Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-11 / 188. szám
A Szovjetunió „nabelül" a moratórium sorsáról dönt a xxvn. 5. kongresszus után Szovjetunió—Magyarország: Sajnos eddig még nincs «lapja olyan derűlátó feltételezésnek, hogy Washingtonban végre hallgatnak a józan észre és lemondanak az erő- szak hangsúlyozásának Nean- tler-völgyi logikájáról — állapította meg a Pravda vasárnapi számában Tornász Kolesznyicsenko. írásában augusztus 6-a, a hirosimai atomrobbantás 41. évfordulója és az egyoldalúan vállalt szovjet atomkísérleti moratórium határidejének lejárta kapcsán a szovjet és az amerikai álláspont különbözőségének bemutatásával foglalkozik. Moszkvai megfigyelők a kommentárral összefüggésben felhívják a figyelmet arra, hogy az egyoldalúan vállalt kísérleti moratórium határideje ugyan augjztus 6-án lejárt, szovjet részről hivatalos nyilatkozat annak további sorsával kapcsolatban még nem hangzott el. Mihail Kapica külügvminiszter-helyettes a moratórium lejárta napján „napokon belülre” ígérte a választ, s közölte, hogy a mérlegelésnél alapvetően két fő tényezőt fognak figyelembe venni: egyrészt azt, hogy világszerte nagyon sokan a moratórium meghosz- szabbífására ösztönzik a Szovjetuniót, másrészt, hogy az Egyesült Államok mennyire hajlandó komolyan tárgyalni az atomkísérletek beszüntetéséről. Kolesznyicsenko is azt hangsúlyozza írásában, hogy a kormányoknak a háború és a béke kulcskérdéseihez való viszonyát a népek elsősorban a kísérleti robbantásokhoz való hozzállásuk alapján ítélik meg, mert ebben látják az emberiség atomfegyverektől való megszabadításának döntő lépését. Amerikai lapokat, idézve bemutatja, hogy a Reagan-kormány a saját javára szeretné megdolgozni a közvéleményt,' ködösít és állítja. hogy a rakétaelhárító védelmi rendszerekről 1972-ben megkötött szovjet—amerikai szerződés „titkos jegyzőkönyvei” megengedik a szerződés „kibővített és újfajta” értelmezését, vagyis a rakétaelhárító rendszerek kísérleteire és telepítésére kimondott tilalom nem érvényes. A New York Times megállapítása szerint ezzel gyakorlatilag megszűnne létezni a kérdéses szerződés. A Pravda kommentátora felhívja a figyelmet arra is, hogy amikor Sam Nunn szenátor a kormány által emlegetett „titkos jegyzőkönyvek” bemutatását kérte, akkor a Fehér Ház precedensként egy 1795-ös, Washington elnökkel történt esetre hivatkozva megtagadta a jegyzőkönyvek kiadását. Sajátos, hogy amikor a világ államférfiaitól új. gondolkodásmódot . várnánk el, Washingtonban XVIII. századbeli precedensre hivatkoznak — állapítja meg a szemleíró. Amerikai küldöttség érkezett Moszkvába Amerikai leszerelési szakértői küldöttség érkezett vasárnap Moszkvába, hogy a nukleáris és az űrfegyverekről kezdjen korjzultációkat. A delegációt Paul Nitze, az amerikai elnök leszerelési főtanácsadója vezeti A küldöttség tagiai között van Richard Perle hadügyi államtitkár is. A delegáció ma kezdi meg a szakértői szintű megbeszéléseket az atom- és űrfegyverzetekkel kapcsolatos kérdésekről. A szovjet tárgyaló- küldöttség élén Viktor Karpov, a külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és -leszerelési főosztályának vezetője áll. A megbeszéléseken a szeptemberre kitűzött külügyminiszteri találkozót készítik elő. NDK-tiltakozás Paeh Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Az NDK kormánya vasárnap határozottan ^tiltakozott a nyugat-berlini szenátusnál a berlini határ Friedrich-Stras- ®e-i átkelőjénél (Checkpoint Charlie) szombaton este lezajlott súlyos, provokatív cselekmények miatt. Esi» hat óra után néhány tűwfcetőceoport behatolt ez NDK terű let áré, a határátkelőhely biztosítóberendezései előtti részre. A Nyugat-Ber. Mmből behatolók súlyosan veszélyeztették a határátkelő- hely átmenőforgalmát, tettlegesen bántalmazták a határőröket, megdobálták őket, életüket, egészségüket veszélyeztették. Az erőszakos cselekmények következtében 'az átkelő kapui és lámpaoszlopai megrongálódtak. Nyugat-berlini jelentések szerint a behatolók a zászlórúdról letépték és darabokra szaggatták az NDK zászlóját. Az NDK kormánya tiltakozásában rámutat, hogy a pro- vokatőrök. akiket nyilvánvalóan bátorít az NDK ellen indított u-szító hadjárat, bűncselekményeiket nagyszámú nyugat-berlini rendőr szeme láttára hajtották végre. A határőrök józan higgadtságának köszönhető, hogy a provokációnak nem lettek súlyosabb következményei és nem kellett leállítani a határátkelő forgalmát Az NDK kormánya augusztus negyedükén — amikor mindeddig ismeretlen tetteseik nagyerejű pokolgépet robbantottak a határt képező fal nyugati oldalán — óvott az NDK államhatára elleni támadásoktól és követelte, hogy akadályozzák meg az ilyen akciókat. A nyugat-berlinii rend. őrség azonban nem tette meg a szükséges lépéseket az említett ellenséges cselekmények megakadályozására — hangzik az NDK-tiltakozás. Az NDK kormánya határozottan követeli a nyugat-berlini illetékesektől, hogv az említett provokatív cselekmények elkövetői ellen büntetőjogi eljárást indítsanak, s egy. szer és mindenkorra vegyék elejét az ilyen jellegű szélsőséges akcióknak, amelyeknek következményeiért a nyugat- berlini fél tartozik -teljes felelősséggel. Carter hadügyminisztere a SALT-l-ről Az Egyesült Államoknak nem származna kára abból, ha hajlandó lenne elfogadni a Szovjetunió javaslatát és kötelezettséget vállalna a SALT —I. szerződés érvényének tiszteletben tartására huzamosabb időtartamra szólóan — állapítja meg Harold Brown, Carter volt elnök egykori hadügyminisztere Brown ugyanakkor azt hangoztatja, hogy a Reagan elnök által állítólag felajánlott hét és fél éves hosszabbítási időszak gyakorlatilag semmiféle engedményt nem jelent, mivel az „űrvédelmi” rendszer egyetlen eszköze sem lenne még alkalmazható ennek az időszaknak lejártáig. Brown szerint, a kormányzat vonakodása a SALT—I. érvényének fenntartásával szemben elsősorban azzal magyarázható, hogy attól tart: ilyen megállapodás esetén a törvényhozás nem lenne hajlandó a kívánt mértékű ösz- szegeket megadni az „űrvédelmi” rendszer fejlesztéséhez. A volt hadügyminiszter azt javasolja, hogy a SALT—I. érvényének fenntartása, s egyúttal az űrvédelmi rendszer fejlesztés érdekében kössenek egyelőre rövidebb határidőre szóló megállapodást a Szovjetunióval a hadászati támadó fegyverek számának részleges csökkentésére és az SDI, a „hadászati védelmi kezdeményezés” programjának a SALT—I. keretei között tartására, majd a megállapodás érvényét fokozatosan terjesszék ki az újabb fegyverzetcsökkentési egyezményeknek megfelelően. Politikai alkudozások Bejrútban Hírzárlat van Bejrutban, a kulisszák mögött zajló politikai alkudozásokról, de általános vélemény szerint a politikai légkör jó. Rasid Karami kormányfő reményét fejezte kd, hogy a következő hét „komoly dolgok tánúja lehet”. A hírek szerint a miniszterelnök azt fontolgatja, hogy mikorra hívja Össze a „párbeszéd bizottságát”, ami tulajdonképpen a libanoni minisztertanáccsal egyenlő. Nabih Berri, az Amal-moz- galom vezetője már Damasz- kuszban tartózkodik és rövidesen — állítólag — oda várják Valid Dzsumblattot is, a Haladó Szocialista Párt vezetőjét. Miközben a múlt héten Hirosimára és Nagaszakira emlékezett a világ, új erővel támadtak föl a találgatások: vajon mi lesz a sorsa az atom- kísérletek ' felfüggesztésére, majd pedig betiltásara irányuló szovjet* kezdeményezésnek. A többször is meghosszabbított, egyoldalú szovjet moratórium ugyanis hivatalosan éppen augusztus 6-án járt le, s ennek kapcsán világszerte egyre nagyobb erők szállnak síkra az amerikai álláspont megváltoztatása érdekében. Az Egyesült Államok kormánya azért ragaszkodik az atomkísérletek folytatásához, mert azokra szükség van a Pentagon fegyverkezési programjának, mindenekelőtt pedig a csillagháborús terveknek a végrehajtásához. A katonai körök véleményét tolmácsoló Caspar Weinberger hadügyminiszter szerint ráadásul időről időre fel kell robbantani egy. a készletekből találomra kiemelt bombát, hogy biztosak lehessenek a többi működése felől is. Moratórium: ma a holnapért Ezért, történt, hogy alig foglaltak állást a ..hatok” néven ismert tanácskozás résztvevői (Mexiko, Svédország, India, Tanzania, Argentina és Görögország) az atomkísérletek szüneteltetése mellett, az amerikai külügyminisztérium máris sietett visszautasítani a felhívást. Pedig, mint az az országok felsorolásából is kitűnik, egyáltalában nem lehet szó a Szovjetunió iránti elfogultságról. Mint ahogy nem lehet ..Moszkva eszközének" tekinteni az Egyesült Államok törvényhozását sem. Márpedig a képviselőház 234:155 arányban, tehát jókora többséggel hagyta jóvá azt a- törvénytervezetet. amely egy évre befagyasztaná az atomkísérleteket. A Fehér Ház egyik szóvivője haladéktalanul véleményt formált: „a Szovjetunió programját emelik törvényerőre.” Pedig másról van szó. Befolyásos amerikai politikai körök• 2 NÓGRÁD - 1986. augusztus 11., hétfő szakosítás és kooperáció Az SZKP XXVII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok integrációs tevékenységének központja áthelyeződik a legújabb tudományos-műszaki eredmények elsajátítására, a nagyléptékű kooperáció fejlesztésére minden népgazdasági ágban, elsősorban a korszerű gép- és berendezésfajták kibocsátásában. Napjainkban éppen ez a tendencia határozza meg a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság közti gazdasági együttműködés jellegét. Áz utóbbi időben a termelési-műszaki kapcsolatok egyre jelentősebb szerepet játszanak a két ország viszonyában. Egyre növekvő méreteket ölt nem pusztán az árukereskedelem, hanem a szakosítás és a kooperáció keretében előállított termékek előre tervezett cseréje. Ilyen feltételek között bonyolódik le a legtöbb gép- és berendezéstípus, a vegyipari, a kőolaj-feldolgozó, a cellulóz- és papíripari, a vas- és színesfém-kohászati, valamint néhány más nép- gazdasági ágazatban előállított termékek szállítása. Az egvüttműködés méreteit és dinamikáját a termelőszférában a következő tények jellemzik. A Szovjetunió és Magyarország között a szakosított termékek szállítása gyorsabb ütemben növekszik az áruforgalom egészénél. ígv az 1981—1985. években ezek a szállítások a megelőző ötéves időszakhoz képest, több mint kétszeresére növekedtek, míg az áruforgalom volumene 70 százalékkal. Emellett a gyártás- szakosítás és kooperáció éppen a szovjet—magyar viszonylatban fejlődik a leggyorsabb üfemben. A legutóbbi öt esztendő folyamán Déldául a szakosított termékek hányada a gének és berendezések kölcsönös exnort- jában és importiában körülbelül 71 százalék volt, az NDK-val lebonyolított gép- és berendezésikereskedelemben az export területén 37, az import területén 64.2 százalék, a Csehszlovákiával lebonyolított kereskedelemben, 30, illetve 50 százalék, a KGST-tagállamok egészével lebonyolított kereskedelemben pedig 43,7, illetve 57,6 százalék. Erinek ellenére az együtt- miAcödés elért szintje még nem felel meg a tervgazdálkodási rendszerben rejlő lehetőségeknek. Különösen vonatkozik ez az -alkatrész, és részegység-szakosításra a gép. gyártásban, a rádiótechnikai és az elektronikai iparban, így például a részegységek és alkatrészek hányada a gépek és berendezések országaink közti együttes forgalmában a Magyarországra irányuló szovjet exportban egyelőre még csak körülbelül 7.5 százalék, a Magyar- országról érkező szíllítócoV. ban pedig 10,5 százalék. Ezért most előtérbe kerül a tudományos-műszaki haladás biztosítása, a termelési kooperációs, elsősorban a gépgyártásban. E célok elérésében jelentős szerepet hivatott betölteni a szovjet—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének az ezredfordulóig terjedő időszakot felölelő, hosszú távú programja, amelyet 1985 áprilisában írtak alá. és a KGST-tagállamok tudományos-műszaki haladását 2000- ig meghatározó, tavaly decemberben aláírt komplex program. Most e dokumentumok alapján a Szovjetunió és Magyarország minisztériumai és főhatóságai kidolgozzák a megállapodásokat és az ágazati alprogramokat. Ezek intézkedéseket iránvoznak elő a kialakult munkamegosztás elmélyítésére, és új eép-' és berendezés fajták kooperációs gyártásának megszervezésére, a kapitalista országokból származó, gazdaságilag indokolatlan import, továbbá az azonos típusú termékek Szovjetunióban és Magyarországon vaj 6 párhuzamos gyártásának csökkentésére, az egymásnak szállított technika műszaki színvonalának növelésére és a reá vonatkozó egységes szabványok bevezetésére. Az ágazati . alprogramok, szakosítási és kooperációs tü- dományos-tephnikaj együttműködési megállapodások többségét a szovjet—magyar gazdasági és tudományos- műszaki együttműködési, kormányközi bizottság 34. ülésén ez év januárjában már aláírták. Megállapodásra jutottak a további munkamegosztásról a tömegcikkek előállításában. a műszeripar, a vegyinar és az elektrotechnikai inar, néhánv más ágazat termékeinek gyárfásáról. Az ülésen a szovjet és a megvár min'sztériumokat és főhatóságokat megbízták azzal, hogv ez év júliusáig felezzék be mindazon dokumentumok előkészítését, amelyek intézkedéseket irányoznak e'ő a kapcsolatok elmélyítésére á tudománv, a technika, a -termelés területén. Az' eovfitt- működés megérett feladatainak egyik fő; megoldási eszköze a vállalatok közti közvetlen kapcsolatok fejlesztése. közös tudo-máinvos-terme- lő egyesülések. szerkesztő- irodák, kollektívák létrehozása. Az ilyen kancsolatek létesítését, hivatottak e’őmnzdítan! a ko—rné-i„Vő-: *-*:- 70ttsp<í éüal iÓvfhg'Wntt nu.sórvknTT'entnmolr p; ra haTprrysp-n e<*ész so- j-ö. zös vállalat alakúk «eveh«.'< közt nagv integrált sém-ík, orvosi technika. szenszémfiArt- ioari termékek gyártására.' Feltehetőleg létrejön két kő-' zös kollektíva az erőmű-vAlg bnlladék'hőién ek hasznosítás séra. és h»>-ejidezéskészlet ki-' dolgozására. AIeksze.1 Krohotkln. a szovjet—magvar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság szovjet részlegének felelős titkára Elfogadta a katonai költségvetést a szenátus Huszonöfmilliérddal kevesebb Kaunda vádolja a Nyugatot Kenneth Kaunda, zambiai elnök kijelentette, hogy Reagan amerikai elnök, Thatcher brit kormányfő és más nyugati vezetők az apartheid támogatásával kiélezik a feszültséget Afrika déli részén. Vasárnapi nyilatkozatában Kaunda egyúttal hangsúlyozta, hogy Dél-Afrika csak a nyugati támogatásnak köszönhetően gyakorolhat gazdasági nvomást a szomszédos frontállamokra. ben is egyre többen ismerik föl, hogy az emberiség jövőjéről folyik a vita. A fegyverkezési hajsza folytatása gyakorlatilag kizárja a valooan békés fejlődést, akármit is mondjon erről Reagan és néhány tanácsadója. Természetesen nem véletlen, hogy éppen a Szovjetunió járt elöl jó példával, s az sem csupán Fortuna müve, hogy az Egyesült Államok vonakodik követni a másik nagyhatalmat. Érdekeik — legalábbis látszólagosan — ugyanis ellentmondók ebben a kérdésben. Valójában persze nem lehet fontosabb érdek a békénél, de erről még meg kell győzni a fegyvergyártásban nagy üzletet látó monopóliumokat is. Az pedig, ahogyan a jobboldal a képviselők döntésére reagált, szintén jellemző: szinte mindegy. hogy miről van szó; aki bármiben is egyetért a szovjet politikával, annak már nem lehet igaza. A holnapért azonban már ma tenni kell valamit. A moratórium lehetne az első. a kezdeti lépés unokáink biztonsága érdekében. Horváth Gábor Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Rendkívüli ülésen fogadta el szombaton az amerikai szenátus a jövő pénzügyi évre szóló, 295 milliárd dolláros katonai költségvetést. Ez az összeg körülbelül 25 milliárd- dal kevesebb, mint amit eredetileg a kormány kért katonai célokra, de még mindig kilencmilliárddal több mint amit a képviselőház szándékozik megszavazni.-Az űrfegyverkezés folytatására csaknem négymilldárd dollárt szavaztak meg, többet, mint a jelenlegi év előirányzata, de több mint egy- milliárddal kevesebbet, mint amit Reagan nyomatékosan követelt- A szenátus nem fűzött olyan kiegészítést a költségvetéshez, mint amilyet a képviselőház pénteken foAz Egyesült Államok kormányé fenntartja magának a jogot, hogy végső soron támadást iJidítson olyan külföldi állam, vagy szervezet ellen, amely amerikai állampolgárok életére tör, vagy amerikai létesítmények lerombolására ad utasítást. Caspar Weinberger, az Egyesült Államok hadügyminisztere ezt írta az égjük spanyol lap vasárnapi, számában, ahol több országot ismét a terrorizmus támogatásával vádolt meg- . Az El Pais című spanyol napilap vasárnap az amerikai gadott el s amely a neukleáris fegyverkísérletek moratóriumát elvben kötelezővé tenné az Egyesült Államok számára a jövő év elejétől. Csupán egy határozatban kérte fel Reagan elnököt a fegyverkísérletek eltiltásáról folytatott tárgyalások felújítására. A szombati vitában Moytti- han New York-i szenátor olyan kiegészítést akart a költségvetéshez fűzni, amely megtiltaná a Szovjetuniónak eladandó amerikai gabona állami ártámogatását,- ezt azonban nagy többséggel 'leszavazták. A szenátus egyúttal jóváhagyta azt is, hogy megnöveljék az államadósság felső határát. Ez lehetővé te,- szi, hogy a költségvetési deficit fedezékére újebb hiteleket vehessenek igénybe. Az új felső határ meghaladja a 2300 milliárd dollárt. hadügyminiszter egész oldalas cikkét közli a terrorizmusról. Weinberger megismétli azt a közismert washingtoni álláspontot, miszerint a Fehér Ház jogot formál arra, hogy bárhol és bármikor erőszakhoz folyamodjék, ahol érdekei megkívánják. Az írás egyenlőségjelet tesz a terrorszervezetek és a nemzeti felszabadító mozgalmak közé, s világossá teszi: Washington eltökélt szándéka minden eszközzel megakadályozni a forradalmi mozgalmak megerősödését. Weinberger a felszabadító mozgalmak ellen