Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

Megyei aktíva Salgótarjánban ! (Folytatás az 1. oldalról.) gozni. a politikai oktatásban, a szakszervezeti felvilágosí­tó. kulturális nevelőmunká­ban és masuiá. Többet kell tenni 0 tisztségviselőknek A szakszervezetek önálló szervezetek, akik elfogadták, mágukévá tették a párt XíII kongresszusának határozatá­ból adódó feladatokat. Tették ezt azért, mert az kifejezi a szervezett dolgozók álláspont­ját, véleményét, elképzelé­seit. Hogy a közös célok, ter­vek a" lehetőségekhez képest, mielőbb és folyamatosan megvalósuljanak, minden szakszervezeti tisztségviselő­nek a maga munkahelyén be­osztásában az eddiginél töo- bet kell tennie. Az előadó ezután részlete­sen szólt arról, hogy az egész szakszervezeti mozgalom, benne a magyar szakszerveze­tek sohasem voltak semlege­sek a politikai harcban. Min­dig azért küzdöttek, hogy ahol szükség volt rá, ott a dolgo­zók felszabaduljanak, má­sutt pedig ahol ez megvo’c, •át gazdagabbak és boldo­gabbak legyenek. Ennek kap­csán utalt arra hogy a szak­zését, a jó hangulatot elő­segítő, egymás segítését, mind­azt, ami a szervezett dolgo­zók érdekeit szolgálja. Ez­után a szakszervezet és a tisztségviselők megbecsülésé­ről szólt, mondván: a szak- szervezetet eddig is becsülték a tagok, s, hogy ez a megbe­csülés még nagyobb aránvá legyen a jövőben, azért a szakszervezeti munka tartal­mának továbbfejlesztését alá kell rendelni a tagságot szol­gáló céloknak. Tekintélyt to­vábbra is, akár csak eddig a jól végzett munka adhat. Van reális programunk Az előadó foglalkozott az­zal, hogy a szervezett dal- gőzök túlnyomó többsége, nemcsak elfogadja, hanem cse­lekszik is a kitűzött célok el­éréséért. Ugyanakkor egyfaj­ta bizonytalanság is fellelhe­tő soraikban a kiutat illető­en. Eddigi fejlődésünk is te­le van sok jóval, de fellelhe­tők benne a nehézségek, az akadályok, a buktatók, Van azonban reális programunk, amely magába ötvözi a szer­vezett dolgozók tapasztalata­it, elképzeléseit, céljait. Ennél jobb programot nem tudunk adni, ezért érdemes becsülettel és az eddiginél nagyobb erőfeszítés­sel dolgozni. Egyébként nincs szervezeti munka megújulása más út a felemelkedéshez. A nem választható el az SZKP XXVII. kongresszusának út­mutatásától, amely egybevág, a mi pártunk és szakszerve­zetünk célkitűzéseivel is. A szakszervezeti munka megújítása azt jelenti, hogy még konkrétabban kell a feladatok megoldását elér­nünk, még célravezetőbben szükséges tevékenykednünk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szakszervezeti tiszt­ségviselők felelőssége tovább növekszik. Rátérve a termelést, gazdál­kodást segítő munkára, a többi között ezeket mond­ta : — Ez a tevékenység nem szűkülhet le csak a szocialis­ta munkaverseny szervezé­sére. Magába foglalja a dol­gozók egyéni ügyeinek ingó­végrehajtás során előfordul­hat, hogy egyes célokat előbb, másokat pedig később reali­zálunk, mert a változó kö­rülmények erre kényszeríte­nek. Megvalósításukról vi­szont nem mondhatunk le. Ide sorolta a teljesítmény szerinti bérezést, az indoko­latlan magas keresetek el­lem küzdelmet, az alacsony nyugdíjasok helyzetének ja­vítását, a többgyermekes csa­ládok támogatását. v Tovább folytatva aiz előb­bi gondolatot, nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a siker érdekében a dolgozók­ban rejlő alkotó erőket fel kell szabadítani, a legfőbb célok szolgálatába kell állí­tani. Ennek megfelelően szükséges megújítani a szo­cialista munkaverseny-moz­galmat, melyhez megvannak a feltételek. A mozgalom ere­jét, a benne feszítő, felhal­mozott tudást, nagy tapaszta­latot, a mai követelmények teljesítésének szolgálatába szükséges állítani, hogy nö­vekedjék a mindannyiunk ja­vát szolgáló hatékonyság, ter­melékenység, takarékosaob legyen a gazdálkodás, jelen­tősen növekedjék a minőségi termékek száma és aránya. Elérése a jelenleginél na­gyobb összefogást kíván a munkásoktól, műszakiaktól és a tudósoktól egyaránt. A verseny célkitűzéseit a jövő­ben sem fogjuk felülről míg­határozni, mivel az munkahe­lyi \ kategória, s az üzemek- ben\ tudják, mikor, milyen célok szolgálatába kell állí­tani a vetélkedést. Alapvető fordulatra nincs szükség Foglalkozott még a dolgo­zók érdekvédelmének és ér­dekképviseletének mostani felfogásával és gyakorlatával. Leszögezte, hogy alapvető fordulatra nincs szükség, na­gyobb figyelmet kell fordí­tani az igények rangsorolásá­ra, a kollektív érdekeknek felszínre hozásán keresztül. Hangsúlyozta, hogy a sorren­dek felállításánál, azok ki­elégítéséről csak akkor lehet szó és olyan mértékben, amennyiben azoknak a felté­teleit, a termelésben és a gaz­dálkodásban megalapozzuk. Végül a szakszervezetek nemzetközi tekintélyéről szólt. A nagyaktíva után felke­reste az SZMT oktatási és művelődési intézményét, ahol Vincze János, SZMT-titkár mutatta be a létesítményt, válaszolt a kérdésekre. A mai napon dr. Verbal Lajos, a Népszava Lapkiadó igazgatóhelyéttese nyitotta meg a Népszava történetét és kiadványait bemutató kiállí­tást, az SZMT-székházbm. Este pedig a József Attila Művelődési Központban az építők Vadrózsák Művész- együttese gálaműsorral ked­veskedett a szakszervezeti ak­tivistáknak. Újabb Hu; ötmillió Emelt terv Bercelen fae. fldacfi Sport Műszergyálr százezer darab hagyja el a esztendőkkel ezelőtt telepi- gyárkaput, a megrendelő a tett gyáregységet a hegyek Hajdúsági Iparművek. Az között meghúzódó kis nógrádi ELEKTHERMAX hőkandallói- íaíuba. Bereelre. Az idei esztendőre a ter­melési terv aljára 325 millió forint került, ezt menet köz­ben huszonötmillió forinttal az ikladi központ megemelte. Ami az első fél évet illeti, úgy látszik, a vállalat veze­tése nem számított rosszul, amikor erősebben megnyom­ta a ceruzáját. Az első hat hónapban a berceli gyáregység 113 millió 650 ezer forint be­fejezett termelési értéket mutathatott ki. Ez egyfelől jogos reményeket ébresztett a megnövelt terv ügyében, másfelől pedie azt is jelenti, hogy tavaly ilyen­kor ennél három és fél mil­lióval kevesebbet teljesítet­tek. Augusztus végén a befeje­zett termelési érték megha­ladta a 235 és fél millió fo­rintot. tehát a hátralevő idő­szakban száztizenötmilliós termelési értéket kell megva­lósítaniuk. Korántsem vélet­len tehát, hogy nagy erőfe­szítéseket tesznek Bercelen A tisztánlátást segíti, hogy na­ponta mérik a gyár teljesít- ményét, így pontosan tudják, hogy szeptemberben a terve­zett 32 millió forintos terme­lést ..hozni” képesek. FŐ profiljuk az automata- «osógép-motor, ebből évente hoz 25—28 ezer ventillátort vásárol. Itt készülnek az is­mert két- és háromfázisú ál­talános célú motorok is, amik­kel szerszámgépeken mező- gazdasági masinákon lehet találkozni. Maga a vátialat tőkésexport- tervét valószínűsíthetően túl­teljesíti. nem mondható ez el a berceliekről. (A munkák el­osztása központilag történik, a nógrádi gyáregység nem önálló!) Az ugyan igaz. hogy a Haj­dúsági Iparművek az említett mosógépmotorokból jövőre már 130 ezret rendel, s ez jelentős részét leköti az 1987- es kapacitásnak. Nem bizo- nvos azonban még egy jugo­szláv megrendelés, ami biz­tossá tehetné a negyedik ne­gyedév sikerét. Nem kevesebb. mint húszezer mosógépmotor az üzleti tárgyalások tár­gya. Van viszont másik lehetőség is — ha a jugoszláv üzlet kútba esne: — a régi part­ner a Haidúsási Iparművek iövő évi rendeléséből tízezer motor gyártását előre. erre. az évre hozatná. Nem lesz tehát gond az ötszáznegyvennégy dolgozó foglalkoztatásával a kis nóg­rádi településen. Ój típusú Rába futóművek VFj típusú, földmunkagépek­be beépíthető futóművek gyár­tását kezdték meg szovjet megrendelésre a győri Rába gyárban. A rendelés és .a gyártás megkezdése között mindössze néhány hónap telt el. A Rábában már korábban is készültek hasonló típusú fu­tóművek, a szovjet partner azonban ezektől eltérő gyárt­mányt kért. Mivel nemcsak nullszéria gyors elkészítésé­ről volt szó> hanem a nagy sorozatú gyártás szinte azon­nali megszervezéséről te’ kü­lön szerelőszalagot hoztak lét­re erre a célra. Neme« üános cTclcsorozata a szaciQtizmu SKBfaMjOBbm VI7A 1. A júniusi fordulat JNj szocializmus megújwláisá­maik bonyolult folyama­tát Magyarországon általában az 1956. november 4. utáni idő­szakhoz kötik. Ahhoz a gya­korlathoz, amelyben az MSZMP újra érvényre jut­tatta a lenini elvéket. Mosta­nában ezt a harminc évet, vagy ennék egy részét a re­formpolitika jelzőjével is szok­ták illetni, kifejezésre juttatva azt az egy időben elfeledett vagy kevéssé emlegetett alaip­gában hordoz» szocialista ipa- lassítását, a« önkéntesség el- rasítás nem számolt az or- vének érvényesítését, a szó- szag tényleges 'erőforrásaival, vetkezeti demokrácia növele- különösen a beruházások fe­szített terve okozott gondot. A mezőgazdaság elhanyagolá­sa és a feifokozottan gyors ütem a szocialista .átszerve­zésiben. a túlzott iparosítás miatt lecsökkenteti fejlesz­tés. az adminisztratív intéz­kedések és zaklatások minden vonatkozásban — különösen a bes-zolgáiitatásóiknál — zül­igoziságot, hogy, a szocialista lesz tőén hatottak a termelés- társadalom. és annak vezető re. A parasztok által lénve- ereje, a párt tevékenységének gében elhagyott, úgynevezett szüntelen kritikus fetülvizsgá- tartalékföldek az egész szán­taiénak. és enmek alapján az tóterület több mint kilenc szá- al kotó megújulással töltheti 2alékát tették ki. be hivatását. Mindez az életszínvonal je­Történelmi igazságot ismét- lentős csökkenését, a lakosság Kink annak kimondásával, ellátásának romlását, a lakás- hogy az 1956 utáni megúju- helyzet súlyosbodását vonta lásnafe megvan az eszmei és maga után. Az adminisztratív gyakorlati előzménye. Ez pe- módszerek elharapózáisa. az dig a Magyar Dolgozók Párt- önkényeskedés a lakossággal ja Központi Vezetőségének szemben, a törvénytelenségek, 1953 júniusi határozata, amely az alkotmány semmibevétele helyesen, jó irányba nyitott, az állampolgári jogokat. a s m-egivailósíitás-a esetén poli- személyes szabadságot és biz- tiifcai-társadalmi _ megújulást tonságot móir-már élviselhe- kezdeményezve megerősítette tetlen módon veszélyeztette, volna a szocializmus pozícióit Scaóit a határossat —, sajnos, Magyarországon. Az 1953-as csak visszatogottan — a tör­politikai fordulatot az tette szükségessé, hogy az MDP politikájában 1948 közepétől, a népi. a munlkáshatailom győ­zelemre jutásától fokozatosan és egyre súlyosabb mértékben olyan torzulások mentek vég­be. amelyek lejáratták ,a szo­cializmus ügyét és eszméit, a lakosság nagy tömegeit elfor­vónytelenségeknek arról a sötét rendszeréről, »mely a kooperációs perekhez vezetett: „Helytelen volt. hogy Rákosi elvtárs közvetlenül utasításo­kat adott az államvédelmi ha­tóságoknak arra. hogy hogyan nyomozzon, kit tartóztasson le. utasítást adott letartózta­tottak fizikai bántalmazására. dítotttáik a párttól és a kor- amit a törvény megtilt.'’ Mind- mánytól, sőt. olykor szembe- ez megnehezíttette az igazság fordították velük. A párt ön- felderítését, elégül!. e'Jbizaíkodott. a szemé- JMK határodat a h-ibálk fű lyi kultusz vakságával meg- forrását a párt kollektív vert vezetősége — mindenek- vezetésének hiányában és a előtt Rákosi Mátyás és szűk káros vezémkedésben jelölte móben és hangjában is meg— sét hangsúlyozta, hanem az# is. hogy jelentős termelési segítséget kell adni az egyé­nileg gazdálkodó parasztok­nak, hogy az érdekeltségük fokozásával a szabadpiacra is árut vihessenek. Arról is szó volt, hogy meg kell szüntet­ni a kulákok zaklatását, fel­számolva a sok középparasztot is sújtó kuláikliistát. A beru­házásokat ,úgv kell megvaló­sítani, hogy a mezőgazdaság javára alakuljanak az ará­nyok. A párt kollektív vezetésének létrehozásában a személyes vezetés és a személyi kultusz felszámolása az első. döntő lépés, és ennek megfelelően Rákosi Mátyás kettős funk­cióját (pártí'őtitikár és minisz-J terelnek) megszüntették. Mi­niszterelnökké Nagy Imré megválasztását javasolta a testület »z országgyűlésnek. Nagy Imre ugyan á PB tagja volt. sőt minisziterelnök-he-i lyettes (és ebben a minőség­ben a beszolgáltatások ügyéé nek főnöke), de az előző idők­ben az agrárpolitikáiban a Rá­kosi-féle vezetéssel ellenke­ző nézeteket is hangoztatott! amiért bírálták, szervezet# rendszabályokat: is alkalmaz­tak ellene mindaddig. ' miiä önkritikát gyakorolva nen* csafilalkozofft hozzájuk. Látható tóhát, hogy az 19S3j júniusi KV határozat, bár al kialakult helyzetről és okai­ról méiy elméleti elemzést; nem adott, és inkább a napi feladatokból és kényszerűsé­gekből adódó operatív prog­ramnak fogható fel, de szeUe-i vezetői köre — a maguk ere- meg, amelyért elsősorban Rá. jtéfbőtl képtelenek voltak fel­ismerni az ország válságosba forduló helyzetét. Az SZKP vezetői- —*, akik Sztálinnak 1963 márciusában bekövetke­zett elhunyta után maguk is kosi Mátyást és a hozzá kap­csolódó vezetőt klikket — Ge­ro Ernőt. Farkas Mihályt és Révai Józsefet — tette fele­lősié. A határozat szerint a kollektív vezetés hiánya a féliülwizsdáiltólk a személyi kiül- pántnak a tömegektől való el­tesz okozta torzulásokat a szakadásához vezetett, szovjet politökai gyakorlatban A párt gazdaságpo 1 i t iká já - —, figyelmeztették a magyar n-ak gyökeres változtatásért pár bveze tőket a fenyegető ve- tartották a legfontosabb fel- szélyre. A moszkvai konzul- adatnak. „Az új gazdaságpo- táoió után, ázott tárgyaló de- litikali irány vonalnak ailapve- legáeió jelentése alapján tő célkitűzése: a lakosság. s mélyreható és nyílt vita bon- mindenekelőtt a munkásosztály tafcoizutt ki a Központi Veze- életszínvonalának lényeges tőség 1953. június 27—28-i és állandó emelése, a dolgo- ülésén és ott született; meg zók szociális és kulturális e&- „A Magyar Dolgozók Pártja láitobtségánaik megjavítása, to- Központi Vezetőségének ható- vább foHytatva, lassúbb üitem­felel a ..politikai megújulás” követelményeinek. Vagyis volt esélye annak, hogy az oly annyira megérett fordulat végbemegy a magyar párt politikájában. Még előzőleg, az MDP Központi Vezetősé­gének plénuma előlkészí lésé­ről a PB-ülésen Révai József így fogalmazott: „Voltak már páirtválságok. de más egy ille­gális párt, és más egy ural­kodó párt válsága. A régi válság nem váltott ki orszá­gos visszhangot, de ennek elker üihete felen ül orszá goß visszhangja lesz... Nem sza­bad félni attól, a vihartól, amelyet a pártváiliság az or­szág vezetésében előidéz. El­kenve. részletekben, apró­rozata a párt pdlitiikai iráinv- ben a szocialista iparosítás oseprő rendszabályokkal nem vonalában és gyakorlati mun- politikáját, amely változatta- tehetne az elkövetett hibáikat- kajában elkövetett, hibáikról, s mri a pánt fő irány vonala”, kiküszöbölni”, az ezék kijavításával kap- , Ezt a célt aztán részletesen ajnos, amint a továbbé­cso'latos feladatokról” szóló taglalta a baitónozait. egyes alktoan látni fogjuk, a dokumentum. szektorokat, illetve Iétesitmé- hibáik gyökeres meg-szünteté­A hibák — állapítja meg a nyéket is megemlítve. Külö- séhez akkor még nem volt nősen behatóan fogil-afflkozatt elég- ereje (és -bátorsága) a a mezőgazdasággal, és itt pártnak, nemcsak a termelőszövetkeze­tek számszerű fejlesztésének (Következik: Az itj szakasz) határozat — súlyos nehézsé- géket okoztak a népgazdaság­ban. A szektaszeílemű. a ka­landor politika elemeit is ma­Különféle hazai iparvállalatok részére ebben az évben mint­egy 58 millió forint értékben készítenek több száz féle mé­retben fogaskerekeket, bordástengelyeket, lefejtő és maró szerszámokat a FORCON Szerszámipari Vállalat érsekvad­kerti gyárában. r-&T~ Szovfet iárművek szervízmesteremek Oktatóbázis Budaörsön Elkészült Budaörsön a szov­jet Avtoexport Külkereskedel­mi Egyesülés magyarországi oktatóbázisa. A mintegy 255 millió forintos beruházás a kitűzött határidőn és az elő­irányzott költségkereteken be­lül épült fel, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat (Ve­dtovizuális berendezésekkel felszerelt tantermek, a leg­korszerűbb diagnosztikai mű­szerekkel ellátott műhelyek, továbbá a könyvtár, a szín­ház- és az előadóterem mel­lett vetítőhelyiségek is helyet kaptak. Az oktatóberendezé­sek, tanfelszerelések 20 száza­gyépszer) fővállalkozásában. A lékát magyarországi vállalatok korszerű- könnyűszerkezetes elemekből felállított épület- égyüttes terveit a. Kipszer ké­szítette- az építési generálki­vitelező pedig a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat volt. A Vegyépszer szakembe­rei nemcsak irányították a fel­száll itották- s csupán néhány, itthon nem gyártott különle­ges szerszámot / szereztek be szovjet cégektől. Az új léte­sítményben tanitják be azokat; a szakembereket- akik a szov­jetunióból importált járműve­ket szerelik. Ugyancsak mód szerelést- hanem számos sze- nyílik a szovjet autóipar leg­újabb fejlesztési eredményeid nek bemutatására, ismertetéJ sere: az oktatóközpont kiállít tási termében egyebek között az új Lada gépkocsik is meg­tekinthetők. relési feladatot is elvégeztek. A tervezők és a kivitelezők ez­zel a munkájukkal benevez­tek az építési orvődíj pályá­zatra. Az áj oktatóközpontban at&­NQG&AD — 1966. szeptember 30, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents