, beleértve az öregségi nyugdíj fizetését fokozatosan kiterjesztették a termelőszövetkezeti tagokra. Nyugdíjas paraszt — ez valami egészen új, rendkívül vonzó volt a falusi lakosságnak. Elkezdődött — a szövetkezeti önállóság alapján — a jobban teljesítményekhez igazodó, ösztönző jövedelemelosztási rendszerek kipróbálása és alkalmazása is — az addig alkalmazott egységes munkaegységrendszer helyett. Üj, e valódi szövetkezeti elvet közvetítő gyakorlat volt az is, hogy egyre inkább a szövetkezeti tagságé lett a döntő szó a helyi vezetők kiválasztásában is. Ennek eredményeként többi nyíre tisztelt és elismert gazdák kerültek a szövetkezetek élére, nemegyszer olyanok,1 akiké* — egykor indokolatlanul — kuláklistára tettek. ÁH tálában elv lett, hogy a tagoi kát soha sem régebbi osztályt helyzetük, hanem a szöveti kezeiben végzett munkájuk alapján kell megítélni. Lehetővé vált, hogy a kulákofc szintén tagjaivá váljanak a szövetkezetnek. A mezőgazdaság átszer" vezése a szocializmus alapjainak lerakása szempontjából óriási akció volt, amelyi ben az oroszlánrész a falusi pártszervezetekre és a fala kommunistáira hárult, és ehhez segítséget kaptak a mun-* kás elvtársaiktól is. A régi termelőszövetkezetek tagjai 1» jelentős munkát végeztek, az; ő legfőbb érveik a saját tér: melőszövetkezetük eredmé-* nyei voltak. A tapintat és megértés vezérelte a szervezők munkáját, hiszen meg kellett érteniök a parasztok gyötrődését, át kellett élniük bizonytalankodásukat, kételyeiket, félelmeiket — mindazt. ami az embert mozgatja, mikor élete nagy elhatározását teszi meg. (Kövétkezik? Értelmiség óe a kulturális politika) _ Az időjárás ugyan még kedvez az országúti közlekedésnek, az előrelátó autósok téli készülődése azonban már nagy ütemben elkezdődött. A NÓGRÁDKER salgótarjáni Taurus márkaboltjában is érezhető a forgalmon a havas-csúszós időszak közeledte, mert amíg a nyári hónapokban mindössze két és fél millió forint értékű gumiabroncs fogyott, szeptemberben már 4 millió forintért árultak, s az elmúlt évek tapasztalata alapján októberben, novemberben sein lesz kisebb az érdeklődés. Valószínűleg az őszi közúti ellenőrzések is hozzájárulnak az új gumik vásárlásához, a megkopott futófelületű abroncsok miatt nem érdemes a súlyos büntetést vállalni. — kulcsár — Számítógépes adatok tárolása mikrofilmen A sikeres próbaüzem után megkezdte működését a COM- rendszer, mely a számítógéppel feldolgozott adatok korszerű tárolását, azok közvetlen mikrofilmes rögzítését teszi lehetővé. A rendszert a Datorg Külkereskedelmi Adat- feldolgozó és Szervező Rt hozta létre a Központi "izikai Kutató Intézettel és a Volán Elektronika számítástechnikai leányvállalattal közösen, gazdasági társaság keretében. A társaság a berendezéseket az AGRA bécsi leányvállalatától szerezte be. A külföldi vállalat egy évig díjtalanul a magyar partnerek rendelkezésére bocsátotta a gépeket, s csak akkor keö kifizetni a vételárat, ha azok beválnak. Az AGFA kelet-európai oiaci lehetőségeinek bővítése érdekében vállalt ilyen feltételeket. A COM-rendszer által nyújtott szolgáltatás a rendszeresen sok adatot feldolgozó vállalatok számára fontos. Náluk ugyanis komoly gondot okoz a számítógépes feldolgo-J zás után kinyomtatott papír tárolása. A tetemes tárolási költséget csökkenti a mikrofilmes adatrögzítés. Ezzel a megoldással ugyanis egy levelezőlap nagyságú mikrofilmen átlagosan 150—200 A/3-» as oldalnak megfelelő táblázat helyezhető el. így teherautónyi papírra kinyomtatott adat csupán egy dossziényi mikrofilmet foglal el. Ezzel feleslegessé válik a központi, raktár, az irodában elhelyezhetők a mikrofilmek, amelyekről speciális olvasóberendezéssel visszakereshetők a kívánt adatok. A módszer jelentős mértékben meggyorsítja az irodai dolgozók munkáját. A Datornál működő COM- rendszer legnagyobb felhasználója .jelenleg a Volán Elektronika számítástechnikai leányvállalata, de a szolgáltatásokat több külkereskedelmi vállalat, így a Metalimpex, a Mogürt és a Külkereskedelmi Minisztérium is igénybe veszi. NÓGRÁD — 1986. október 1L, kedd
