Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
Befejeződött a reylcíavilci ceűce Mihail Gorbacsov Véget ért az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy jelentőségű, azonnali és közvetlen hatású, történelmi megállapodások megkötésének lehetőségét tette semmissé az Egyesült Államok kormányzata azzal, hogy nem mondott le a hadászati védelmi kezdeményezésnek nevezett űrfegyverkezési programjának a laboratóriumi kísérleteken túlmenő folytatásáról — derült ki Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB főtitkárának reykjaviki sajtóértekezletén elmondott szavaiból. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió egymással összefüggő nagy jelentőségű javaslatokat tett, amelyek keretében hajlandó lett volna minden korábbinál nagyobb méretű engedmények megtételére. Ezek közül többnek a kérdésében már meg is született a konkrét megállapodás a reykjaviki találkozó során, az űrfegyverkezés kérdésében mutatkozó nézetkülönbség azonban újra elzárta a megnyílt utakat. Hosszas tárgyalások után a nukleáris hadászati fegyverek kérdésében sikerült például megállapodni abban, hogy a hadászati fegyverrendszerek mindhárom összetevőjét, tehát a szárazföldi telepítésű, földrészközi ballisztikus rakétákat. a tengeralattjáró fedélzeti ballisztikus rakétákat és s hadászati bombázó repülőgépek számát egyaránt 50 százalékkal csökkentik. Mint Mihail Gorbacsov rámutatott, ez szovjet részről jelentős engedmény lett volna, hiszen a csökkentés jelentős részben Érintette volna az amerikai Ifelet leginkább nyugtalanító szovjet nehézrakétákat is. Ráadásul a Genfben született megállapodástól eltérően a felek nem tekintettek volna hadászati fegyvernek minden egymás területét elérni képes eszközt. A közepes hatótávolságú eszközök kérdésében a megállapodás lényege az lett volna, hogy Európában szovjet és amerikai részről felszámolnak minden közepes hatótávolságú rakétát, az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számát a jelenlegi szinten befagyasztanák és haladéktalanul tárgyalások kezdődnének ezek további sorsáról. Egyidejűleg Ázsiában-csak 100 robbanótöltet maradna rendszerben a szovjet közepes hatótávolságú hordozóeszközökön, s ugyanany- nyi robbanótöltettel rendelkezhetne az Egyesült Államok is hasonló eszközein, saját területén. Egyidejűleg teljesen levették volna a napi- renthől a brit és francia nuk- leárjjp erők kérdését, amellyel kapcsolatban Genfben még az volt a szovjet kikötés, hogy ezek az eszközök a jevendő megállapodásig nem korszerűsíthetek. Gorbacsov elmondta, hogy miután e kérdésekben már létrejött a megállapodás, javasolta Ronald Reagannek, hogy erősítsék meg a rakéta- elhárító-rendszerek korlátozásáról kötött, lejárati idő nélküli szovjet—amerikai megállapodást: mindkét fél vállalja, hogy tíz éven belül nem mondja fel a szerződést és szigorúan betartja előírásait. Kötelezzék magukat arra is, hogy a rakétaelhárító fegyverek kifejlesztése érdekében kezdett kutatásokat csupán laboratóriumi körülmények között folytatják. E témakörben rendkívül éles hangú vita bontakozott ki — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — Ronald Reagan a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy űrfegyverkezési programját folytatva az Egyesült Államok a világűrben is kipróbálhasson új rakétaelhárító fegyvereket, lehetőséget nyerve ezzel a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére. Az amerikai elnöknek ez a hajTítha- tatlan magatartása semmissé tette a már létrejött megállapodást a hadászati, a közepes- és kisebb hatótávolságú fegyverek számának lényeges csökkentéséről is. Felhívtam rá az elnök figyelmét, hogy történelmi lehetőséget szalasztunk el, hiszen álláspontjaink soha nem voltak még ilyen közel egymáshoz — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, Közölte azt is, hogy Reagan elnök, álláspontjából világossá vált: az Egyesült Államok, s főleg annak az elnök döntéseire is meghatározó hatást gyakorló katonai-ipari komplexuma a technológiai fölényben bízva minden áron katonai fölényt akar kivívni a Szovjetunióval szemben. Gorbacsov, a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a megállapodások ellenére sem lehet kudarcnak tekinteni a reykjaviki találkozót. A csúcsértekezlet egy hosszú, nagyon nehéz folyamat újabb, mindkét fél számára tanulságokkal járó állomása volt. Korunknak azok a realitásai, amelyek szükségessé tették a találkozót, továbbra is érvényben maradnak, azokkal mindenki kénytelen számolni, s ezért nem lehet abbahagyni a fegyverkezési problémák megoldási módjainak felkutatására kezdett munkát. A párbeszédre tehát, bármilyen nehéz is legyen az, még nagyobb szükség van, mint eddig — szögezte le a főtitkár, hozzáfűzve, hogy ha mindkét fél jól átgondolja álláspontját, a reykjaviki megbeszélés tanulságait, akkor nem veszett el a fegyverkezési hajsza megállításának esélye. Ezzel összefüggésben utalt Gorbacsov tervezett egyesült államokbeli látogatására is, leszögezve: úgy érzem, folytathatjuk Reagan elnökkel a megkezdett eszmecserét. George Shultz sajtókonferenciája r Shultz amerikai külügyminiszter a találkozó befejeztével megtartott sajtókonferenciáján, a kétnapos tanácskozás amerikai szemszögből —csalódást keltő” mérlegét vonta meg és a Szovjetuniónak az űrfegyverkezéssel kapcsolatos magatartását igyekezett felelőssé tenni a megállapodások elmaradásáért. ,,A Szovjetunió célja az ^•olt, hogy megölje a hadászati védelmi kezdeményezés programját” — tette szóvá az amerikai külügyminiszter. „Ezt azzal akarta elérni, hogy változást — a szovjet megfogalmazás szerint erősítést — akart elérni a rakétaelhárító fegyverekkel kapcsolatos SALT—I szerződésben. Ez annyira korlátozta volna a szerződés keretei között elvégezhető kutatómunkát, hogy a program nem haladhatott volna erőteljesen előre. Az elnök, bármily keményen dolgozott az ilyen rendkívüli nagy terjedelmű és fontosságú egyezmények érdekében, egyszerűen nem adhatta fel az Egyesült Államok és szövetségesei, a szabad világ biztonsági érdekeit azzal, hogy felhagy ezzel a lényegét tekintve védelmi programmal. Ronald Reagan nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) ségek a nagy ipari szövetkezetek és a kisszervezetek gazdálkodási körülményei között is. A vitában Kapolyi László ipari miniszter után szólalt fel Téglás Jenő, a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet anyagosztály vezetője. Hozzászólásában egyebek között elmondotta, hogy Nóg- rádban a szövetkezeti iparon belül, de a megyei építőiparon belül is jelentős helyet foglalt el az építőipari szövetkezetek tevékenysége. 1980- hoz képest több mint 22 százalékkal növekedett a termelés. Jelenleg az árbevétel közel félmilliárd forint, annak ellenére, hogy a kivitelező építőiparból több mint hetven- millió forint évi ipari termelés a tervciklusban kivált. Az országos tendencia Nógrádban is érvényesül, a VI. ötéves terv folyamán a létszám 20 százalékkal csökkent. A termelékenység több mint 50 százalékkal. a jövedelmezőség 13 százalékkal nőtt. A beruházások visszafogása, az állami lakásépítés csökkenése a fenntartási, felújítási, valamint az üzemi rekonstrukciós munkák arányának növekedését eredményezték. A nógrádi szövetkezetek többségének — technikai-személyi adottságaik alapján — a fenntartási munkák kedveztek. Ma Nógrádban három építőipari szövetkezet működik hagyományos formában, három kisszövetkezetiben. Az építőipari kapacitások mintegy 35 százalékát kötik !e a versenytárgyalásokon. A meghirdetett versenytárgyalásokon, a felerősödött konkurencia ellenére, a nógrádi építőipari szövetkezet eredményessége közel 30 százalék volt. Az építőipari szövetkezetek nógrádi helyzetének ismertetése után Téglás Jenő arról beszélt, hogy a versenyfeltételek valóban egységes és tiszta versenyfeltételek legyenek. Segítsék az építőipari háttér felzárkózását és a szerződéses fegye'em á'talánossá tételét. Hozzák közös nevezőre minden versenytárs részére az egyenlő külső feltételeket. A kongresszus állást foglalt a szövetkezetek, a területi szövetségek és az országos tanács feladatairól. Eszerint a szövetkezetek gazdasági feladatai a népgazdaság VII. ötéves tervéhez igazodnak. Legfontosabb teendőik: a lakosság áruellátásának minőségi javítása; a szolgáltatási igények magasabb színvonalú kielégítése. a háttéripari termelés fejlesztése. Lényeges fel* adatuk az együttműködés bővítése az állami vállalatokkal, illetve egymással, valamint a társszövetkezetekkel. Az érdekképviseleti szervek feladatairól a kongresszus állásfoglalása kimondja: az OKISZ és a területi szövetségek munkájának középpontjában továbbra is a gazdaságpolitikai és mozgalmi feladatok megvalósítása áll. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat, majd a korábbi küldöttválasztó gyűléseken megválasztott 110 taghoz titkos szavazással további 15 tagot választott az új országos tanácsba. A testület ezt követően megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta az OKISZ elnökévé Köveskúti Lajost, a Híradástechnikai Szövetkezet elnökét, alelnökévé pedig Bér- náth Tibort, a Pest Megyei KISZÖV elnökét és Gröqer Józsefet, az Elektronika átviteltechnikai ipari szövetkezet elnökét. Az országos tanács az. elnökség tagjai közül kinevelte az OKISZ főtitkárává Lénával Istvánt. , Úttörő-vezetői konferenciák (Folytatás az 1. oldalról.) Kriskó Lajosné, a Beszterce- telepi Általános Iskola Móra Ferenc Úttörőcsapatának vezetője hangsúlyozta, hogy az úttörőélet akkor válik elevenné, ha a gyerekek a mozgalmat sajátjuknak érzik, maguk tervezik programjaikat, kiveszik a részüket az értékelésből, szervezésből, ha megismerik az együttes cselekvés örömét. Boldvai László, a KISZ városi bizottságának titkára elismerve az úttörő- mozgalom eredményeit, azt is elmondta, a KISZ-nek a jövőben aktívabban részt kell vállalni a testvérszervezet paíxonálásában, a KíSZ-tag- ságra való felkészítésben. A tartalmi kérdések, a működési szabályzat megvitatása három szekcióban történi, majd a résztvevők megválasztották a 15 tagú városi ebiökséget, Agócs Zoltánnál megerősítették úttörőelnöki tisztségében. A megyei- úttörő-vezetői konferenciára harminc küldöttet delegál a város. ír Kilenc úttörőcsapat delegáltjai jelentek meg Széesényben a pártbizottság nagytermében, hogy az úttörő-vezetői konferencián összegezzék tapasztalataikat, a gyermekmozgalom időszerű kérdéseit. Nagyné Ocsovai Hilda városi úttörőelnök szóbeli kiegészítőjében egyebek között elmondotta, az oktatás feladatain túl a nevelés egyre több részterületének kidolgozása vár az iskolákra, az úttörőcsapatokra. A családdal töltött idő minimálisra csökkent, ezért a gyermekmozgalomnak keli teret biztosítani ahhoz, hogy a tanulók cselekvési lehetőséget kapjanak, színes, játékos formában éljék át az önmegvalósítás, a közösségi nmnka örömét. A területen dolgozó csapatvezetők többsége jogos büszkeséggel szólt a vetélkedőkön, szemléken részt vevők 10 eredményeiről. Ezek az alkalmak sok gyerek számára nyújtanak megméretés!, kibontakozási lehetőséget. Több helyről kérték az úttörővezetők a romantika, a játékosság erősítését. A konferencia résztvevői a vitát követően megválasztották a 13 tagú vezetőséget, melynek vezetője ismét Nagyné Ocsovai Hilda lett. ☆ Bátonyterenyén, a mozgalmi házban nyolcvan küldött és meghívott képviselte a terület három és fél ezer kisdobosát, úttörőjét a területi úttörő-vezetői konferencián. Az elnökség írásos beszámolójához Wágensommer János, a terület úttörőelnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. Hangsúlyozta, hogy a hagyományokra építve keresnünk kell az új formákat, lehetőségeket a mozgalomban és az oktatónevelő munkában egyaránt. Szólt az iskolatanácsok és a diákönkormányzat lehetőségeiről, és arról, hogy az utóbbi időben határozott törekvések mutatkoznak a sajátos csapatarculat kialakítására. Ezután a küldöttek értékes helyi tapasztalatokkal egészítették ki a beszámolót, majd a szekció viták után, a Konferencia résztvevői megválasztották a 13 tagú területi úttörőelnökséget, melynek elnöke ismét Wágensommer Jó- nos lett. , Súlyos földrengés Salvadorban ' Reagan amerikai elnök el- fBtazása előtt rövid beszédet mondott az Izland-szigetén levő amerikai támaszpont, a keflaviki légitámaszpont személyzete előtt. Az elnök kijelentette: a Szovjetunió „azt akarta, hogy csupán laboratóriumi kísérletekre korlátozzák” az űrfegyverkezési kutatást, ez pedig „megölte -v.olna védelmi pajzsunkat”. Reagan szerint igen jelentős előrehaladás történt a tárgyalások közben a hadászati fegyverek korlátozásának megoldásában, előrehaladás mutatkozott a nukleáris Az Egyesült Államok kész (segítséget nyújtani Indiának —. akár termelési együttműködés keretében — korszerű fegyverrendszerek gyártásához védelmi képessége növelésére. Ezt a