Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-09 / 212. szám
T LATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális programok 4.20: Társalgó 9.44: Dalposta 10.05: Két keréken, Magyar- országon 10.35: Éneklő ifjúság 10.54: Előadja a szerző 11.30: A planétás ember. 10. rész 12.45: A Moranbov-hegy énekel 13.00: Graziella Sciuttá operaáriákat énekel 13.20: Baross Gábor népzenei feldolgozásaiból 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: ArckéDek a lengyel Irodalomból 15.18: Jámbor László daljátékfelvételeiből 15,40: Poggyász 16.05: Látogatóban 17.00: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.30: Béres János népi kamaraegyüttesének felvételeiből 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . 18.25: Könyvűjdonságok 18.30: Esti magazin lf.15: ..Mosolygó Parnasszus»' 20.25: örökzöld dallamok 20.58: Budapesti beszélgetés 21.30: Sok«zemközt az egészségről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Régi híres énekesek 22.51: Az alkohol 23.01: Evczázadok mesterművei ? 8.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 1.08: Slágermúzeum 8.54: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A szófiai fúvószenekar Ruszev-műveket játszik 12.27: Népdalkörök és citera- zenekarok felvételeiből Popzene sztereóban • 14.4*: Az én rádióm 15.45: Dobsa Sándor zongorázik IS.24: Könyvről könyvért 15-34: Csúcsforgalom 17.24: Tudósítás az országos tenisz- és kerékpár- bajnokságról 17.34: Mint(a)film 14.3*: Jennifer Rush énekel 19.05u Csak fiataloknak! 20.0*: Közvetítés a Norvégia— Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről / 24.48: Nóták 81.86: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét 22.34: Tone Jansa dzsessz- együttese játszik 28.24: Arany Orfeusz. Gála 24.40: Rézfúvósnégyesek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÓt 17.40: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.05: Zenedo- *boz. Zenés rejtvényműsor. •Telefon: 35-510: Szerkesztő: Beélv Katalin. 18.00: Észak- magvarországi krónika. 18.25— 14.3Ó: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétoma 8.34: A világ tetején. VIA» rész 4.24: Telepódium 16.34: Képújság 16.05: Iskolatévé 14.44: Hírek 16.45: Három nap tévéműsora lfjf4: Vikingek. X/10. rész 17.24: 20 a csúcson 17.54: Tévébörze 18.44: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén 18.24: Képújság 18.25: Iparvilág 18.54: Mini Stúdió »88. 18.55: Reklám i Jelenet a RABSZOLGASORS 2. részéből. 20.05 h. 1. műsor. 19.05 19.10 19.20 1.9.30 20 00 20.05 21.10 21.15 22.15 23.05: 23.25 : Tévétorna : Esti mese : Reklám : Híradó : Reklám : Rabszolgasors. XV/2. rész : Betű reklám : Stúdió ’86 : Felkínálom : Híradó 3. : Himnusz 2. MŰSOR: 18.30: Sakk-matt 18.50: Képújság 18.55: Norvégia— Magyarország válogatott labdarúgó- mérkőzés 20.45: Körzeti adások 21.55: A mester. Bolgár tévéfttm 23.45: Képújság beszterckbAwyac 19.34: Tv-híradó 20.00: önöknek, csak önöknek, bányászok. 20.25: Többé már nem csinálja. Amerikai film 21.25: Űrséta. 2. rész 21.55: Emlékezés Alexander Moyzesra. születésének 80. évfordulóján 22.50: Hírek 2. MŰSOR: r 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Női röplabda-világbajnokság MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A fehér törzsfőnök. — Kohász: Indiana Jones és a végzet temploma (14). — Tarján vendégló: Nyomás utána (14). Szinkronizált clasz filmvígjáték. — Múzeumi mozgó: Jeanne d'Arc szenvedései. — Balassagyarmati Madách: Tűz- vonalban (14). Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Pásztói Mátra: Hóbortos népség II. Színes botswanai filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Saolin templom szent köntöse. Színes hongkongi—kínai kung- fukalandfilm. — Rétsági Asztalos János: A sárkány közbelép. Szines amerikai— hongkongi karatekalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Szexmisszió (14). Színes, szinkronizált lengyel fantasztikus filmvígjáték. — Bányász: Visszaszámlálás (14). Magyar film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN A József Attila Művelődési Központ kertjében ma este nyolc óraikor — Galambos Erzsi és Haiu- mamn Péter előadói estje látható. Az ifjúsági-művelődési házban a fiatal iparművészek girafilkai szakosztálya kiállítása látható nyoflc órától este hatig. Az SZMT oJctaitáfii és művelődési intézményében Nógrád megye amatőr képzőművészeinek kiállítása tekinthető meg naponta. A Nógrádi Sándor Múzeum tanácstermében a Múzeumi mozgó klubmozi programjában ma este hat órakor az 1928-ban készült Jeanne d'Arc szenvedései című fűimet vetítik. BALASSAGYARMAT A művelődési központban kézműves- és határőr- képzőművészeti kiállítás látható az intézmény nyitva tartásával szinkronban. A Horváth Endre Galériában Banga Ferenc grafikusművész tárlatát nézhetik meg az érdeklődők. BÁTONYTERENYE Buss István és Juha József, csehszlovákiai amatőr képzőművészek kiállítása várja a nézőiket. NÚGRÁD — >986. szeptember 9« kedd NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT... 85 éve született Oláh Gusztáv emlékezete Huszonhat évvel ezelőtt a Hovanscsina vendégrendezé- sére hívták meg Münchenbe. Ott operáltatta meg magát, mert egészségesen akart hazatérni, dolgozni. Az epeműtét után szívgyengeségben hunyt el, külíöldön. Halálával Európa-hírű, kivételes tudású művésszel lettünk szegényebbek. Oláh Gusztáv reneszánsz típus volt; sokoldalúsága, műveltsége mái>már legendássá vált. Festett, zongorázott, több nyelven beszélt. Festő, díszlettervező, rendező, kosztümtervező és kiváló muzsikus volt. Pályája zökkenőmentes, sima, nagyívű. 1901-ben született. Különös környezetben nőtt fel: a lipótmezei elmegyógyintézetben lakott, ahol édesapja, id. Oláh Gusztáv, a híres ideggyógyász igazgató főorvos volt. „Én a színházi viharokat jól bírom — mondta később — ezekhez már gyermekkoromban hozzáedződtem, ugyanis ideg- és elmegyógyintézetben születtem, s nőttem fel”. Céltudatosan készült későbbi hivatására, mindent meg akart tanulni, ami szükséges ahhoz, hogy valakiből operarendező lehessen. Beiratkozott a Zeneakadémiára, s közben képzőművészeti tanulmányokat is folytatott. (A festői hajlamot édesanyjától, Fodor Róza festőművésznőtől örökölte.) 1921-ben, húszéves korában került az Operaházba, ahol Kéméndy Jenő díszlettervező asszisztense lett, majd annak halála után az Operaház szcenikai főfelügyelőjévé nevezték ki. Kéméndytől is sokat tanult, ám igazi mestere Hevesi Sándor volt, aki vendégként Dohnápyi és Mozart műveit állította színre, az Operában, s ő fogalmazta meg Magyarországon először az operarendezés alaptételét. Eszerint míg a drámai színpadon a rendező kiindulópontja a szöveg, addig az operaszínpadon kizárólag a zene. A partitúrában úgyszólván, minden színpadi instrukció benne van, csak ki kell belőle olvasni. Oláh Gusztáv a színpadra állítás kiindulópontjaként zongorán játszotta le magának az egész operát, ebből született a szcenikai koncepciója. Sosem rögtönzött, a próbákra már részleteiben pontosán kidolgozott tervvel jelent meg, jól tudta, mit akar, s mivel gyakran volt egy személyben rendező, díszlet- és jelmeztervező — képzelete és alkotóművészete meghatározta a művek színpadi megjelenítését. keze nyomát viselte az előadás. Az őáltala rendezett Don Carlost a történelmi légkör hitelessége, a Varázsfuvolát a légies meseszerűség, a Hovanscsinát a gazdag fes- tőiség jellemezte. A próza területén is otthon érezte magát: 1923-ban ő tervezte Az ember tragédiájának díszleteit, s nevéhez fűződnek a Csongor és Tünde, a Légy jó mindhalálig, a Bánk bán és több más —, közte jó néhány Shakespeare-mű — kitűnő díszletmegoldásai is. Tevékenyen részt vett a Szegedi Szabadtéri Játékok és a harmincas évek második felében a tatai játékok rendezésében, s ezek monumentális térlehetőségeit éppen olyan művészi ökonómiával tudta kihasználni, mint a színházak keretbe zárt színpadait. Rendezői, díszlettervezői munkásságára felfigyeltek külföldön is, számos megbízást kapott. Rendezett Firenzében. Veronában, Stockholmban, Milánóban. Münchenben. Élt benne a tudás továbbadásának igénye: az iparművészeti főiskolán diszlettervezést tanított, a zeneművészeti főiskolán a színpadi gyakorlat tanára volt. Államunk két ízben jutalmazta Kossuth-díj- jal. Érdemes és Kiváló művész címet kapott. Ám mindez, úgy érzem, kevés. Több száz rendezői, díszlettervezői és jelmeztervezői alkotását egyetlen komoly méltatás, tanulmány, könyve sem összegezte, értékelte. Ma már kevés szó esik róla, gyorsan felejtünk. Még az ilyen korszakos jelentőségű, nagv formátumú művészek esetében is... Kárpáti György A gondolkodás évszázadai „A királyokról annyit beszélnek a történészek, de a szamaraikat elfelejtik, holott az egész ókori Kelet gazdagságát sokkal inkább a szamarak tették lehetővé és határozták meg, mintsem az uralkodók. Ezt az együttest kell mindenképpen látni: a szamarakat. az eke. a kereskedők, a taron zműve.sek, az írnokok egymást erősítő köreit. Bár az írnokok kissé gyanús emberek, hiszen többnyire a királyokat dicsérik, nem a szamarakat. Régi tulajdonsága ez az írástudóknak, érthető különben ” Az élő beszéd élvezetes za- mata érződik a fenti sorokban, amelyek a televízió Gólyavári esték címmel sugárzott tudománytörténeti előadássorozatának részleteként — egyúttal illusztrálni hivatottak, hogy korántsem volt szamárság az elhangzottakat könyv alakban megörökíteni. A gondolkodás évszázada: című kötet valóban népszerűnek ígérkezik, hiszen az eredetileg időkorlátozta előadások röviden, velősen, emellett rendkívül érdekfeszítően elevenítik fel az emberi tudás történetét. Nem kdl kétszer kérni Szülők a szellemi gyarapodásért Távoli síkból szemlélve, a település olyan, mint egy hosszú, keskeny szalag. Az ilyenre mondják: egyutcás falu. Néev kilométernél is hosszabban nyújtózkodik Szurdokpüspöki is; csak a legutóbbi esztendőkben kezdtek kapaszkodni a családi házak a domboldalra. A tetszetős külsejű otthonok tövében álló általános iskola sem marad el tűlük küllemében. ízléses vaskerítés int megálljt a gyerekeknek, vigyázza úttestre lépésüket. Azon túl, fenyőktől ölelve, már a püspökiek iskolája. Tisztaság fénye csillan az ablakokon, a mész friss illatát lehelik a falak. A ború- sabb napokon pedig újonnan felszerelt fénycsövek világánál tanulhatnak a diákok. Mindezek a nyári munkálatok eredményei. Nem kell kétszer kérnie a pedagógusnak, ha társadalmi munkára hívja a szülőket, hisz évek óta számíthatnak, támaszkodhatnak rájuk. Volt, amikor százötven apuka és anyuka segédkezett. A szülők összefogását dicséri az iskola kerítése, vagy a két tanterem lambériába öltöztetése, amit két tanuló papája — Miltner Lajos és Prokk József — készített, kevés híján, negyvenezer forintot takarítva meg ezzel a tanintézetnek. Ügyes kezű szülők többféle segédeszközt is készítenek az oktatási anyag szemléltetéséhez. Az idei tanévkezdésre olyan térképtartó állványt csináltak, amilyent egyébként beszerezni is művészet, és ezrekbe került volna, ha vásárolják. Szorgos kezek munkájának eredménye az is, hogy szeptember elsejére mennyezetre kerültek az eddig hiányzó világítótestek. Az iskola segítői között van egy különösen aktív, harmincfős csapat, akik lelkesítik a többieket; olykor százakat is képesek mozgósítani, egy-egy jó ügy érdekében. És hogy a kétszáznegyven nebuló szülei nemcsak fizikai munkával patronálják azt a helyet, ahol csemetéik tanulnak, hanem szellemi gyarapodásukra is gondot fordítanak, az is bizonyítja, hogy a Szurdokpüspöki Általános Iskola tanulói között évek óta nincs olyan, aki osztályismétlésre kényszerülne. Agrárújságirókonferencia Nemzetközi agrárúj ságíró- konferencia kezdődött hétfőn Budapesten a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szervezésében. A rendezvény keretében tizennyolc ország 27 újságírója ismerkedik egy héten át hazánk mezőgazdaságával. A vendégek itt-tartóz- kodásuk során ellátogatnak több mezőgazdasági nagyüzembe, egyebek között megtekintik a balatonboglári mezőgazdasági kombinátot a Nagyrédei Szőlőskert, valamint a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Megismerkednek a Pápai Húskombináttal is, üzemlátogatáson vesznek részt a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. Koncentrált tudástörténeti ismeretekkel gazdagodik tehát, aki Balázs Lajos, Benedek István, Biró Gábor, Bir- talan Győző, Bogdán István, Borzsák István, Csongor Barnabás, Endrei Walter, Fehér Márta, Gazda István. Juhász- Nagy Pál, Kádár Zoltán, Ká- rolyházy Frigyes, Lovász László, Makkal László, Maróth Miklós, Nagy Dénes, Sain Már- , ton, Szabadváry Ferenc, Szabó Árpád, Vekerdi László és Vida Gábor hangulatos előadásainak elolvasására vállalkozik — és minden bizonnyal sokan lesznek ilyenek —, hiszen más módon nemigen lehetséges egyszerre, azaz egyet- ' len könyv révén betekinteni a fizikai, a matematikai, a kémiai, a műszaki, az orvosi, a biológiai tudományok nagy korszakaiba. A. G. Napjaink kimagasló alkotásai a BUJÁK IX. hó BOLWIESER R.: Rainer Werner Fassbinder ÓVODA I—IL R.: Jevgenyij Jevtusenko X. hó ZELIG R.: Woody Allen AHOL A ZÖLD HANGYÁK ÁLMODNAK R.: Werner Herzog XI. hó EGY FAUN MEGKÉSETT DÉLUTÁNJA R.: Vera Chytilová A NYUGODT NAP ÉVE R.: Krzysztof Zanussi XIL hó TASIO R.: Montxo Armendariz A HOLD KEGYELTJEI R.: Otar Joszeliani A vetítések időpontjai és a filmek részletes adatai a havi műsorismertetőkön szerepelnek. SZÍNVONALAS SZÓRAKOZÁST ÉS HASZNOS IDŐTÖLTÉST GYÚJTANAK A „KORTÁRS" FILMKLUB RENDEZVÉNYEI