Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
,,Moszkva feltámasztja a rakétamegállapodás reményét" Gorbacsov tv-beszédének visszhangja „Gorbacsov nyitva hagyja az ajtót” — „Moszkva feltámasztja a rakétamegállapodás reményét” — ilyen és hasonló címekkel tudósítottak szerdán reggel az angol lapok az SZKP KB főtitkárának előző esti ty-beszédéről. Brit megfigyelők az újraéledő derűlátás jegyében mérlegelik azokat a megjegyzéseket is, amelyeket Viktor Karpov, a Szovjetunió genfi tárgyalóküldöttségének vezetője tett Londonban kedd esti sajtóértekezletén. Karpov, aki előzőleg másfél órás megbeszélésen tájékoztatta Margaret Thatcher miniszterelnököt az izlandi találkozón történtek szovjet értelmezéséről, közvetve megcáfolta magas rangú brit kormánytisztviselőknek azt az állítását, hogy a Szovjetunió Reykjavikban módosította volna korábbi álláspontját. George Younger hadügyminiszter és Timothy Renton külügyi és nemzetközösségi államminiszter azt állította, hogy a Szovjetunió „arrébb tolta a fufballkaput”, mert — szerintük — az amerikai csillagháborús programmal kapcsolatos szovjet álláspont elfogadásától tette függővé az Európában telepített közép-hatósugarú rakéták maradéktalan felszámolására vonatkozó ajánlatát. Karpov nyomatéko- «an megerősítette, hogy minden szovjet javaslat továbbra is a tárgyalóasztalon van, s lehetségesnek mondotta, hogy akár az „eurorakótákról”, akár az atomfegyver-kísérletek tilalmáról a csillagháborús program kérdésétől j, elkülönítve” is tárgyaljanak. / Brit források szerint Thatcher asszony — miközben a nyilvánosság előtt támogatásáról biztosítja amerikai szövetségesét — bizalmas úton sürgeti Reagan elnököt, hogy újítsa fel a párbeszédet a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés és a csillagháborús program közöttiösz- szefügggések értelmezésének pontosításáról. Igen nagy érdeklődéssel fogadták az Egyesült Államokban Mihail Gorbacsov keddi, a reykjaviki találkozóval foglalkozó beszédét. A fontosabb rádióállomások például röviddel a beszéd elhangzása után már ismertették annak főbb megállapításait, részleteket sugároztak a televíziós hálózatok esti híradói is. A jelentések kiemelik, hogy Gorbacsov bírálta Reagan elnök magatartását, különösen azt, hogy az elnökből hiányzott a politikai akarat és a bátorság a történelmi jelentőségű döntések meghozatalához. Ugyanakkor azt is aláhúzzák, hogy a beszéd megerősítette: a találkozó nem volt hiábavaló, a Szovjetunió realista módon ítéli meg a helyzetet, nem látja lehetetlennek az amerikai politikai légkor megváltozását. Reagan elnök két napon belül már másodszor bizonygatta, hogy a reykjaviki találkozó révén „lehetővé válhat az alapvető előrelépés a szovjet—amerikai kapcsolatokban”. Elismerte, hogy a Szovjetunió minden eddiginél radikálisabb javaslatokat tett a leszerelés megvalósítására. „Reykjavi- kot nem abból a szempontból kell megítélni, hogy ott nem írtunk alá megállapodásokat. A találkozó jelentősége az, hogy álláspontunk igen közel került egymáshoz” — mondotta. A jelek szerint a propagandahadjárat egyelőre kevés eredménnyel járt. A törvény- hozásban számos képviselő és szénát,or bírálta az amerikai magatartást. A The New York Times vezércikkben szögezte le: az elnök előtt hatalmas lehetőség nyílt meg — ő azonban a csillagháborús terveket választotta. „A csillagháborús pajzs továbbra is utópia, amely megvalósíthatatlan nagy számú, csodának is nevezhető technikai felfedezés nélkül. Talán lehet azzal érvelni, hogy ez az elképzelt túzok többet ér a mai verébnél. Az elnök azonban eddig' nem' bizonyította be ezt” — írta a lap. Az SZKP KB PB Az SZKP KB Politikai Bizottsága októbej- 14-én tanácskozást tartott — jelentette szerdán a TASZSZ. A tanácskozáson Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára beszámolt a Ronald Reagan- nel Reykjavikban tartott találkozóról. A PB megállapította, hogy Bt szovjet—amerikai csúcstalálkozó, a nemzetközi élet fontos eseménye volt abban a "küzdelemben, amely a fegy- ’verkezési verseny ellen, az «atomfegyver betiltásáért, felszámolásáért és* azért folyik, {hogy elháruljon a háború ■veszélye. A szovjet fél álláspontja ezen a találkozón tisztességes és nyílt volt. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein alapult, figyelembe vette mindkét ország, a két ország szövetségeseinek és a többi országnak az érdekeit, a nukleáris korszak által diktált új megközelítésmód és új gondolkodásmód konkrét kifejezése -voltA szovjet fél őszintén törekedve a megegyezésre, olyan kompromisszumos javaslatokat tett, amelyek teljes mértékben figyelembe vették az amerikai fél aggályait, lehetővé tették a megegyezést olyan fontos kérdésben, mint amilyen - a hadászati csapásmérő fegyverek csökkentése, majd teljes megsemmisítése, illetve az európai közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítése. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása éles fordulatot tett volna lehetővé a nemzetközi kapcsolatokban. a nukleáris veszély elhárításában és a világközösség tagjainak békés együttműködésében. Sajnálatos módon, az említett kérdésekből gyakorlatilag már elért megegyezést nem sikerült a feleket kötelező, jogi formába önteni. Kizárólagos oka ennek végeredményben az volt, hogy az amerikai kormányzat makacs módon nem volt hajlandó a rakétaelhárítő védelmi rendszerekről kötött szerződés megerősítésére és mindkét fél számára azonos kötelezettségek vállalására. Ez a magatartás méginkább kétséget támaszt Washington azon kijelentése iránt, miszerint az SDI-program (a hadászati védelmi kezdeményezés) úgymond békés jellegű. Az egyszerű logika azt diktálja, hogy ha nincs kard, nincs szükség pajzsra sem. Mindent egybevéve, ennek a programnak más a rendeltetése. Az SZKP KB PB jóváhagyta Mihail Gorbacsovnak, a Ronald Reagannal való találkozón kifejtett tevékenységét és megállapította, hogy minőségileg új helyzet alakult ki. A nukleáris leszerelésért folytatott harc magasabb szintre érkezett, tovább kell növelni az erőfeszítéseket az atomfegyverek radikális csökkentése és teljes felszámolása érdekében. A PB hangsúlyozta: fontos, hogy a kontaktusok megmaradjanak, a tárgyalások folytatódjanak, többek között Genfben, a nukleáris és az űrfegyverekkel kapcsolatos kérdések egészérői, a szovjet fél Reykjavikban előterjesztett programja alapján. Végzetes lépés volna kihagyni a háború és béke problémáinak megoldására kínálkozó történelmi esélyt. Mindent meg kell tenni a lehetőség kihasználására. Ez megfelel a Szovjetunió és az Egyesült Államok alapvető érdekeinek, az emberiség érdekeinek. \ Az SZKP KB PB ülésén konkrét külpolitikai intézkedéseket is áttekintettek és jóváhagytak. Ezek a reykjaviki találkozó kimenetelével összefüggő elvi irányvonal megvalósulására irányulnak. Béke-világkongresszus kezdődött a dán fővárosban 120 ország több mint 140 békemozgalmának és szervezetének mintegy 2300 tagja részvételével szerdán délelőtt Béke-világkongresszus kezdődött a dán' fővárosban. A kongresszuson Sztanyik B. Lászlónak, az. Országos Béketanács elnökhelyettesének vezetésével magyar küldöttség is részt vesz. A találkozót dán békemozgalmi szervezetek kezdeményezték. s az előkészítő "bizottság munkájában több mint 200 csoportulás vett részt. A kongresszus küldötteit Egon Weidekamp, Koppenhága szociáldemokrata főpolgármestere köszöntötte. Utalt azokra a próbálkozásokra, amelyek a békemozgalmak megosztását célozva, igyekeztek megakadályozni a találkozó megtartását, illegve ki- rekeszteni a Béke-világtanács keretében működő szervezeteket azzal a váddal, hogy a BVT „Moszkva befolyása alatt áll”. „Mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani, és az emberiség érdeke azt kívánja, hogy igénybe vegyünk minden kapcsolatfelvételi lehetőséget” — mondta. A világkongresszus elnökévé a nemzetközi előkészítő bizottság javaslatára a köz- tiszteletben álló dán liberális politikust, a 92 éves Her- mod Lannungot választották. Lannung nagy tapssal fogadott beszédében utalt rá, hogy a ' reykjaviki szovjet- amerikai találkozó sikertelensége méeinkább aláhúzza a párbeszéd, a kapcsolatfelvétel és az tgv megteremthető bizalom jelentőségét. A kongresszust megelőző vitákra utalva Lannung hangsúlyozta, hogv a tanácskozáson nem lesznek „tabutémák”. ..Párbeszédet akarunk. nem határozatokat” — mondta. „Az első nemzedék vagyunk, amely rendelkezik a Föld ' elpusztításához alkalmas eszközökkel, éppen ezért lehet, hogy mi leszünk a Földön élő utolsó nemzedék. A döntés rajtunk áll!” — mondta beszéde végén a dán politikus. Pérez de Cuellamak, , az ENSZ főtitkárának üdvözletét felvétel közvetítette a részvevőknek. Nagy érdeklődés fogadta a Reykjavikból érkezett szovjet és amerikai békeharcosokat. David Cartwright bejelentette, hogy 1987-ben Washingtonban megrendezik a ..népek csúcs- találkozóját”. ahol tiltakozni kívánnak a fegyverkezés minden formája, különösen az űrfegyverkezés ellenA tanácskozást többek között üdvözölte Andreasz Papandreu görög miniszterelnök és Edward Kennedy amerikai szenátor A kongresszus a teljes ülést követően bizottságokban. vitafórumokon folytatja munkáját. 2 NOGRAD - 1986. október 16., csütörtök | Hazánkba érkezett az iráni miniszterelnök Megkezdődlek a magyar—iráni tárgyalások Mir Hoszein Muszavi. az I ráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A magas rangú vendéget és kíséretét Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes, és a kormány több más tagja fogadta az iráni és a magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren, ahol csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Az ünnepélyes fogadtatáson jelen volt Kázmér Zsigmond, hazánk teheráni és AH Akbar Farazi, Irán magyarországi nagykövete. A különgépből kilépő iráni miniszterelnököt Lázár György üdvözölte. Délután az iráni /kormányfő megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművet, a Hősök terén, majd Mir Hoszein Muszavi és Lázár Gvörgy vezetésével plenáris tanácskozás kezdődött a Parlamentben. A plenáris tanácskozások után Lázár György és Mir Hoszein Muszavi szűk körű megbeszélést tartott, amelyen részt vett Ali Reza Moa- jeri. Abbasz Ali Zali. Alimo- hammed Besrati, valamint Ali Akbar Farazi. Magyar részről jelen volt Marjai József, Hetényi István, Nagy Gábor, Melega Tibor és Kázmér Zsigmond. A nyílt és szívélyes légkörű tárgyalásokon a két kormán- fő egyetértőleg megállapította. hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt években politikai és gazdasági téren számottevően fejlődtek. Tovább’ lehetősét kínálkozik — a hö’esönös előnvök alapján, — az egvüttműködés bőví+é- sére Elsősorban a gazdasági és kereskedbírni, valamint a műszaki-tudománvos együttműködés területén van lehetőség az előrelépésre. A miniszterelnökök kifejezték készségüket ezek kőnkért megvizsgálására. A tárgyalások után Mir Hoszein Muszavi a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. A vendéget Láng István, az MTA főtitkára köszöntötte, majd tájékoztatást adott az intézmény tevékenységéről, tudományos életünkben betöltött szerepéről. A Magyar Tudománvos Akadémia iranisztikai és isz- lamisztikai kutatáséival Harmattá János és Hazai Györgv akadémikus ismertette meg az iráni kormányfőt. Ezután a magas rangú vendég Rózsa Gvörgv igazgató kalauzolásával megtekintette az MTA könyvtárának keleti gyűjteményét, s érdeklődéssel tanulmányozta az ott őrzött, ritkaságnak számító perzsa kéziratokat. Lázár György este díszvacsorát adott Mir Hoszein Muszavi tiszteletére a Parlament Vadásztermében A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. j Befejeződött a VSZ tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése * Szerdán Bukarestben befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése. A külügyminiszterek elemezték és értékelték a bizottság előző, márciusi varsái ülése óta eltelt időszak fő nemzetközi politikai eseményeit és tendenciáit. ☆ Korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítása, a fegyverkezési verseny — elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetése, a leszerelés, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítás;. — állapította meg a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága Bukarestben tartott október 14—15-i soros ülésén. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Rea- g:> • az Egyesült Államok el- ‘ :e közötti, a Szovjetunió kezdeményezésére Reykjavikban negtartott találkozójának eredményeiről. Az ülésen képviselt államok teljes határozottsággal támogatják a Szovjetunió e találkozón képviselt álláspontját, a nagy horderejű és messzemenő szovjet javaslatokat a hadászati támadó fegyverek radikális csökkentéséről, az amerikai és a szovjet közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról Európában és ezek számának egyidejű csökkentéséről Ázsiában, az 1000 kilométeren belüli hatótávolságú rakéták számának befagyasztásáról, a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződésrendszer megerősítéséről, a nukleáris robbantások teljes és végleges betiltásáról. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben osztják a Szovjetunió követelését, hogy hozzák létre a javasolt intézkedések legmegbízhatóbb ellenőrzését. Biztosítékra van szükség annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverek felszámolásának folyamatában egyik fél sem tesz kísérletet katona: fölény elérésére. A Reykja- vikban tett szovjet javaslatok megvalósítása lehetővé tenné, hogy rövid időn belül jó irányú, gyökeres fordulat történjen a nemzetközi életben, áttörést érjenek el a leszerelésért vívott harc minden területén, elháruljon a nukleáris háború veszélye és elindul-- junk az atomfegyvermentes világ felé. Az ülésen megállapítod ták, hogy a jelenlegi nemzet* közi helyzetben nagy jelentősége van a Varsói Szorzódé s tagállami egységének és összeforrottságának, védelmi szövetségük megszilárdításának, együttműködésük fej* lesztésének minden területen. Megerősítették következetes álláspontjukat, a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatásáról. A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak minden országhoz, néphez és békeszerető erőhöz; cselekedjenek a nemzetközi békeév nemes céljainak szellemé* ben, egyesítsék erőfeszítéseiket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy konkrét intézkedések szülessenek a nukleáris leszerelésről, minden atomkisérlet beszüntetéséről, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők, valamint a katonai költségvetések csökkentéséről. A nukleáris űrkorszakban ez az egyetlen út a tartós európai és egyetmes biztonság megteremtéséhez. A külügyminiszteri bizottság ülését a barátság és az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. A következő ülést Moszkvában tartják. Búcsú Afganisztántól Esti kommentár Daccai voksok Nyikolaj Cservov vezérezredes, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkarának csoportfőnöke szerdán Moszkvában sajtókonferenciát tartott abból az alkalomból, hogy közép-európai idő szerint, szerdán 10 órakor megkezdődött 6 szovjet ezred, szám szerint 8000 fő és hadfelszereléseik kivonása Afganisztánból. A kivonás, amely két gépesített lövész, egy páncélos és három légvédelmi ezredet érint, a hónap végéig befejeződik. A szovjet kormány arra számít — mutatott rá Gser- vov —, hogy az Afganisztán elleni intervenció szervezői beszüntetik beavatkozásukat a független ország belügyeibe A szoVjet vezetés feltételezi azt is, hogy a döntés hatására konkrét megállapodások születnek majd a genfi af-/ gán—pakisztáni tárgyalásokon./ Az Afganisztánban állomásozó szovjet katonai alakulatok kivonására csak a sikeres politikai rendezés esetében kerülhet sor — hangsúlyozta a tábornok. Cs'ervov rámutatott arra is, hogy a jelenlegi csapatkivonást az afganisztáni helyzet fokozatos stabilizálódása, észlelhető javulása tette lehetővé. A pokolgépek robbanása sűrű egymásutánban rázta meg a bangladesi fővárost. A napokban — eppan a szerdai ■ elnökválasztás kampányidöszakának befejezésekor — szélsőséges csoportok a figyelemfelkeltés e véres módját választották, hogy „üzenetüket” minél szelesebb körben hallathassák. S. ez az üzenet egyértelmű (mégha a terrorcselekményekért senki nem is vállalta közvetlenül a felelősséget): minden módszerrel az általuk komédiának nyilvánított országos voksolás, s a katonai kormányzat ellen küzdeni. A Dacca különböző pontjain a húsz (!) pokolgép felrobbantás« természetesen nem a legszimpatikusabb akció. Ám. az kétségtelen, hogy sok törvényes lehetőségük a politikai ténykedésre, - az Ersad tábornok-elnökkel szembeni korteskedéisre eleve nem akadt az ellenzék radikálisabb csoportjainak. Hiszen a kormányzat jó előre nyilvánosságra hozta tilalmát, amely szerint „nem szabad megkérdőjelezni az elnökválasztás értékét”, s mindenki, aki ilven véleményt hangoztat, kemény börtönbüntetést kockáztat. Sorozatosan követték egymást a rendőri intézkedések is, szétverték az ellenzéki pártok több nagygyűlését, sok száz aktivitstát tartoztattak le. Köztük van az avami liga elnöke. Haszina Vazed. akit akár hazaárulással is megvádolhatnak! Ily módon az Er sad-rendszer ellenzéke egyetlen megmaradt eszközével kénytelen élni. s bojkottot hirdetett a tegnapi voksolásra. Sőt. ezen túlmenően nyilatkozatban szólították fel híveiket, hoigv országos munkabeszüntetéssel tiltakozzanak a „választási színjáték” ellen. Maga Ersad. »aki több. mint négy éve került katonai puccs lévén hatalomra, enyhén szólva magabiztos, s úgy tűnik, joggal, hiszen az ellene , csatasorba álló tucatnyi ellenjelölt egyike sem táplálhatott vérmes reményeket így a megfigyelők egy emberként a tábornok győzelmét iósoliák. Az elnök azt is beígérte, hogy a szavazás sikeres lebonyolítása után megszüntetik a rendkívüli állapotot. A kilátásba helyezett rendelkezés nagy kockázatot nem követelt részéről, hiszen valószínűleg akkorra már voksokkal szentesítve is ő lesz a csaknem 100 milliós népességű dél-ázsiai állam régi-új elnöke. Szegő Gábor
