Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-30 / 256. szám
; U 't I /\ í ■/>-> VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» Ebben az évben 100 millió forint értékben állítanak elő különböző csiszolóanyagokat a Gránit Csiszoló és Kőedénygyár romhányi Widenta üzemében. Tőkésmegrendelők részére 250 ezer dollár értékben szállítanak árut. A romhányi termékek az NSZK-n és Ausztrián kívül eljutnak Franciaországba, Svájcba és az USA-ba is. Képünkön Anta- lics Péterné és Hajdúk Jánosné a polírkorongokat készíti. Fotó: Rigó ft megyei népi ellenőrzési bizottság tárgyalta Nem javult a lakások minősége Jelentős mértékben nőttek n lakásárak az elmúlt években, de ezzel együtt javult-e az újonnan megépített lakások minősége? Még ma is a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll ez a kérdés. Erre keresték a választ a népi ellenőrök, és vizsgálataik tapasztalatait szerdán vitatta meg a megyei népi ellenőrzési bizottság. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a központi intézkedések és a lakosság jogos, fokozódó elvárásai ellenére sem javult a lakások minősége. összefüggésben van ez azzal, hogy 1970—80. között a lakásépítkezésekben a mennyiségi szemlélet uralkodott, s ennek következményeként háttérbe szorult a minőség számonkérése. A megyei népi ellenőrzési bizottság elé került összefoglaló jelentés szóbeli kiegészítésében Duda Lajos, a vizsgálat vezetője elmondta, hogy szemben a hetvenes évek építkezéseivel mostanában már nincsenek szerkezeti és állékonysági problémák az építő vállalatok kivitelezésében készült lakásoknál, de a befejezett épületeknél a minőségi hiányosságok nagy számban jelentkeznek. A minőségi hibák legfőbb oka. hogy a jó minőségű munkára ösztönző tényezők szinte teljes egészében hiányoznak az építő- Vállalatok dolgozóinál. Ezenkívül pedig a személyes felelősség megállapítása is gyakorlatilag lehetetlen az építés folyamatában. Hiányosságot tárt fel a vizsgálat a minőségi rendszer szabályozásában, hiszen az lényegében csak első osztályú minősítést ismer, viszont a gyakorlatban ez nagyon ritka. Szükségessé vált ezért a minőségosztályozás rendszerének felülvizsgálata — fogalmazta meg. javaslatában többek kö- zjött a népi ellenőrzés megyei testületé. A magánlakás-építések legnagyobb gondját abban látják, hogy a műszaki irányítás alapvető hibája miatt drága és jó minőségű építőanyagokat építenek be gyakorta szakszerűtlenül, s ezért a házilagos kivitelben épült családi házaknál még szerkezeti és állékonysági problémák is adódnak. A vitában dr. Ádám András ügyész elmondta, hogy a minőségre vonatkozó szabályozás íelüvizsgálata annál is inkább indokolt, mivel a lakások esetében a legtovább használt tartós cikkről van szó, ezzel kapcsolatban szükség van jobb jogpropagandára is, hogy a tulajdonosok jogaikat jobban megismerjék. Dr. Sándor Gyula a magánlakás-építkezéseknél tapasztalható visz* szásságokról szólt, s arról a veszélyt rejtő gyakorlatról, hogy felelős kivitelező sokszor csak formálisan van a házépítéseknél. Ezt követően a mezőgazda- sági célú földterületek haszonbérbe és tartós használatba adásáról végzett vizsgálatot vitatta meg a megyei népi ellenőrzési bizottság, majd tájékoztatót hallgatott1 meg a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről. Újjáalakult a HNF országos einökségének nőpolitikái bizottsága Újjáalakult a Hazafias Népfront országos elnökségének nőpolitikái bizottsága. Szerdán a HNF OT székhazában tartott ülésén Asbóthné Torma Judit elnök elmondta: a Hazafias Népfront VIII' kongresszusának határozata szerint a szervezeten belül megújítják n nőmozgalmi tevékenységet. Céljuk, hogy a HNF fővárosi, ■legyei, városi, községi nőbizottságai —. amelyeket 1970-ben szerveztek — eredményesebben segítsék a nőpolitika megvalósítását, az eddigieknél több lehetőséget kínáljanak a lányoknak. asz- szonyoknak a közéleti szereplésre. Fontos feladatuknak tekintik: * vizsgálataikkal, javaslataikkal hozzájárulni a nők élet- és munkakörülményeinek javításához. Mai számunkban Kádár Bános és Gerardo lifesias megbeszélése IS spanyol barikádodon Hz olvasók tómmá Egy hét a rádióban és a tV’ben NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ'A ' * XLII. ÉVF.. 256, SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK Vasas-szakszervezeti aktíva Salgótarjánban A munkavédelem és a társadalombiztosítás átszervezés utáni taptaszalata> A megye vasasüzemeinek, intézményeinek szb társadalmi ellenőrei. TT-felelősei és szociálpolitikai reszortosai részére szakszervezeti aktívaértekezletre került sor t.eg- nap Salgótarjánban, az SZMT oktatási és művelődési intézményében. Tizennégy üzem csaknem félszáz szakszervezeti munkása jött el, hogy ismereteket kapjon a társadalombiztosítási és munkavédelmi tevékenység átszervezés utáni tapasztalatairól. Tóth Gátíor, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete központjának osztályvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a munkavédelem állami irányítás alá kerülésével is sikerült megőrizni a szakszervezeti aktívahálózat ez irányú cselekvőkészségét. A vál. lalatvezetés továbbra is partnerként fogadja el a szakszervezetet munkavédelmi kérdésekben. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a munkavédelmi tervezés néhány gyengeségére. Általános tapasztalat a vasasüzemekben is, hogy a munka- védelmi tervek zöme a termelési költségeket jelöli meg a végrehajtás forrásaként, kevéssé támaszkodik a képződő érdekeltségi alapra. Ezért aztán a megjelölt tervek közt igen sok a toldás-foldás jeliegű teendő, ritkábban fordul elő új biztonságtechnikai berendezések beállítása. Két esztendeje állami irányítás alá került a társadalombiztosítási tevékenység is. Mint Vida Tamásné. a vasasközpont munkatársa hangsúlyozta, e fontos szak- szervezeti érdekképviseleti területen nem következett be törés, az elmúlt évi tisztségviselő-választások pedig a munka minőségi javulásához is kedvező feltételeket teremtettek. A munkahelyi társadalom- biztosítási tanácsok jogorvoslati tevékenységüket nagy hozzáértéssel, a kifizetőhelyekkel való szoros együttműködésben végzik, a vitás ügyek száma igen alacsony. A méltányossági. engedélyezési hatáskör gyakorlása terén már sokszínűbb a kép: míg az egyedülálló nyilvánítás a gyermekápolási táppénz kapcsán nagy számban fordul elő, addig a nyugdíjak kivételes alapon való felemelésének lehetőségével ritkábban élnek a TT-k. A vasasüzemek VII. ötéves tervre szóló szociálpolitikai tervei igény és forrás oldalról is megalapozottnak bizonyulnak. A középtávú tervidőszakban az ilyen célú ráfordítások várhatóan meghaladják a 30 milliárd forintot, az összeg több mint tíz százalékát lakásépítési támogatásként fizetik majd ki. A következő évre szóló feladatok egyik legfontosabbika a szabályozóváltozások hatásainak mielőbbi felmérése, miután ez erőteljesen befolyásolhatja a szociális juttatásokra fordítható összeget is. Kevesebb importra lesz szükség Üj kokszolőmü Dunaújvárosban Több mint fél évvel a határidő előtt elkészült és várhatóan november közepén megkezdi a termelést a Dunai Vasmű új, évi egymillió tonna kapacitású kokszolóműve. Az új üzem tervezésében, kivitelezésében egyebek között a Vegyterv. a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat. a Kohászati Gyárépítő Vállalat, valamint szovjet. lengyel. NSZK-beli és francia cégek dolgozói vettek részt. A mintegy 9 milliárd forintos beruházásról szerdán tájékoztatták az újságírókat az Ipari Minisztériumban. Kiss János, a minisztérium beruházási osztályvezető-helyettese és Raabe Imre. a Dunai Vasmű fejlesztési főmérnöke elmondta: a kokszolómű építésének meggyorsítását az indokolta, hogy a népgazdaság egyre nagyobb kokszimportra szorult az utóbbi évejcben. mert a régi, elavult üzemeket fokozatosan leállították. Legutóbb a budapesti gázgyár háztartási kokszot termelő egységében szüntették meg a termelést. A felhasználók, az ipari üzemek és a háztartások éves kokszigénye 2.3 millió tonna, a jelenlegi teljes hazai termelés — amit csaknem kizárólag Dunaújvárosból biztosítanak — körülbelül hétszázezer tonna. Az új kokszolómű elkészültével megkétszereződik a Dunai Vasmű koksztermelése. mégpedig úgy. hogy a meglévő két elavult blokkot fokozatosan leállítják. A batáridő előtti átadás eredményeként 400 ezer tonna koksztöbbletre számítanak a gyár vezetői, ebből még az idén 80 ezer tonna elkészül. Erre a hazai kokszra égetően szükség van, mert az import meglehetően drága, tonnánként 120—130 dollárt is elkérnek a kokszért. A sajtótájékoztatón az MTI munkatársának kérdésére elmondták: az új kokszolóműben körülbelül 300-an fognak dolgozni, valamennyiüket már kiképezték, illetve átképezték itthon és a szovjet partner- vállalatoknál. A gépkezelők, a technológiát kiszolgálók. a karbantartó szakemberek egy része a következő években leállítandó régi üzemekből kerül át az új kokszolóműbe, ahol lényegesen jobbak a munkafeltételek és a munka- körülmények. Az ősz folyamán négyszázhetven hektáros területen vetettek búzát a Magyarnándori Mikszáth Termelőszövetkezetben. Ezekben a napokban a tsz vetőgépei a cserháthalápi h atárban dolgoznak. A korszerű vetőgcpek segítségévei Csór Miklós, és Bcnkő Mihály az őszi búza vetésének a befejező szakaszát végzi, amennyiben az időjárás is kedéező lesz a mai napon végeznek a vetéssel a magyarnándori termelőszövetkezetben. —RT—
