Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

Hazánkba érkezett Alessandro Nafta CBs«*!»!» s*ow|et — uiiwrtiraf küiü§ymíniszteri talftlkoző Háromórás megbeszélés Tob mint három órán át ta­nácskozott vasárnap este a Szovjetunió New York-i ENSZ-képviseletének épületé­ben Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter. A ta­nácskozást követően Sevard­nadze az épület elé kísérte amerikai kollégáját, akitől kézfogással búcsúzott, de sem ő. sem Shultz nem nyilatko­zott a megbeszélésről. Előze­tesen feltételezték, hogv a két külügyminiszter a vitás kér­dések rendezéséről tárgyalt, s egyúttal a csúcstalálkozó eset­leges előkészítésével1 is fog­lalkozott. Sevardnadze és Shultz az el­múlt héten három alkalommal tárgyalt New Yorkban, egye­bek között az úgynevezett Da- niloff-ügy, a kémtevékenység miatt Moszkvában vád alá helyezett amerikai újságíró ügyének rendezéséről, a New Yorkban megvádolt szovjet ENSZ-alkalmazott. Gennagyij Zaharov ügyéről, illetve arról az önkényes amerikai döntés­ről, amely a szovjet ENSZ- képviselet 25 munkatársának október elsejéig történő távo­zását követelte, annak elle­nére. hogy a képviselet lét­száma alatta van a korábban amerikai részről egyoldalúan meghatározott keretnek. A legutóbbi — csütörtök este megtartott — megbeszélést követően az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője azt mondotta, hogy a Daniloff- ügyben még nem jutottak megállapodásra. Gennagyij Geraszimov szov­jet szóvivő ugyancsak a múlt héten azt hangoztatta, hogy az amerikai fél megfelelő dön­tése esetén a Daniloff-ügyre és a másik két problémára is lehet megoldást találni. A szovjet szóvivő aláhúzta, hogy ezek „akadályt képeznek a csúcstalálkozóhoz vezető úton” s megszüntetésük ezért külö­nösen fontos. Shultz a hét végét Wa­shingtonban töltötte, azonban nem közölték, találkozott-e Reagan elnökkel, tett-e je­lentést neki a szovjet külügy­miniszterrel folytatott tárgya­lásairól. Geraszimov sajtókon­ferenciáján elmondotta: Se­vardnadze ma New Yorkból Ottavába utazik hivatalos lá­togatásra. s a szovjet szóvivő szerint ,.ez bizonyos fajta határidőt” szab a tárgyalások nak. Reagan bejelentése egy választási gyűlésen Daniloff elhagyta a Szovjetuniót Reagan amerikai elnök Kan­sas Cityben, egy republikánus választási gyűlésen hétfőn be­jelentette: Nicholas Daniloff újságíró elhagyta a Szovjet­uniót- és repülőgépen úton van az N3ZK-ba- feleségével együtt. A hírt a hírügynöksé­gek- rádió- és televízióállomá­sok is azonnal jelentették. Reagan nem fűzött semmiféle megjegyzést a közléshez- nem ismertette a létrejött megál­lapodás részleteit. Mint ismeretes, az amerikai újságíró ellen a szovjet ható­ságok kémtevékenység miatt vádat emeltek csaknem egy hónappal ezelőtt Hivatalos közlés szerint az újságíró el­len elegendő terhelő bizonyí­ték állt a szovjet nyomozó ha­tóságok rendelkezésére ahhoz, hogy ügyében bírósági tárgya­lást tartsanak. Amerikai részről azt bizony­gatták- hogy Daniloff nem folytatott kémtevékenységet Az ügy — mindkét fél véle­ménye szerint — egyértelmű­en akadályt jelentett a szov­jet—amerikai csúcstalálkozií­az esetleges megállapodások előkészítésének útjában, épp­úgy, mint egy szovjet ENSZ- alkalmazott- Gennagyij Zaha­rov hasonló vád alá helyezé­se New Yorkban, illetve az az amerikai követelés- hogy a Szovjetunió ENSZ-képviseieté- nek 25 beosztottja október el­sejéig hagyja el az országot. Csernobilt újraindították Hétfőn elindult újra a lánc­reakció a csernobili atomerő­mű 1. számú reaktorában. Az 1. reaktort hétfőn reg­gel ellenőrzött minimális ener­giaszintre állították. A követ­kező lépés ipari indítása lesz- amikor már áramot te-rme I. Mint Vrtalij Szkljarov, Ukraj­na energetikai és villamosítá­si minisztere kijelentette: a köztársaság áramszolgáltató hálózata kész felvenni az erő­mű által termelt áramot. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárnak a meghívására hétfőn este Budapestre érkezett Ales­sandro Nátta- az Olasz Kom­munista Párt főtitkára. Kísé­retében van Antonio Rubbi- az OKP vezetőségének tagja- a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a Központi Bizottság tagja. Alessandro Nattát a Ferihe­gyi repülőtéren Szűrös Má­tyás- az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára fogadta. Jelen volt Emilio Paolo Bassi, az Olasz Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) Sarlós István az NSZK-ban Hétfőn megérkezett Mün­chenbe, az NSZK Bajorország tartóméinyának fővárosába az a magyar piarlamenti küldött­ség. amely Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének ve­zetésével a szövetségi gyűlés (Bundestag) me ah (vására láto­gatást tesz az NSZK-ban. Pótválasztás Francia- országban A franciaországi Haute-Ga- ronne megyében rendezett nemzetgyűlési piótválasztáson vasárnap ugyanaz az eredmény született, mint a márciusi ál­talános választáson, amelynek itteni eredményét szabályta­lanságok miatt megsemmisí­tették. A kormánypártok is 4, a szocialista ellenzék is 4 mandátumhoz jutott. így nem fenyegeti veszély a kormány csekély parlamenti többségét és az eredményt lényegében mindkét nagy tábor győze­lemnek tüntethette fel. A nagyfokú részvétlenség mel­lett lezajlott szavazáson a kö­zös listán induló kormányko­alíciós pártok némileg növel­ték szavazataik arányát, míg a szocialista párt ugyanazt az eredményt érte el, mint már­ciusban. Antinukleáris tüntetések i Az NSZK-beE Bremerhaven kikötőjében 1500-an tüntettek ez Iowa amerikai hadihajó lé tagadása ellen. A nukleáris rakétáikkal is felszerelhet» csatahajó néhány napra érke­zett az észak-tengeri kikötő­be. miután részt vett a NATO ésizaki szárnyának hadgyakor­latain. A főként a zöldek és a békemozgalmak híveiből áiBó -tömeg elftartiaezoltta a hajóra erezető hídfeljárót. A hatósá­gok egy tucat tiltakozót őri- aetbe vettek A hét végén a nyugatnémet rendőrség 50 tüntetőt vett őri­zetbe a mutlangen i had'itá- masizpontnáll, ahol több hete nagyszabású megmozdulásokat tartanak tWtakozásul a Per­shing—2-es rakéták telepítése eiten. Az awszta áfiai Sydney kikö­tő j ében a békemozgailom hét­főn ' mintegy száz kishajó, jacht, surf és vitorlás segít­ségévéi próbálta megakadá­lyozni a feltehetően nukleáris fegyverekkel felszerelt ameri­kai ás brit hadihajók kikö­tését A hatóságok nagy erők bevonásával biztosították a hatok, köptük esrv brit rtoi. lőgép-hordozó, egy amerikai csatahajó és egy romboló sza­bad bevonulását az öbölbe. Libanon Bosszú, emberrablás ' Hétfőn kelet-bejrúti ottho­nában ismeretlen fegyvere­sek agyonlőtték Halil Ke- oaan ezredest, a libanoni had­sereg ötödik dandárénak pa­rancsnokát. A gyilkosságot «sszefüggésbe hozzák azzal, hogy e dandár tagjai vasár­nap tűzharcba keveredtek a Szamir Zsazsa vezette Liba­noni Erők harcosaival, s az összecsapásban két milicista meghalt. Űjabb francia állampolgárt raboltak el Bejrútban — kö­rölte hétfőn a francia nagy­követség. Jean-Marc Stro- ussi tv-operatőrt vasárnap hurcolták el a város moha­medánok lakta részébe, ma­gukat a síita Amal tagjainak mondó fegyveresek. Értesüld-, sek szerint a 41 éves opera­tőr szíriai állampolgárságú, keresztény vallású techniku­sának már pénteken nyoma veszett, Bej rútnak ugyaneb­ben a körzetében. Stroussi már a huszadik — nem arab — személy, akit Libanonban elraboltak. Hírek röviden fcTROUGAL SZÓFIÁBAN Bolgár—csehszlovák kor­mányfői tárgyalások Kez­dődtek hétfőn Szófiában. Lu- bomir Strougal, a csehszlo­vák minisztertanács elnö­ke Georgi Atanaszovnak, a bolgár minisztertanács mi­liőkének' a meghívására ér­kezett hivatalos, baráti láto­gatásra Bulgáriába. SZTRÁJKOLÓ DIPLOMATÁK Hétfőn — e hónapban im­már másodszor — sztrájkba léptek a görög diplomaták és az athéni külügyminisztéri­um más munkatársai. A 48 órásra tervezett munkabe­szüntetés hátterében az elő­zőhöz hasonlóan az áll, hogy • diplomatáké és a külhitve­seké az -egyetlen olyan „szak­ma” az országban, ahol 1979. óta nem volt béremelés. LETA RTÖZTATÁS INDIÁBAN Több mint kétezer tünte­tőt tartóztattak le hétfőn az indiai Bhopálban. Az ellen­zéki pártok által' szervezett megmozdulás / résztvevői, pótlólagos pénzügyi támoga­tást követeltek azok számá­ra, akiket érintett a városoan történt 1984. decemberi ka­tasztrófa. Az Üj-Delhitő] 370 kilométerre fekvő Bhopálban 1984. december 3-án mérges gáz áramlott ki az amerikai tulajdonban lévő Ufiion Car­bide cég helyi üzeméből. Több mint 1700 ember meghalt és mintegy 200 ezer. egészségi károsodást szenvedett. I NOGRAD — 1986. szeptember 3Q„ kedd Esti kommentár A nagy rulettasztal Az amerikai fővárosban ma olyan kettős tanácsko- ázs kezdődik, amelyről szinte a földkerekség egyetlen or­szága sem mondhatja azt, hogy témája, kimenetele közöm­bös neki. Hazánk delegátusai is ott ülnek a résztvevő száz- ötven (!) ország vezető pénzügyi szakértői és tisztségviselői (pénzügyniiniszterei, bankelnökei) között ezen a gazdasági szupertanácskozáson, amit a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (a Magyar Népköztársaság mindkét fontos szer­vezetnek aktív tagja) tart. Miről lesz szó a kerékasztalnál, és miért fontos, ami ott elhangzik? A téma a jelenlegi, igen képlékeny világgazda­sági helyzet. Az utóbbi esztendők általános nehézségeit ha­zánk is alaposan megérezte, így tehát nekünk sem mind­egy, sikerül-e valamilyen hosszabb távú kiutat találni az eddig egyetemes nehézségek labirintusából. Már a kettős közgyűlés előkészítésekor. a helyzet előzetes megítélésében is újra világossá vált a fejlődő és a legfejlet­tebb államok között tátongó mélységes szakadék. A leg­gazdagabb tőkésországok csoportja (az úgynevezett Hetek, vagyis az USA, Japán, az NSZK, Nagy-Britannia. Francia- ország, Olaszország és Kanada) „lassú, de érezhető és át­fogó javulásban” reménykedik, a huszonnégyek csoportja (a fejlődő országok képviselői) viszont „semmilyen okot nem látnak semmilyen reménykedésre”. A szakértők szerint a vezető tökésországok érdeke is len­ne az elmaradottak fokozott segítése.. mert azok hatalmas adósságterhe, feszültségeik sokasága az egész világaazdasáqi helyzetet tartósan ingataggá teszi — ugyanakkor ezen „erős” országok kevés hajnlandóságot mutatnak a gyengék igazi támogatására. A másik komoly szakadék a „gazdagok klubján” belül húzódik, de ez a dilemma is érinti a világot. A feszültség lényege dióhéjban: Washington immár eőy éve. hogy kihar­colta Tokiónál és Bonn-nál, két „nehézsúlyú” partnerénél a dollár árfolyamának hatalmas, harmincöt százalékos (!) esését, ami közismerten befolyásolja az pnész világgazdasági helyzetet. Ezen. magyarán szólva, az USA vagyonokat ke­res, cserébe mérleghiánya kiegyenlítését ígérte Ez azonban nem történt meg. és a jelek szerint a türelmi idő leiári. Komoly esély van rá. hogy a- mostani konferencián az NSZK és Javán (sőt. talán néhány más fontos ország is) esetleg ultimátumszerű lépéseket tesz a dollárzuhanás szá- mukn tés nemcsak számukra) hátrányos az amerikaiak számara viszont előnyös rendiének menállítására. Gigászi játszma újabb fordulója kezdődik a nemzetközi pénzümiek óriás rulettasztala körül. A résztvevők számánál érdekeik tarkaságánál csak a tét nagyobb. Harmat Endre Barátaink életéből KNDK Óriásgát — rekordidő alatt A gáton vasúti és közúti pálya is halad A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság eddigi leg­nagyobb beruházását adták át az i,dei nyáron a Tedong folyó Kínai-tengerbe ömlő torkolatánál, Nampho ipari és kikötőváros közélében. A hatalmas gátrendszer 4 mil­liárd dollárba került, s re­kordidő alatt készült el. Két nagyobb és egy kisebb zsilipkamra segítségével ez­után a nagyobb hajók is — ötvenezer tonnáig — felúsz­hatnak majd a gáttól öt ki­lométerre levő Nampho kikö­tőjébe, megkönnyítve ezzel a vízi áruszállítást, így a főváros, Phenján ellátását is. A gáta­kon közúti és vasúti hidak épültek, amelyeket zsilipe­léskor 90 fokban elforgatnak. A Tedong folyót nyolc kilo­méteres szélességben lezáró gigantikus gátrendszer meg­építésekor több cél is vezé­relte a tervezőket. Az egyik legfontosabb volt, hogy véget vessenek az apály és dagály okozta vízszintkülönbségek­nek, amely gyakran fenye­gette árvízzel a fővárost is. Másrészt nagy területű föl­dek hevertek kihasználatla­nul, mivel a sós talaj miatt nem lehetett művelni őket, A gát segitségével az el­következendő években lehe­tőség nyílik ezen földek „megtermékenyítésére” — legalább kétszázezer hektár rizs telepítését tervezik. A gátrendszer tehát elké­szült, a munkálatok mindösz- sze öt évig tartottak. A ke­letkezett hatalmas mestersé­ges tó partján üdülők, szál­lodák épülnek, kirándulóhe­lyek létesülnek, amelyek minden bizonnyal népszerű­ek lesznek Észak-Korea la­kói körében. Százéves a német filmgyártás Filmmúzeum Potsdamban Az NDK legnagyobb fílirt- vállalata, a DEFA nemrég ünnepelte megalakulásánaK 40. évfordulóját. Az általa készített hatszáznál is tööo játékfilm közül számos Ki­emelkedő alkotás bevonult a nemzeti filmművészet törté • netébe, s nemzetközileg is nagy elismerésre talált. Potsdamban, a DEFA ba- belsbergi gyárától nem mesz- sze található az NDK egyet­len filmmúzeuma, amelynek látogatói a film és a DEFA történetével egyaránt meg­ismerkedhetnek. Ennek a há­rom éve megnyílt, ritkaság- számba menő kulturális in­tézménynek a közel három­száz éves, egykoron a potsda­mi Stadtschlosshoz (vá­rosi kastély) tartozó Pomeran­zenhaus (narancsoskert) ad otthont. Az épületet 1714-ben udvari istállónak alakította«« át. ' Egy részét a közelmúlt­ban restaurálták, eredeti szépségében pompázó homlok­zata legalább olyan történel­mi hangulatot áraszt, rrunt a sokkal ismertebb Sanssou- ci-kastély. A Sanssouci-kastély egy rész­lete. Igaza volt Balázs Bélá­nak, aki 1932-ben kijelen­tette; „Manapság minden­nek van múzeuma, még a nadrággomboknak is, csak éppen a filmnek nincs!” Ezt a hiányt hivatott pótolni a potsdami filmmúzeum. Több mint tíz éven át tartó apró­lékos munkával sikerült ösz- sZegyűjténi a német film- történet ereklyéit, a kezdet­kezdetétől napjainkig, a leg- ú j abb DEFA-produkcióki g. S láthatunk itt film- és mo­zitechnikai eszközöket, mű­termi felszereléseket csak­úgy, mint filmplakátokat, az NDK állami filmarchívumá­ban fellelt forgatókönyve­ket és különleges kellékeket. Jól áttekinthető, a man re­mében páratlan filmtörténe­ti gvűjteménv jött ily módon létre, melynek bemutatásához a legkorszerűbb technika is rendelkezésre áll. A film története Németor­szágban, pontosabban Ber­linben 1985-ben vette kez­detét Max Skladowsky ket­tős vetítőjével, a bioszkóp- pal. Henny Porten volt az első német női filmcsillag, s Ásta NieVsinnek hívták azt a dán színésznőt, akinek a neve szimbólummá vált. A múzeum második eme­letén egyebek között nagy­apáink idejéből való film- technikai eszközöket "so- dálhatnak meg a látogatok. A robosztus, kézzel' hajtőit vetítők mellett megszemlél- hetők a továbbfejlesztett o.v reodezések, beleértve a töob hangcsatornás rendszereket is S akinek kedve tartja, meg is nézheti a filmek egvjkét- másikát a múzeum saját mo­zijában. A potsdami neveze- tessefek iránt érdeklődő 'u- "isták gazdag programjából ma már nem hiányozhat • filmmúzeumi látogatás sem. Harmat Endre (G. L)

Next

/
Thumbnails
Contents