Nógrád, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: I.JS-; Jó reggelt! 1.05: Műsorismertetés I. 1$: Mai kulturális programok S.*0: Mit üzen a Rádió? 9.00: A hét zeneműve 9.90: A hét költője 9.40: Ki kopog? 10.06: Nyitni kék 10.38: Katonazenekarok találkozója 11.03: Bioritmus 11.34: Dalok a fegyvere« erők napjára II. 59: a planétás ember. (18. rész) ML45: Házunk tája 13.00: Magyar előadó­művészek albuma 14.10: Finn népzene 14.20: Budapesti művészeti hetek 14 55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Eg és föld között 15.34: Kóruspódium 15.05: Neked szól! 17.00: Ecomix 17.30: Nótacsokor 18.15: Hol volt, hol nwn volt.. 18.25: Könyvújdonságok 10.30: Esti magazin 19.15: Lélegzetvétel Turkuban. 21.00: Egy rádióé naplójából 22.30: Tíz perc külpolitika 2? 30: Ravel-művek 23.09: Kamaramuzsika 0.15; Éjfél után PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Népdalok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Neményi Lili operett­dalokat énekel 12.23: Kis magyar néprajz 12.30: Lugosi Tibor kiarinétozik 13.08: Slágerrmízeura 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.08: Újdonságainkból 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.08: Népdalok 19.30: Sportvilág 2B.06: Minden hangra emlékezem ».«*: Rádiószínház a.00: A Goombay Dance Band felvételeiből 22.00: Egy óra Lehoezky Évával 23.00: A mai dzsessz 23.20: Régi fúvószen« 0.15: Éjfél után KISKOli^l STÚPIÓ. Itü: Műsorismertetés, hírek, MNtyárás. — 17.05: Fórum. A pali két oldala. Kereskedők és vásárlók. Szerkesztő: Paulo- vits Ágoston. Műsorvezető: G. Tóth Ferenc. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. — 18.28:—18.30: Szem' le az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÓG- RÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Éjkirálynő a kőrengetegben. Tévéjáték 21.10: Időszerű témáról 21.35: Ősök hagyatéka 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy régi muzsikus­család 20.30: Sportszemle 21.30: Időszerű események 21.50: Időjárás-Jelentés 22.00; Ez történt 24 óra alatt 22.10: Férfiröplabda-vb MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Hátsó ablak (14). Színes, szink­ronizált amerikai bűnüeyi film. — Kohász: ligy asszony négy férfi (14). Színes szovjet film. Zagyvapálfalva: Mara­dok hűtlen híve. Színes, szink­ronizált amerikai fllmvígjáték. — TIT: Az ártatlanság bizo­nyítása. Színes, szinkronizált angol krimi. — Balassagyar­mati Madách: A Saolin temp­lom szent köntöse. Színes, hongkongi—kínai kung-fu ka­landfilm. — Pásztói Mátra: este 8-tól: Szexmisszió (14). Színes, szinkronizált lengve! fantasztikus filmvígjá+ék. Há­romnegyed 6-kor: Maradok hűtlen híve. Színes, szinkroni­zált amerikai fiknvfgiáték. — Bát.onyterenyei Petőfi: Kék villám (14). Színes, szinkroni­zált látványos amerikai bűn­ügyi film. — Szécsényi Rákó­czi: Csak semmi pánik! Szí­nes, magyar bűnügyi filmvíg- játék. — Rétság: Indiana Jone* és a végzet temploma. Színes, fantasztikus amerikai kaland­film. — Karancslspujtő: Táj­kép csata után (14). Színes lengyel film. — Kistereivel Petőfi: Donald kacsa nyári ka­landjai. Walt Disney világhí­rű, színes rajzfilmjeiből. — Érsekvadkert: A betörés nagy­mestere. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Nagy- lóc: Iskolamozi: Csizmás kan­dúr. — Jobbágyi: Hóbortos népség I. Jamie Uys újabb színes filmvíg játéka. Mii? HOL? MIKOR? — Néprajzi kutatásaim Nógrád megyében címmel dr. Flórián Mária tart elő­adást szeptember 29-én, hétfőn 17 órakor a balas­sagyarmati Palóc Múzeum előadótermében. A rendez­vényre a Múzeumi hétfők programsorozatán belül, a 95 éves Palóc Múzeumot köszöntvén kerül sor. — Gedeon Pál politikus leez a vendége ma, 16 órá­tól a salgótarjáni Kohász Művelődési Központnak. A szervezők minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. —■ A múzeumbarátkőr tagjai találkoznak ma este 17 órakor a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum* t ban. A kör tagjai a mai összejövetelen a munkás­életről cserélnek eszmét; a salgótarjáni rohammunka* sok 1950-es helyzetét te­kintik át. j.j — Magyar parasztvise- I letek címmel nyílt kiállítás O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O a hét végén Szécsényben, a II. Rákóczi Ferenc Mű- ’elődési Központban. A szü­reti napok eseményeibe il­leszkedő tárlat a művelő­dési központ nyitva tartá­sával párhuzamosan láto­gatható. — Schaár Erzsébet szob­rászművész emlékkiállítá­sát tekinthetik meg az ér­deklődők Rétságon, az Asz­talos János Művelődési Központban. — Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban kereshető fel az a tárlat, amely a XVI. észak­magyarországi fotóművé­szeti szemle anyagát tárja az érdeklődők elé. — A salgótarjáni Nógrá­di Sándor Múzeumban a III. országos rajzbiennálé díjnyertes alkotásai és az erre az alkalomra kiállí­tott rajzok, várják a kép­zőművészetet szerető kö­zönséget. blÚG&AD — 1986. szeptember 29., hétfő Nívódíjasok Hosszú csík a Pécskő testében ■ Aki a salgótarjáni Ke- merovo-lakótelepem la­kik, az szabad szemmel is jól kiveheti a szemben elhe­lyezkedő, a tájból kiemelke­dő Pécskő-hegyi sífelvonó egy részét. Többen is találgatták: mi lehet az a hosszú csík a Pécsikő testében? Aztán, ami­kor lehullott az első hó 1985- ben, és távoli fényeket is le­hetett látni a hegyet borító hófüggönyön keresztül — töb­ben nekiindultak, hogy köze­lebbről nézzék meg a rej­tély” óikét. Pedig szó sincs mágiáról, csupán egy órási méretű tár­sadalmi munka végére került (fény)ipont. Egyelőre... — mondja La­katos István, a szerkesztési osztály vezetője, annak a gárdának, az irányítója, amely 1984—85. években a vállalati tömegsport-létesítmények és p hozzákapcsolódó kiszolgáló- egységek tervezésért a N ívó­díj III. fokozatában része­sült. — Hátravan még a sí- centrum harmadik szakaszá­nak az elkészítése, ami lehe­tővé teszi hogy a síelők alkar a Zóji*-ligetig fiiniisellhessenek — folytatja ae osztályvezető. — Mi mindenre van szűk ség egy ilyen — joggal mond­hatjuk — kömyezetátalakító akcióhoz? — Először is egy jó koUlék tívára, ami adott volt. A többi már erűnek a függvé­nyében valósult meg. Van köz­tünk építész-, gépész-, vilAa- mossaakember. — Ügy hallottam, hogy nem­csak az íróasztal mögött al kották? — Szocialista brigádunk 450 társadalmi munkaórát vég zett a nívód íjban szereplő munkálatok során — képcső lódik a beszélgetésbe Balázs Nándor, a Frankéi Leó bri gád vezetője —. Ehhez még azt kell tudná, hogy a hely színen terepíelmáréssél, szin­tezéssel kezdtük a munkáit Persze a szerkesztéstől távol eső, de a végső cél szem pontjából ugyancsak fontos tartóoszlopok gödreinek ki­ásásánál, és sok egyéb más fizikai munkánál sem tétlen­kedett a brigád. — Gördülékenyen ment minden? — Különösebb problémánk nem volt — veszi vissza szót Lakatos István. — Sza­kaszos tervezést valósítottunk meg. Ez lehetővé tette, hogy a munkagépeknek, a kivitele­zőknek soha ne kelljen ránk várniuk. — Nem ijednek meg egy ilyen óriási volumenű munká­tól, hiszen most már két irányban működik több száz méteren a felvonó, nem be­szélve a világításról, s egyéb apró, finom részletekről? — Amennyiben a feltételek adottak, dolgozóinkon nem múlik a kivitelezés sikeres megalapozása! — A nivódíjjal járó tiszte letdíjon kívül kapnak vala­mi más elismerést is? — A sícentrum „pályaava- tóján”, a vállalat vezetői személyesen jelezték elisme­résüket. köszönetüket az óriási mukában részt vevő vala­mennyi dolgozónak. — A nívódíj után milyen újabb feladatokra vállalkoz­nának? ■ Olyasmire gondolok, ami egy kicsit ..csiklandozná a szakemberi „hiúságot”. — Szívesen részt vennék egy szabadidő-centrum kiala­kításának megszerkesztésében — mondja az osztályvezető. — Nagyon jó, ha az ember szinte egész életén át láthat ja munkájának eredményét — fűzi hozzá Balázs Nándor A szerkesztési osztály mes­tereinek jó szemük van lényeglátáshoz; tudósukat már eddig is „beleírták” környezetbe. _ __Benkő Mihály M uzsikáló falvak Berkenyéről száll a nóta... Szűkebb hazám, a Kisalföld gyermeknyarainak em­léke villan: a Duna-parti község fűutcáján lakodalmas menet vonul. A násznép idősebbje népviseletben, a fia- talabbja ünneplő fekete-fehérben, az apraja szivárvány­tarkában. Hátul a „banda” lépked — a hegedűn meg­megakad a vonó, a dunántúli dallamok összeforrnak a felröppenő kórushangok lágy altjával, zengő szoprán­jával. A muzsika összehozza az embereket. Ha a bánat, ha az öröm húrja rezdül bennünk, feledéssé csillapítja az édes-bús nóta. A falusi ember mindennapjainak idők óta szerves tartozéka a zene; a munkás hajnaloké, csilla­gokba tévedt estéké, a születésé, az elmúlásé. Muzsikáló falvakon ke­resztül vitt nemrégiben az utam. Az egyikben Berke­nyén — németül Berkine — meg is álltam, messzeföldőn híres népdalköréhez bekopo­gandó. Népdalosok. Pontos nevükön a Berkenye! Német Nemzetiségi Kórus. Muniíá- sok, nyugdíjasok, iskolások, de akad köztük tanító-elöl­járó is, Lachegyi Jánosné sze­mélyében. — Az idősebb generáció lel­kesedett mindig is a népdal­körért: — említi Lachegyi- né. — „Hadd legyen egy hely, ahol szívünkből, kedvünkre nótazhatunk!” — mondták. Hivatalosan a kórus 1984-től működik, a fő-fő kezdemé­nyező, German József fá­radhatatlan szervezésének kö­szönhetően. ő egyébként Bu­dapesten, a hajógyárban dol­gozik, mint mérnök, de hely­béli születésű lévén szívügye minden, ami néphagyomány, minden, ami Berkenye múlt­ját a jelenhez köti. — A kórus vezetőjét is ő mutatta be nekünk — foly­tatja a tanítónő —, Németh Józsefet, a Zenéakadémia nö­vendékét. Hetente egy alka­lommal, péntekenként pró­bálunk, összegyűlünk, s rá­rázendítünk a szendehelyi, berkenyéi német dalokra. Becsengetnek az általános iskolában. A tanítói köteles­ség megszakajtja a meghitt beszélgetést. továbbindulok fiát ismerkedni a faluval, a kórustagsággal. Susek Istvánék portája családi nyüzsgéstől hangos: a menyecske lány, az unokák sürögnek-forognak az udva­ron. A nagyapa a kert végé­ből kerül elő, s invitál a hűs nyárikonyhába. A még erősen tűző őszi napsugarak után jólesik a hullámokban meg­csapó hűvösség. A falon dísz­tányérok, a sámlin hideg kútvíz a falon német nyel­vű háziáldás. — „Hol hit, ott szeretet, hol szeretet, ott áldás, hol ál­dás, ott béke... — fordítja a házigazda. — Az én famíliám német­ajkú, de már csak mi, öre­gebbek beszélünk idehaza németül. A gyerekek tanul­nak ugyan az iskolában né­met szót, magyarul azonban jobban szeretnek. A kórus az a hely, ahol elfeledem a napi robotot, a heti munkát, s a régi nótákat énekelve vissza­álmodom az ifjúságom... — Van-e kedvenc nótája? — Szeretem én mindegyi­ket, a vígságosat, a szomorká­sát, a tánc alá valót. Egy szép szomorút meg tetszik hallgat­ni? — S már énekli is, kis­sé rekedtes meghatottsággal: „Istdasbier die Friedhof Stras^ se. (Ez itt a temető utca.. ) — Merre járt a kórus moeJ tanában? — Még a nyár elején ren­deztünk egy összejövet alt Királyházán. Volt sütés-főzés, a fiatalabbak fociztak, éne­kelgettünk, elbeszélgettünk. Műsorokat a faluban adunk, de hívnak bennünket távo­labbi vidékekre is, Dunabog- dányba, Bonyhádra. Megfor­dultunk Pesten, tavaly Ma- gyarnándorban, ahol az ered­ményes szereplésért a nép­dalkörök kategóriájáoan arany fokozatot kaptunk. Délutánba hajlik a nap, amikor Friesz Jánosné ka­puján csöngetek. Az éjszakai műszak fáradtságát már dél­előtt kialudta, most a. házi­asszony tesz-vesz az udva­ron. — Zömmel németajkúalc járnak a kórusba, de van, akit nem is a nyelv, az együtt- éneklés vonz a körünkoe. Falusi ünnepség, öregek nap­ja. műsoros délután a gye­rekekkel közösen — mind-J mind egy lehetőség a dalolás­ra. Felöltjük a népviseletet, kiállunk középre, vagy ha van színpad, hát oda, s már fújjuk is... — Sokáig tart, amíg egy nótát megtanulnak? — Németül megkapjuk a szöveget, elpróbáljuk a dal­lamot, aztán megy minden magától. Mivel már mi, kö­zépkorúak sem beszélünk jól németül, a szövegmegértéssel van néha gond. De a muzsi­ka, a dal a fontos. .. Tessék elhinni, olyan jó érzés, ami­kor vendégszerepelni hívnak bennünket! Piros rakott szok­nyában, virágos mellén,yké- ben az asszonyok, piros mas­nival hajukban a lányok, fe­kete-fehérben a férfiak. S zúg a vegyes kar, száll ai nóta Berkenyéről... Vaszari Erika Hollandia Magyarországon A holland kultúra és tudo­mány értékeit bemutató ren­dezvénysorozat kezdődött szombaton Budapesten. A Hollandia Magyarországon el­nevezésű kulturális sereg­szemle — amelynek megva­lósulását több éves felkészü­lés előzte meg — a sok év­százados múltra visszatekin­tő holland—magyar kulturális kapcsolatok jelentős állomása, hiszen a holland szellemi élet és alkotóművészet keresztmet­szetét tükröző művészeti ese­ménysorozatra mind ez idáig nem került sor hazánkban. Az egy hónapon át zajló esemény- sorozat során mintegy 50 ren­dezvényre várják Budapesten és az ország több városában az érdeklődőket. A Hollandia Magyarorszá­gon rendezvénysorozatának ün­nepélyes megnyitására este a Zeneakadémián került sor. Az ünnepi esten Köpeczi Béla művelődési miniszter és Elco Brinkman, a Holland Ki­rályság közegészségügyi, nép­jóléti és kulturális miniszte­re mondott beszédet. Bányászok vetélkedtek A Nógrádi Szénbányák meghirdetett „125 év 125 kérdés” vetélkedő a hét végén vége ért. A cég sok szocialista brigádja vett azon részt heteken át, szombaton pedig a döo‘ ben mérkőztek meg egymással. A salgótarjáni Bányász Művelődési Házban tizenegy cs pat vetélkedett a díjakért és az oklevelekért. Első helyen végül az igazgatóság K • rovo nevet viselő brigádja, másodikon a gépüzem Szamuely, harmadikon a Mikc Sámuel brigád végzett a kisterenyei vállalkozási üzemtől. A győztesek és heíyeze. Bónis Jánostól, a Bányászati Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetőjétől vették at .járandóságot”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents