Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

Befejezőitek a magyar—RDf tárgyalások rmST-fcSzgyuTés (Folytatás az 1. oldatról.) alkotják a két országát össze- fűző közös eszmék és társa­dalmi célok. Ezt eredménye­sen és folyamatosan szolgál­ja az elmúlt évtizedekben ki­épült széles körű intézmény- rendszer. Az együttműködés sikeres elmélyítésében jelentős sze­repe van a gazdasági-műsza­ki és tudományos vegyes bi­zottságoknak. A tárgyalófelek rámutat­tak arra, hogy a korábbi ter­vekben foglalt feladatok je­lentős része megvalósult, ami igazolja a derűlátást a továb­bi még dinamikusabb fejlő­dés felé vezető lépések kije­lölésénél. A kormányfők tájékoztatták egymást hazájuk belső hely­zetéről, majd részletesen átte­kintették — a 2000-ig szóló együttműködési programnak megfelelően — a kapcsolatok kölcsönösen előnyös, lényeges kibővítésének sok tekintetben újszerű, új területekre kiter­jedő feladatait. Lázár György hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a Német Demokratikus Köz­társaság az egyik legfontosabb szocialista partner, ezért is fontos a gazdasági együttmű­ködés minden lehetőségének feltárása és kimerítése. Igen lényeges a műszaki-tudomá­nyos együttműködés tovább­fejlesztése. örvendetesen bő­vülnek a két ország között a kulturális, oktatási, sport- és turisztikai kapcsolatok is. Nemzetközi kérdésekről szólva, a tárgyalófelek alá­húzták, hogy téljesen egybe­esnek a két párt. a két kor­mány nézetei. Mindkét ország nagy örömmel üdvözli a Szovjetunió által elindított át­fogó békeoffenzívát, Gorba­csov elvtárs javaslatait a bé­ke és az államok közötti bi­zalom erősítésére, a leszerelés —, ezen belül a nukleáris le­szerelés — előmozdítására. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság a maga erejével a jövőben is tevékenyen hoz­zá kíván járulni az alkotó párbeszédhez, az államok kö­zötti jó viszony ápolásához, a nemzetközi feszültség eny­hüléséhez, egy békésebb vi­lág megteremtéséhez. A felek kifejezték remé­nyüket, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok külügyminisztereinek küszöbönálló találkozója — a hidegháborús, militarista körök mesterkedései ellené­re — megvalósul és sikeres lesz. Fontosnak ítélték meg a stockholmi konferencia eredményes befejezését és azt, hogy konstruktív légkör jel­lemezze az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő álla­mok bécsi találkozójának munkáját. Lázár György magyaror­szági látogatásra hívta meg Willi Staph miniszterelnököt. A berlini tárgyalásokról kö­zös közleményt adtak ki. A két miniszterelnök kí­séretének tagjai a nap folya­mán külön megbsszé éseicet folytattak egymássá1. Marjai József , miniszterelnök -be! yet- tes Wolfgang Raochfuss mi­niszterelnök-helyettessel, Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Kurt Blechával, az NDK sajtóhi­vatalának elnökével talál­kozott Horváth Ferenc ipa­ri minisztériumi államtitkár Horst Tschanterrel, az NDK állami tervbizottságának el­nökhelyettesével, Barity Mik­lós külügyminiszter-helyettes Herbert Krolikowski kül­ügyminisztérium] államtit­kárral folytatott eszmecse­rét. A kormányfői tárgyaláso­kat rövid városnézés követ­te, majd Lázár György mi­niszterelnököt fogadta hiva­talában Erich Honec-ver. az NSZEP Központi B.zottsá gának főtitl»ra, az NDK Ál­lamtanácsának einöke. Lázár György, a Magyar Népiköztársaság Minisztertaná­csának elnöke NDK-beli hi­vattak« baráti látogatását be­fejezve szerdán délután haza­utazott Berlinből. A magyar kormányfőt és kíséretét a schönefeldi repü­lőtéren Wilflii Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke és a kormány több tagja búcsúz­tatta. Jelen volt Rosika István, hazánk NDK-beli nagykövete. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke szerdán haza­érkezett a Német Demokrati­kus Köztársaságiból, ahol hi­vatalos, baráti látogatást tett. Kíséretében volt Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, Bányász Rezső ál­lamtitkár. a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár és Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes. Lázár György fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Maróthy László, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügymi­niszter. Jelen volt Georg Folk, az NDK budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője is. (MTI) Kohl beszéde Schmidt parlamenti búcsúja Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdán kijelentet­te, hogy az NSZK kormánya ez utóbbi időben kezdeménye­ző leg lépett fel a leszerelési (tárgyalások előmozdítása eél- tjából, s több javaslatot is előterjesztett a kelet—nyugati ifegyverzetkorlátozási meg­beszéléseken. A kancellár a szövetségi gyűlés (Bundestag) ülésszakának megnyitása al­kalmából elmondott beszédé­ben egyúttal méltatta a par­lamenti életből visszavonuló jHelmut Schmidt volt kancel­lárnak az ország szolgálatá­ban szerzett államférfiúi ér­demeit. Scmidtnek. aki hosszú po- Bitikai pályafutás, így 37 éves képviselői tevékenység után légy döntött, hogy az 1987. ja­nuári országos választásokat követően, nem tér vissza a Bundestagba, a parlamenti képviselők nagy tapssal, áll­tra fejezték ki elismerésüket. Scmidtet 1974 májusában Választották meg kancellárnak, « hivatali ideje alatt sokat stsett az enyhülési és a nyu­gatnémet keleti politika ki­bontakoztatásáért. 1982-ben kénytelen volt távozni, nem «utolsósorban az amerikai ra­kétatelepítéssel kapcsolatos INATO-határozat után az SPD-ben támadt viták követ­keztében. Jelenleg a Die Zeit (Című hetilap kiadója. Kohl eddigi kormányzásá­nak mérlegét megvonva, el­utasította elődjének azt a megállapítását, amely szerint Bonn túlságosan alkalmazko­dó politikát folytat Washing­ton irányában. A kancellár példaként megemlítette: az NSZK nemet mondott a Líbia elleni szankcióikat sürgető amerikai követelésekre. Kohl, aki a nemzetközi bé­ke biztosítását és a leszere­lés előtere vitaiét az elkö­vetkező időszak döntő fontos­ságú külpolitikai feladatának minősítette, javulónak, építő szelleműnek ítélte meg a két­oldalú nyugatnémet—szovjet viszony alakulását. Üjra em­lékeztetett arra, hogy több alkalommal üzenetet váltott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Az érintkezés eredményeinek so­rában megemlítette a műsza­ki-tudományos együttműkö­dési keretmegállapodást, va­lamint Walter Wallmann kör­nyezeti, természetvédelmi és reaktorbiztonsági miniszter legutóbbi moszkvai látogatá­sát. Októberre tárgyalásokat irányoztak elő egy környezet- védelmi megállapodás megkö­tése céljából — mondotta. Hasonlóképpen megemlí­tette, hogy más kelet-európai szocialista országokkal is terveznek környezetvédelmi, kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. Belpolitikai vonatkozás­ban Kohl majdnem négyéves hivatali időszaka nagy ered­ményének mondotta, hogy a korábbi helyzethez képest, újra megindult a gazdasági növekedés az országban. A kétórás beszédben bú­csúzó Helmut Schmidt —, mintegy politikai hagyaték­ként —, arra ösztönözte a Bundestagot, hogy ápolja a kapcsolatokat az Egyesült Ál­lamokkal, mint a legerősebb és legfontosabb, valamint Franciaországgal, mint a legszorosabb szövetségessel, és ezen az alapon bontakoz­tasson ki tevőleges keleti po­litikát, fejlessze kapcsolatait a Szovjetunióval. Schmidt ké­telyeinek adott hangot az ame­rikai hadászati védelmi kez­deményezéssel, az SDI-vel, valamint minden olyan, a valóságtól elrugaszkodó, ártal­mas törekvéssel szemben, amely arra Irányul, hogy a Szovjetuniót fegyverkezési versenyre kényszerítve, okoz­zon számára gazdasági nehéz­ségeket. Noha Schmidt megítélése sze­rint a szociáldemokraták tá­vozásával sem következett be fordulat a nyugatnémet kül­politikában, a volt kancellár hiányolja Bonn megfelelő sú­lyát a nemzetközi életben. Ugyanakkor a Kohl-kormány javára írta, hogy fenntartot­ta a folyamatosságot a két német állam kapcsolataiban, s ebben a vonatkozásban szor­galmazta a további legmaga­sabb szintű személyes érint­kezést, kapcsolatartást. (MTI) Váltás az üvegpalotában? A helyszín és az időpont szigorúan tradicionális: az ENSZ New York-i székházá­ban immár több évtizede mindig szeptember harma­dik keddjén nyílik meg a közgyűlés soros ülésszaka. A hagyományoknak megfelelő­en előbb a tagállamok elnö­kei, kormányfői, külügymi­niszterei vagy más magas ran­gú képviselői fejtik ki orszá­guk álláspontját az általá­nos politikai vitában a nem­zetközi helyzet időszerű problémáiról. Ezután a kü­lönböző bizottságokban, szak­csoportokban, — s a szám­talan két* és többoldalú tár­gyaláson, folyosói és fehér­asztal melletti tanácskozáso­kon — vitatják meg a hatá­rozati javaslatokat. KÖZÖS INDÍTVÁNY Viszonylag keveset válto­zik a közgyűlés napirendje is: a Közel-Kelet, Közép- Amerika, Dél-Afrika és más válságövezetek évről évre visszatérő témái a felszólalá­soknak, szavazásoknak. Az idei, szeptember 16-án kez­dődő 4L ülésszak várhatóan különbséget jelent majd: va­lószínűleg minden eddiginél központibb helyet foglal el (jórészt a Szovjetunió és a szocialista közösség soroza­tos kezdeményezései, előter­jesztése nyomán) a világpo­litika kétségtelenül elsőszá­mú problémája, a fegyver­zetkorlátozás és leszerelés kérdése. Az ENSZ New York-i üvegpalotája zattervezetet az ülésszak hi­vatalos dokumentumaként teszik közzé. Az ENSZ munkájában ak­tív szerepet diplomácia e ben figyelemre méltó lépés­sel öregbíthette hazánk hír­nevét. Esztergályos Ferenc, állandó ENSZ-küldöttsé­günk vezetője — tíz szocia­lista ország külügyminiszte­re nevében — átadta Pérez de Cuellar főtitkárnak azt a levelet, amely a világbéke megőrzésére és erősítésére vo­natkozó új, közös indítvá­nyokat tartalmazta. A levél — illetve a szocialista ha­tározattervezet kiinduló­pontja, hogy az emberiség történelme igen bonyolult korszakához érkezett. A fegy­verkezési hajsza megféke­zése, az atomháború elkerü­lése parancsoló szükséglet, amely nélkülözhetetlenné te­szi a nemzetközi kapcsolatok újszerű, az eddigiektől eltérő megközelítését a világ orszá­gai számára. Ennek tudatáoar. javasol­ta a magyar de'egációvezetó által átnyújtott üzenet: a közgyűlés tűzze napirendjére egy átfogó nemzetközi biz- to ísági rendszer létrehozását, s hozza meg az e cél érdeké­ben szükséges intézkedéseket. Az ENSZ-főtitkár többször is pozitívan nyilatkozott a levélről, s döntése értelmé­ben a benne foglalt határo­leraeli támadás Dél-Libanonban Az izraeli légierő szerdán reggel két dél-libanoni pa­lesztin menekülttábort bombá­zott. A támadásnak három ha­lálos áldozata és nyolc oebe- jsültje volt. Az akc'ó tényét a* iz-aali hadsereg szóvivője is megerő-(tette, közölve, hagy az .zraeli légitámadást meg­torlásnak szánták, amiért elő­ző éjjel négy fegyveres pa­lesztin csónakom megpróbált behatolni izraeli felségvizeik­re Szidontól délre. A szerdai támadással együtt fisnaM az idén már nyolc íz- b°n rnA”* ta'’:'’'-aoást dél-liba- v on t ‘lpon óikra. NÖGRÁD - 1986. szeptember 11., csütörtök Akad a mostani közgyűlés vállaló magyar vitatémái közt egy szokatlan, téren nemrégi- legalábbis ilyen élességgel ritkán felvetődő pont is: az ENSZ saját pénztárcájá­nak lapossága, vagyis a vi­lágszervezet költségvetésének hiánya. A szakértők vitáz­nak, vaj cm 278 millió vagy 463 millió dollár, esetleg még több lesz az ENSZ idei de­ficitje, annyi azonban kétség­telen : egyre égetőb nek a pénzügyi gondok, s na sürgő­sen nem történnek hatásos lépések, a világszer /ezet igen nehéz helyzetbe kerülhet. MEGNYIRBÁLT KERETEIK Az okok közismertek. Szá­mos ország nem, vagy csak késve tesz eleget befizetési kötelezettségének, vagy nem járul hozzá egyes vitatott programokhoz. (Veszteséget okoz a bürokrácia, az ENSZ szerteágazó, költséges appa­rátusa, néha kevéssé haté­kony munkája is.) A legérez­hetőbb azonban kétségkí­vül az Egyesült Államok ré­széről indított támadássoro­zat: az amerikai törvényho­zás egyoldalú rendelkezései alapján ugyanis az USA az elmúlt időben jelentősen csökkentette, s a jövőben elő­reláthatólag még inkább meg­nyirbálja a világszervezetnek szánt kereteket. Nem kis