kijelentést Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter tette szombat este Új-Delhiben Radzsiv Gandhi kormányfőivel tartott megbeszélése után. A tárgyaláson nemzetközi kísérletek megszüntetése kérdésében, de a tárgyalások végén „egy olyan terület maradt, ahol változatlanul fennálltak a nézeteltérések. A Szovjetunió ragaszkodott ahhoz, hogy miközben a két fél keresi annak lehetőségét, miként csökkentse az egész világot fenyegető nukleáris rakéták és robbanófejek számát, írjunk alá olyan megállapodást, amely lehetetlenné tette volna számomra és az eljövendő elnökök számára tíz évre szólóan azt a jogot, hogy kifejlesszük, kipróbáljuk és telepítsük a nuklekérdéseket. a szubkontinens biztonsági tényezőit és technológiaátadási lehetőségeket vitattak meg. Az indiai fél értékelése szerint a találkozó előmozdította a két fél politikai felfogásainak kölcsönösen íobb megértését. Bár. a hadügyminiszter a megbeszélést követően azt mondta, hogy „lényegi egyetértés" született több témában, részletekről nem beszélt. Az áris rakéták elleni védelmi eszközöket, amelyek a szabad világ védelmét szolgálják. Ezt nem tehettük meg és nem is tesszük meg” — jelentette ki Reagan. „A béke előmozdítására jöttünk Izlandra és az eddigi legmesszebbmenő fegyverzetellenőrzési javaslatokat tettük le az asztalra. A főtitkár elutasította ezeket. Ennek ellenére nagyon jelentős erőfeszítéseket tettünk Iziandon nézeteltéréseink nagy részének megoldásában és folytatjuk az erőfeszítéseket” — hangoztatta Reagan. (MTI) amerikai szuperkomputer eladásáról elvben már megvan a döntés, a tényleges feltételek kidolgozása a szakértőkre vár — közölte. Hasonlóképpen nincs akadálya az indiai tervezésű könnyű harci géphez kért repülőgépmotorok leszállításának sem. Caspar Weinberger az első amerikai hadügyminiszter, aki hivatalos látogatásit tesz Indiában. Tárgyalásai kedden fejeződnek be. Súlyos pusztítást végzett a péntek este lezajlott, nagy erejű földrengéssorozat a középamerikai Salvadorban. Szombat reggelig összesen három nagyobb földmozgást és tucatnyi erős utórezgést észleltek. Az első három rengés erőssége az 5,2-es és a 7-es színt között mozgott a Richter-skála beosztásán. Hivatalos veszteséglistát szombat reggelig nem tettek közzé, de helyi rádiójelentések szerint a halottak száma jóval meghaladja a kétszázat. A San Salvador-i tízemeletes kereskedelmi központ is ösz- szeomlott, s a benttartózkodó ezer személy közül eddig 150- nek a holttestét ásták ki a romok alól. A többiek sorsáról egyelőre nincs megbízható információ. A földrengés lerombolta a főváros nyolcemeletes gyermekkórházát is: legalább ötven kisgyermek meghalt. A Santa Catarina nevű középiskola épületének romjai alatt legalább harminc diák maradt holtan. Jósé Napóleon Duarte államfő a katasztrófa után haladéktalanul szükségállapotot rendelt el. Az egymilliós San Salvadorban megszűnt a víz- és áramszolgáltatás, az utcákat törmelékhalom borítja, amely csaknem lehetetlenné teszi a közlekedést és a bevezető utak megrongálódása miatt nehéz a város megközelítése is. A sebesülteket az utcákon, parkolókban és udvarokban ápolják, mert a megmaradt kórházak zsúfolásig teltek, és félő. hogy egy esetleges úiabb rengés ezeket is lerombolja. A legsúlyosabb pusztulás a főváros történelmi belső negyedeiben, illetve a jórészt szegények lakta, zsúfolt küL városokban volt. Amerikai megfigyelőállomások szerint a rengés epicentruma — a korábbi adatokkal ellentétben — igen közel, mindössze 16 kilométerre található San Salvadortól. Daniel Ortega nyilatkozata Daniel Ortega nicaraguai el* nők szombaton bejelentette, hogy néhány napon belül bíróság elé állítják azt az amerikai tanácsadót, aki a Nicaragua fölött lelőtt amerikai repülőgépen tartózkodott, de ejtőernyővel megmenekült, s most fogságban van. A managuai rádióban és televízióban sugárzott beszédében Daniel Ortega elítélte, hogy az Egyesült Államok a CIA révén „közvetlen támogatást” nyújt a nicaraguai kormány ellen harcoló kontráknak, és kijelentette, hogy az amerikai kormányzat katonai beavatkozásra készül Nicaraguában. Ezt szemléletesen bizonyítják a hétfőn lelőtt C— 123-as szállítógépen talált fegyverek és iratok, s az életben maradt amerikai tanácsadó. Eugene Hasenfus vallomása is — mondta. Weinberger Indiában w
