Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT... NÓGRÁDI TÁJAKON... PAJTASOK, FIGYELEM! „JATÉKVAR’-AKCIÖ Budai Ildikó Kálióról. a Cí- m«a raj nevében küldte az alábbi tudósításét: ..Bizonyá­ra sok pajtás tudja hogy en­nek az akciónak a kapcsolat- felvétel a legfőbb alapja. Olyan őrsöket rajokat kell „megszereznünk", akiknek ha­sonló az érdeklődés körük. A mi rajunk is barátokat- keres. Várjuk mindazoknak a Nóg- rád megyei rajok, ak a je­lentkezését. akik kedvet érez­nek e nagyszerű játéksorozat­ban való részvételhez. Levél­ben kezdjük az ismerkedést, a nyári szünidőben pedig né­hány napra vendégül látjuk a legszorgalmasabb rajok kép­viselőit.” BEINDULT AZ ÚTTÖRÖÉV Akár azt is mondhatnánk, e levél kapcsolódik a kállóiak felhívásához, mert így indít­ja levelét Kerekes Kornélia rajtitkár Szurdokpüspökiből: LA »Játékvár« című kutató já­tékban csapatunk kisdobosai és úttörői egyaránt részt vesz­nek.” Lt van tehát a ió al­kalom a kapcsolatteremtés­hez. De nézzük tovább a leve­let: ..A mi rajunk 14 tagja a »Barátunk az újság« felada­tait állítja össze egész évre. Úttörőtanácsunk megbeszélte csapatunk évi programját. Már a s-port, terén is aktivi­záltuk magunkat. Egyéni pá­lyázaton is részt veszünk”. VENDÉGSÉGBEN ; A SZOBRÁSZMŰVÉSZNÉL „Az Úttörősarokban sze­retnék köszönetét mondani id. Szabó István szobrászmű- v. sznek. aki 52 évet élt Kis- terenyén és nagy szeretettel tfogadta benczúrfalvai otthoná­ban a bátonytarenyei Kossuth Iskola 4 b. osztály napközis csoportját — kezdi levelét Andrássy Hajnalka. — Meg­mutatta műtermét, szerszá­mait és láthattuk a 84 éves fafaragó művészt munka köz­ben is, ki éppen egy dombor­művön dolgozik. A noteszom­ba beleírta nevét és én emlék­ként fogom megőrizni keze írását”. ÖRÜLNEK A PÁSZTÓIAK Hódosi Erzsébet, a pásztói kisegítő iskolából tájékoztatta szerkesztőségünket. Nem kis büszkeséggel jelezte. hogy nagy öröm érte őket. A Váci Kötöttárugyár pásztói gyár­egységének dolgozói hulladék­gyűjtési akciót szerveztek, s a befolyt pénzösszegből úttö­rőcsapatunknak hatezer fo­rintot ajándékoztak. KÜZDELEM A SZÁMÍTÓGÉPÉRT ÉS A SZÍNES TELEVÍZIÓÉRT Ezt a címet adták levelük­nek a nógrádi úttörők, mely­nek papírra vetését Zima Aranka vállalta. Idézünk le­velükből: „Elhatároztuk, hogy gvűjteni fogunk a végkimerü­lésig. Hulladékgyűjtéssel kezdtük, melyből komoly ösz- szeget tudtunk gyűjteni. De mivel ez még nem volt elég a felszereléshez, négynapos jérceszedést vállaltunk Ber­kenyén. Reméljük. az össze­jött pénz már elég lesz a szí­nes tv-hez és a számítógép­hez”. KIRÁNDULÁSOKRÓL A ságújfalui iskolából Dé­nes Erika és Takács Dániel adott hírt osztályuk kirándu­lásáról. „Szécsényben meglá­togattuk a Forgách-kastélyt, megcsodáltuk a kitömött ál­latokat. Láttunk régi 'puská­kat. pisztolyokat. Ellátogattunk a régi börtönhöz is. Hazafelé egy régi templomot is meg­néztünk”. A Fáy András Úttörőcsa­pat tagjai Jobbágyiból küldték beszámolójukat, Őket idézzük: Tari András, 4 b: „Október 2-án. Csillebércre mentünk. Budapesten első állomásunk a Normafa volt. Innen a csil­lebérci úttörőtáborba látogat­tunk. Ezután az úttörővasút egyik fedett kocsijából szem­léltük a tovasuhanó tájat. E kirándulás még sokáig emlé­kezetünkben fog maradni.” jancsó Balázs, 3 b: „Egy nap­sütéses szeptember; vasárna­pon osztálykirándulásra men­tünk Lillafüredre. Először az István-barlangot, majd a Hermann Ottó-emlékházat néztük meg. Kisvasutaztunk, a vadasparkban pedig sok állatot figyelhettünk meg. A diósgyőri várat is megtekin­tettük”. Malik Zoltán, 4b: „Egy hideg szombat reggelén gyülekeztünk az iskolánál, s elindultunk a hegyre. Mikor a bánya mellé érkeztünk, már sütött a nap. Előbb ettünk egy kicsit, majd szenvedélyes .kigyűjtésbe kezdtünk. Utána a lányok és a fiúk focimecs- eset játszottak.” Kovács Or­solya: „Szeptember 29-e jelen­tős nan történelmünkben. Ná­lunk ez nem a hagyományos módon zajlott le. Ünnepi aka­dó lylátékon vettünk részt. Minden raj lázasan készülő­dött. Sorsolás döntött arról, hogy melyik raj lesz a 48-as honvédek, a 19-es vöröskato­nák és napjaink katonáinak képviselői. A színhely a Nagy- Hársas-hegy eevik tisztása veit. „hol megkezdődött a ve­télkedés : szimbólumkeresés, majd XRESZ következett. Ha­marosan étvágvgerjesztő illat szállongott. Megrohantuk a kondért. s egy szem paori- káskrumplit sem hagytunk”. örülünk annak, hozv úttö­rőink vers írással is próbálkoz­nak. Sárosi Miklós Szügyből küldött verséből idézünk: „Újból jött a traktor nöonel, dobálta a krumplit széjjel. A diákok gyors ütemmel, Szedték, szórták a vödörrel A krumpli- és almaszedés­ről Majoros Csabától. Balas­sagyarmatról kaptunk egy vi­dám kis írást. Íme: „Ott­hagyván az iskolapadot, tár­sadalmi munkára fogtuk be magunkat. Az első héten az őrhalmi tsz-nél szedtük, de inkább nem szedtük a krump­lit. Ez .a kimerítő munka há­rom napig tartott. Még ki se pihentük a »fáradalmakat«, már mehettünk almát szedni. A magyarnándori tsz alma- fáiról szedtük, illetve ettük az almát. Megállapítottam: többen szívesebben ücsörögtek volna otthon, mint. hogy itt »hajszolják« magukat”. SZÜRETI MULATSÁG BALASSAGYARMATON, SZÉCSÉNYBEN ÉS SZÜGYÖN (Kis tudósítóink jelentik.) „Népviseletbe öltözött diá­kok és tanárok felvonulásával kezdődött. A járókelők isko­lánk néptánccsoportjának be­mutatójában és Tóth Tibor hegedűelőadásában gyönyör­ködhettek. Az iskolába vissza­érkezve a segítőkész szülők már az udvaron darálták, pré­selték a szőlőt, mi pediig íz­lelgettük az ízletes mustot. Majd a szüret; bál követke­zett”. (Majoros Csaba.) „A szüreti hangulat mór délelőtt elkezdődött. Maskará­ba öltözött krampuszok jór- tak-keltek a városban. Dél­után volt a felvonulás, műsor­ral egybekötve. Esti program a szüreti bál volt”. (Rácz Haj­nalka és Csókási Beáta.) „A program jelmezes fel­vonulással kezdődött. Az 54 magyar, illetve szügyi nép­viseletbe öltözött pajtás vé­gigvonult a falu főutcáján. A program diszkóval folytató­dott. s megkezdődött a fel­kötözött szőlőfürtök őrzése,. s a dézsmálók bíró elé állítá­sa. kik kemény forintokkal fizettek egy-egy ellopott fürt­ért. A bál jól sikerült, a mi úttörőcsapatunknak mintegy ötezer forint hasznot hozott”. (Pásztor Ágnes.) Ki ismeri a hangszereket? A hangszerek közül az egyik „kakukktojás”, azaz valamiben eltér a többitől. Melyik és miért? Ez küldendő be az Űttörősarok címére, Salgótarján. Palócz Imre tér 4. Beküldés; határidő: novem­ber 6. A Közmondás című fejtö- töük helyes megfejtése: „Ajándék lónak ne nézd a fogát!” Szerencsés nyerteseink a következők: Balogh Violetta Tar. Vankó Orsolya Ságújfalu, Kertes Katalin Má'.ráverebély Szűcs Attila Salgótarján. ífj. Kovács László Zagyvaróna. A könyveket postán küld­jük! Bffjü Garda Szecsenyben Vonzó és változatos KlSZ-mecpbízatós Az ifjúgárdistákra általá­ban akkor figyelünk fel, ha egyenruhában díszelegnek, fe­gyelmezett, katonás közremű­ködésükkel egy-egy kiemelke­dő eseményen közreműködnek, rendezőként segítik az érdek­lődők tájékoztatását. A közvé­lemény talán nem is sejti, hogy KISZ-megbízatást tel­jesítenek ezek a fiatalok, akik szeretik e munkaformát. Szécsényben és vonzáskör­zetében hagyománya van az Ifjú Gárda tevékenységének, többször jutottak el a kikép­zési eredményeik alapján or­szágos döntőre is az itt élő fiatalok. Régebben a varsá­nyiak — Hajmer István veze­tésével — értek el országos szinten sikereket, értékesek az ELZETT Ifjú Gárda tagjainak lőeredményei is, melyet az el­múlt évben Szekszárdon értek el. Ez évben a nógrádsipeki és rimóci fiatalokból álló pol­gári védelmi Ifjú Gárda-szak- alegység eredménye egye­dülálló, hiszen a megyénkből országos szemlén csak ez az alegység részesült kimagasló elismerésben. Pásztor Tibor rendőr törzs- őrmester, városi Ifjú Gárda- parancsnok elmondta, hogy közrendvédelmi. munkásőr-, határőrizeti szakfeladatok el­látására is alakult Ifjú Gárda­alegység. Október közepén indul a kiképzési év. Újszerű eleme a felkészítő munkának az, hogy a feladatok nagy részét klu- bos módszerekkel oldják meg. Minden hónap második hét­főjén találkoznak az ifjúgár­disták és a vonzó KISZ-es munkaformák iránt érdeklődő fiatalok. A gyakorlati jellegű „terep­feladatokat” az évszakhoz és az időjáráshoz igazodva, szer­vezi a parancsnokság. Közvet­len segítséget ad az Ifjú Gár­da tevékenységéhez a városi rendőrkapitányság, a polgári védelmi parancsnokság, a ha­tárőrség és a munkásőrség helyi parancsnoksága, az MHSZ vezetősége. Pásztor Tibor városi Ifjú Gárda-parancsnok a rendőri helyszínelő munka eszközeivel ismerteti meg az ifjúgár­distákat Az ifjúgárdisták tevékeny­ségükkel segítik a társszervek munkáját. Tapasztalható az is, hogy az Ifjú Gárda-alegy- ségék tagjai könnyebben ve­szik a sorkatonai szolgálati feladatokat, otthonosabban kezdik a sorkatonai életet A kiképzési feladatok között a mozgalmi, politikai, egészség­ügyi ismeretek megszerzésére is lehetőség van. — Tavasszal városi, majd megyei szemle zárja a kikép­zési évet. Az eddigi sikerek köteleznek arra, hogy mindkét szemlebizottság előtt a leg­jobb képességünk szerint sze­repeljünk — mondta befeje­zésül Pásztor Tibor. Rácz András A népfrontosok kezdeményezése fasosüsÉ Éiladékjainkat! A hasznosítható hulladékok megmentése, gyűjtése, s visz- szavezetése a termelési folya­matokba — népgazdasági ér­dek. E takarékos gazdálkodás egyre inkább terjed a nép­frontmozgalomban is. Szabó Ferenctől, a Hazafias Nép­front Nógrád Megyei Bizott­ságának gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó mun­katársától a hulladékhaszno­sítási akció megyei tapaszta­latairól érdeklődtünk. — Éppen négy esztendeje döntött úgy a HNF Országos Tanácsának titkársága, hogy akciót indít a melléktermék, és hulladékhasznosítási kor­mányprogram végrehajtásá­nak támogatására — mondot­ta Szabó Ferenc. — Minden­ki tudja a másodnyersanyag­ról, hogy milyen fontos, az­zal is tisztában vagyunk, hogy ezzel többezres nagy­ságrendű valutát takarítha­tunk meg... Mégis, minden­nek ellenére a hulladékgyűj­tés a mai napig nem vált igazán közüggyé. — Vagyis, a lelkes kisdiá­kok haiigyaszor<r’'Tna rém ra­gadt át a nagyobbakra. — Pontosan. És lines min­den településen iskola... nincs minden családban gyerek... ám hasznosítható hulladék jócskán akad! Nem engedhet­jük meg magunknak ezt a pazarlást. Éppen p»ért kezde­ményeztük akciónkat, s a kezdeti tapasztalatok is jel­zik. szükség van rá, érdemes folytatni. — Tudják ezt számokkal is bizonyítani? — Nézzük a legutóbbi ösz- szegzést. Tavaly több mint egymillió-száztízezer förint ér­téket mentettek meg a tele­püléseken. Ez a szám az el­ső évben alig haladta meg a félmilliót, az idén jó lenne ennek a többszörösét elérni... Ami az országos helyezéseket illeti: korábban az ötödik, ta­valy pedig a másodikok vol­tunk az országos listán. En­nek jutalmaként az Országos Anyag- és Árhivatal 000 ezer forint jutalomban részesített bennünket. Ezt az összeget a legeredményesebb gyűjtők kö­zött osztottuk szét: Mátrate- renye 350, Pásztó 250 és Bá- tonyterenye 200 ezer forintot kapott. Ki-ki saját belátása szerint hasznosíthatta, közér­dekű célokra e jutalmat. — Fellendülőben hát a hulladékhasznosítási kedv? — Egyértelműen, igen. Kez­deményezzük és javasoljuk, hogy a városokban, a közsé­gekben a tanácsi szervek és a népfront, valamint a helyi társadalmi szervek koordiná­lásával szervezzenek akciókat. Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre inkább nem csupán a diákok ügye, hogy eljusson a MÉH-telepre a hasznosítható hulladék. E hét végén példá­ul Taron tartottak gyűjtési napot. Arra kérték a lakos­ságot, hogy fölöslegessé vált holmijaikat, fém- és egyéb hulladékjaikat tegyék ki az utcára, s egy kocsi ezeket összegyűjtötte, elszállította. Általában összekapcsolják ezeket a tavaszi, illetve az őszi tisztasági akciókkal, ahogyan a többi között a pásztóiak, a szécsényiek is tették. — S kié lesz a MÉH-tőI kapott pénz? — Természetesen az adott településé. Arra költik, amire jónak látják. Van, ahol a kézilabdapálya építésére, máshol az öregek rtapközi otthonára, megint másutt a fiatalok táboroztatására, ki­rándulásra fordítják. A leg­jobb szervezőket kitüntetjük, jutalmazzuk is. Legutóbb a dejtári Fábián János, a pász­tói Vincze Ferenc, a mátra- terenyei Puszta István, s a mátraverebélyi Nagy Imre érdemelte ki a „kiváló” cí­met, tizenketten pedig pénz­jutalmat kaptak. Bízunk ab­ban — mondotta befejezésül Szabó Ferenc, a HNF Nógrád Megyei Bizottságának munka­társa —, hogy az őszi idő­szakban is tovább folytatódik ez a takarékossági kedv, s minél több település kapcso. lódik a közös érdeket szolgá­ló akciónkhoz! (ta-) NÓGRÁD - 1986. október 28., kedd J)

Next

/
Thumbnails
Contents