összegekről van szó, hiszen az ENSZ-alapokmány előírá­sai szerint az Egyesült Álla­mok a legnagyobb arányban Irak—lrán Támadás a tabrizi olajfinomító ellen Egy katonai szóvivő Bag­dadiban bejelentette, hogy ira­ki katonai repülőgépek szer­dán ismét bombázták az észaik- iráni Tabriz város nagy olaj­finomítóját. A közlés szerint huszonnégy órán belül ez volt a második támadás a létesít­mény ellen. A repülőgépek sértetlenül visszatértek tá­maszpontjukra. Az iraki légi­erő egy iráni katonai tábort is bombázott Teherántól 350 kilométerre északnyugatra. A támadás során nagymennyisé­gű lőszert és katonai beren­dezést megsemmisftettek, so­kan megsebesültek — közöl­ték Bagdadban. Eközben Teheránban egy katonai szóvivő cáfolta azt a.z előző napi iraki közlést, amely szerint az iráni tüzér­ség ágyúzta volna Bászra vá­rost. A támadás katonai és gazdasági célpontok ellen irá­nyult — fűzte hozzá az iráni szóvivő. A teheráni katonai tájé­koztatási központban kedden este közleményt adtak ki, amely felszólítja az irakiakat, hogy mielőbb költözzenek el azokból a városokból. ahol „fontos ipari, gazdasági és katonai létesítmények van­nak, mert súlyos bombázások lesznek” A közleményt az ÍRNA teheráni hírügynökség ismertette. Eszerint Irán fgv akarja megtorolni azt, hogy — teheráni állítás szerint — Irak vegyi fegyvert vet be a hábo­rúba, és ipari célpontokat, il­letve lakott településeket tá­mad. (MTI) goztatták régóta befolyá­sos körökben, s a jelek szerint nem is eredeménytelenül. JELÖLTEK ÉS ÖNJELÖLTEK A felhalmozódott hiány mta att rendkívüli takarékossági intézkedések sorát fogadtál: el az ENSZ illetékesei. Lét­számcsökkentés, korábbi nyugdíjazás, felvételi és elő­léptetési „fék”, kevesebb és rövidebb konferencia, szá­mos program törlése — és így tovább. Mindez aligha könnyíti meg Pérez de Cuellar helyzetét, mivel szá­mos tagállamnak változata lanul a segélyakciók száporta tása, újabb szervezetek léta rehozása állna érdekében! Ennek viszont a „központ! pénztárca” alapos ismerői nem sok esélyt adnak. A főtitkár pozícióját rá­adásul tovább nehezíti, hogy idén ősszel lejár ötesztendős megbízatása, így a mostani ülésszak feladatai közé tar­tozik mandátumának meg" hosszabbítása, vagy egy új jelölt megválasztása. Cuellar eredetileg egyetlen terminust akart elvállalni, sokan mégis úgy vélik, hogy sikerrel in­dulhatna ismét a poszt új­bóli elnyeréséért. A találga­tások egyelőre eléggé széles­körűek, vannak, akik szerint marad, mások arra tippelnek; hogy váltás következik be az üvegpalotában. Akadnak fél­hivatalosan támogatott és titkos önjelöltek egyaránt, s világos, hogy minden személy­hez különböző, nemegyszer egymással ütköző politikai szempontok kötődnek. Akár­járul hozzá az ENSZ költség- ki is lesz azonban végül föl­vetéséhez. Az amerikai támadások okai főképpen politikai indítta- tásúak. „Miért támogassunk dollármilliókkal egy szerve­zetet, amely — a harmadik világ államainak túlsúlyba kerülése miatt — rendre Washington-ellenes indít­ványokat fogad el?” —han­dünk e globális szervezeté­nek új vezetője, egy bizo­nyos: posztja korántsem egy-, értelműén irigylésre méltó. Ahogy Pérez de Cuellar előd­je, Kurt Waldheim ismert könyvének címében elnevez" te: az ENSZ főtitkárának len­ni valószínűleg csakugyan a világ egyik „legnehezebb mestersége”. Szegő Gábor • Losonczi Pál fogadta a dán külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke parlamenti dolgo­zószobájában fogadta a dán külügyminisztert. A találko­zón részt vett Várkonyi Pé­ter. A délutáni órákban a Kül­kereskedelmi tatott eszmecserét Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­terrel. A programokon jelen volt Király Andrásné. hazánk kop­penhágai és Hans Kühne, a Minisztériumba ^ fWJyság budapesti nagy­látogatott Uffe Ellemann-Jen- °vete. sen. s a magyar—dán kétől- Este Várkonyi Péter dísz- dalú gazdasági kapcsolatok vacsorát adott vendége tisz- fejlesztési lehetőségeiről foly- teleiéire. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents