Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
Szegeden Is sifter Jézus Szupersztár Egy mozgalmas tabló, amelyben múlt és Jelen egybeolvad. (Bábel László felv.) ősszel lesz tizenöt éve, hogy a New York-i 'Broad- way-n óriási sikert aratott két huszonéves fiatalember, Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró rockoperája (musical-je), a Jézus Krisztus' Szupersztár. A bibliai történetre és nagyszerű muzsikára alapozódó darab viharos gyorsasággal ♦lódította meg a kontinensekét, mostanra elérkezett hozzánk is — a szocialista országok között elsőként. Nalun's is beteljesedett a „végzete”: népszerűvé lett — nem ártottak neki a rádiós bejátszások, a filmváltozat — a közönség bármelyik rétegében. Mivel magyarázható a diadalmas fogadtatás? Külön szociológiai, társa- Idalompszfchológia i tanulmány tzólhatna a kérdés tüzetes, pontos megválaszolásáról, jelen esetben csak bizonyos, Sontosnak tartott összefüggések felvillantására szorítkozhatunk. A Szupersztár születésének Idején — 1971-ben — a nyugat-európai (köztük az amerikai) ifjúság baloldali mozgalma már a múlté. A hatvanas kérek végének világmegváltó, forradalmi lángolása lelohadt, tüzet vesztette az erejét öSz- 6zeszedő, ellentéteit ideiglenesen sutba dobó hatalom sáncain. A „rend” győzött a rendetlenség” fölött, ami sok helyütt passzivitásba, depresz- szióba taszította a fiatalok legharcosabb képviselőit is. Egyesek a drogokban kerestek és találtak kielégülést, mások e szabadszerelembén, némelyek az irracionalizmus felé fordultak. Gyógyír1 kellett az elszenvedett sebekre. Ebben a helyzetben tudta befolyását szélesíteni a vallás, s nem utolsósorban egyik legelterjedtebb irányzata, a katolicizmus. Jézus fanatikus hitével, bátor kiállásával, Ikommunisztikus eszméivel, kö- «össéget vállaló mártírnmságá- val és végső győzelmével példát teremtett, értelmet kölcsönözve a létnek, megerősítve az omladozó lelket és testet. Webber és Pice tehát jól érezte meg a lehetőséget és a szükségletet s1 az már külön a mi szerencsénk, hallgatóké, nézőké, hogy ugyanakkor nagyon igényes és színvonalas színpadi játékot teremtett. A Szupersztár ínyenceknek csemege. kedélybetegeknek hosz- szsn ható balzsam. A szegedi szabadtéri játékokon nyolc alkalommal játszották — utoljára augusztus első vasárnapján — a Jézus Krisztus Szupersztárt a Rockszínház művészei, Gregor József operaénekes' vendégszereplésével, SZikora János rendezésében. Az előadás Jézusról, az emberről szól — aki küzd, vállalkozik, reményt és hitet kelt, végül elárultatik, s kínhalált hal. Mindez — Jézus nyilvánosság elé lépésétől végzetéig, előzményként eljátszva a betlehem gyermekgyilkosságot — hatalmas tablóban, pazar zenész! és énekesi teljesítmények mellett élvezhető. Szi- kora munkatársaival — Katona Imre társrendezővel, Krá- mer György koreográfussal, Csikós Attila díszlet-, Wieber Mariann jelmeztervezővel — gondosan megtervez minden jelenetet. Kompozícióik látványosak, betöltik a grandiózus méreteket. Igyekeznek — eredménnyel — a néző tudtára hozni, hogy nem pusztán egyszeri történetről, hanem egyetemes sorsról van szó. Aáaz a Jézussal történtek megtörténhetnek ma is; és minden bizonnyal mindenki tud esetet mondani arra, amikor az újat, az eltérőt akarót „keresztre feszítették”. S az a néző cselekszik helyesen, aki így közelít a rockoperához. Sasvári Sándor, az egykori beatzenész ■ hatéves színészi múltja legnagyobb feladatát tökéletesen oldja meg: ideális címszereplő. Kollégái — Makrai Pál, Vikidál Gyula, Nagy Anikó... — remek játszótársai. Kár, hogy gyakran az ének — talán a túlontúl hangos zene miatt? — nem hallható, s így a játék valamelyest veszít erejéből. Persze a rockzene szerelmeseit ez nem zavarhatja... Sulyok László NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZEIT Mesterségek és korosztályok együttélése Álkotóház a kastélyban r Felújítják a Hédervári-kastélyt; az Országos Műemléki Felügyelőség soproni kirendeltségének munkatársai már Végeztek a belső építészeti munkákkal és a tetőszerkezet kijavításával; s jelenleg a külső homlokzat tatarozásán dolgoznak. A rekonstrukciót megelőzően a szakemberek vizsgálták a palota építészettörténetét. A kutatásaik során egyebek között megállapították. hogy az építmény elődje a XVI. század elején, feltehetően a mohácsi vész előtt épülhetett. Ezt a későbbiek-, ben lebontották, a törmeléket elegyengették, s arra emelték a négyzet alakú várat, délkelet sarkán az ötszögű toronnyal. Az északi olda'ához csatlakozó szárnyéit a belső udvar felől kétszintes reneszánsz loggia díszítette, a kastély külső homlokzatán reneszánsz ablakok nyíltak. A XVII. század elejéin a toronyra még két emeletet 'húztak. Másfél száz évvel később, amikor a palota a \ Hédervári családtól a Viczai- ak kezére került, a védelmi rendszer előtt húzódó árkot feltöltötték, a nyugati fa! előtt egy teremsort ém'tettek teljés magasságig, s akkoriban készült el a ma is látható barokk kápolna az épület egvik be’viségében. A fö’dszinti és a második emeleti szobákban díszes barokk fa 1 fes tm én vekre bukkantak. Az egyik helviségben találtak egy kandallóbelvet, a padláson pedig 1803-ból való kandallóra leltek, így a míves éoítménvt vissza tudják állítani egykori helyére. JÜLIUS VEGÉN zárt« be kapuit az »1*6 Nógrád megyei kézmű vestáb or, amelynek tíz napja alatt szövők, nemezeiők. nepdhímzők, és fafaragóik dolgoatak a Magyar- nándori Állatni Gazdaság kastélyában. A tábor több eélt tűzött lei maga elé. Az eteő és meghatározó az, hogy a népművészeti hagyományok talaján — ne«n másolva — újat alkossunk. Hogy ez mennyire sikerült, azt a táborban készült alkotások tükrözik, melyeket kiállítás formájában több helyen szeretnénk bemutatni a megyében. A szervező balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ koncentrálni kívánta a megyében élő egyéni alkotókat, vagy alkotócsoportban tevékenykedőket, ami viszont az intézményekhez és amatőr népművészekhez kiküldött levelek, felhívások ellenére részint eredménytelen törekvés maradt. A Balassagyarmat körzetétől távolabb eső településekről kevés volt a jelentkező- Megvalósult viszont a korosztályok és mesterségek nagyszerű együttélése, egymásra hatása. Négy, népi kézműves technika és négy korosztály. A népművészet közösségben élő művészet, s a legtermészetesebb közösség a család. Ennek az analógiájára állt össze a tábori közösség: általános iskolás fafaragók, középiskolás korú szövőik és nemezelők, valamint nagymamákon! népihímzők, de akadtak középkorú résztvevők is. A tábori munka két részből állt, napközben mind a négy csoport saját munkaterve alapján dolgozott szakmai Irányítók vezetésével, esténként pedig diaképes előadások és más kézműves technikák megtanulása szerepeltek a programban. A körülbelül 10 fős csoportokat Egri István fafaragó, Bárdos Istvánná hímző, Szőllósl Mária szövő, valamint Szászi Balázs és Tóth Aitfila nemezeid vezette. A táboc vendége volt többek között — dr. Kapros Márta, a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársa, aki a palóc szőttes- és hímzéskultúra legszebb darabjait mutatta be, miközben felhívta a hallgatók figyelmét az ellenpéldák csapdáira. Bacsa János ipolyszögí kosár- kötó mester a kasfonás tudományára, művészetére tanított, a DÜVÖ és a Jánosi- együttes pedig a falusi muzsikásoktól megtanult dallamokat szólaltatta meg a táborlakók között, bemutatva és t&nítgatva a hozzáillő táncokat isA KÖTÖTT FOGLALKOZÁSOK azokra a munkafolyamatokra alapozódtak, amelyeket a művelődési ház falain beitől, évközi foglalkozásokon hem lehet megvalósítani. A szövők például ez alkalommal szőttek paraszt szát- ván, melynek legnagyobb hozzáértést követelő része a láncfonalak felhúzása. Ehhez a művelethez jobb mestereket nem is találhattunk volna a galgagutai Balázso- vits Jánosné és Brusznyiczki Jánosné személyénél, akik a paraszti önellátás keretei között nőttek fel és telente még a mai napig is szőnek régi szátvájukan. Csányi Istvánná, Rózsavölgyi Istvánná, Csábi Alajosné, Kékesi Jánosné, a többi hím- zőasszony nevében is beszél: — Az esti előadások nagyon tetszettek, magas színvonalúak voltak, s az előadók nagy felkészültségét bizonyítják. Sokat tanultunk belőlük. tőlük, s olyan dolgokat láthattunk, amilyeneket egyébként soha... S ami még nagyon jó volt, hogy egymás mesterségébe is bepillanthattunk, kipróbálhattuk a számunkra eddig alig ismert technikákat. A fiatalok véleménye szintén a kezdeményezés helyességét igazolja, miszerint a korosztályoknak és mesterségeknek nem egymástól elszigetelten kell alkotótábort rendezni, hanem együtt, hogy a folytonosság, ami a családban a megszerzett ismeretek, tapasztalatok átadását szolgálja, meglegyen. Barta Ildikó, Bedőcs Bernadett és Berecz Viktória is a többség véleményét sűríti mondataiba: — Nagyon jó volt az a szabadság,' öröm, amit a természet közelsége kihoz az emberből. Csak azzal foglalkozhattunk, amit a legjobban szerettünk. Kellenek az ilyen táborok, mert a 2—3 órás szakköri foglalkozások lehetőségei nem mérhetők a többnapos intenzív munkához. Tényleg egy családhoz hason- - Irtottunk. Sok nagymama vett minket körül, akik úgy hívtak ebédelni, mint otthon az igaziak. A TÁBOR HASZNÁRÓL meggyőződhet bárki, aki majd megnézi az ott készült munkák kiállítását. Segítőkészségéért köszönet illeti a Ma- gyamándori Állami Gazdaságot: kelecsényl kastélyát rendelkezésünkre bocsátotta, és vállalta a tábor étkeztetését, ami aratási csúcsidőben nem kis feladat. Köszönetét mondunk a megyei művelődési osztálynak, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központnak, akik jelentős részt vállaltak a költségekből. Most az a dolgunk, hogy gondolkozzunk, a jövő évi tábor, hogyan lehet még jobb, még sikeresebb. Nagy Melinda népművelő Mozaik művelődési kör Galgagután f^ÖGRAD - 198$. augusuis 6., szerda Lassan két éve annak, hogy Galgagután megalakult a művelődési kör. A salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ kezdeményezésére a község pedagógusai nekivágtak egy új művelődési forma kialakításának. Évek óta pangott már a kulturális élet; a helyi honismereti körön — amit Gyür- ky Tibor vezetett — nem működött semmi rendszeresen. Így 1984-ben rájuk támaszkodtak az alapító tagok és létrehozták a Mozaik művelődési kört, amelyben együtt tevékenykedik a honismereti kör és a nyugdíjasklub. Ez utóbbinak Hugyecz Jánosné az irányítója. Minden hónap második hétfőjén rendszeresen találkozik 40—50 időskorú. Gyakran hallgatnak különböző szakelőadásokat, de nem ritka az sem, hogy felkeresi őket egy-egy országos hírű előadóművész, színész. Az előadásokat szinte minden esetben élénk vita követi. Többször kirándultak már a fővárosba, Szilvásváradra és Egerbe. A művelődési kör mozgatója a honismereti csoport, tizenöt éve alakult. Egyik fő munkájuknak tekintik a Gutái krónika készítését. Tagjaik rendszeresen fényképezik a falut, ott vannak minden fontosabb eseményen, de nemcsak az ünnepnapokat, hanem a hétköznapok egyszerűségét is megörökítik. Egy év termését összegyűjtik, majd kísérő szöveget írnak hozzá, és Menczer Zoltán mérnök segítségével felveszik a képekhez illesztett hanganyagot is. A hangos diafilmet először a galgagutai általános iskolások látják. A premier pedig április negyedikén van a művelődési központban, ahol az egész falu megnézheti a legfrissebb Gutái krónikát. Akik esetleg lemaradtak róla, azok a vöröskeresztes gyűlésen nézhetik meg néhány héttel később. A falugyűléseken pedig a régebbi krónikákat is megtekinthetik a lakók. Ebben az évben régi dűlőneveket gyűjtenek a művelődési körök. Ezen kívül színházlátogatást és különböző szórakoztató programokat szerveznek. Szeptembertől újraindítják a filmklubot. Mezőgazdasági régiségek A Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek irányításával országszerte jól halad a szakmatörténeti emlékek gyűjtése és javítása, helyreállítása. A hivatásos kutatók tevékenységét jól kiegészíti a Mezőgaz. dasági Múzeum barátainak köre, amelyet 1927-ben alapítottak, majd 1973-ban újjászerveztek. A baráti körnek jelenleg 31 helyi csoportja van, és több mint Í500 tag kapcsolódott be a munkába. Mezőgazdasági dolgozók, pedagógusok, ipari üzemi dolgozók, tanulók vesznek részt a kör életében: mindazok, akik vonzódnak a mezőgazda- sági régiségekhez és kedvük telik az értékek felkutatásában, mentésében. Kiemelkedő eredménnyel iárt a Kétegyházi Szakmunkásképző Intézet fiataljainak fáradozása Tanáraik irányításával olyan rangos mező- gazdasági gépgyűjteményt ál. látottak össze, amely a maga nemében {járatlan az országban. Értékei annyira nyilvánvalóak, hogy az anyag fölött a Mezőgazdasági Múzeum vál}alt védnökséget. A Vaj- dahunyad várban mutatják majd be a gyűjteményt önálló részlegben. A régiségek gyűjtésére, óvására a mező- gazdasági nagyüzemekben is( nagy gondot fordítanak. Nem. csak azért teszik ezt, hogy megakadályozzák a régi mezőgazdasági felszerelések, berendezések pusztulását, hanem — mind több helyen — idegenforgalmi meggondolásból is. Fgy-egv -égi gőzeké. nek. a régebbi idők nagy teljesítményű cséplőberendezéseinek a megtekintése a külföldiek számára is élménvt ígér. Annál is inkább, mert például olyan angol gyártmányú gőzeke is akad a hazai gyűjteményben, amelyből a szigetországban már hirmon. dó sem maradt. A . Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinátban a szakmatörténeti emlékek egész kincsestára várja a látogatókat. A Bólyi Mező- gazdasági Kombinát régi istállóból alakított ki múzeumot, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság értékes gépgyűjteményt mondhat magáénak A Badacsonyi Állami Gazdaság a Balatonfelvidék szakmai emlékeit hozta össze egy he'vre. A tsz-ek is bekapcsolódtak a múzeumi munkába; a Lébénvszentmiklósi Lenin Tsz. a Hanság történetének emlékeit állítia ki az idegenforgalmi érdekességé házi bemutatóján. Számos gazdaságban csak egy-egv helyiség vagv szoba, eset’eg a termek vagv folvosók elkülönített része szo’gál evűjtőholvül a szakmatörténeti emlékeknek ezek megtekintését rrnnd több heiven lehetővé teszik az is- ko1 ásóknak és a kirándulóknak egyaránt. Látlelet és diagnózis „ ... felmutatni az orvoslás lehetőségeit meg egyes, kilátásait tekintve gyakran csak a reménytelenséget sugalló betegségek megelőzésében, gyógyításában is — bizodalmát adva e kóroktól joggal szorongó embereknek.” — írja Szé- kelyné Kertész Katalin Látlelet és diagnózis című interjúkötetének bevezetőjében, meghatározva az orvostudósokkal folytatott beszélgetéseinek célját. A szerző több évtizedes újságírói pályáján hitét, tudását az egészségügyi felvilágosítás szolgálatába állította, nevével gyakran találkozik az úlságolvasó. Cikkeiből az orvosi tanítások, tanácsok, figyelmeztetések közvetítése mellett kiérződik az emberbarát aggodalma, a segíteni akarás. Egyszerre tud szólni az egész lakossághoz és az egyénhez. Ebben a személves kontaktusteremtésben is rejlik írásainak szuggesztív ereje. Az orvostudománv. a betegségmegelőzés — gyógyítás — rehabilitáció területén, piomd- hatni az egészségügy minden ágában egyaránt jártas,« jól felkészült újságírónőt. interjú- alanyai partnerként fogadiák. Ezt bizonvítja Székelőmé Kertész Katalin most megjelent könyve is, amelyben nagy tekintélyű orvostudósokat, a szakterület kiválóságait szólaltatja meg, érvelve, vitázva velük. Az okos, hozzáértő kérdésekre kapott válaszok beavatják az olvasót a gvógyítás legújabb eredményeibe. az egészségügy) ellátás gondjaiba. Beszélgető társai azt vallják, hogy mondani. és tenni kell az igazat, természetesen nem hallgatják el az egészségügyi ellátás nap mint nap tapasztalható feszültségeit, ellentmondásait sem. A Családi Lap kiskönyvtár sorozatban megjelent interjú* gvűjtemény első fejezetében korunk népbetegségeiről olvashatunk: többek között a rák gyógyításáról, keletkezésének okairól, a szívbajról, a cukorbetegségről, az allergiáról, az elmebajról, az alkoholizmusról. .. A második fejezet betekintést ad az orvostudomány műhelyeibe: A klinikai farmakológia. Diagnózis és gyógyítás vérkészitménvekkel. Hibák és tévedések az orvosi gyakorlatban. Ag orvosi titoktartás kérdőjelei címmel olvashatunk interjúkat. Székelvné Kertész. Katalin rokonszenves 1 szerénységgel iegvzi meg bevezetőiében, hogy könvvének létreietté* ben az, érdem az orvostudóm- ké. akik tudásukat gazdag aiándóhozó kedvvel mevos-d- iák ve'ünk. Az olvasó ú°vérzi. hogv ebből az érde-b*' a szerzőnek is kijár. H. A. Hol süllyedt el az Atlantisz? A legendás Atlantisz, amelyről az ógörög szerzők írásaiban olvashatunk, s amely még napjainkban is annyi vita forrása, a Földközi-tengeren volt. valahol a mai Tunisz partjainál. Ez a véleménye Vitalij Poliscsuk kijevi tudósnak, az Ukrán Tudományos Akadémia oceanográfiai és földrajzi intézete monográfiái részlege vezetőiének. A mai és a régmúltbeH Európa növény és állatvilágának tanulmányozása és a leietek tudománvns elemzése sn-án arra a következtetésre tutntt. hoCTv 2.5—2 ezer évvel “zelőtt a kontinenst e£v halmos 4rádás borította el Az A rád ist. szokatlan er^iű vuh kanikus tevékenység okozta.