Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
A főtitkchl látogatás tapasztalata! Egyetértenek a bányászok m kormány döntésével A hét elején a megye párt- ife szakszervezeti vezetőinek megír i vására Nógrádija érke- xett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága ■tagja, a SZOT főtitkára, akit kétnapos LátogaJtásra elkísért Kovács László, az MSZMP KB tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A szakszervezeti vezetők Gé- ezi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára társaságában a többi között felkeresték a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat. aktívanlé^en találkoztak szakszervezeti tisztségviselőkkel. A gazdag program keretében közvetlen tapasztalatokat szereztek a nő? M szénbányászok munkája, ul, élet- és munkakörülményeik alakulásáról. Baranyai Tibor. Kovács László és Géczi János Kán yás- bánya ü zemben egy fronti ejtési és egy elővájósii csapattal találkoztak. Eszmecserét folytattak a Drexler Károly által vezetett Ifjúság ’85 és a Vályi László vezette Április 4. szocialista brigádok tagjaival. A bánya.iárást követően megtekintették a nagv- bá'tonyi — nemrégiben' átadott — Bányász Művelődési Házat. A vendégeket á Nógrádi Szénbányáiknál tett látogatás során Kazinczi András. a vg'.lalat műszaki vezér- dsazgató-helyettese kísérte, akit arra kértünk, összegezze a szakszervezeti vezetők és a bányászok találkozásának tapasztalatait. — Vállalatunk dolgozói, párt- éts gazdasági vezetése nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a szakszervezeti mozgalom első számú vezetőd meg- 1 különböztetett érdeklődést tanúsítanak a nógrádi szénbányászat iránt. Meggyőződtek arról, hogy miiként gondolkodnak bányászaink, hogyan látják jelenüket és jövőjüket, milyen tényezők befolyásolják közérzetüket — mondotta elöl járóban Kazinczi András. — Ismert, hogy a kormány m közelmúltban áttekintette a hazai szénbányászat helyzetét, megjelölte az ágazat fejlesztésének feladatait. Ezt követően a párt megyei végrehajtó bizottsága vizsgálta meg az ebből adódó tennivalókat. A program készítésének időszakában olykor kétségek merültek fel a nógrádi bányászattal kapcsolatban. — A beszélgetések során is visszatérő kérdés volt: van-e szükség a szénbányászatra? Egyöntetű vélemény fogalmazódott meg. az. hogy igen. A dolgozók elmondták: egyetértenek a kormány döntésével. A Központi Bizottság tagjai meggyőződhettek arról, hogy bányászaink érzik a velük szemben táplált bizalmait s egyúttal a felelősségüket is.- Azzal is tisztában vannak persze, hogy a vállalat. egyéni sorsuk alakulása elsősorban saját munkájukon múlik. Hozzá kell azonban tenni: az ágazat jövője a továbbiakban másfajta gondolkodást kíván mind annyiunk1 ól. Mindenekelőtt a széntermelés gazdaságossága érdekében kell az eddigieknél jóval többet tennünk. Az idei mélyművelésű nyersszéntermelési tervünk 670 ezer tonna, ami 1990-re egymillió 70 ezer tonnára növekszik. Látható, hogy helyzetiünk stabilizálódott. Az országban álitalában csökken a mélyművelésű szén termelése. a külfejtések vállalnak nagyobb szerepet. Nógrádiban ez fordított, feladatainkat a kányáéi fejlesztési program megvalósulásával teljesíthetjük. — A megye vendégei sokat időztek a Hemsheidt és Glink gépek mellett, nagy érdeklődést tanúsítottak a korszerűsítési törekvések iránt... — Tapasztalhatták, hogy K anyáson a régi bányászkor dás és a korszerű törmelék egymás mellett létezik. Dolgozóink elmondták, hogy ezeket a nagy értékű berendezéséket sajnos, nem tudjuk maradéktalanul kihasználni, s ennek nagyrészt objektív okai vannak. A szállítókapacitás jelenleg nem tcv.i lehetővé. hogy az említett gépek a maximális teli esi tenényt nyújtsák. Elmondtuk. hogy fejlesztési céljaink között szerepel e gond kiküszöbölése. Már épül az új lejtősaikna, ami módot ad a napi kiszállított szénmennyiség meghá- pomszorozására. Üzeimel már az a technológia, amely révén eleget tehetünk a velünk szemben támasztott követelményeknek. Fontosnak tartjuk. hogy' a jelenlegi 1—2 frontfejtéssel' szemben egyidejűleg átlagosan három legyen. Olyan géprendszert szeretnénk kialakítani, amely segítségével a napi 1—2 méter helyett 4—5 méterrel is előrébb haladhat a front. Sajnos, nehezíti dolgunkat, hogy a többlettermeléssel párhuzamosan jelentősen nő a meddő aránya, s ez ront ja a szén minőségét. Mi pedig minőségi szenet szeretnénk adni a lakosságnak! A szónmosómű elkészültével lehetőség is nyílik rá, s ez — ára miatt — ugyancsak javítja majd a jövedelmezőségét. Elmondtam tájékoztatómban azt is: a nyolcvanas évek elején 70— 80 ezer fonnia lakossági szenet értékesítettünk, az idén már 120—130 ezer tonnáit, 1990-re pedig a tervünk. 270 ezer tonna. Érthető tehát, ha a látogatás során leggyakrabban az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztési törekvésekről, a meglévő berendezések hatékonyabb kihasználáséról esett szó. Dolgozóink érzik ennek fontosságát Ök teszik például szóvá, hogy jók ezek a gépek, fel kell készülni működtetésükre. folyamatos kiszolgálásukra. a kiszolgáló személyzet legyen érdekeltebb a gépek üzemelésében, javítsuk a munka szervezettségét több figyelmet fordítsunk a szakmai utánpótlásra. — Az utánpótlással kapcsolatban köztudott, bony a bá- nyaszszakma az utóbbi években veszített nénszerűségéböl. Milyen ténv°zök játszottak szerepet ebben? • — Azt hiszem, senki előtt nem kell hangoztatni a bá- nyászkodás nehézségét és szépségét. Vannak azonban más dolgok is. amiről vendégeink • sokat beszélgettek munkásainkkal. Ilyen az anyagi, erkölcsi megbecsülés. Elhangzott;: a többi szakmához képest csökkent a bányászat rangja, ami vonzerőt jelenthetne a fiataloknak. Nem a más ágazatokban dolgozók jövedelmét sokallják a bányászok! A teljesítményt, a munka nehézségi fokának figyelembevételét teszik szóvá, azt sem elhallgatva, hogy a kormány a népgazdaság te- herbíró-k épességétől függően sokat tett a bányászokért. Elhangzott: a nemzedékváltás időszakát éljük. Felmerül a kérdés, hogy ha a jelenlegi. nagy tapasztalattal rendelkező bányászok nyugdíjba mennek majd. mir lesz utánuk? Ki kezeli a jövőben a korszerű gépeket^ lesznek-e tehetséges, szakmailag felkészült utódok? A szakma népszerűsítése, szeretete kevés . ahhoz, hogy a fiatalok vájártanulónak jelén ttkezzenök. Azt várják bányásza ink. hogy a borítékon is jobban érződjék: munkájukat átlagosnál nehezebb feltételek között végzik. A vendégek láthatták: a vállalatnál jelentősen javultak a szociális körülmények. sokoldalú a gondoskodás dolgozóinkról. Joggal vetődött fel viszont, hogy a lakóhelyen időnként problémát okoz a kereskedelmi ellátás. a szolgáltatás, s ezek is hatással vannak a dolgozok hangulatára. — Milyen benyomásokkal távoztak a szakszervezeti vezetők a Nógrádi Szénbányáktól? — Hasznos találkozás volt. Dolgozó ink bíztatást kaptak, s alkalmat arra, hogy a Központi Bizottság tagjaival közvetlenül véleményt cseréljenek. az őket foglalkoztató kérdésekről. Vendégeink pedig meggyőződhetitek a legfontosabbról : a kormány határozatát, a párt megyei végrehajtó bizottsága állásfoglalását követően nyugodt körülmények között dolgozhatunk. A bányászok egyetértenek ezekkel a döntésekkel, ők is úgy gondolják a szén nem kell mindenáron. a gazdaságosan kitermelhető fűtőanyagra van szüksége az országnak. Szándékunk, hogy eredményesen dolgozzanak, de ehhez jobb feltételeket kérnék. Ha e két dolog találkozik, valóban bátran mondhatjuk: Nógrádiján nemcsak múltja, hanem hosszú távú. biztos jövője is van a szénbányászatnak — fejezte be a beszélgetést Kazinczi András. M. Sz. Gy. Nemes János vsmcKMzm's . cikksorozata 9 s 5. KélffronVos harccal a válság l< ’«léséért 4 956. június 28-án a len’ gyelországi Poznanban súlyos zavargás tört ki, amelyen munkásrétegek is részt vettek és a rendet csak a hadsereg bevetésével lehetett helyreállítani. Poznan figyelmeztető jel volt az MDP-nek is. hogy sürgősen meg kell oldani a válságot. Ez adta az utolsó lökést ahhoz az újabb politikai fordulathoz, amelyet a Központi Vezetőségnek július 18—21-i ülése határozott el. Ez a plénum végre kritikusan elemezte a párt politikáját, levonta az SZKP XX. kongresz- szusából adódó következtetéseket, és kétfrontos harcot hirdetett a válság felszámolására. Egyben körvonalazta a teendőket az előrelépéshez a szocialista megújulás érdekében. Nagy tehertételtől szabadította meg a pártot az, hogy a KV ülése felmentette első titkári tisztsége alól Rákosi Mátyást. De a régi beidegződés és, a pártegység hamis értelmezése munkált, amikor a döntést Rákosi rossz egészségi állapotával indokolták, és nem tárták a párt és az ország elé a súlyos politikai hibáit, és bűnös szerepét a koncepciós perekben, valamint a rehabilitáció késleltetésében. Rákosi helyébe első titkárnak Gero Ernőt választotta meg a testület Ez a választás nem volt nevezhető sem elvinek, sem taktikusnak. Gero Ernő Rákosi mellett a régi vezetés második embere volt, tehát hasonlóan felelős a politika torzulásáért, az 1953 júniusi fordulat megtorpedózásáért, az SZKP XX. kongresz- szusa után is a változások gátlásáért, és részese volt a törvénytelenségeknek is. A júliusi plénumán ugyan irányt váltott, de a beszédében hangoztatott „tiszta lappal” kezdjük az új politikát, kifejezve azt a célját, hogy a múltbeli hibákra, az ő személyes hibáira is, borítsanak fátylat. A pártpolitika megújulásának szándékát tükrözte viszont az, hogy a KV és a PB soraiba több kipróbált, nagy 1 tapasztalattal rendelkező elvtársat választottak, közöttük jónéhányan a törvénytelenséGyóitmányfejlesztés az SKU-ben Az Ózdi Kohászati Üziemek, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a Vasipari Kutató- intézet szakemberei újabb együttműködésre készülnek, új hegesztőhuzail-féleségek kidolgozására. A tervezett gyártmánvfeilesztést a be- gesztőrobotok mind nagyobb elterjedése, valamint a magas folyási) atárú acélok hegesztésére alkalmas huzalok hiánya indokolja. A szakemberek feladata elsősorban a műszaki paraméterek egyeztetése. A három érintett vállalatból az ózdiak szállítják az alapanyagot, a Salgótarjánok gyártják a terméket a kutató- intézet eddigi eredményei alapján. Üvegcsiszolók versenye ; Az üvegipar ifjú mestere címért vetélkedik két napon át a salgótarjáni öblösüveggyárban húsz fiatal üveg csiszoló. A parádi. ajkai, vásá- rosnaményi. a budapesti ampullagyár és a házigazda gyár versenyzői pénteken szabadon választott munkáikat kezdték el: ólomkristály tál csiszolását. Kötelező vizsgamunkaként egy palackot és három kely- het munkálnak meg. Az if.iú szakemberek baráti esten találkoztak az öblösüveggyár vezetőivel és KlSZ-eseivel Szombaton elméletben mérik össze tudásukat az üvegcsá- szolók. gek áldozatai voltak. Ekkor lett a PB-nek és a KV Titkárságának is tagja Kádár János. A központi beszámoló — már Gerő Ernő tartotta — és a határozat új megközelítésű, és az SZKP XX. kongresszusa szellemének megfelelő volt. A pártegység helyreállítását szorgalmazta és reálisan elemezte az elhajlásokat is: „Pártunkban mélyek mind a szektarianizmus, mind a jobboldali opportunizmus gyökerei — állapította meg a beszámoló. — Mind a kettővel szemben a legélesebb, a legkövetkezetesebb eszmei-politikai harcot kell folytatni a párt irányvonalának és helyes politikájának érvényesítéséért.” E kétfrontos állásfoglalás végre a szektás megnyilvánulási formákat is bemutatta: politikai felvilágosítás helyett adminisztratív eszközök alkalmazása, erőszak a tsz-fejlesztésben, bizalmatlanságra alapozott káderpolitika. dogmatizmus a társadalmi jelenségek megítélésében, beteges gyanakvás a volt szociáldemokratákkal szemben, a szövetségesek lebecsülése, a népfront elhanyagolása. A z állami életben a szo** cialista törvényesség megszilárdítását, az állami fegyelemnek a szocialista demokráciával egyidejű erősítését és fejlesztését jelölték meg feladatul. Gazdasági téren az anyagi érdekeltség és a minőségi követelmények kaptak hangsúlyát. Mint közvetlen teendőt javasolták az államköl- csönjegyzés megszüntetését, és a hadsereg létszámának csökkentését. Az agrárpolitikában a mezőgazdaság szocialista átalakítását ugyan célul tűzte ki a határozat, de egyrészt az ütem realitásokhoz mért csökkentését, másrészt az önkéntesség legszigorúbb betartását hangsúlyozta. Kifejtette, hogy az állam az egyéni parasztgazdaságokat is támogatja a termelés növelésében. A júliusi KV-ülés a miniszterelnök, Hegedűs András előadásában megvitatta és elfogadta a második ötéves terv irányelveit Ezek mór jobban számoltak a reális lehetőségekkel, tekintetbe vették a szakértői csoportok véleményét is, és mintegy 2—3 százalékkal alacsonyabb fejlődési ütemet szabtak meg, mint az eredeti, még a Rákosi-féle vezetés által vitára bocsátott tervezet Fontos és valóban előremutató megállapítások voltak találhatók a gazdasági irányítás módszereire vonatkozóan is: A központosítás túlzásait fel kell számolni, a vállalati tervmutatók számát csökkenteni, nagyobb hatáskört biztosítani a vállalatok igazgatóinak. Szó volt az anyagi ösztönzés, az ár. és bér-, valamint a hitelrendszer fejlesztéséről. „Olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek segítségével az egyes dolgozók munkáját közvetlenül a nép- gazdasági terv céljai irányíthatják” — hangsúlyozta a beszámoló. büléssel fogadták a párttagé ság nagy tömegei. A lakosság- ra is általában kedvezően hatott. Az első időkben még a Nagy Imre köré csoportosult jobboldali ellenzék is — némi fenntartással — kénytelen volt helyes irányú kezdeménynek elismerni a határozatot. A kifejezetten ellenséges, bur- zsdá-restaurációs elemek, akik főleg a Szabad Európából és más uszító külföldi forrásokból kapták a. muníciót propagandájukhoz, is kissé csendesebbek lettek. De ez az állapot csak áta menetinek bizonyult. A válság túlságosan mély volt, s a fordulatok három év alatt túlságosan gyakoriak voltak ahhozj hogy egy helyes lépés gyorsan visszaállítsa a bizalmat Ezt tudva Nagy Imre és csoportja is sietve taktikát váU toztatott. Miközben továbbra is azt hajtogatták, hogy a személyi változások a vezetési beii nem elég következetesek — s ezt az érvelést különösen Gerő Ernő első titkári megbízatása alá is támasztotta — túllicitálásba kezdtek. Követeléseik mind szélsőségesebbek lettek, mindinkább kétségbe vonták az alapvető szocialista vívmányokat, értékeket, és a demokratizálás címén a rendszer „strukturális megváltoztatását” igényelték. M indes összefonódott a nyugati tőkés- viszonyok szépítésével, és lasJ san a már nem is nagyon burkolt szovjetellenességgel. fii burzsoá-restaurációs elemek ebben a tevékenységben jó partnerei voltak a Nagy Ira- re-csoportnak; persze mindig meg is toldották az érvelést és a kívánságlistát. Elfogadták a csoport fő követeléseit is, hogy Nagy Imrét vissza kell vinni a párt illetve az állam vezetésébe, hiszen azt első lé-1 pésiként általános restauráció« céljaikhoz alkalmasnak találd ták. 4 956 késő nyarán és ko’ ra őszén a politika feszültség újra erősödni kezdett. A viták a különböző fórumokon — növekvő mértékben az egyetemeken, s általában az értelmiségi ifjúság soraiban —■ szélsőséges jelleget kaptak. A sajtóban is hasonló folyamatok bontakoztak ki. A kritikusok és a világmegváltók egymással versenyeztek aa esetenként jogos, de gyakrabban irreális* nem egyszer teljesen abszurd követelések elő-) terjesztésében. A párttagságnak pedig az a része is, amely nem, vagy csak kevéssé került e kritikai zuhatag befolyása alá, bénultan figyelt. A formálódó és még nem eléggé összecsiszolódott új vezetés — amely a nyári hónapokban különben is nagyon el volt foglalva nemzetközi ügyekkel és ismerkedéssel —, sem eszmei-politikai, sem pedig szervezeti útmutatást, segítséget nem adott elegendőt a párttagságnak, a pártszervezeteknek ahhoz, hogy kezdeményezők legyenek és jól politizáljanak e válságos helyzetben. A júliusi KV-határozatot (Következik: Az ellenforra- egyetértéssel és megkönnyeb- dalom füzében) < 9 hűl adékanyagsk újrahasznosításáért Számítanak Lovász Lajosné kifogástalan munkájára a dré- gclypaiánki S/ondy Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezetnél. Tizenhat esztendővel ezelőtt került az üzembe, s bizony azóta kitanulta a szerelőműhelyben adódó szakmai feladatokat. Kétszer Kiváló dolgozó kitüntetéssel is elismerték a honti fiatalasszony tevékenységét, aki az otthoni háztartási hibaelhárításoknál is kamatoztatja ismereteit, nem jön zavarba az apróbb javításoknál.- kj -■ Kiemelt kormány program a VII. ötéves tervben a hulladékanyagok újrahasznosítása. A feladatból jelentős rész jut a MÉH-trösztre és hat vállalatára, hiszem a hozzájuk tartozó telepeken gyűjtik össze a vas-, a színesfém-, a gumi-, a papír- és a textil- hulladékokat, a fáradt olajat, s készítik elő ezeket az újbóli felhasználásra. Az Észak-mapyarországi MÉH Nyersainyaghasanoisító Vállalatnál jelentős fejlesztéseket hajtottak végre az utóbbi időben. Többek között vas- és fémhálázó gépet helyeztek üzembe a salgótarjáni telepein. A jövőben közepes nagyságú feldolgozó üzemek kialakítása a cél. El kívánják érni, hogy a hulladékfeldolgozás rugalmasan kapcsolódjon a termékváltáshoz. Tovább erősítik a hulladékgyűjtés szelektív jellegét, s mindig az adott hulladékhoz igazítják az újrahasznosítás módjait. NOCRAO — 1986. október 4H szombat
