Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

MAI AJÁNLAIBMK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális progra­mok 8.20: Társalgó 9.44: Dallal üzen Ázsia. 10.05: Éneklő ifjúság 10.20: Barokk muzsika 11.05: Hétszinvirág 11.35: Kun Béla. 2. rész 11.34: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.45: Népi hangszeres mu­zsika 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva 14.35: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelóőiák 15 00: Élő világirodalom 15.20: Nóták 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Alkalmi tudóstársasá­gok 17.30: Beszélni nehéz . .. 17.43: Reklám 17.45: A Szabó család 18.25: Könyvújdonságok 18,28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Gondolat 20.00: Tiszt: Szent Erzsébet legendája — oratórium 20.50: Weill zenés játékaiból 21.32: Pro és kontra 22.00: ..Gvurka” Dr. Almásy Gvörgv tanár 70 éves 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Csapó Károly népdal­felvételeiből 22.50: Az alkohol 23.00: Évszázadok mester­művei 0.10: Himnusz Ö.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÖ: 4.30: Reggeli zenés műsor 'S.0,j : Reklám 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc kü'polltika. 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt 10.00: Sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.10: Szabó Miklós operett­dalokat énekel 12.30: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Betűtenger 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót • 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.27: Reklám 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Talpalávaló 19.05: Tudósítás a Baja— CSZKA Moszkva férfi- kosárlabda-merkőzésről 19.15: Csak fiataloknak 20.10: Slágerről slágerre 20.40: Weill és Kern zenés játékaiból 21.05: Pesti nőrabló 21.36: Barangolás a régi hanglemezek között 22.00: Gyurka”. — 70 éves dr. Almássy György tanár 23.20: Csárdások 23.39: Forró pillanatok 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖí 17.00: Műsorismertetés. Hí­rek, időjárás. — 17.05: Dön­tött. a bíróság. Dr. Tímár László előadása — Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar Já­nos. — 18.00: Észak-magyar­országi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna 9.00: Iskola-tv 9.25: Biológia 9.45: Mozgató 9.55: Láthatatlan arcvonal 10.55: Két olimpia — és közben egy világháború 11.45: Képújság 16.25: Hírek 16.30: NSZK ismeret­terjesztő rövidfilm 17.10: Három nap tv-műsora 17.15: A repülés története 17.55: Betűreklám 18.00: Nemcsak nőknek! 18.13: Képújság 18.210: Reklám 18.30: Agrárvilág 18.50: Mini Stúdió ’86 18.35: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 10.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 20.00: Reklám . . . , 2( 05: Rabszolsasors. XV /9. rész 21 li*? Betűreklám 21.15: Stúdió ’86 22.15* Híradó 3. 22.25: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.03: Természetbarát 18.20: Csali 18.30: Körzeti adások 19.35: Miniatűr repülő- sárkányok 20.00: Gondolkodó 20.40: Rossini: Tel] Vilmos- nvitány (ism.) 20.55: Híradó 2. 21.15: Köszöntük Mrs. Radcliffe 22.00: Kéoüisás BESZTERCEBÁNYA: li 30: Tv 1 jadó 20.00: A fűtő lelkiismerete. Tv-játék (ism.) 21.05: Blues 21.40 • Törökország, ahogy nem ismerjük Kamarahangverseny 22..V». Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20 )'.>: Fiatalok tv-klubja ?i *o. Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Tanúk nélkül. Szovjet film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Break II. Színes, zenés ame­rikai film. — Kohász: Minő­ségi csere. Színes, szinkroni­zált kubai filmvígjáték. — Múzeumi mozgó: Délután 4- től: Nővérkék. Színes cseh­szlovák filmszatíra. 6-tól: Go­lem. Francia film. — Tarján vendéglő: Zorro. Olasz—fran­cia kalandfilm. — Balassa­gyarmati Madách : Fél 4-től: A jégkirálynő. Színes, szink­ronizált szovjet mesefilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Po- pey. Színes, szinkronizált ze­nés amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra: A nagy gene­ráció. (14) Színes magyar filmvígjáték. — Báton.vtere- nyei Bányász: Kelly hősei. I—II. Színes. szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. — Bátony terenyei Petőfi: Lut- ra. Színes magyar természet- film. — Kisterenyei Petőfi: Hátsó ablak. (14) Színes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi film. — Rétsá?: Támadás a Kru’l-boiv*«6 ellen. (14) ^Ti­nes. szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN A Jőzsef Attila Művelődési Központban a nagybátonyi kamarazenekar ad koncertet az általános iskolák ötödikes és hatodikos tanulóinak dél­előtt fél tízkor és tizenegy órakor. Műsorukban Vivaldi Négy évszak, és Bach ötödik brandenburgi hangversenye szerepel. PÁSZTÓ A Lovász József Művelődé­si Központban, a kaszinó dél­után nyitva tart, az előtéri galériában Ács Irén Palócor­szág című fotókiállításai még látható. BÁTONYTERENYE A Bányász Művelődési Ház­ban Bobály Attila somoskői szobrászművész kiállítását dél­után öt órakor Csongrády Béla, az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottságának osztályve­zetője nyitja meg. BALASSAGYARMAT A Mikszáth Kálmán Műve­lődési Közoontbán Kiss György képzőművész kiállítása tekint­hető meg délelőtt tíztől este hat óráig. RÉTSAG Az Asztalos János Művelő­dési Központban két kiállítás várja az érdeklejüket. Schaár Erzsébet szobrászművész tár­lata, valamint az Ellenforra­dalom és konszolidáció című reprodukciós fotókiállítás. Varsányban a közelmúltban átadott szabadtéri színpadon mutatkozott be a diáklányokból alakult népi hagyomány- őrző csoport, akik helybéli gyűjtésű dalokkal szórakoztat­ták a falu apraja nagyjai. —RT— 4 NÓGRÁD - 1986. október 23., kedd [ NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... ÍMiménv Hetek óta formálódik ben­nem ez az érzés és most már, hogy legfőbb támasza, ke­resztanyja nincs többé, ki is mondhatom... Isaurának még kemény küzdelmekre lesz szüksége ahhoz, hogy felsza­baduljon. A másik fél erős, ám sokkal inkább léha, becs­telen, kegyúri kényelmének és szokásainak rabja. Isaura nagy. ártatlan és cso­dálkozó szemeivel, tiszta, okos, domború homlokával olyan, mint a mesék jóságos tündér- kisasszonya. Olykor dacos ár­nyak jelennek meg arcán, kes­keny ajkait összezárja. Elkép­zelése, akarata is van a tün­dérkének. A tizenöt részes brazil film­sorozat, a Rabszolgasors kedd esténként a magyar lakosság millióit ülteti le a képernyők elé, stílszerűen szólva, ugyan­arra a sorsra kényszerítve, amelyet a címében hordoz. Előttünk ismeretlen regény té­vés adaptációját látjuk, isme­retlen művészekkel. A ren­dezőről, Herval Rossanóról el­mondhatjuk, érti a mestersé­gét. Rövid schnittekben, pár­huzamosan futtatja a cselek­ményt, s tudja, hol kell meg­szakítani, hogy a közönség a jövő héten is érdeklődjön. A színészek (Lucelia Santos — Isaura, Seatriz Lira — Dona Ester, Gilberto Martinho — Commendador, Rubem de Fal- co — Leoncio, Roberto Pirillo — Tobias) remek művészek, magas színvonalon oldják meg feladatukat. Különösen az ellentábor tagjainak alakítói. Szeretem Persze, nekik színészileg há- lásabb feladat jutott: az apa és fia színesebb figurák a többinél. S dicséretesek azok a színészek is, akiket nem tu­dunk megemlíteni, mive! nem szerepelnek nyilvántartásain­kon. Gondolunk például Mal­vina családjára, több néger rabszolga megformálóiára. A Rabszolgasors sikerének egyik titka éppen a színészek rátermettségében és helytál­lásában rejlik. További ma­gyarázatot adhat: a történet időpontja és helyszíne, vagyis a múlt század második felé­nek eleje és Brazília. S min­den bizonnyal jelentősége van a sikerben annak az egészsé­gesen érzelmes, romantikus szemléletnek is. amely áthat­ja a sorozat valamennyi da­rabját. S ezt a mai. érzelmi­leg sivárabb. rejtőzködőbb vi­lágunkban olyan értéknek tar­tok, ami miatt — egyelőre — képtelen vagyok a mű gyen­geségeit észrevenni. Mert nem­csak Isaurát szeretem, hanem a gondolkodó, érző, segítő em­bert is, amelyikből szerencsé­re elegendő van ebben a sorozatban. jézus, az ember fia Táncoratórium Jászt Dezső rendezésében. Markó Iván ko­reográfiájában, címszereplésé­ben és táncszínházának elő­adásában. Éjszaka negyed ti­Isaurát! zenegy körül van vége. Alud­ni szeretnék, de hosszú ide­ig táncosok kavarognak a szemem előtt. Sőt nem is ala­kok azok, hanem elúszó for­májú valamik, talán leber- nyegek, amelyek forognak, fo­rognak és kierőszakolják, hogy gondolkodjam róluk, hogy va­lamilyen véleményt alakítsak ki felőlük. Eddig elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy tánckom­pozíció felkavarjon. Vasár­naptól más a véleményem. Markó Ivánnak és ifjú tán­cosainak köszönhetően. És ter­mészetesen a kitűnő zenének, Liszt, Sosztakovics, Xenakis szerzeményeinek, s a nagysze­rű énekesi megszólaltatásnak. Emeljen fel! A Stúdió ’86. legutóbbi szá­mában ketten is megfogalmaz­ták színházvezetői-teremtői hitvallásukat. Ruszt József, Zalaegerszegről úgy tartja, hogy a lírát, a mesét vissza kell állítani jogaiba, a szín­padon is, hiszen minden eb­ből születik. Faragó Árpád, az újvidéki színház igazgató­ja (Jugoszlávia) szerint az a jó színház, amelyik felemeli a nézőt és nem letaglózza. Mindkettőjükkel csak egyet­érthetünk. A leginkább önma­gunktól fenyegetett korunk­ban újra aktuális a szépség, a harmónia, a hit és a bizalom — az emberben, az értelmes létezésben. Szekrénymonstrumok he'yett az elemes bútorra voksoltunk... a legnagyobb úr A vevő Az Iipoly Bútorgyár kapu­jában egymást érik a szállí­tó járművek. Anyagszállítók húznak e] bútorral megpakolt társaik mellett. Nagy a sür­gés benn a gyárudvaron is. Az üzem látképéhez az az épület is hozzátartozik, ame­lyik a bejárattól jobbra ta­pad hozzá. Belépve ide. kel­lemes. hangulatos otthon ké­pe fogadja a látogatót. Ez a gyár kiállítóterme. Berende­zése. főleg a tavalyi BNV óta, a messze földön híres, vásár- és közönségdíjas termék: a Columbia Lux fantázianevet viselő elemes bútor. — Hozzáértők azt mondják, hogy a bútoripari szakembe­reknek két szentírása van ma­napság: a minél eredménye­sebb gazdálkodás és a vevők igényeinek mind teljesebb ki­elégítése. Az önök „bibliájá­ban” is ez áll? — A termékváltás valóban erre épül — feleli Csizek Ferenc gyárigazgató. — Az eredményes gazdálkodás nem­csak a gyártó, hanem a vá­sárló javát is szolgálja. A ve­vő a legnagyobb úr. hiszen belőle élünk. Ha nem a mi bú­torainkat vásárolják. akkor nincs mit gyártanunk. Volt idő. amikor a bútor­gyáraknak nem kellett meg­küzdeniük a vevőkért, hiszen a kereslet óriási volt. Ha szép és jó minőségű bútort szere­tett volna is a vásárló, válo­gatnia nemigen lehetett, nem volt miből. Azt vitt az üzlet­ből. amit kapott, ha egyálta­lán kapott. A rekonstrukció után már a nyolcvanas évek e'eién. fordult q kocka: a kí­nálat lekörözte a keresleti piacot S. ez a folyamat azóta is tart, ami annyit ielent. hogy a termelőknek meg kell küzdeniük a vevőkért. — Az Ipoly Bútorgyár ho­gyan kínálja a portékát? — A termékváltás, a por­tástól a vezetőkig, teljes körű szemléletváltást kíván. A gyártás hagyományos maradt, de a piac bővítésének. a vá­sárlók megnyerésének a mód­szere teljesen új a szakmában. Szériában de egyedi igénye­ket figyelembe véve készítjük a termékeinket. Teret, lehe­tőséget adunk az egyéni fan­tázia és alkotókedv megvaló­sítására. — Minek tulajdonítják, hogy a Columbia Lux egyre előbbre halad a siker útján? — A túlkínálat idején a gyáraknak lépniük kellett — válaszol Szölszki Pál értéke­sítési csoportvezető. — Mi már akkor is az elemes bútor­ra voksoltunk. Abból indul­tunk ki. hogy egyre több em­ber él kisméretű lakásokban, és szekréiiymonstrumok he­lyett szívesebben vásárolnának a lakás méreteihez igazodó bútorokat, amelyekkel ere­deti elgondolásaikat valósít­hatják meg. Az út. amelyen a bútorké- szítés XVIII. századi művészei — Thomas Chippendale, Mayhew, Hepplewhite — ha­ladtak. ma már nem látható. ..Ilyen’’ nevek ma nincsenek a bútorszakmában. A lakás díszéül is szolgáló szép. ízlé­ses bútorok készítése nem személyek, hanem egy-egy bútorgyár —. a Zala. a Szat- már, vagy az Ipoly — nevé­hez fűződik. A cél, amit a művészelődök kiielöltek a mai bútorkészítő utódoknak, nem más. mint a környezeti kultúra alakítása. A bútoriparban a kézi munkát ma többnyire gépek helyette­sítik Balassagyarmaton, a dolgozók ma nem szekrényt, fogast vagy széket, azaz kész­terméket készítenek, hanem egy-egy részfeladatot végeznek el. A bútorgyárnak évről évre elegendő tanulója van. A he­lyi szakmunkásképzőben je­lenleg ötvenen készülnek a mesterségre. — Mi adja ma a bútorgyár­tás örömét? Erről Kovács Ferenc kárpi­tos így vélekedik: — Ellentétben az asztalo­sokkal. mi nem részmunkát végzünk, hanem egy terméket — a famegmunkáláson kívül — teljesen el is készítünk, rá­adásul. s ez a kisüzem elő­nye, hagyományosan, kézzel. Szabjuk, varrjuk, formálj: az anyagot. Azt mondják az asztalostársak, hogy mi úgy dolgozunk, mint a szobrászok. — Elég-e ma a kárpitos­mesternek az aZ ismeret, amit hajdan az iskolában megtanult? — Nem. Negyedszázad alatt sok minden változott, főként a huzatanyagok lettek mások. Most például a bőr van so­ron. Az alkalmazást mi ma­gunk kísérletezzük ki. de sokat segítenek a régj meste­rek is. Tőlük lessük el a ló fogásokat. — Milyen szerepük van a kárpitosoknak, a többi szak­munkásnak abban, hogy olyan szépek, esztétikusak a gyár bútorai? — Semmi különös — vallja a mester. — Igyekszünk jól dolgozni, mert nem mindegy, milyen darab kerül ki a ke­zünkből. Tuza Katalin Az az állítás, amely szerint egy férfi nem szeretheti min­dig ugyanazt a nőt, ugyan­olyan értelmetlen, mint ha valaki azt állítaná, hogy egy hegedűművésznek több hege­dűre van szüksége egy zene­darab eljátszásához. (Balzac) GONDOLATOK Az anarchia évszázadokig, évezredekig a világ normális állapota volt. Fel kell ké­szülnünk arra hogy tovább­ra is nagy szerepet fog ját­szani. (Peter Scholl-Latour) A háborúk azért törnek ki, mert a politikusok mindent megtesznek a békéért. 'Jürgen Martin Möller) ☆ Az ember legfőbb hibája az, hogy igen sok hibája van. (Jean Paul) Bányászok könyvtára a finis előtt A fészekrakók öröme mindig nagy. Tele elképzelé­sekkel lépjük át a küszouot, fontolgatjuk: hová, milyen bútor kerüljön, a tarka vagy az egyszínű függöny tenné e hangulatosabbá az otthonun­kat. Ám nemcsak a formai, alaki megoldásokon törjük fejünket. A frissen meszelt falak illata, a másság min­dig reményeket keltenek a költözködőkben: itt majd szebb lesz, jobb és tartalma­sabb is az életünk, mint a ré­gi helyen volt. A batonyterenyei Bányász Művelődési Ház szakszerveze­ti könyvtárában majd' két­száz négyzetméteren varja a boldogság a betűk szerel­meseit, két hét múltán. A könyvesházban helyükön már a bútorok, polcokon a betű­tenger. A könyvtárosok a munka finisénél tartanak. Nem volt könnyű dolguk — könyvhegyek cipelése, szortí­rozás, pakolás — eddig sem; fárasztó a munka a mostani szakaszban is, bár mostan­ság a karok helyett inkább szemük fárad hamarébb. A könyvek számbavételénél, a leltározásnál tartanak. Huszonötezer kötet jó egy­néhány adatát kell egybe­vetniük a leltárkönyvben sze­replőkkel. De a tudományok eszköz­tárával a könyvtár megnyitá­sáig is jól sáfárkodnak a mun­katársak. A bátonyterenvei körzet féltucat bányaüzemét látják el olvasnivalóval. Nem is kevéssel: hiszen a bánya­üzemeknél közel hétszéz ol­vasója van a központi intéz­ménynek, akik 8 ezer könyv­ből válogathatnak. Termé­szetesen a bányaipari dolgo­zók a 64-féle napi- és heti­lapban is tallózhatnak, me­lyek jelentős részét hazára is kölcsönözhetik. Jut a helyszínre a könyvtár egyéb szolgáltatásaiból is választék bőven. Hallgathat­nak előadásokat — az általá­nos és szakmai ismeretek bő­vítéséhez —, könyvek tucat­jait szemlélheti a sok-sok ki­állításon, de többször vásárol­hatnak is olvasnivalót, mint legutóbb a szorospataki üzem kollektívája. Évente több al­kalommal kihelyezett író-ol­vasó találkozót szerveznek az üzemekben, legközelebb például a nagybátonyi gép­üzem anyagraktárának dol­gozói Galgóczi Erzsébet Vid­ravas című művét vitatják meg az alkotóval. Nem hiányzik a könyvtár segítsége a sokféle szakmai át- és továbbképző tanfolya­mok idején sem, akár könyv­tárközi kölcsönzéssel is be­szerzik a többtudáshoz szük­séges irodalmat. Az üzemek mellett a Mát­ra-lakótelepen lévő klubban, ahol a bányászfiatalok gyü­lekeznek — is van letéti könyvtára az anyai ntéz­ménvnek. Ide közel ezer kö­tetet — felnőtt- és gyerek­irodalmat egyaránt — szállí* tanak. melvet kéthavonta természetesen frissítenek, hogy az érdeklődők mindig megtaláliák a legújabb kiad­ványokat is. A szakszervezeti könyv­tár feladata közé tartozik a körnvék lakosságának könyv­ellátása is. Ök már hosszabb ideie — a művelődési ház, benne a könyvtár áténdése óta — szomjazzák a betűket. A könyvtár dolgozói nem szí­vesen élnének vissza az olvas- ni vágyók türelmével, ezért minden erejükkel azon mun­kálkodnak, hogv a leltári! munkák befejeztével a von­záskörzet minden érdeklődő olvasója szívesen látott rlóftVÁnt, nÁr>ö<3Ífc!p Vwp p Of)Q v’ t.erot, c körív- wk. fizetőiből. saitótorrn£_ kok. hanglemezek tucatjaiból válogathasson. k C

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents