Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

£zaks7ervezeti hét TRUG PROLETÄRJAF. EGYESULJETEIC1 ^kc QlA RJÍ^> Megyei aktíva Salgótarjánban A SZOT főtitkára meglátogat ta a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat. A hétfői lapunkban kö­zeiteknek megfelelően, teg­nap megkezdődtek megyeik­ben a szakszervezeti napok. A programnak megfelelően' Salgótarjánba érkezett Ba­ranyai Tibor, a Központi Bi­zottság tagja, a SZOT főtit­kára. Az SZMT székházában Ágner Gyula, az SZMT ve­zető titkára, Géczi János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kovács László, a Központi Bizottság tagja, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára fo­gadta, majd kíséretükben el­látogatott a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárba, itt Oressai Sándor igazgató és Unták János szakszervezeti­titkár kalauzolásával meg­tekintették a gyárat, majd nem sokkal később az igaz­gató a termelésről és a gaz­dálkodásról, a szakszervezeti- bizottság titkára pedig a szakszervezeti munkáról adoct tájékoztatást. A kora délutáni órákban került sor a megyei szak- szervezeti aktívaértekezlet­re, az SZMT-székház nagy­termében. Ágner Gyula kö­szöntötte a megjelenteket, köztük Géczi Jánost, Kovács Lászlót, Devcsics Miklóst, a megyei tanács elnökét, or­szággyűlési képviselőt, Ju­hász Andrást, a KISZ megyei bizottság első titkárát, majd ismertette a szakszervezeti hét céljait. Ezután Baranyai Tibor beszélt az aktuális szakszervezeti feladatokról. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy a szakszervezeti mun­ka céljait, a tagsággal jól előkészített és megvitatott do kumentumok, az ágazati kong­resszusok, valamint a szak- szervezetek XXV. kongresz- szusa határozatai szabják meg. Ezek a szakszervezeti tagság véleményének, bí­rálatának, javaslatának, kí­vánságainak. útmutatásainak tömény kifejezői, és önálló életet élnek. A végrehajtásu­kon a sor. Ennek érdekében még alaposabban meg kell ismerni az alapvető döntése­ket, amelyek a munka alap­ját és tartalmi gazdagodását szolgálják. A tennivalókat a tagsággal közösen, jól együtt­működve szükséges feldoi­(Fötytatás a 3. oldatot») Számottevően nem növeli a terheltet Sajtótájékoztató a házadóról ' Hétfőn a Pénzügyminiszté­riumban Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes tájé­koztatta az újságírókat a házadóról szóló törvényerejű rendelet bevezetésének részle­teiről. Elmondotta: a jogszabály korszerűsítését nem költségve­tési szempontok indokolták. A szabályozás fő célja az, hogy igazságosabbá, arányosabbá váljon a közteherviselés a ko­rábbinál rugalmasabban, — a lakásban együttlakó szemé­lyek számától függően — változzon a fizetési kötelezett- seg. Az adókötelezettség január 1. után is a személyi tulajdon­ban levő, vagy az ilyennek tekinthető, tehát lakásszövet- . kezet tulajdonában álló la­kásra terjed ki. Alapvető vál­tozás, hogy az adó mértéke nem a szobák számától, ha­nem az alapterülettől függ majd. Az új jogszabály kiter­jedt mentességet biztosít az ingatlantulajdonosoknak. Így a komfort nélküli, illetve a szükséglakás mentesül az adó alól. Szintén nem kell adózni többlakásos épületben, a 80. illetve az egy- és kétlakásos épületben levő. 100 négyzet- métert megnem haladó lakás után. Ideiglenes — 10 évre szóló — mentességet élveznek azok az újonan épült lakások is. amelyek alapterülete nem haladja meg a 180. illetve a 200 négyzetmétert. (A decem­ber 31-ig érvényes jelenlegi jogszabály alapján biztosított adómentességek eredeti idő­tartamuk lejártáig változatla­nul fennmaradnak.) Az új jogszabály jelentős kedvezménnyel támogatja a j»°nerációk együttélését. Ha az «gy főre számított lakóterület nem több 25 négyzetméternél — függetlenül attól, hogy a lakás alapterülete meghalad­ja a 80, illetve a 100 négy­zetmétert —, nem kell az ott ^löknek adót fizetniük. Hu­szonöt négyzetméternél na­gyobb személyenkénti lakóte­rület esetén a tulajdonos csak a többletterület után adózik. A városokban erőteljeseb­ben, a községekben mérsékel­tebben emelkedő alapadó ter­heli a 80, illetve a 100 négy­zetméter feletti lakásokat. Például a 140 négyzetméter alapterületű lakások évi alap­adója városban 3200 forint, községben 1600 forint, 220 négyzetméteres ház éves adó­ja 14 000. illetve 7000 forint. Az alapadó összegét a he­lyi tanácsok — a jogszabály­ban meghatározott keretek között — 40 százalékkal fel­emelhetik, illetve 90 százalék­kal csökkenthetik, úgy. hogy annak összege 300 forintnál nem lehet kevesebb. A lakásvagyon megóvása érdekében az új jogszabály adókedvezménvben részesíti az otthona felújítására, hely­reállítására. korszerűsítésére — beleértve a közművesítést is — vállalkozó tulajdonost Az évenkénti mentesség esvüt- tesen a 25 ezer forintot meg­haladó beruházási költség 75 százalékáig teriedhet. A miniszterhelyettes arról is szólt, hosv az új rendszerű adó nem növeli számottevően a társadalom terheit. Ugyanis a magántvlaidonban levő 2.8 millió ingatlan átlagos alap­területe nem haladja meg a 62 négvzetmétert. Az új rendszerű adóztatás 1937. január 1-én lép hatály­ba. Áz ennek alapján kive­tett adót jövő év november 15-ig kell majd befizetni. Zászló­felvonás a Gellért­hegyen A fegyveres erők napja al­kalmából hétfőn reggel a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél katonai tisztelet- adással felvonták a magyar nemzeti, lobogót és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját. NOCRA AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M-EGYEI TANÁCS TARJA XLII. ÉVF., 230. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1986. SZEPTEMBER 30.. KEDD Ünnepség a ParEamenfiben a fegyveres erők napja alkalmából Loson czi Pál mondott beszédet A fegyveres erők napján katonai tiszteletadással koszo- rúzási ünnepséget tartottak Budapesten a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. A fegyveres erők napja al­kalmából a Parlament kupo­lacsarnokában ünnepséget ren. dezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a Mi­nisztertanács: Az ünnepségen részt vett Losonczi Pál- az El­nöki Tanács elnöke- Maróthy László- a Minisztertanács el­nökhelyettese. Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Horváth István, az MSZMP KB titkára- Czinege Lajos mi­niszterelnök-helyettes. Katona Imre- az Elnöki Tanács titká­ra, Petrovszki István és Varga Péter, az MSZMP KB osztály- vezetői, Kárpáti Ferenc vezér- ezredes. honvédelmi miniszter. Kamara János belügyminisz­ter. valamint Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka. Pontban 12 órakor kürtszó hsrsant a kupolateremben. El- kán Károly vezérőrnagy, a bu­dapesti helyőrség parancsno­ka jelentést tett Losonczi Pál­nak, aki ezután ünnepi beszé­det mondott. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisz­tertanács nevében köszöntötte a Magyar Néphadsereg, a BM Határőrség, a rendőrség és a munkásőrség tagjait, majd így folytatta: — Néphadseregünk katonái, hazánk határainak őrzői, rend­őrségünk állománya, a mun­kásőrség tagjai példás helyt­állással. nagyfokú hivatástu­dattal végzik feladatukat. A haza fegyveres szolgálata mel­lett áldozatkészen részt vesz­nek a népgazdaság, a társa­dalom előtt álló feladatok megoldásában. Nemzetközi kérdésekről és a fegyveres erők szerepéről szólva Losonczi Pál kifejtette: — Szocialista építőmunkánk alapfeltétele, hogy immár több mint négy évtizede békés kö­rülmények között dolgozha­tunk. A Szovjetunió és a szo­cialista országok közösségének fő célja továbbra is a béke megvédése. — Hazánk, a testvéri szoci­alista országokkal együtt, a korábbinál bonyolultabb nem­zetközi helyzetben is azt vall­ja. hogy a párbeszédnek foly­tatódnia kell. és a két világ­rendszer országainak szükség­szerűen békében kell egymás mellett élniük. ' — A haza. az állam és köz- .biztonság védelme kiemelkedő jelentőségű feladat. A fegy­veres erők és testületek helyt­állásának igen nagy szerepe van abban, hogy dolgozó né­pünk ma békében él, s nyu­godt viszonyok között alkot. — A honvédek, a határőrök, a rendőrök és a munkásőrök abban a tudatban végezhetik felelősségteljes munkájukat» hogy a feladataik teljesítésé­hez szükséges korszerű eszkö­zökről és az emberi feltéte­lekről a haza ma és holnap is gondoskodik. Losonczi Pál ezután kine­vező okiratokat és kitünteté­seket adott át. Ünnepségen emlékeztek a fegyveres erők napjára hét­főn a Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányságon is. A belügy­miniszter megbízásából Szeré- mi Sándor rendőr ezredes, me­gyei főkapitány 17 főnek adott kitüntetést az ünnepség kere­tében. Rajtuk kívül több- ki­emelkedő munkát végző bel­ügyi dolgozó, önkéntes és tár­sadalmi segítő kapott főkapi­tányi dicséretet és jutalmat. Tegnap délután a Tanács­köztársaság: emlékműnél a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokság, a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet alakulatok, az MHSZ- a polgári védelmi pa­rancsnokság. a rendőr-főka­pitányság. a munkásőrség, a Hazafias Népfront és a KISZ megyei és városi szerveinek képviselői helyeztek el koszo­rút. Lázár György Brüsszelben Lázár G yörgy, a Miniszter- tanács elnöke Wilfried Mar­tens belga miniszterelnök meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Belgiumba uta­zott. Ütjára elkísérte felesége. Kíséretének tagjai: Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke. Szabó Imre ipari. Török István külkeres­kedelmi államtitkár. Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, valamint Németh Jó­zsef, hazánk brüsszeli nagy­követe. aki a belga főváros­ban csatlakozik a kísérethez. Lázár György búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Maróthy László minisz­terelnök-helyettes és Horn Gyula külügyi államtitkár. Ott volt Pierre Schmidt, a Belga Királyság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő- 1 je. Hétfő délelőtt Brüsszelbe érkezett Lázár György és fe­lesége. valamint a magyar miniszterelnök kíséretében lévő személyek. A magyar kormányfőt és a küldöttséget Brüsszel repülő­terén Gróf Vilain nagykövet, a külügyminisztérium proto­kollfőnöke fogadta és innen a szálláshelyre, a Stuyvenberg- kastélyba kísérte. • Lázár György miniszterel­nök és kísérete 14 óra 45 perckor a Stuyvenberg-kas- télyból. szálláshelyéről az Eg- mont-palotába érkezett. A magyar és a belga nem­zeti zászlókkal fellő bogózott díszudvaron a magyar kor­mányfőt vendéglátója, Wil­fried Martens miniszterelnök fogadta és köszöntötte. Mindjárt a fogadást köve­tően megkezdődlek a hivata­los magyar—belga tárgyalá­sok. Lázár György és Wilfried Martens előbb mintegy fél­órás négyszemközti eszmecse­rét folytatott, majd — ja tár­gyalások egyik eredményeként is — a két kormányfő jelentésé­ben aláírták aaf a jegyző­könyvet. amelyik a Magyar Népköztársaság és a Belga— Luxemburgi Gazdasági Unió közötti gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fej­lesztéséről 1975-ben kötött eeyezménv hatályát hosszab­bítja meg újabb tíz évvel. Ezután a teljes üléssel foly­tatódó tárgyalásokba bekap­csolódtak a két küldöttség tagjai is. Wilfried Martens és felesé­ge este az Egmont-palotában díszvacsorát adott Lázár György és felesége tiszteleté­re. Ülésezett Salgótarján Város Tanácsa Sportélet, lakásrendelet, egészségügyi változások Salgótarján Város Tanácsa hétfőn délután tartotta soron következő ülését, amelyen el­sőnek C. Becker Judit tanács­elnök tájékoztatta a testüle­tet az elmúlt időszak esemé­nyeiről. jogszabályairól. Ez­után Dr. Hőrváthné Győri Magdolna, a testnevelési és sportosztály vezetőjének elő­terjesztéséljen megvitatták a varos sportjának helyzetét, fejlesztésének feladatait. Dr. Hőrváthné beszámolójá­ban áttekintette a megyeszék­hely sportéletének közelmúlt­beli alakulását, hangsúlyozva, hogy az a korábban hozott határozatoknak, a jóváhagyott terveknek megfelelő irányba, ám mérsékelten, sportágan­ként eltérő mértékben fejlő­dött. tgy például nem javult kellő mértékben az ifjúság és a felnőtt lakosság sport iránti igénye, a testnevelés és a sport társadalmi megítélése. Szólt a város és a környéke sportéletének kedvező változá­sáról, megemlítve, hogy a szakigazgatási területen 4S sportegyesületben. mintegy ki­lenc és fél ezren tevékenyked­nek. Az egyik súlyponti kér­dés az iskolai testnevelés, ér­tői így fogalmazott a sport­osztály vezetője: ..az alapve­tő képességek, a testkultúra, az egészséges életmód kiala­kítása, a rendszeres mozgás­igény felkeltése a tanulóifjú­ságnál csak részben sikerült.” A város testnevelési és sport- feladatainak végrehajtására a testület intézkedési tervet ha­gyott jóvá. 1990-es határidő­vel. Fő feladatként jelölték meg, hogy a város és környé­kének testnevelési és sport­mozgalma az eddiginél jobb színvonalon és eredményeseb­ben szolgálja az egészség meg­szilárdítását, az ifjúság fizikai erőnlétének növelését- a mi­nőségi sport fejlesztését. Ugyanakkor járuljon hozzá a szabad idő hasznos és aktív eltöltéséhez, a sportolási igé­nyek felkeltéséhez. A továbbiakban dr. Béres József igazgatási osztályveze­tő terjesztette elő azt a ren­delettervezetet. amely a taná­csi rendelkezésű lakások- tel­kek elosztásáról, a lakásokkal való gazdálkodásról, az igé­nyek társadalmi elbírálásáról szól. Ezptán a városi egész­ségügyi alapellátás szolgálatai­nak a megyei kórház-rende­lőintézet szervezeti egységébfe történő átadásáról döntött a tanács. Eszerint 19 körzeti egészségügyi. 9 körzeti gyer­mekorvosi. 2 iskolaorvosi szolgálat, valamint az anya­tejgyűjtő állomás, illetőleg az anya- és gyermekvédelem fel­adatai kerültek át kórházi ha­táskörbe. Amint indoklásában dr. Hajdú Katalin egészség­ügy: osztályvezető hangsúlyoz­ta. így tovább javul a körze- t: és kórházi orvosok közötti személyes kapcsolat, könnyeb­bé válik az információcsere, színvonalasabbá válik a szű­rési és a gondozási munka. Ugyanakkor- jobban elérhető lesz, hogy minden lakos az egészségügy.: állapotának meg­felelő helyen részesüljön ellá­tásban. A testület ebbsni el­határozásáról a közeljövőben tartandó megyei tanács ülése dönt majd véglegesen. Befejezésül személyi kérdé­seket tárgyalt Salgótarján Vá­ros Tanácsa. A testület dr. Juhász Tibort, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetőjét, saját kérésére fel­mentette beosztásából, s he­lyére Tőzsér Zoltánt- a város:1 tanács korábbi költségvetési csoportvezetőjét nevezték ki. A tanácsülés interpellációk tárgyalásával zárult.

Next

/
Thumbnails
Contents