Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
/ Tanácskozás Magyam Andorban Blísq — [lérdejelekkel Alig fejeződött be Nógrád megyében az aratás, máris Összegyűltek az érdekelt szak- e mberek Ma gy ajrná n do rban. hogy tapasztalataikat kicseréljék. A meghívók nevében dr. Halaj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetője köszöntötte a tanácskozás résztvevőit — a mezőgazdasági nagyüzemek jelenlévő képviselői mellett, Hecsei Jenőt, a MÉM tanácsosát is. Az osztályvezető a búzának mint árunövénynek a fontosságát hangsúlyozta bevezetőjében. Nógrád szántóterületének egyhar- madj ez a gabonanövény, az ágazat árbevételének 40 százalékai adja. Miindiig is nagy figyelemmel kísérte szűlkebb pátriánk a búzatermesztés helyzetét, öt esztendő alatt például áz átlagtermés 37 mázsáról 44 mázsára növekedett. Kevesebb teimett búzából az idén, mini tavaly — tudtuk meg Urban Imrének, a megyei tanács osztályvezető- helyettesének mondandójából. Több oka is volt ennek. Közülük első a csapadékhiány, hiszen a tenyészidő alatt 100 milliméterrel hullott kevesebb, a tavalyinál. Csökkent a hatodik ötéves terv alatt a hatóanyagok — a különféle műtrágyáik — felhasználása, de sok helyütt nem fordítottak kellő figyelmet az előveteményre sem. Mint az előadó a mért eredmények alapján kijelentette: az elvetett búzafajtáik genetikai lehetőségeinek 60— 65 százalékát használják ki a mezőgazdasági nagyüzemek — alig vigasztaló, hogy a országos átlag sem jobb ennél. Tóth László, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatója megerősítette a korábban elhangzottak közül a tényt: szoros összefüggés mutatkozik a csökkenő termés és a csökkenő hatóanyag-felhasználás között. Mint mondotta. ugyancsak szűk látókörű gondoskodás az, amely csupán a költségek csökkentését látja, a műtrágya megspórolásában, hiszen a termöerő ilyen visszapótlása a föld „tőkéje”. Elmondotta azt rs, hogy hiába prognosztizálták viszonylag pontosan a vetésfehérítő veszélyét a szakemberek, a védekezés több okból nemritkán késett. Ez a késlekedés a kártevők és az emberi hibák közös hatásaként több milliós árbevételi kiesést jelent a megye mezőgazdaságának. A gyomirtás a vetésterület közel egyharmadán nem érte el a jól megfelelt szintet — jelentette ki az igazgató. A vetőmag-termeltető vállalat jelenlévő képviselőitől megtudhatták a tanácskozás résztvevői, hogy Nógrád megyében az idén vetőmagból a tavalyi megrendelésnek csupán 78 százalékát „kérték *e” eddig a mezőgazdasági nagyüzemek. Ez a számadat igazolta a korábban felszólalt ostzályvezető-helyettes egyik gondolatát, mely szerint csökkent a fémzárolt vetőmagok felhasználása. Több helyen saját, sok idegen anyagot tartalmazó vetőanyagot használtak, vagy használnak fel a termelőszövetkezetek. Az elkövetkezendő esztendő a növénytermesztésben már most megkezdődött. A tanácskozáson részt vevő szakemberek ennek szellemében vitatták meg az elhangzottakat, saját gyakorlati tapasztalataikkal kiegészítve a hallottakat. Egyetértettek egy fontos megállapítással: nagyobb figyelmet kell fordítani a kenyérgabona fai takiválasztáftá- ra. a termesztés technológiáját a helyi adottságokhoz kell — a lehetőség szerint — legjobban alkalmazni. Terven felül 3 ezer tonna szén és 30 méter vágat Jelentős sikerek a bányásznapi versenyben Pa ütemes termelés, a népgazdaság szénigényének kielégítése, a minőség javítása, a költségék csökkentése, a balesetmentes munkavégzés érdekében kezdeményezték a harmadik negyedévi munikaver- senyt a Nógrádi Szénbányáknál. Nos, az elmúlt két hónapban olyan ki tűnő eredményeket értek el a szénmeden- ee dolgozói, amelyékkel jelentősen hozzájárultak a 36. bá- nvásznap méltó megünnepléséihez. Az említett időszakiban a széntermelés közel 3 ezer tonnával haladta meg a tervezett mennyiséget. Elsősorban Szoro.spatakon, Ménkesen és a kútfej lesi üzemben teljesítettek túl az időarányos programot. A lakosságnak az előirányzott 17 ezer 900 tonnával szemben 23 ezer 900 tonna szenet biztosított a vállalat. A v;í gate a jtóik is kitettek magukért. s a vártnál 30 méterrel több bányafolyosóit készítettek el. Közülük főleg a ménkesá- ek értek el kiugró sikereket. A kányáéi aknában hírnevéhez méltóan dolgozott ez idő alatt Drexler Károly ifjúsági frontbrigádja, amely a nehéz geológiai feltételek ellenére is teljesítette feladatát. Hasonlóképpen dicséret illeti Vályi László csapatát. A vágata aj tó kollektíva 129 métert haladt előre júliusban és augusztusban, a tervezett 100 méterrel szemben. Szorospatakon Kiss Antal frontbrigádja bizonyult a legjobbnak. A száztagú csapat 111 százalékra teljesítette kéthavi mennyiségi programját, s terven felül 2890 tonna szenet küldött felszínre. Ménkesen két vágathajtó brigád eredménye kívánkozik az élre. Bakos Andrásék 32 méterrel szárnyalták túl a 110 méterben meghatározott kéthavi kötelezettségüket. Molnár Zoltánék 29 méterrel több vágatot hajtottak ki. mint azt a 120 méteres terv előírta számukra. A külfejtési bányaüzemben Kökényesdi Jánop brigádja került a bányásznapi versenyben az élre. A mumkásgárda terven felül 500 tonna szenet ..adott” a lakosságnak. A nagybátonyi gépüzemben minden részleg túlteljesítette időarányos feladatát. A gépjavítók két EHOR rakodógépet és egy GPKSZ vágathajtó kombájnt újítottak fed és adtak vissza a termelőknek. A KISZ-esek túlnyomórészt társadalmi munkában rakták össze azt az F—6HK típusú vágathajtó gépet, amelyet az ipartörténeti emlékhelyen betontalpazatra helyeztek. A villamos részleg dolgozói a ká* nyási föld alatti kábelhálózat ki-, valamint a transzformátor beépítéséért dicsér,hetők. A gépüzem legjobb kollektívái a következők: Nagy György lakatos. Márton Sándor villanyszerelő és Koplá- nyi Istvánná raktári brigádja. A kistérén vei vállalkozási üzembein nem sikerült ugyan maradéktalanul eleget tenni a kötelezettségeknek, de több közösség említésire méltó eredményt ért el. Közülük a legjobbak voltaik az elmúlt két hónapban Csikós János forgórészszerelő és Mizser Sándor faiipari brigádja. A bányásznapi munikaver- seny még szeptemberben tart. A negyedéves eredmények értékelésére október 20-ig kerül sor, s a versenyfelhívásban közzétett pénzjutalmaikat a hónap végéig adják át majd a legjobb kollektíváiknak. Mit terveznek az ö*vözetgyátban? Öféues preg?£i!ii Minden eddiginél jelentősebb feladatok teljesítésére vállalkozik a VII. ötéves tervben a Salgótarjáni ötvözetgyár. Szó sincs azonban felelőtlen sokat markolásról. A teendők végrehajtásához nagyrészt már megteremtették a feltételeket. Az átgondolt, reális programkészítést igazolják az elmúlt nyolc hónap eredményei: a kollektíva a termelést a tervhez képest öt, tavalyhoz viszonyítva húsz százalékkal, a nyereséget még nagyabb arányban növelte. Előtérben az importkiváltás — A tervciklus záró esztendejében az 1985. évi rrreny- hyiségnél 55 százalékkal több, mintegy 23 ezer tonna ferroöt- vözetet akarunk előállítani — mondja Szepesi Ferenc termelési főmérnök. — Hazánkban egyedül mi gyártunk fer- roötvözeteket, ám ez idáig az ipar igényének csak a 15—17 százalékát tudtuk kielégíteni. Az összes szükséglet hat tizedét szocialista piacról, a fennmaradó részt tőkésországokból kellett beszerezni. Az évtized végére a belföldi ellátásból való részesedésünk eléri majd a 23—25 százalékot. Az ötvözetgyáriak elsősorban a meglévő kapacitások teljesebb kihasználásával szándékozzák fokozni a termelést. Az elmúlt években korszerűsítettek három villamos ívkemencét, ezek ritkábban hibásodnak meg. következésképpen hosszabb az üzemidejüket. Hét végeken csúcsidei korlátozás nélkül kívánják üzemeltetni ezeket a berendezéseket. Javítják a kemencék kihasználtságát úgy is, hogy növelik a beépített transzformátorok tel jesftményhasznosítását. A gyártás tervezett bővítése szinte teljes egészében a nem rubelelszámolású import kiváltását szolgálja, összhangban van tehát a nép- gazdasági törekvésekkel. - Mi- nimális konvertibilis exportra is nyílik lehetőség, ennek mértéke viszont legfeljebb a termelés 5 százalékát teszi ki. Kisebb, mennyiségű termékcserére is sor kerül hasonló profilú lengyel és csehszlovák vállalatokkal, hogy ezáltal is javuljon a hazai ellátás színvonala. — A tervidőszak során a korábban kialakított, az adottságainknak megfelelő, leginkább a 75 százalékos fer- roszilícium gyártásán alapuló termékszerkezetünket megtartjuk — folytatja a termelési főmérnök. — Ugyanakkor néhány kiemelkedően gazdaságos, importkiváltó és exportálható ötvözetfajta gyártását felfuttatjuk. Ezek a 1'5 százalékos ferrosz.iiíci- um, a ferrovanádíum és a ferrowolfram. Üj, eddig tőkéspiacról vásárolt termékek előállítását is megkezdjük, mint a fémszilícium, kalciumszilícium, szilikomangán és ferrokróm. Ezzel párhuzamosan szinte valamennyi öt- vözetféieségünk használati értékét javítani akarjuk. Többek között a felhasználók igényének megfelelően módosítjuk a vegyi összetételüket, töréssel és osztályozással állandósítjuk a darabsúlyukat, s rátérünk a termékek csomagolására. Számottevőek az elképzelések a fejlesztések és a beruházások területén. A megvalósításra az ötvözetgyár a saját forrásain túlmenően, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 77 millió forintos támogatását is igénybe kívánja venni. r U gyártmányok — A műszaki fejlesztés keretében foglalkozunk új gyártmányok bevezetésével — tájékoztat Solymár András, a fejlesztési osztály vezetője. — Ezek a szilikokróm, a ferro- mangán-affiné és a ferrokróm- affiné, valamint a szintetikus nyersvas. A felsorolt termékeket jelenleg tőkéspiacról, dollárért kell beszereznie a népgazdaságnak. Az sem mellékes, hogy a gyártás során elsősorban a hulladék anyagokat, másodsorban a szocialista importból származó ércféleségeket kívánjuk felhasználni. A tervidőszakban átadnak rendeltetésének egy újabb ívkemencét, egynek az építéséhez pedig hozzákezdenek az ötvözetgyárban. Az előbbi létesítményben ferrowolframot állítanak majd elő. Ez a fejlesztési elképzelés már a VI. ötéves tervciklusban is szerepelt az országos középtávú kutatásfejlesztési tervprogramban, de a licencvásárlás és a tervezés problémái miatt a végrehajtás áthúzódott a mostani ötéves tervre. A Salgótarjáni Ötvözetgyár is tagja a magyar—mongol kormányközi egyezmény alapján létrehozott magyar közös vállalatnak, amely a mongol wolfiamérc feltárására,, ki- bányászására és feldolgozására alakult meg. A vállalkozás eredményeként önellátó lesz országunk ebből az alapanyagból is. A fejlesztések közül érdemes még megemlítenünk a gömbgrafitos öntvény gyárJ tásához nélkülözhetetlen magnéziumtartalmú segédötvözetek . energiatakarékos gyártástechnológiájának bevezetését. Meg akarják oldani a zsákos szűrőből nyert 90 százaléknál dúsabb szilíciumdio- xid-tartalmú por ipari feldolgozását, s mint hulladék- mentes technológiai beruházásra, megpályázza a gyár az OMFB és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal anyag-i támogatását. — A jövőben még nagyobb gondot akarunk fordítani az anyaggal és az energiával való ésszerű gazdálkodásra —■ sorolja tovább az elképzeléseket a fejlesztési osztályvezető. — A konvertibilis viszonylatból beszerzett alap- és segédanyagok kiváltósánál nagy tételben vesszük számításba a grafitelektródák helyettesítését. Egyes anyag- mozgató gépek pótalkatrészeit olcsóbban, szocialista piacról fogjuk megvásárolni. Az eddiginél is több hulladék energiát akarunk felhasználni. arányuk az összes energiaszükséglet 15 százalékát teszi ki majd 1990-ben. Aláhúzza törekvésünket, hogy az 55 százalékos termelés- növekedést csak H százalékos többlet energiávat tudjuk biztosi tani. Növelik a nyereségei A bruttó termelési értek na 1985. évinek több mint más- félszeresére emelkedik majd a tervidőszak végére, s meghaladja az egvmilliárd forintot. A várható nyereség hozzávetőlegesen 60 millió forint lesz. ötszöröse a tavalyi gazdasági eredménynek. — Pénzügyi stabilitásunk megteremtése és fenntartása a legalapvetőbb feladatunk az ötéves tervben — közli Mateidesz Mátyásné megbízott gazdasági igazgatóhelyettes. — Szükség van készletgazdálkodásunk folyamatos javítására. Ezután is élni kívánunk a partnervállalatainkkal kötött kereskedelmi hite'szerződéssel. A gyár minden szervezetét rá akarjuk szorítani a költségekkel való ésszerű gazdálkodásra. Az I-es .üzem tervezett önelszá- molásáriak bevezetése után a többi gazdálkodó egységnél is rátérünk majd erre a rendszerre. Koiaj László Szigorúbb szabályok fiz ipari takarmánygyártásban es -toryaimazáslnn Nőtt az autósok igénye A megyei ÁFOB—töltőállomások forgalma —, hasonlóan az országos képhez — némiképp módosult az elmúlt évihez képest. Autósaink a magasabb oktánszámú benzinféleségeket keresik, emiatt csökkent a normálbenzin forgalma, viszont emelkedett a 92-es és 98-as benzin iránti kereslet. A vállalatok és háztartások takarékossági megfontolásai miatt, 5—10 százalékkal kevesebb gázolajat forgalmaztak a megyéi kutak. Jelentősen növekedett viszont az autóápolási cikkek és egyéb tartozékok eladása, ami néhány éve indult kiegészítő tevékenységként. Megyénkben a hét töltőállomáson 80 százalékkal fogyott több ezekből a termékekből, mint 1985-ben. Egyes helyeken —, így Pásztón és Rét- ságon —, nőtt a zsúfoltság. Anyagi források miatt bővítésük —, új oszlopok beállításával — nem várható, csupán Balassagyarmaton, ahol leginkább szorított a cipő. Az elmúlt napokban szállították el azt a 2500-as hütőszalagot a sajószentpéteri üveggyárba, amelyet az ÜM Pásztói Szerszám- és Készülékgyárában gyártottak. A hűtőszalag értéke megközelíti a nyolcmillió forintot. — BL — Az állattartók évek óta sokat panaszkodnak a takarmányok minőségére. A szakembereknek is egyöntetű véleménye, hogy amíg a takarmányozásban csak részben érvényesülnek a szakszerűség szempontjai, addig nem várható átütő siker a kistermelők állatainak minőségi átvételétől sem, amit az idén kísérleti jelleggel hirdetett meg a MÉM. Mindezekre tekintettel, a Minisztertanács, illetve a MÉM módosította az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról korábban kiadott rendeleteket. A módosítások a Magyar Közlöny ez évi 35. számában jelentek meg. A jogszabályok egyebek között arról rendelkeznek, hogy ezentúl a sertések és a ba- romfik ipari abrakkeverékének minőségét és szennyezettségét rendszeresen vizsgálja a MÉM által kijelölt intézmény. Ezért az üzemeknek nyilván kell tartaniuk az egy napon, egy műszakban, ugyanazon gépsoron elő-, állított takarmányt, és minden gyártott tételből mintát kell eltenniük. Az ipari takarmányokat a szavatossági határidő lejárta után ki kell vonni a forgalomból, kivéve akkor, ha újabb vizsgálat fel- használhatónak minősíti azokat. Az ellenőrzések az alapanyagokat gyártókra, a takarmánykeverő üzemekre és a kereskedelmi elárusítóhelyekre egyaránt kiterjednek. A minőségi előírásoknak meg nem felelő, de még felhasználható takarmány leszállított áron hozható forgalomba. Ha a vevőnél derül ki az érték- csökkenés, a különbözetet a gyártó köteles megtéríteni. A szúrópróba-szerűen végzett vizsgálatok elmarasztaló megállapításai az azonos műszakban. azonos gépsoron gyártott takarmány egészére vonatkoznak. Ilyen esetben a vizsgálat költségei is a gyártót terhelik. Üj eleme a rendelkezésnek, hogy az ipari takarmánykészí- tő üzemet a kifogásolt ta- karmónyfajta gyártásától, akár egy évre rs eltilthatják. A takarmányok gyártásának és forgalmazásának részletes előírásait a MÉM Értesítő hamarosan megjelenő száma közli. NÓGRÁD — 1986. szeptember 11-, csütörtök 3
