Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

•y r WLÄG PROLETÁRJAI, “GYESULJETEKI ÜOGRAD Z M SÍM P NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 244. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK ESC államfője Baranyában ' A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke szerdán Baranya megyébe, hazánknak arra a vidékére látogatott, ahol a Magyarország németaj­kú lakosságának csaknem a negyven százaléka él. Elkísérte vidéki útjára a a szövetségi elnököt felesége Marianne von Weizsäcker is. A magas rangú vendég kü- lönvonata délelőtt érkezett a feldíszített pécsi főpályaud­varra. Az államfőt és felesé­gét úttörők — a belvárosi né­met nemzetiségi nyelvet ok­tató általános iskola tanulói — köszöntötték német nyel­ven. s virágcsokrot adtak át nekik. A vendéglátó Baranya és Pécs nevében Horváth La­jos, a megyei tanács elnöke és Piti Zoltán, a városi ta­nács elnöke üdvözölte őket. Az NSZK szövetségi elnö­kének társaságában volt Kla­us Blech államtitkár, az el­nöki hivatal vezetője, Rudi Walther, a Szövetségi Gyűlés költségvetési bizottságának el­nöke, Kar1 Deres képviselő és Ernst-Friedrich Jung. az NSZK budapesti nagykövete. Elkísérte a vendégeket Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter és felesége, Kővári Péter külügyminiszter-he­lyettes és Horváth István bonni magyar nagykövet. A pályaudvari fogadtatás után a vendégek a történel­mi belvárosba hajtattak, s a megyei tanács barokk ülés­termében tájékoztatót hallgat­tak meg Baranya megye és Pécs város törté­neti múltjáról, jelenlegi hely­zetéről, a lakosság nemzeti­ségi összetételéről és az or­szág nemzetiségi. politikájá­nak helyi érvényesüléséről. Az esemény záróaktusaként aláírták Pécs és az NSZK-be- li Féühacfi testvérvárosi szer­ződését. Erre az alkalomra öt- ventagú küldöttség érkezett a Baden-Württemberg tarto­mányban levő városból Pécs­re. A megállapodást rögzítő' dokumentumot Friedrich- Wilhelm Kiel fellbachi főpol­gármester és Piti Zoltán pé­csi tanácselnök írta alá. Az NSZK államfője meleg sza­vakkal gratulált a két test­vérváros vezetőinek. Dr. Richard von Weizsäcker és kísérete ezután a házigaz­dák társaságában rövid sétát tettek a pécsi óvárosban­Az NSZK szövetségi elnö­kének és kíséretének útja Pécsről a megye legnépesebb német nemzetiségű települé­sére, Boly (nemzetiségi nevén Bohl) községbe vezetett. Bólyi látogatása során dr. Richard von Weizsäcker ta­lálkozott az általános iskola tanáraival és tanulóival. Pus­kás Bálint igazgató magyar nyelven és Schummer Ferenc igazgatóhelyettes német nyel­ven adott tájékoztatást az in­tézmény munkájáról, életéről. Az NSZK államfője és fe­lesége délután Pécsett udva­riassági látogatást tett dr. Cserháti József pécsi megyés­püspöknél, a Magyar Kato­likus Püspöki Kar titkáránál. Este Baranya megye taná­csának vezetői vacsorát ad­tak a vendégek tiszteletére Siklóson, a középkori várban. Horváth Lajos megyei tanács­elnök és dr. Richard von Weizsäcker szövetségi elnök mondott pohárköszöntőt. A magas rangú vendég köszöne­tét fejezte ki a baranyaiak­nak a szíves fogadtatásért. A műszaki-közgazdasági hónap eseményei Szlovák nap a Technika Házában Szlovákiai vendégeket üdvö- Böit szerdán, Salgótarjánban Czeglédy Ferenc, az ÉMÁSZ, s aigó tarjáin i üzemigazgató­ságának igazgatója. A szom­széd ország szakemberei — Milan Tesar, a Téglaipari gyártmányok Kísérleti Intéze­tének fejlesztési előadója, Stanislav Vandlík és Egon Maloyer. a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat vé- zórlgazgia tó-helyettesei — dél­előtt ellátogattak az ÉMÁSZ- hoz és megismerkedtek az igazgatóság munkájával. Délután a Technika Házá­ban találkoztak magyar kol­légáikkal. s vázolták a Cseh­szlovákiában kialakult gyakor­latot. melynek révén energiát takarítanak meg. illetve hasz­nosítják a korábban veszen­dőbe ment anyagokat. Elsőként Milan Tesar elő­adása hangzott el arról, mi­ként dolgozzák fel a hulladék- anyagokat az építőanyag-ipar­ban. Ezen belül is kiemelten foglalkozott a téglagyéirtással, mint a legősibb építőelem előállításával. Mint. megtud­hattuk. a nagyipari gyártás tette szükségessé a hulladék­ként kezelt anyagok haszno­sítását, többek között a med­dőhányók értékeinek meg­mentését. Prievidzán már mű­ködik az a gyár. ahol nagy­szabású kísérletek folynak a bányászati pnelléktermák fel­dolgozására Szólt arról a le­hetőségről is, melyet a Nyitna melletti Ivánkán vezettek he. és lehetővé teszi len- és ken­derhulladékok vegyítését a téglaipari anyagokkal. Egon Maloyer ésszerű ener­giafelhasználási módszerek­ről tájékoztatta a, hallgatósá­got,. Elmondta, hogy Csehszlo­vákiában m.a fontos célkitű* zés a hő- és fűteerömővek ha­tékony működtetése. Folyama­tosán vizsgálják . a vesztesé­geket és az úi berendezéseket már a tanulságok levonásá­val tervezik. Végül Stanislav Vandlík be­szélt a villamos energia ész­szerű felhasználásáról és el­osztásáról. A meglévő rend­szerek közül még mindig kor­szerűtlen a világítási hálózat — magyarázta —. de van ja­vítanivaló a fűtési hálózato­kon is. Leszögezte, hogy csu­pán adminisztratív eszközök­kel nem lehet takarékoskod­ni. energiát megtakarítani. Nagy fogyasztóikat például kötelezik, hogy a lehetőségek­hez mérten maximálisan hasznosítsák a ma még ve­szendőbe menő hőtartalékokat. A vendégek készségesem vá- laszoltal^ a felmerült kérdé­sekre és emellett komoly ér­deklődést tanúsítottak a ha­zánkban gyártott hulladékhő- hasznosításü kazánok iránt. A hulladék csökkentésének időszerű feladatairól tanács­koztak szerdán a Fűtőber bá-1 tonyterenyei gyáraiban. Az eszmecserét a szervezési és vezetési tudományos társaság bátonyterenyei szervezete ren­dezte. Szűcs Gáspár főművezető, előadásában utalt rá áz el­múlt időszakban látványosan fejlődött a gvár, s pz árbevé­tel 120 millióról 500 millió forintra növekedett bő tíz év alatt. A termelés során ter­mészetszerűen hulladék kelet­kezik »a mennyiség azonban jócskán meghaladta a kívá­natosat: Adott tékát a tenni­való: mérsékelni kell a láng­vágóit az o"Ó70tt. g finom lemezek hulladékait, illetve gondoskodni kell az újrahasz­nosításról Ajánlotta: mindig a gyár­táshoz szükséges legoptimális méretű táb falemezeket ren­deljék meg az anyaggazdál­kodás szakemberei. így ke­vesebb hulladék ke’etkezik. Ezen tűi menően alakuljon egv olvan team. amelyik eldönti hogyan, rm>= lehet hasznosí­tani a maradék lemezdarabo­kat. Kádár János interjúja Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán interjút adott az ame" rikai NBC televíziós társaság­nak. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége, szerdán, Szabó István elnök­letével Budapesten ülést tar­tott. A testület — a társadal­mi vita keretében — véle­ményezte, a földről szóló, előkészületben lévő törvény- tervezetet. Pest és Nógrád megye együttműködése Sok ezer ember ellátásában a felelősség Nógrád és Pest megye együttműködési megállapodását a két megyei tanácselnök — Dev“ csics Miklós ,és Balogh László — írta alá­A megyehatár nem elvá­laszt, hanem összeköt — ezt a megállapítást sokoldalúan bizonyította Pest és Nógrád megyék vezetőinek szerdai ta­nácskozása, amelyen az együtt­működés számos lehetőségéről szó esett. Krasznai Lajost, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkárát és Balogh Lászlót-, a Pest Megyei Tanács elnö­két Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székhazában Gé­czi János, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács el­nöke fogadta. A munkameg­beszélésen jelen volt Ozsvárt József, a megyei pártbizott­ság titkára. Géczi János mindenekelőtt hangsúlyozta: az eltérő, sajá­tos, tényezők mellett a két megyében sok a közös vonás. A- két országrész 100 kilomé­teres hosszon határos egy­mással, ennek következtében sok ezer ember ellátásában közös a felelősség. A jobb és hatékonyabb munkát szolgál­hatja a két megye vezetőinek közös gondolkodása. A továb­biakban a Nógrád megyei pártbizottság első titkára ar­ról szólt, hogy még nincsenek kellőképpen kihasználva a két tájegység ipari és mezőgazda- sági üzemei együttműködé­sében rejlő lehetőségek. Ha­sonlóképpen adhat együttes munkát az infrastruktúra meg­teremtése, a közlekedés és a postai szolgáltatás, jó lehe­tőség nyílik a kulturális, egészségügyi és szociális te­vékenység összehangolására. Géczi János képet adott a Nógrád megyei emberek éle­téről, külön is szólt a nyugdí­jasokról, a nagycsaládosokról. Bemutatta az ipar és a me­zőgazdaság tevékenységét, egyaránt részletezve az ered­ményeket és a gondokat. A terület- és településfejlesztés teendőinek ismertetése után a megyei pártbizottság első tit­kára a pártélet időszerű kér­déseinek összefoglalásával zár­ta tájékoztatóját. Rendszeresebben kellene ta­lálkozni és építeni a kapcso­latokat — ezzel kezdte mon­dandóját Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Mindezt azzal is alá­támasztotta, hogy nemcsak a külső testvérmegyei kapcsola­tok hozhatnak konkrét hasz­not. A továbbiakban Pest me­gye sajátosságait részletezte, majd megjegyezte: a jellemző gondok azonosak a két me­gyében. Balogh László, Pest megyei tanácselnök ehhez hozzátette: egy sor kérdésben megtalálha­tó az egymásrautaltság a két megye között. A konkrét együttműködés a két megye VII. ötéves tervére épülhet, ezek alapján kell megkeresni a találkozási pontokat, A kö­zös tevékenység lehetőségeit egyre tudatosabban kel) ke­resni, a konkrét megállapodá­sok mellett pedig a nyitottság­nak kell jellemezni a megyék folyamatos együttműködését. A Pest megyei tanácselnök szemléletes példát is említett: a kórházak műszerezettségé­nek közös javítása jelentősen emelheti a két, tájegység la­kosságának ellátási színvona­lát. Nem egyik megyének kell megoldani a másik feladatait, hanem a párhuzamosságokat kell megszüntetni — így véle­kedett Devcsics Miklós, Nóg­rád megye tanácselnöke. Azo­nos érdek a két megyében telephellyel rendelkező közös vállalatok eredményes tevé­kenysége is. Nagy haszonnal járhat — például — a balas­sagyarmati és váci kórházak műszerbeszerzésének koordi­nálása. az üdülőhelyek igé­nyeinek közös kielégítése. Dev­csics Miklós indítványozta: a kisebb térségek feladatainak közös megoldását szolgálhatja, ha tisztázzák az együttes te­endőket Rétság és Vác. illet­ve Pásztó és Gödöllő vonzás- körzetének vezetői. A hosszabb távra is irányt mutató beszélgetés ünnepélyes aktussal zárult. A két megye tanácselnöke, Devcsics Miklós és Balogh László aláírta az együttműködési megállapo­dást, amelynek az a célja, nogy kölcsönösen elősegítse az érintett térség, fejlődését, a lakosság életkörülményeinek javítását. A Pest megyei vendégek programja ezután a salgótar­jáni öblösüveggyárban folyta­tódott, ahol Kazinczy Gyula igazgató mutatta be az ipari üzem tevékenységét. Délután Pásztón Juscsák György, az MSZMP KB tagja, a Mátra­aljai Állami Gazdaság igaz­gatója, Füssy József, a' városi pártbizottság első titkára és Fekete Attila, Pásztó Város Tanácsának elnöke fogadta Pest és Nógrád megyék veze­tőit. A városfejlesztéssel, a tör­ténelmi városmag megőrzésé­vel Való ismerkedés után a Béke Termelőszövetkezetbe lá­togattak, ahol dr. Bencze Barna tsz.-elnök adott számot a közös gazdaság munkájáról. A program Pásztó hasznost városrészében ért véget, ahol megtekintették — Joó Miklós, a regionális vízmű vezetője kalauzolása mellett — a csak­nem százezer ember ellátását javító vízmüvet. Gyors sikert aratott a folyékony műtrágya Szerdán, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület talajtani szakosztálya, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, vala­mint a Karancs Termelőszö­vetkezet. közös rendezésében. Karancslapujtőn a szövetke­ze^ székházéban került sor A folyékony műtrágyázás helyzete és jövője a VII. öt­éves tervben, valamint a me­gye tápanyag-gazdálkodásá­ban és -fejlesztésével kapcso­latos előadásra. majd azt követő eszmecserére az üze­mi szakemberek, a forgalma­zó vállalatok és az irányító-, szervek képviselői között. A megjelenteket Judik Béla, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályá­nak munkatársa köszöntötte, maiid dr. Kariinger János, a MÉM növényvédelmi és agro­kémiai főosztály főmunkatár­sa a folyékony műtrágyázás helyzetével és jövőjével kap­csolatos bevezetőjében arra válaszolt, miért futott be jlyen gyors sikert ez a fápanyag- visszapótló anyag. Jövőre az ország termőföldjeinek 20—25 százalékát már ezzel a folyé­kony műtrágyával látják el. E szint elérését 1090-re ter­vezték. Jövőre belépnek az úi nagy gyártótelepek, amelyek kor­szerű technológiával termel­nek. Ezután visszapillantva a múltba, arról szólt. hogy hazáink mezőgazdasága rend­kívül gyorsan fokozta a mű­trágyával való talaj er ő-vissza- pótlást és ennek köszönhető, hogy jelentős termelésnöve­kedéssel g világban elismerést vívott ki magának' Hazánk­ban az 1964. évi 60 kilo- gramm/hektár felhasználás. 1974-re 270 kilogramm hek­tárra emelkedett. Ezután stag­nált. az utóbbi időben pedig visszaesett. Jelenleg az orszá­gos átlag 200 kilogramm/hek­tár. Hangsúlyozta, hogy mivél az utóbbi évektíén a földek nem kapták meg a szükséges tápanyagot, veszélybe került a gabonaprogram teljesítése, ugyanakkor gondot jelentett az egyszerű újratermelés fel­tételeinek biztosítása is. To­vább folytatva a gondolatot, részletesen szólt a folyékony műtrágya térhódításáról, elő­nyeiről. m.a.jd azzal zárta gondolatait, hogv a iövő évi mennyiség gyártásához szük­séges hnportal.apanvágok biz­tosítva lesznek. Végül ismer­tette azokat a kedvező kor­mányintézkedéseket. amelyek meggyorsítják a talajerő- visszapótlásával kapcsolatos munkáit. Dr. Koncz László. a Nógrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmér­nöke a megve sajátosságai közé sorolta, hogy a tápanyag? tartalom nálunk jobb mint az országos átlag, mert a ko­rábbi években nagyüzemeink jelentős mennyiséget használ­tak fel. Szólt a kijavításra váró' hiányosságokról, maid a feladatok közé sorolta a mesziezést. a nagyobb rpűtry- gva-felhasználást. a hatékonyt ság növelését. valamint a szakmai tanácsadás javítását". , A ielenlévők közül megkér­dezték. hogv hosszabb távon lesz-e elegendő importalao- anvag a folyékony műtrágyá­hoz. a készletezéssel iá ró költségeket pedig ki viseli majd az üzemeli vagy é forgalmazó vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents