Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
RiMlZviKOZl «apOVfOTZnafi^l A XXVII. kongresszus után Kádár Jánosnak a Time amerikai magazinnak adott interjújáról A nemzetközi gazdasági együttműködés erősítését, a kelet—nyugati együttműködésben jelentkező akadályok felszámolását szorgalmazta Kádár János a Time amerikai magazinnak adott interjújában — emelik ki ismertetéseikben a nagy nemzetközi hír- ügynökségek. Az AFP francia hírügynök* ség New York-i keltezésű tudósításának bevezetőjében hangsúlyozza, hogy Kádár János az interjúban „felhívást intézett a kelet—nyugati gazdasági együttműködés megerősítésére. Minél fontosabbá válik a szocialista és a tőkés- országok gazdasági együttműködése, annál szilárdabbak lesznek politikai kapcsolataik — szögezte le Kádár interjújában”. Az ismertetés idézi azt az elvárást is, hogy fel kellene számolni minden vámkorlátot Magyarország és az Egyesült Államok között, és Washingtonnak biztosítékokat kellene adnia, hogy hosszú időn át alkalmazza Magyar- ország vonatkozásában a legnagyobb kedvezmény elvét. Hasonlóan fogalmazott a Reuter angol hírügynökség is: „Kádár János magyar vezető a Time hírmagazinban megjelent interjújában kijelentette, szeretné, ha felszámolnának minden kereskedelmi korlátot hazája és az Egyesült Államok között, és azt hogy Washington hosszú távra biztosítsa a legnagyobb kedvezmény elvét.” Az AP amerikai hírügynökség az interjú kiemelkedő elemének azt találta, hogy Kádár János nyíltan szólt a gazdasági gondokról is, elmondta, hogy a tudományos kutatások eredményei Magyarországon csak lassan kerülnek át a gyakorlati életbe. „Nem becsüljük alá gyakorlati gondjainkat” — idézi a magyar vezető szavait, de kiemeli a nyilatkozatból azt a megállapítást is, hogy a Magyarországon követett politika fő vonásait a gyakorlat már igazolta. A BBC brit rárdióállomás rövid kommentárt szentelt az interjúnak. Hírmagyarázója rámutatott, hogy Kádár János felhívása összhangban van a Szovjetunió politikájával, „beilleszkedik a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításának óhajába”. A nyugat-európai napilapok közül a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtökön közölt részletes tartalmi ismertetést. A nyugatnémet lap megállapítja, hogy 4. Hangulat,nézetek, remények ja nyugati és keleti politikusok nyilatkozatainak sorából kiemelkedik Kádár pártvezető igen személyesnek ható formában folytatott beszélgetése az amerikai Time című lap vezető munkatársaival”. A lap részletesen ismerteti az interjúnak a magyar—szovjet kapcsolatokról szóló megállapításait, valamint a magyarországi gazdasági és belpolitikai helyzetről elhangzott értékelést. A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja „Kádár a kelet—nyugati együttműködés megerősítését kéri” címmel számol be az interjúról. Kitér a kelet—nyugati gazdasági és politikai kapcsolatok összefüggéseire, a magyar—amerikai kereskedelemre, és idézi az interjúban megfogalmazott reményt, miszerint Magyarország „a soron következő ötéves terv során képes lesz elérni az évi 3 százalékos növekedést.” Vezető helyen számolt be az interjúról szerdán este a csehszlovák televízió is. Kiemelte Kádár Jánosnak az ország fejlődéséről elhang zott szavait, és azt a kijelentését, hogy Magyarország számára meghatározóak szövetségeseihez fűződő kapcsolatai. Vasárnap: As atom- és hidrogénbomba elleni harc kérdésedről világkonferencia kezdődött Hirosimában — Asszad szíriai elnök és Husszein jordándai király megbeszéléseket folytatott Damaszkuszban — Daniel Ortega ni- earagual elnök béke. és barátsági szerződé* aláírását Javasolta az Egyesült Államoknak. Hétfő: Bush amerikai alelnök Kairóban megbeszéléseket folytatott Mubarak egyiptomi államfővel — Irán átvetette az iraki békejavaslatokat. Kedd: A nem zet közössé g tagállamai — Angliát lessé- mítva — Szankciókat határoztak el a fajüldöző dél-afrikai rezsim ellen — A libanoni muzulmán vezetők elutasították Amin Dzsemajel államfő békekezdeményezéseit — A kőolaj-exportáló országok szervezete (OPEC) az olajkltermelés csökkentéséről hozott határozatot — Bettáno Craxi előterjesztette az új olasz kormány programját. Szerda: Hirosimában és földünk számos más pontján megemlékeztek a Japán várost ért atom támadás 41. évfordulójáról — India, Tanzánia, Argentína, Svédország, Görögország és Mexikó vezetői csúcsértekezletet tartottak a mexikói Ixtapában — Reagan amerikai elnök ismét megerősítette, hogy az Egyesült Államok érvénytelennek tekinti a SALT—II szerződést. Csütörtök: Reagan amerikai elnök Ismét hangoztatta, hogy az űrfegyverkezési program „nem lehet alku tárgya” a Szovjetunióval folytatandó leszerelési tárgyalásokon — Amerikai szakértők utaztak Moszkvába a szeptemberben esedékes szovjet—amerikai külügyminiszteri találko^ zó, illetve a genfi tárgyalások újabb fordulója előkészítésére — A Mexikóban tartózkodó hatok bejelentették, hogy vállalnák egy atommoratórium ellenőrzését, ha a nagyhatalmak meg tudnának állapodni egy ilyen szerződés aláírásában. Péntek: Khomeini ajatollaih, Iráni vallási vezető éleién bíráMa Marokkót, Jordániát és Egyiptomot. A hét 3 kérdése O Van-e lehetőség a nukleáris kísérletek és a hadászati fegyverek számának csökkentésére, a hirosimai felhívás után? Némi optimizmusra ad okot, hogy a múlt hét végén befejeződött genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon, amelyek a nukleáris fegyverkísér, letekről folytak, bizonyos fokú — ha nem Is konkrét — előrehaladás mutatkozott. Moszkva és Washington között azonban változatlanul jelentősek a nézetkülönbségek a kísérletek eltiltását illetően, és az Egyesült Államok egve- lőre csak az ellenőrzés kérdésének megvitatására volt hajlandó. Feltétlenül pozitív eredménynek számít, hogv a két ország küldöttsége meg- állaoodott a tárgyalások folytatáséban. Ugyanakkor eredménytelenül végződött a másik genfi megbeszélés, amelyen a két ország képviselői a SALT—II. szerződésről folytattak. A rossz hír után jónak számít, hogy hétfőtől Moszkvában tárgyal az Egyesült Államoknak az a szakértői delegációja, amely arra hivatott, hogy előkészítse a leszerelési tárgyalások felújítását és konkrét javallatokat tegyen a szeptemberben sorra kerülő szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések programjára. Hogyan alakúi a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolata Mihail Gorbacsov Vlagyivosztok! beszéde után? Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban átfogóan elemezte a távol-keleti helvzetet. Konkrét javaslatokat tett — többek között — a Kínához fűződő viszony teljes normaNÚCRÁD - 1986. augusztus 9V szombat lizálására. A Szovjetunió kész Kínával akár a legfelsőbb szinten is tárgyalná a határmenti övezetek részarányos esapatcsökken léséről és más kérdésekről. Mihail Gorbacsov jelezte, hogy a Szovjetunió kész ki vonni csapatait Mongóliából és hat ezreddel csökkenti Afganisztánban levő fegyveres erőinek létszámát. Ide kívánkozik, hogy Vietnam már két évvel ezelőtt menetrendet dolgozott ki Kambodzsában állomásozó önkénteseinek visszavonására. Októberben a szovjet—kínai konzultáció ke retébe Pekingben katonai és diplomáciai szakértők tanács koznak majd a vlagyivoszto- ki javaslatok gyakorlati ré' saéről. Pekingi bejelentés szerint a Vlagyivosztokd beszéd több figyelemreméltó megállapítást tartalmaz. iEfc Végül is hajlandó-e Nagy- “9 Britannia és az Egyesült Államok a Dél-Afrika-elIenea szankciókra? A héten Angliában mini- es öcsértekezletet tartottak a nemzetközösségi tagállamok képviselői. Zambia, Zimbabwe, Kanada, Ausztrália, India, a Bahamai Közösség és természetesen Anglia állam- és kormányfői a Dél-Afrika ellen hozandó szankciókról tárgyaltak. Először fordult elő, hogy a kiadott záróközle. ményben a részt vevő felek kijelentették: csak abban értenek egyet, hogy nincs egyetértés Nagy-Britannla és a többi, 49 tagállamot kép. viselő politikusok között. A nemaetközösség képviselői — Thatcher brit miniszterelnök határozott nemtetszése ellenére — magáévá tették a tavalyi csúcsértekezleten elfogadott Dél-Afrika elleni szankciókra vonatkozó nyolcpontos ajánlásokat. és azokon felül további szigorú büntetőin tézkedésket határoztak el. A fejleményeket figyelembe véve azonban előbb-utóbb elkerülhetetlennek látszik, hogy a nvusati nagyhatalmak is csatlakozzanak a Dél-Afrika- ellene« szánkó! óktioz. Annál is inkább, mert Naw-Britan- nia már most is rákénvsre- rfllt kisebb !elentőségű korlátozó intézkedések bejelentésére. G. Fehér Péter Nena tokkal tm SZKP XXVII. kongresszusa előtt befejeződött az országos szociológiai kutatás, melynek során több mint 10 ezer főt kérdeztek meg- A válaszok részletes információt nyújtottak a szovjet emberek törekvéseiről, az őket foglalkoztató problémákról. Jelena Percsanok, az APN tudósítója a kutatásban résztvevő Nyikolaj Vozmityellel, a filozófiai tudományok kandidátusával készített interjút. — Az ország társadalmigazdasági fejlődésének gyorsításával kapcsolatos stratégia, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusán hagytak jóvá, új feladatokat állít, a szovjet társadalom elé. A gazdasági életében és a termelési viszonyokban felgyülemlett problémák megoldása azonban csak akkor lehetséges, ha felhasználják az emberek kezdeményező- és alkotókészségét. A kutatás eredményei alapján megítélhetjük, hogy mennyire készek az emberek részt venni e fontos dologban? — A kapott adatok mindenekelőtt azt bizonyítják, hogy a szovjet emberek többségére nemcsak a saját maga, de a körülötte végbemenő események iránti személyes felelősségtudat a jellemző. így például a megkérdezettek 60 százaléka — a földrajzi hovatartozástól függetlenül — úgy érzi, hogy ereje és képessége teljes odaadásával dolgozik- 75 százalék mindig, vagy elég gyakran kezdeményez a munkájában, 88 százalék felelősnek érzi magát a kollektíva ügyeiért. Ugyanakkor elég széles a köre azoknak a tényeknek, jelenségeknek, és tendenciáknak, amelyekkel az emberek nem akarnak megbékülni. — Mi foglalkoztatja őket elsősorban ? — Kiemelem a legfontosabbat: a megkérdezettek 60 százaléka szót emel a termelőmunka hiányosságai ellen. E területen legaktívabbak a munkások, akik mindenekelőtt a rossz munkaszervezést, a munkafegyelem megsértését nehezményezik. Sokan- szóvá teszik a mindennapi élet hiányosságait, határozottan elítélik például az iszá- kosságot. A megkérdezettek 16 százaléka elégedetlen a szolgáltató vállalatok — kereskedelem. közétkeztetés, kommunális gazdálkodás — munkájává!. — Igyekeznek-e a lehetőségeikhez mérten valamin változtatná ? — Ezzel kapcsolatban idézem az egyik vlagvivosztoki gyár mesterének, Gennagyij Novikovnak az álláspontját- Felmérésünk egyik kérdésre így válaszolt: „Nem fontos. hogy kinek mi a foglalkozása. Legyen valaki munkás. miniszter, vagy központi bizottsági titkár — felelős az ország dolgaiért”. Állás- pontiét sokan osztják, amit az alábbi adatok is bizonyítanak: a megkérdezettek fele például valamit tett annak érdekében, hogy a normális életet és munkát zavaró hiányosságok megszönienek 32 százalékuk vett részt a vállalati vezetés intézkedéseinek előkészítésében, vagy megvitatásában. A megkérdezettek közül minden ötödik feltette ki javaslatait, véleményét, bírálatát, valamely murukaha- lyi fórumon. — Eredményes-e az Ilyen „alulról jövő kezdeményezés?” — Szociológus kollégáim végeztek ezzel kapcsolatban az OSZSZSZK 38 körzetében felméréseket. Ha a termelésről beszélünk, ' úgy minden második megkérdezett kiemelte a munka szervezésének javulását- Megváltozott az erkölcsi légkör is: „Azemberek türelmetlenné váltak, azokkal szemben, akik megsértik a munkafegyelmet” — véli a megkérdezettek 70 szá- aaléka. — Érdemes lenne két adatsort összevetni. A statisztikait és a szociológiait — a tára*3 dalomban végbemenő egy és ugyanazon folyamattal kapcsolatban. így például a kongresszust megelőző viták során a szovjet sajtó rámutatott, hogy a népgazdaságban dolgozók mintegy 40 százaléka fizikai munkát végez. Hogyan tükröződött ez a kutatási anyagban? — Mi a kérdést némileg másképp tettük fel, a szak- képzettség nélküli munkával kapcsolatosan érdeklődtünk. Ennek eredményeképpen kiderült, hogy a megkérdezettek 25 százaléka ilyen munkát végez- Felmérésünk ismét bizonyította, hogy napjainkban az emberek elsősorban a munka tartalmassága miatt választanak valamilyen szakmát. — Mi a véleménye azokról a statisztikai adatokról, amelyek azt bizonyítják, hogy a Szovjetunióban az elmúlt 10 évben az egy főre jutó reál- jövedelem 29 százalékkal nőtt? A megkérdezettek csaknem háromnegyed része úgy véli, hogy ma jobban él, mint 10 évvel ezelőtt. Ez vonatkozik a fizetésre, mely ezalatt az idő alatt (az alapvető áruk és szolgáltatások változatlan ára mellett) minden 10 munkás közül hatnál emelkedett; Valamint a lakáskörülményekre, mely a megkérdezettek több mint felénél javult,' to Sbá a táplálkozásra és ru zkodásra is. A kutatás adatai szerint a legjelentősebb változásokat a szerényebb jövedelmű családok; valamint a kolhoztagok érzékelték. összességében a Szovjetunió felnőtt lakosságának 95 százaléka úgy véli; hogy anyagi helyzete megfelelő, a többség pedig hangsúlyozza, hogy az élete alapjában véve elfogadhatóan alakul- (Kielégítően 45 százaléknak, rosszul 2 százaléknak.) Minden tíz megkérded aett közül 9 nyugodtan tekint a jövőbe, bízik a holnapban. Jelem Percsanok | Szovjet—amerikai levélváltás Reagan válaszlevele nem farfalmazoft engedményeket Reagan amerikai elnök válaszlevelét, már amennyire a kiszivárogtatások alapján meg lehet ítélni, nem lehet a csúcstalálkozó érdekében építő jellegű lépésnek minősíteni — állapítja meg a Pravda pénteki számában Vszevolod Ovcsinnyikov, a lap politikai szemleírója. A kiszivárogtatásokból ítélve a levél tartalma nem felel meg két lényeges kritériumnak: egyfelől az egyenlő biztonság elvének, mi több, az egyoldalú katonai fölény megszerzésére irányuló szándékról árulkodik; másfelől nem szolgálja a genfi csúcson elhatározott történelmi célt, mely szerint a fegyverkezési versenyt meg kell fékezni, kiterjedését a világűrre meg kell akadályozni. Reagan elnök kijelentései valamint a nyugati sajtó kiszivárogtatásai azt a látszatot keltik, mintha a Mihail Gorbacsov júniusi levelére adott válasz minden akadályt elhárítana az új csúcstalálkozó elől, abban az esetben ha, Moszkva is ugyanolyan kompromisszumos készséget mutat, mint Washington; a találkozó ebben az esetben eredményesen lebonyolítható. Ovcsinnyikov már írása elején leszögezi, hogy az amerikai elnök júliusi levelének szövegét nem hozták nyilvánosságra, írását lapcikkekre alapozza. Reagan válaszlevele egy teljes hónapig készült. Amerikai sajtójelentések szerint ebben az elnök azt ajánlotta, hogy az űrfegyvereket nem telepítik hét éven belül és az Egyesült Államok az első öt évben a kutatásokon túl az űrfegyverkezés részelemeinek kifejlesztésével és kipróbálásával is foglalkozni kíván. Az ezután következő két évben tárgyalások folynának az űrvédelmi rendszer telepítésének feltételeiről, s ezzel egyidőben a hadászati ballisztikus rakéták felszámolásáról. Ha két év alatt ilyen megállapodást nem sikerülne nyélbe ütni, a feleknek jogában állna űrvédelmi rendszert telepíteni, miután, a telepíté* előtt hat hónappal, erről tájékoztatták a másik felet. „Ha fej, akkor én nyertem, ha írás, akkor te vesztettél” — lényegében csak ez a nyílt megfogalmazás maradt k! Reagan leveléből — írja Ovcsinnyikov a Gazette című kanadai lap hasábján. s ugyancsak a lap megállapítását kölcsönözve leszögezi. Reagan válaszlevele nem tartalmazott engedményeket. , A két ország kapcsolatáról nyilatkozott a bonni szovjet nagykövet A biztonság és a leszerelés területén az NSZK-ban olyan konstruktív partnert szeretnénk Látni, amely önállóbban hallatja szavát — természetesen nem a nyugati szövetség rovására, hanem a béke és a biztonság fenntartásának mindannyiunk számára közös érdekeiből kiindulva — jelentette ki Julij Kvicinszkij, a Szovjetunió bonni nagykövete a Bonner Rundschau című lapnak adott nyilatkozatában. A tekintélyes szovjet diplomata szerint az NSZK például előremutatóbb szerepet tölthetne be a stockholmi bizalomerősítő értekezleten, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon, a helsinki folyamat következő szakaszának előkészítésében. Ugyancsak idesorolta a hagyományos fegyverzet és a közepes hatótávolságú rakéták kérdéskörét. Noha a két országnak a hetvenes években az európai béke szavatolása céljából kibontakozott együttműködéséit a jelenleginél szorosabbnak minősítette, Kvicinszkij most nem látja akadályát annak, hogy újra felelősségteljesen és aktívan kiaknázzák a kínálkozó lehetőségeket. így emlékeztetett arra. hogy Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter moszkvai látogatása korántsem volt rutinjellegű, s az akkor folytatott tárgyalásokat a behatóbb politikai párbeszéd, az erőteljesebb és tárgyszerűbb együttműködés kezdetének kell tekinteni A kapcsolatok korábbi romlása — mondotta — nem érintette a konkrét, tárgyszerű gazdasági Ás kulturális együttműködés struktúráját, s ez a tényező most hozzájárulhat a további pozitív párbeszédhez. A gazdasági kapcsolatokban például mindkét fél a minőségi előrelépés lehetőségen gondolkodik. Oj területeket kell feltárni. Az SZKP KB főtitkárának, Mihail Gorbacsovnak Moszkvában átadott nyugatnémet meghívásról szólva kifejtette: e kérdés megvitatása még korai, konkrét időpontokréá nem esett szó.
