Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

Megkezdődött a cukorgyártás Selypen és Hatvonbm Szedik a cukorrépát Nócjrádban — Kemény a föld, kész cső- betakarítógépek napi ífl órás a répa légzési vesztesége, da, hogy ez a gép kiszedi — műszakban dolgoznak, hozzá- 0.5 százalékot is elérheti. néz elismerően az RTA—602- es betakarítógépre Szatmá­ri András, a romhányi tsz traktorosa. Azért marad a földben is, de ezt is próbál­juk menteni. A Lókos-px.'ti táblán gyereksereg böngé­szi a széthullott répát. — Mérjük a teljesítménye­ket, nem fizetünk rá — mondja Péter János, a nö­vénytermesztés vezetője. — Bár a szárazság megviselte a cukorrépát is, kellett, mert a a Sz bevételkiesést juk igazítjuk a felszedést, már jelentős szállítást. Két műszakot szer- jelent, veztünk a szállításra. Az SzáuftósI feladatai okát egy.k a selyp. cukorgyáron, egveztettük ^ metékes MÁV szállít, a másik műszak de- pózza a répát. Szlovákiából három pótkocsis Skoda se­gíti a betakarítást. Hatvanban Nagy István mezőgazdasági főosztályvezető tájékoztat a répafeldolgozás feladatairól. — A karbantartási, felújí­tási munkákat sikeresen be­kezdenünk fejeztük. Selypen elkészült 250 hektár az Ausztriából vásárolt to­betakarítása kemény fel- ronydiffűzió szerelése, az űí- adatot jelent. Szállítási gond- vételi állomások fogadásra jóinkon a cukorgyár megbízá­sából a balassagyarmati vo- lánosok segítenek. Bízunk ab­ban, hogy az elmúlt évek­készek. Várhatóan a ter­méskilátások a májusi—júni­usi helyzethez képest alacso­nyabbak, de az érési kísérté­hez hasonlóan, eredményes tek eredményei és az munkát végeznek nálunk. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy minél keve­sebb veszteséggel kerüljön átadásra a répa, ne álljon a átvett répa minősége sabb cukortartalmat jelez­nek. A tervezett gyárindulást meghatározta az aszályos idő­járás. A termést adó terüle­rendben. Bizakodunk, hogy tünkről 500 ezer tonna répát, a terméskiesést a magasabb cukortartalom pótolja — mondja a növénytermesztő, az acsaá vasútállomáson a kálim termelőszövetkezet traktorai ürítik réparakomá­nyaikat. — Sok az apró répa — mondja Ráez József né, aea- körgyár átvevője. Palotáshalmon Veres Íjász­lő elnökhelyettes tájékoztat a betakarítási előkészületek­ről. — Ja áRtrrtk az ősz? mun­kákkal, már csak a vetés és a 430 hektár répa szedése a várunk, 36 tonna hektáron­kénti átlagterméssel. — Egyes tájkörzetekben a kevés csapadék, kemény föld miatt rítógépek kisebb teljesít­igazgatóságokkal, Volán vál­lalatokkal. A nógrádi répa egy része Palotáshalom— Kálló térségéből közvetlenül Selypre kerül. A MÁV ba­lassagyarmati üzemfőnökség dolgozói közel 30 ezer tonna répa továbbítását végzik. A szárazság a takarmány­ellátásban komoly gondokat okoz. A cukorgyár mellékter­mékei most is kapósak. Első­sorban csak a termelőinket elégítjük ki. Ök is csak a já­randóságukat kaphatják. Itt szeretném felhívni a figyeí- eddig met a répafej hasznosítására, maga- amiben még jelentős tartalé­kok vannak. A terméskiesés következménye, hogy keve­sebb melléktermékből kefl gazdálkodnunk, és az minden­képpen oda kerüljön, ahová indokolt. A nógrádi répatermesztés a mátravidéki cukorgyárak a száraz, számára fontos. Ebben a kör- a betaka- zetben hagyományai vannak, és magas eukortartalom ör­ménnyel, gyakoribb gépíii- hető el. A lehetőség szerir ti területfejlesztést támogat­juk. A termelő gazdaságok Nógrádban is modern, nagy­bával, nagyobb betakarítási veszteséggel dolgoznak. A ter­melő gazdaságoknak fel kefi készülm az állandó, gondos teljesítményű betakarítógé­szervízelésre, gépkarbantar­tásra, a szállítás jó szerve­zésére, a veszteségek csök­kentése miatt. Felhívtuk a termelőink fi­gyelmét, hogy ebben a szá­ffi feladat. Még 500 hektár ráz, meleg időjárásban a répa terület mésziszappal való be- szócását is el tudtuk végez­rendentartása nagy súly- eukorveszteséget jelent. es A* »L A. üerfieau és a Kleine első két-három napon nagy pekkel rendelkeznek és van­nak gazdaságok, pL a palo- táshalmi, ahoi bebizonyítot­tak, hogy eredményes, jöve­delme? ő Is lehet a répater- nw-Sítés, — fejezte be tájékoz­tatóját Nagy István főosztály- vezető. Szabő Bődre Növény- egészség ügyi mérleg Ateboratörhmü vizsgálatok, Bgronómiai ellenőrzések tanú­sága szerint az átlagosnál jó­val egészségesebb az idén az őszre beérett termés döntő há­nyada. A MÉM növényvédel­mi és agrokémiai központjá­nak szakemberei szerint eb­ben kétségkívül szerepe van annak, hogy az aszályos idő­járás visszafogta a gomba- betegségek elterjedését, ám a siker főként azzal magyaráz­ható. hogy a termelők a te- nyészidőben betartották a nö­vényegészségügyi előírásokat ás idejekorán elvégezték a szükséges vegyszeres beavat­kozásokat. A központ ebben az évben 30 növényfajra adott növényegészségügyi előrejel­zést, ennek ismeretében a ter­melők megóvhatták a növé­nyeket a kártevőktől és a fer­tőzésektől. Ellentmondásos volt az idei esztendő: amíg a gombabeteg­ségek mindvégig háttérbe szo­rultak, addig az év során több­ször is a rovarkártevők való­ságos invázióját kellett meg­fékezni. Egészen ritka mér­tékben, valóságos felhőkben támadták a zöldséget, a gyü­mölcsöt a levéltetvek, ame­lyeknek igencsak kedvezett a száraz, meleg időjárás. Hatal­mas mennyiségű vegyi anya­got kellett felhasználni a fer­tőzések elterjedésének meg­akadályozására. A gabonatáb­lákban szintén nagy mennyi­ségű vegyi anyaggal akadá­lyozták meg az úgynevezett vetésfehérítő bogár pusztítá­sát. Az idén 600 ezer hektá­ron óvták meg a termést a veszedelmes kártevőtől, amely akár 50 százalékos terméski­esést is okozhat. A kisker­tekben is fölütötte a fejét az atkafertőzés, az erős invázió miatt 3—4 ízben is vegyszere­ket kellett használni, csakis így lehetett elejét venni a szőlő és a gyümölcs minőség- romlásának. A termelők kiadásait némi­leg csökkentette, hogy alig volt kimutatható peronoszpó- ra-fertőzés és a szőlőtőkét máskor megtizedelő szürke­rothadás is elkerülte a szőlő­ket, mutatva, hogy a száraz, meleg időjárás nem kedvez a gombáknak. Megújít az újítás? (Hnszon)ötlet a kábelgyárban Érdemes-« újítani? Vajon annak jut-e a megérdemelt forint, aki ötletével import­anyagot tud helyettesíteni, aki ésszerűbbé — és ezzel gaz­daságosabbá — teszi a gyár­tást? Könnyű sorsuk van-e a „nehéz embereknek”? A kér­déseket lehetne még folytat­ni, ha újításokról gondolkodik az ember. De hogyan csinálják a Ma­gyar Kábel Művek balassa­gyarmati gyárában? Arról, hogy az idén már szolgálatot teljesít az a hulladékhaszno­sító rendszer, amit egy ötfős, régi ötletcsapat valósított meg, s amely az idén mint­egy tizenötmillió forinttal gyarapítja a gyár nyereségét, már riportban is beszámol­tunk. Egy milliárdos nagyság­rendben gondolkodó gyár ese­tében sem aprópénz ekkora összeg, az kétségtelen. De va­jon törődnek-e a kisebb öt­letekkel? Törődnek. Több esztendőre visszatekintve ebben a gyár­ban, nem volt még olyan erős az újítási kedv, mint az idén. (Ebben nyilván része van annak is, hogy az a bi­zonyos tizenötmilliós hulla­dékhasznosítási rendszer szé­pen hoz és hozott az ötletem­berek konyhájára is.. J Egy esztendő alatt általában hu­szonöt újítást kell elbírálnia a szakembereknek, most eny- nyi ötlet benyújtásához ele­gendő volt kilenc hónap. Élen az erősáramú üzemben dolgo­zók járnak, akik a PVC-ellá- tórendszer, a tömlőző gépek korszerűsítésén törik a fejü­ket. Elsősorban importalkatré­szeket, -anyagokat helyettesí­tenek hazaival. A granuláló masina, amelyik a keletkező alumínium-hulladékot teszi félkész- és késztermékké: a helyi ötletemberek találmá­nya, készítménye. Addig mindössze hatvan fillért kap­tak a hulladék kilójáért, most egy részét tízszeres áron ad­ják tovább. Az ötletemberek eddig ép­pen félszázan vannak, közü­lük harminckettő a fizikai dolgozó, a többiek közép- és felsőfokú végzettségűek. Az általuk kitalált ésszerűsítések, javaslatok számított értéke több, mint kétszázezer forint, a kifizetett díjak „érintik” a százezret. A balassagyarmati kábelgyárban teháé figyelnek minden forintra. Kérelmező a dolgozó, ügyiéi az SVT A munkaügyi bizottság megállapította Példák m eg botlásra * Tiszta lellciismeretteJ P. K. technológus a vállalat szakszervezeti, és KlSZ-bizott- sága által szervezett sportna­pon vett részt és kispályás labdarúgás közben izomszaka­dást szenvedett. A munkavé­delmi osztályon nem minősí­tették üzemi balesetnek- hi­vatkozva az előírásra: nem a munkájával összefüggésben ér­te. A sérült ezzel nem értett egyet, a munkaügyi dörttőbi- zottsághoz fordult, s kértél kötelezzék a munkáltatót a 100 százalékos táppénz meg­fizetésére. A döntőbizottság az ügyben az eljárást megszün­tette, az inatokat a hatáskör­rel és illetékességgel rendel­kező vállalati társadalombiz­tosítási tanácshoz áttette. Sz. T. esztergályos egy, majd majd két napig igazolatlanul távolmaradt a munkahelyé­ről. A vállalat a fegyelmi ha­tározatában hathónapos idő­tartamra 10 százalékos bér- csökkenés büntetésben része­sítette. A dolgozó kérelmében a fegyelmi határozat hatá­lyon kívüli helyezését kérte. * Többet érdemelne esztendőben. Tavaly 1« kére­lem futott be a bizottsághoz. — Azt kérdezi, bogy nyu­godtan alszom-e éjszaka? — ismétli meg a kérdést, majd munkát. M-ert olykor komoly pénzösszegekben kell a mun­kaügyi döntőbizottságban ha­tározatot hoznia. — Nagy elég tétet számunk­ra, hogy a munkaügyi bíróság általában megerősíti a mi dön­tésünket. Az elmúlt évben két kérelmezőnk fellebbezett. Egyi­kük keresetét a bÍFÓság eluta­sította, míg a másik ítéletet a vállalat számára kedvezően módosította — magyarázza, majd ez utóbbi ügyet elmesé­li. Eszerint V. J. 73 éves nyug­díjas évenként meghatározott időre munkaszerződést kötött az SVT-vel, fűtőként dolgo­zott. Még 1984. július 31-én az ick« férfi üzemi balesetet szen­vedett- beleesett a STÉSZ szakemberei által a gyár te­így folytatja: Tiszta a lel- rátétén kiásott munkagödörbe, ki ismeretem. Mindenkor a ^ sérülésből eredő«» olyan törvényesség szellemeben já- komplikációk adódtak* bőgj7 a runk el. mindig a törvényt bácsinak le kellett vágná szolgáljuk. Nálunk a kérelme- combközépen a jobb hibát. Az ző a dolgozó* az ügyfél a vál- jgy megrokkant ember a vál­lalat. Az a vállalat- amelynél lalati mtmikaügyi bizottsághoz a kenyeremet keresem, keres- fordult és baleseti járadék A munkaügyi döntőbizottság sük- Ennek a ténynek azon- megállapítását kérte, mondá megállapította: a vállalat igaz­gatójának utasítása figyelem­bán nem szabad befolyásolnia ván: ezután már képtelen do#- és nem is befolyásol bermün- gozni. A bizottság úgy állapü bevételevei kiszabott fegyelmi ke^ a döntésünk meghozatala- tóttá meg a járadékot* hogy kor. Mert elhangzanak az m- a vállalat élete végéig dokok mind a dolgozó és mmd fjzesse v. J—nek. Erre a muru a vallalat részéről, pro es káltató a munkaügyi bíróság*» kontra. És mi töltjük be az nyújtott be kereseted büntetés arányban áll a vét­séggel. B. F.-wé szerelőnő föOtt. majd 110- végül 30 forintot lopott munkatársa öltözőszekrényé- >Sazsag mérlege nyelvének melyben a járadék megfizetés bői. Tettét elismerte. A vál­lalat a fegyelmi határozatá­szerepet se aláh mentességét kérte. Említettük: nem hálás fel- ítélet: az alperes korlátozót* ban dolgozóját elbocsátás fe- adat a munkaügyi döntőbi- ideig* 1995. november 31- ig gyelmi büntetéssel sújtotta, zottság elnökének lenni és te- jogosult a baleseti járadékra] A fenti ügyeket Sándor Gyű- gyük hozzá: nem is könnyű^ Szóltunk róla: egyre ke ve­lő. a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár munkaügyi döntőbizottságának elnöke idé­zi vissza az előtte heverő vas­kos dossziéból. Sok száz ügyet folyamot, tartalmaz ez a dokumentum- Kérdezem Sándor tője 1967-től látja el ezt cseppet sem hálás- sokirányú tétován fogalmaz: ismeretet követelő tisztséget­A sokirányú ismeretek meg- sebfo a kérelem. Ebben döntői szerzésére a Magyar Jogász- módon közrejátszik, hogy ja-j szövetség évente szervez in- vilit a vállalat munkaügyi éa vábbképzést- tízhónapos tan- munfcafegyelwn helyzete. A* igazgató is szigorú utasításod Gyuláit: kát adott ki. Eszerint lopási hiszen a normairoda négy én mennyire becsülik meg a váí- vagy hat nap igazolatlan hH múlva nyugdíjba vonuló vese- tolatnál ezt a tevékenységét? ányzás elbocsátást von maga) Nagysokára válaszol- akkor is után. Öt nap igazolatlan esed tón az illetőnek hat hónap ídő^ — Megkaptam a Szakszer- tartamra 20 százalékkal csökd de jóval régebbtől* harminc- vezetí Munkáért kitüntetés kentik a bérét, bét éve foglalkozik munka- ezüst fokozatát. Igaz* ennek — Négy év múlva nyugdíj bú már tizennyolc éve. Azóta né- vonulok. Akkorra a mandátum hogy hányszor részesültem pénzjii- is lejár, átadom az elnöki tolómban. tisztséget az utánam köve*-] Mit mondjunk? Ez nem va- kezének — mondja Sándor év, amikor 82 ügyben kellett lami számottevő elismertségre Gyula. határozatot hoznia az elnök- vall. Ennél lényegesen többet Addig azonban még bízod bői két elnökhelyettesből és érdemelne az. aki egész Nóg- nyara sokszor kell kimonda-l négy tagból álló bizottságnak, rád megyében a legrégebben ma: „a munkaügyi bizottsági A másik véglet: mindössze végzi ezt, a szakszervezeti megállapította... ” négyszer üléseztek, teljesítet- bizalmitestület által rártthá­ték kötelezettségüket egyazon zott roppant felelősségteljes Kotej László ' ügyi vitákkal Aztán arról beszél* egyre csökken a hozzájuk be­nyújtott kérelmek száma. Volt Egy kis számtan Hat esztendővel ezelőtt a megye termelőszövetkezetei­ben tíz és fél ezer fizikai dol­gozó kereste a kenyerét, szá­muk most 13 ezer körül mo­zog. Egyre több a szakmunkás — a gépesítettség szinte „meg­követeli” eat —, s magasabb a betanított mrankások aránya is. Előbbiből majd ötezer, utóbbiból 6800—7000 veszi föl naponta a munkát. Ugyanez idő alatt a nem fizikai állo­mányban dolgozók száma va­lamivel több mint négyszáz­zal, 1919-ral 2364-r* gyarapo­dott csupán. Pályáztak — 133 milliót nyertek A Romhányi Építési Kérő- rryszett, pontosabban a víz miagyérban 170 millió forint szennyezésének veszik elejét, értékű alapanyagot és közel hanem mintegy 15 millió ío-j 140 millió farint költséget ki- ránt értékű anyagot is meg­tevő energiát hasznainak fel takarítanak. Az úgynevezett évente. Mivel jelentős Inadé- hoiladeOctokokat újra áriák és sokról van szó, fontos feáactoit kemeneetkocsik építéséhez tóh­oz anyag- és energiatakaré- főanyagként hasznosítják. kosság. A gyárban már ed­dig is sokat tették ezen a té­ren. de most minden koráb­binál jelentősebb elképzelések megvalósításán munkálkod­nak. Simám ImszDó, az anyaggaz­Az energiagazdálkodási osz­tályvezető megemlí tette a gőzé hálózatba beépített konderv» zálóegységet, amely csökkenti a veszteséget. Az elektromos berendezésbe beépített fázis­javító évente 1,2 miilffió forint dállkodásL, valamint Schmidt költség-visszatérítést jelent á gyárnák. A-z R—III-as csar­nokiban fűtésre használják fel télen a kemencék hűtölevegő­jét. Energtoraoioaailizálási pó-j lyázat keretében 48 millió foJ rinthoz szeretne jutni a gyáeJ A pénzből technológiaváltást az Havonta közel 200 mázsa sertésszalonnát készítenek a salgótarjáni Karaites Húsipari Szövetkezetnél, amelyet sózás és füstölés után szállítanak az «űrietekbe. __ —ST-­M átyás, az energiagazdálko­dási osztály vezetője elmond­ták: gyáruk sikerrel vett részt a környezetvédelmi pályáza­ton. és 133 millió forintot kapott ilyen célú beruházá­sokra. A tervek kivitelezése már megkezdődött. A jelentős összegből meg- akarnának végrehajtani Oldják a porleválasztást. Úgy- r—Jl-ee csarnokiban, szintén megteremtik a félté- A további tervek között teleket a szennyvíz tisztításé- szerepel anmaik a tanulmány- h°z és újbóli felhasználása- nak a hasznosítása, amelvet hoz. Megépítenek egy égetőt. a miskolci TÜKI, és a mis- melyben megsemmisítik a ve- kolci Környezetvédelmi Inté- szelyes hulladékokat, összes- zet készített. A tanulmány segében olyan zárt gyártási olyan módosításokra tesz ja- technologia még hiányzó Jane- vasiatokat; a tüzelőberendezé- szemeit tudják pótolni a ren- sen, amely elősegíti a füstgáz delkezesre bocsátott pénzből, hasznosítását és a kömyezet- amely egyúttal az anyagtaka- szennyezés elkerülését, rekosságot is szolgálja majd. a frittüizamiben számottevő Rom hány ban 1982-től kezd- mennyiségű meleg víz kelet­iek komolyabban foglalkozni kezik. Okos ötletnek ígérke- az anvagtaikarékosSággal — zik ennek a víznek szociális mondta Simon László. A hűl- létesítmény fűtésiére való fel- ladékfrittet régebben bele- használása. A kemencékben engedték a Rókus patakba, hultadékhő és füstgáz képző- most viszont felfogják és is- diik. melyek földgázt válthat-- mét fel ha sznál jók. Ennek kö- nánaik lei a porlasztó szárítók vetkeztóben nemcsak a kör- fűtésénél. NQGRAD - 1986. szeptember 29, hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents