Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

T LATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális progra­mok 4.20: Társalgó 9.44: Dalposta 10.05: Két keréken, Magyar- országon 10.35: Éneklő ifjúság 10.54: Előadja a szerző 11.30: A planétás ember. 10. rész 12.45: A Moranbov-hegy éne­kel 13.00: Graziella Sciuttá opera­áriákat énekel 13.20: Baross Gábor népzenei feldolgozásaiból 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: ArckéDek a lengyel Iro­dalomból 15.18: Jámbor László daljáték­felvételeiből 15,40: Poggyász 16.05: Látogatóban 17.00: A Bolgár Népköztársa­ság nemzeti ünnepén 17.30: Béres János népi ka­maraegyüttesének felvé­teleiből 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . 18.25: Könyvűjdonságok 18.30: Esti magazin lf.15: ..Mosolygó Parnasszus»' 20.25: örökzöld dallamok 20.58: Budapesti beszélgetés 21.30: Sok«zemközt az egész­ségről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Régi híres énekesek 22.51: Az alkohol 23.01: Evczázadok mestermű­vei ? 8.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 1.08: Slágermúzeum 8.54: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A szófiai fúvószenekar Ruszev-műveket játszik 12.27: Népdalkörök és citera- zenekarok felvételeiből Popzene sztereóban • 14.4*: Az én rádióm 15.45: Dobsa Sándor zongo­rázik IS.24: Könyvről könyvért 15-34: Csúcsforgalom 17.24: Tudósítás az országos tenisz- és kerékpár- bajnokságról 17.34: Mint(a)film 14.3*: Jennifer Rush énekel 19.05u Csak fiataloknak! 20.0*: Közvetítés a Norvégia— Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről / 24.48: Nóták 81.86: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét 22.34: Tone Jansa dzsessz- együttese játszik 28.24: Arany Orfeusz. Gála 24.40: Rézfúvósnégyesek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÓt 17.40: Műsorismertetés. Hí­rek, időjárás. 17.05: Zenedo- *boz. Zenés rejtvényműsor. •Telefon: 35-510: Szerkesztő: Beélv Katalin. 18.00: Észak- magvarországi krónika. 18.25— 14.3Ó: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétoma 8.34: A világ tetején. VIA» rész 4.24: Telepódium 16.34: Képújság 16.05: Iskolatévé 14.44: Hírek 16.45: Három nap tévéműsora lfjf4: Vikingek. X/10. rész 17.24: 20 a csúcson 17.54: Tévébörze 18.44: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén 18.24: Képújság 18.25: Iparvilág 18.54: Mini Stúdió »88. 18.55: Reklám i Jelenet a RABSZOLGA­SORS 2. részéből. 20.05 h. 1. műsor. 19.05 19.10 19.20 1.9.30 20 00 20.05 21.10 21.15 22.15 23.05: 23.25 : Tévétorna : Esti mese : Reklám : Híradó : Reklám : Rabszolgasors. XV/2. rész : Betű reklám : Stúdió ’86 : Felkínálom : Híradó 3. : Himnusz 2. MŰSOR: 18.30: Sakk-matt 18.50: Képújság 18.55: Norvégia— Magyarország válogatott labdarúgó- mérkőzés 20.45: Körzeti adások 21.55: A mester. Bolgár tévéfttm 23.45: Képújság beszterckbAwyac 19.34: Tv-híradó 20.00: önöknek, csak önök­nek, bányászok. 20.25: Többé már nem csi­nálja. Amerikai film 21.25: Űrséta. 2. rész 21.55: Emlékezés Alexander Moyzesra. születésének 80. évfordulóján 22.50: Hírek 2. MŰSOR: r 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Női röplabda-világ­bajnokság MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A fehér törzsfőnök. — Ko­hász: Indiana Jones és a vég­zet temploma (14). — Tarján vendégló: Nyomás utána (14). Szinkronizált clasz filmvígjá­ték. — Múzeumi mozgó: Jeanne d'Arc szenvedései. — Balassagyarmati Madách: Tűz- vonalban (14). Színes, szink­ronizált amerikai kaland­film. — Pásztói Mátra: Hó­bortos népség II. Színes botswanai filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Saolin templom szent köntöse. Szí­nes hongkongi—kínai kung- fukalandfilm. — Rétsági Asztalos János: A sárkány közbelép. Szines amerikai— hongkongi karatekalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Szexmisszió (14). Színes, szinkronizált lengyel fantasz­tikus filmvígjáték. — Bá­nyász: Visszaszámlálás (14). Magyar film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN A József Attila Művelő­dési Központ kertjében ma este nyolc óraikor — Galambos Erzsi és Haiu- mamn Péter előadói estje látható. Az ifjúsági-művelődési házban a fiatal iparművé­szek girafilkai szakosztálya kiállítása látható nyoflc órá­tól este hatig. Az SZMT oJctaitáfii és művelődési intézményében Nógrád megye amatőr kép­zőművészeinek kiállítása tekinthető meg naponta. A Nógrádi Sándor Mú­zeum tanácstermében a Múzeumi mozgó klubmozi programjában ma este hat órakor az 1928-ban készült Jeanne d'Arc szenvedései című fűimet vetítik. BALASSAGYARMAT A művelődési központ­ban kézműves- és határőr- képzőművészeti kiállítás látható az intézmény nyit­va tartásával szinkronban. A Horváth Endre Galériá­ban Banga Ferenc grafi­kusművész tárlatát nézhe­tik meg az érdeklődők. BÁTONYTERENYE Buss István és Juha Jó­zsef, csehszlovákiai amatőr képzőművészek kiállítása várja a nézőiket. NÚGRÁD — >986. szeptember 9« kedd NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT... 85 éve született Oláh Gusztáv emlékezete Huszonhat évvel ezelőtt a Hovanscsina vendégrendezé- sére hívták meg Münchenbe. Ott operáltatta meg magát, mert egészségesen akart ha­zatérni, dolgozni. Az epemű­tét után szívgyengeségben hunyt el, külíöldön. Halálá­val Európa-hírű, kivételes tu­dású művésszel lettünk sze­gényebbek. Oláh Gusztáv reneszánsz tí­pus volt; sokoldalúsága, mű­veltsége mái>már legendássá vált. Festett, zongorázott, több nyelven beszélt. Festő, dísz­lettervező, rendező, kosztüm­tervező és kiváló muzsikus volt. Pályája zökkenőmentes, si­ma, nagyívű. 1901-ben szüle­tett. Különös környezetben nőtt fel: a lipótmezei elme­gyógyintézetben lakott, ahol édesapja, id. Oláh Gusztáv, a híres ideggyógyász igazgató főorvos volt. „Én a színházi viharokat jól bírom — mond­ta később — ezekhez már gyermekkoromban hozzáed­ződtem, ugyanis ideg- és el­megyógyintézetben születtem, s nőttem fel”. Céltudatosan készült későbbi hivatására, min­dent meg akart tanulni, ami szükséges ahhoz, hogy valaki­ből operarendező lehessen. Beiratkozott a Zeneakadémi­ára, s közben képzőművészeti tanulmányokat is folytatott. (A festői hajlamot édesanyjá­tól, Fodor Róza festőművész­nőtől örökölte.) 1921-ben, húszéves korában került az Operaházba, ahol Kéméndy Jenő díszlettervező asszisztense lett, majd annak halála után az Operaház szce­nikai főfelügyelőjévé nevez­ték ki. Kéméndytől is sokat tanult, ám igazi mestere He­vesi Sándor volt, aki vendég­ként Dohnápyi és Mozart mű­veit állította színre, az Operá­ban, s ő fogalmazta meg Ma­gyarországon először az opera­rendezés alaptételét. Eszerint míg a drámai színpadon a rendező kiindulópontja a szö­veg, addig az operaszínpadon kizárólag a zene. A partitú­rában úgyszólván, minden színpadi instrukció benne van, csak ki kell belőle olvasni. Oláh Gusztáv a színpadra állítás kiindulópontjaként zon­gorán játszotta le magának az egész operát, ebből szüle­tett a szcenikai koncepciója. Sosem rögtönzött, a próbákra már részleteiben pontosán ki­dolgozott tervvel jelent meg, jól tudta, mit akar, s mivel gyakran volt egy személyben rendező, díszlet- és jelmezter­vező — képzelete és alkotó­művészete meghatározta a művek színpadi megjeleníté­sét. keze nyomát viselte az előadás. Az őáltala rende­zett Don Carlost a történelmi légkör hitelessége, a Varázs­fuvolát a légies meseszerűség, a Hovanscsinát a gazdag fes- tőiség jellemezte. A próza te­rületén is otthon érezte ma­gát: 1923-ban ő tervezte Az ember tragédiájának díszle­teit, s nevéhez fűződnek a Csongor és Tünde, a Légy jó mindhalálig, a Bánk bán és több más —, közte jó néhány Shakespeare-mű — kitűnő díszletmegoldásai is. Tevékenyen részt vett a Szegedi Szabadtéri Játékok és a harmincas évek második felében a tatai játékok ren­dezésében, s ezek monumen­tális térlehetőségeit éppen olyan művészi ökonómiával tudta kihasználni, mint a színházak keretbe zárt szín­padait. Rendezői, díszlettervezői munkásságára felfigyeltek külföldön is, számos megbí­zást kapott. Rendezett Firen­zében. Veronában, Stockholm­ban, Milánóban. Münchenben. Élt benne a tudás továbbadá­sának igénye: az iparművé­szeti főiskolán diszlettervezést tanított, a zeneművészeti főiskolán a színpadi gyakor­lat tanára volt. Államunk két ízben jutalmazta Kossuth-díj- jal. Érdemes és Kiváló művész címet kapott. Ám mindez, úgy érzem, ke­vés. Több száz rendezői, dísz­lettervezői és jelmeztervezői alkotását egyetlen komoly méltatás, tanulmány, könyve sem összegezte, értékelte. Ma már kevés szó esik róla, gyor­san felejtünk. Még az ilyen korszakos jelentőségű, nagv formátumú művészek eseté­ben is... Kárpáti György A gondolkodás évszázadai „A királyokról annyit be­szélnek a történészek, de a szamaraikat elfelejtik, holott az egész ókori Kelet gazdag­ságát sokkal inkább a szama­rak tették lehetővé és hatá­rozták meg, mintsem az ural­kodók. Ezt az együttest kell mindenképpen látni: a szama­rakat. az eke. a kereskedők, a taron zműve.sek, az írnokok egymást erősítő köreit. Bár az írnokok kissé gyanús em­berek, hiszen többnyire a ki­rályokat dicsérik, nem a sza­marakat. Régi tulajdonsága ez az írástudóknak, érthető kü­lönben ” Az élő beszéd élvezetes za- mata érződik a fenti sorok­ban, amelyek a televízió Gó­lyavári esték címmel sugár­zott tudománytörténeti elő­adássorozatának részleteként — egyúttal illusztrálni hiva­tottak, hogy korántsem volt szamárság az elhangzottakat könyv alakban megörökíteni. A gondolkodás évszázada: cí­mű kötet valóban népszerű­nek ígérkezik, hiszen az ere­detileg időkorlátozta előadá­sok röviden, velősen, emellett rendkívül érdekfeszítően ele­venítik fel az emberi tudás történetét. Nem kdl kétszer kérni Szülők a szellemi gyarapodásért Távoli síkból szemlélve, a település olyan, mint egy hosszú, keskeny szalag. Az ilyenre mondják: egyutcás falu. Néev kilométernél is hosszabban nyújtózkodik Szurdokpüspöki is; csak a legutóbbi esztendőkben kezd­tek kapaszkodni a családi házak a domboldalra. A tet­szetős külsejű otthonok tö­vében álló általános iskola sem marad el tűlük külle­mében. ízléses vaskerítés int megálljt a gyerekeknek, vi­gyázza úttestre lépésüket. Azon túl, fenyőktől ölelve, már a püspökiek iskolája. Tisztaság fénye csillan az ablakokon, a mész friss illa­tát lehelik a falak. A ború- sabb napokon pedig újonnan felszerelt fénycsövek világá­nál tanulhatnak a diákok. Mindezek a nyári munkála­tok eredményei. Nem kell kétszer kérnie a pedagógusnak, ha társadalmi munkára hívja a szülőket, hisz évek óta számíthatnak, támaszkodhatnak rájuk. Volt, amikor százötven apuka és anyuka segédkezett. A szü­lők összefogását dicséri az iskola kerítése, vagy a két tanterem lambériába öltözte­tése, amit két tanuló papája — Miltner Lajos és Prokk József — készített, kevés hí­ján, negyvenezer forintot ta­karítva meg ezzel a taninté­zetnek. Ügyes kezű szülők többféle segédeszközt is ké­szítenek az oktatási anyag szemléltetéséhez. Az idei tan­évkezdésre olyan térképtartó állványt csináltak, amilyent egyébként beszerezni is mű­vészet, és ezrekbe került volna, ha vásárolják. Szorgos kezek munkájának eredmé­nye az is, hogy szeptember elsejére mennyezetre kerül­tek az eddig hiányzó világí­tótestek. Az iskola segítői között van egy különösen aktív, harmincfős csapat, akik lelkesítik a többieket; oly­kor százakat is képesek moz­gósítani, egy-egy jó ügy ér­dekében. És hogy a kétszáznegyven nebuló szülei nemcsak fizi­kai munkával patronálják azt a helyet, ahol csemetéik tanulnak, hanem szellemi gyarapodásukra is gondot fordítanak, az is bizonyítja, hogy a Szurdokpüspöki Álta­lános Iskola tanulói között évek óta nincs olyan, aki osztályismétlésre kényszerül­ne. Agrárújságiró­konferencia Nemzetközi agrárúj ságíró- konferencia kezdődött hétfőn Budapesten a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének szervezésében. A rendezvény keretében tizennyolc ország 27 újságírója ismerkedik egy hé­ten át hazánk mezőgazdasá­gával. A vendégek itt-tartóz- kodásuk során ellátogatnak több mezőgazdasági nagy­üzembe, egyebek között meg­tekintik a balatonboglári me­zőgazdasági kombinátot a Nagyrédei Szőlőskert, vala­mint a Nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetet. Megismerkednek a Pápai Húskombináttal is, üzemláto­gatáson vesznek részt a győ­ri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. Koncentrált tudástörténeti ismeretekkel gazdagodik te­hát, aki Balázs Lajos, Bene­dek István, Biró Gábor, Bir- talan Győző, Bogdán István, Borzsák István, Csongor Bar­nabás, Endrei Walter, Fehér Márta, Gazda István. Juhász- Nagy Pál, Kádár Zoltán, Ká- rolyházy Frigyes, Lovász László, Makkal László, Maróth Miklós, Nagy Dénes, Sain Már- , ton, Szabadváry Ferenc, Sza­bó Árpád, Vekerdi László és Vida Gábor hangulatos elő­adásainak elolvasására vállal­kozik — és minden bizonnyal sokan lesznek ilyenek —, hi­szen más módon nemigen le­hetséges egyszerre, azaz egyet- ' len könyv révén betekinteni a fizikai, a matematikai, a ké­miai, a műszaki, az orvosi, a biológiai tudományok nagy korszakaiba. A. G. Napjaink kimagasló alkotásai a BUJÁK IX. hó BOLWIESER R.: Rainer Werner Fassbinder ÓVODA I—IL R.: Jevgenyij Jevtusenko X. hó ZELIG R.: Woody Allen AHOL A ZÖLD HANGYÁK ÁLMODNAK R.: Werner Herzog XI. hó EGY FAUN MEGKÉSETT DÉLUTÁNJA R.: Vera Chytilová A NYUGODT NAP ÉVE R.: Krzysztof Zanussi XIL hó TASIO R.: Montxo Armendariz A HOLD KEGYELTJEI R.: Otar Joszeliani A vetítések időpontjai és a filmek részletes adatai a havi műsorismertetőkön szerepelnek. SZÍNVONALAS SZÓRAKOZÁST ÉS HASZNOS IDŐTÖL­TÉST GYÚJTANAK A „KORTÁRS" FILMKLUB RENDEZVÉNYEI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents