Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

I NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT Bővítik a szolgáltatásokat Adásvétel, referenciaüzem, műszerfejlesztések Családi üdülés Kollégium­hotelok Autók eladásra várva..: Régi bosszúsága a nógrádi autósoknak és leendő vásár­lóknak, hogy olykor bizony 100 kilométereket kellett ko- csikázniuk — akár többször is —, hogy megszabaduljanak a négykerekűtől, vagy éppen­séggel ilyet vegyenek. Végre megszűnt ez az áldatlan álla­pot. A napokban érkezett a hír Salgótarjánból, az Autó­javító Vállalattól, hogy meg­kapták a szükséges engedé­lyeket a használt kocsik szer­vezett adásvételhez. Egyébként a helyszínen ki­derült, számos egyéb újdon­sággal is szolgál a vállalat, amely az utóbbi másfél-két évben a megújulás útját jár­ja. Az új vezetői és dolgozói gárda nem keveset fáradozik azon, hogy feledtesse a ko­rábbi kedvezőtlen vélemé­nyeket, s bebizonyítsa: a vál­lalat van az autósokért, s nem pedig fordítva! — Magasabbra állítottuk a mércét dolgozóinkkal szem­ben- is — említi Ravasz Béla igazgató. — Bizony, voltak, akik inkább búcsút mondtak a céghek, másutt próbálkoz­tak, csaknem nyolcvan em­ber cserélődött... Akik vi­szont maradtak, azokat igyek­szünk megbecsülni, és meg­fizetni, viszont minőségi mun­kát kérünk! Tisztában vol­tunk azzal is; hogy fejleszté­sek, beruházások nélkül nem lehet lényegesen változtatni a szolgáltatásainkon, ezért ha­tározott fejlesztésekbe kezd­tünk, kölcsönpénzen is- Mo­sóberendezést vettünk 560 ezer forintért, kompresszoro­kat állítottunk be ugyancsak több százezres értékben, az­tán egy olyan teljesítmény- és fogyasztásmérőt sikerült szereznünk legutóbb, amely a legkorszerűbb igényeket is kielégíti. Mindezek és egyéb intézkedések rétén eljutot­tunk oda, hogy az ország szer­vizhálózatához viszonyítva, nemcsak elértük az átlagot, hanem valamelyest meg is haladtuk azt! — Az említettekhez jön még a használt autók adás­vétele, valamint a majdani, legjelentősebb lépés: a refe­renciaüzem. Erre a megjegyzésre And­rás Sándor igazgatóhelyet­tes reagál, azon oknál fogva, hogy ő volt az egyik szerve­zője a használt autópiac lét; rejöttének. Egy külön team- mel gyűjtötték a tapasztala­tokat, járták az országot, hogy itt Nógrádban a legoptimáli­sabb feltételekkel indulhasson az üzem. — Engedélyt kaptunk há­rom évnél fiatalabb évjára­tú autók adásvételére is — említi András Sándor —, s erre eddig még nem nyílt le­hetőség Nógrád megyében. Egyelőre úgy tervezzük, hogy a vállalat bizományba veszi a felkínált autót, s harminc na­pon át kínálja az érdeklődők­nek. Műszerezettségünk al­kalmas arra, hogy az autó állapotának megfelelő árat állapítsunk meg, erre egy ala­pos vizsgálat után kerül sor. A kínált gépkocsik — sze­mély és teher, egyaránt — 'majd itt tekinthetők meg a telepien, reggel hattól volta­képpen késő estig. A kerítés mellett helyezzük el őket, hogy ki-ki bármilyen idő­pontban kedve szerint must- rálgathassa. Természetesen, az adásvétel lebonyolítására, csak munkaidőben kerülhet sor. Előzetesen fölmértük az igényeket, s úgy állapítottuk meg, hogy egyrészt a fölösle­ges utaztatásoktól, másrészt pedig a gyakran az irreális áraktól „védjük meg” a nóg­rádiakat ezzel a piaccal, amely egyébként számunkra egyáltalán nem a jövedelme­zősége, hanem sokkal inkább a szolgáltatás bővítése miatt fontos. E tevékenységi kör széle­sítésének lényeges fejleszté­se lesz a referenciaüzem lét­rehozása. Mit is jelent ez? — Ez a szó, hogy referen­cia, magyarul ajánlást jelent, — mondja Ravasz Béla igaz­gató. — Ezek az egységek, mint Irányt mutató szervi­zek működnek, amelyeknek az újra való érzékenysége, műszaki színvonala, műsze­rezettsége, a többi előtt jár. Itt alkalmazzák először az adott szolgáltatások területén elért legújabb kutatási és fej­lesztési eredményeket. Ezek a javítóegységek készülnek fel az új, modern, korszerű tech­nikai eszközzel, az autók ja­vítására, karbantartására. Szóval, kissé szakszerűen fo- galfnazva, ez lenne a sze­repe egy referenciaüzemnek, amelynek létrehozása, szá­mos egyéb fejlesztéssel is pá­rosul. így alkatrészüzletet nyitunk, raktárt bővítünk, s egy’ kvalifikált szakember- gárdát állítunk össze a mun­kálatok elvégzéséhez. Sok időnk nincs a töprengésre, már kora ősszel szeretnénk mindent megvalósítani. OOO Való igaz, korábban a szer­vizről szóló híradásaink gyak­ran a megrendelők kifogása­it, kritikáit tartalmazták, zömmel jogosan. Most vala­mi kedvező változás jelei tapasztalhatók. Azt hiszem, az „autóstársadalom” javára. T. L. Köztudott, hogy a SZOT-, én a vállalati üdültetésben a családos jegyek iránti keresletet lehet a legkevésbé kielégíteni. Az igény­lők száma nyáron mindig több, és az iskolai szünidőben legfeljebb csak öt családos turnus szervez­hető. A fejlesztésnek évek óta gátat szab az, hogy kevés új üdülő építésére van lehetőség. Emiatt a családos beutalások számának növelésére más meg­oldást is kellett keresni, neveze­tesen diákotthonok bérbe vételét. Nyíregyházán már tízesztendős, Győrben ötéves múltra tekinthet vissza a kollégiumi SZOT-családos üdültetés, míg Sopronban tavaly nyílt erre először mód. Idén az említett három helyen mintegy négyezer beutalt nyaral­hat. Két-, illetve háromgyerme­kes családokat fogadnak, a má­sodik komfort kategóriába sorolt kollégiumokban. Az üdülés négy tizenkét napos csoportban július második felétől, augusztus végé­ig tart, illetve Sopronban egy turnussal korábban kezdődött és előbb fejeződik óe a nyaralás. A korábbi évek vendégeinek egyér­telműen kedvező tapasztalata alapján ezt a családos beutálási lehetőséget továbbra is járható útnak kell tekinteni, sót bővíteni szükséges. Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskola öt­szintes diákotthonában kétgyer­mekes családok pihenhetnek. Cso­portonként 150 felnőttet és gyer­meket fogadnak. A kollégium festői zöldövezetben, közvetlenül a partíerdő szomszédságában lé­tesült. A családokat két fkerszobában helyezik el. A zuhanyozók és a mellékhelyiségek a folyosón ta­lálhatók. A beutaltak nemcsak a várossal és múzeumaival, műem­lékeivel, hanem autóbusz-kirán­dulásokon Szatmár nevezetessé­geivel is megismerkedhetnek és ellátogathatnak Sárospatakra, Tokajba. Jó időben persze legked­veltebb a sóstói fürdőzés. A Győri Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskola kollé­giumát a Révfalu városrészben ugyancsak zöldövezetben építet­ték fel. Itt turnusonként 208 fel­nőtt és 282 gyermek nyaralhat. A két- és háromgyermekes családok szintén két szobát kapnak,' így a gyerekek külön helyezhetők el. A két szoba között található a zuhanyzó. A kollégium az uszoda és a termálfürdő mellett létesült. A négy folyó városában igen sok a látnivaló. De akik távolab­bi kirándulásokat szeretnének tenni, azoknak elsősorban Pan­nonhalma ajánlható. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem kollégiumát a tavalyi szezonban igen hamar megked­velték a SZOT-beutaltak. A jó le­vegőjű Lövérekben létesült hét­szintes épületben csoportonként 70 felnőtt és 95 gyermek üdülhet. Szintenként társalgó, zuhanyozó és mellékhelyiség található, va­lamint rekeszes hűtőszekrény is a vendégek rendelkezésére áll. A kollégium előtt negyven gépkocsi számára biztosítottak parkolási lehetőséget. Sopronban a város múzeumai és műemlékei, továbbá környékének festői szépségű ki­rándulóhelyei jelentik az elsőd­leges vonzóerőt. A kollégiumhoz tartozó bitumenes sportpálya, va­lamint a közeli fedett uszoda sportolási lehetőséget is kínál a beutaltaknak. A program mindhárom helyen kiegészül még táncestekkel, sport- versenyekkel, gyalogtúrákkal is. Az utóbbi években diákszállókat nemcsak a SZOT, hanem a szak­mai szakszervezetek is béreltek. Különösen szép számmal üdültet ilyen formában a közalkalma­zottak, a MEDOSZ', valamint a pedagógusok szakszervezete több- gyermekes családokat, valamint általános iskolásokat. A nyári üdültetés a főiskolák számára azért is kifizetődő, mivel a bevé­tel egy részét kollégiumuk felújí­tására fordíthatják. B. J. Korszerűbb ismeretek Nincsenek munkerőgondjai a Romhányi Építési . Kerámia­gyárnak. Az 1100 tagú kollek- > tivában százhetvenen dolgoz­na!: szellemi munkakörben, s a speciális kerámiakészítő ok­levéllel rendelkezőkön kívül 290 szakmunkást tartanak nyilván. Mivel szám szerint már rendben vannak, a gyár vezetői a minőségi mutatókon, vagyis a dolgozók felkészült­ségén, szakmai ismeretein kí­vánnak javítani. A célnak megfelelő a vál­lalati stratégia is: a speciális képzési módokról, az olyan szakmai tanfolyamokról, ame­lyeket mások sem tudnak gaz­daságosabban megszervezni, maguk gondoskodnak. Ám. ha lehetőség kínálkozik, támogat­TcmSoIyctmok ják dolgozóik tanulását a kül­ső szervezésű oktatási for­mákban is. A kazánfűtői, nehézgépke­zelői tanfolyamot például tár­sulásban oldották meg. Míg az első tanfolyamot a Rétsági Asztalos János Művelődési Központtal, a másodikat a he­lyi termelőszövetkezettel kö­zösen szervezték, tizenöt és tizenkilenc kerámiagyári dol­gozó részvételével.­A gyár mérnökei a Buda­pesti Műszaki Egyetem mér­nöktovábbképző intézetének tanfolyamain képezik magukat. A meghirdetett kurzusokra a saját belátásuk szerint jelent­kezhetnek, a gyár vezetőinek állásfoglalása szerint egyéb­ként az a kívánatos, ha két­Eomhánybcui évente elvégeznek egy-egy tanfolyamot a szakemberek. A tavaszi tanfolyamok kö­zül tizenkilencre tíz gyári mérnök jelentkezett, tehát volt, aki egyidőben többre is. A Romhányi Építési Ke­rámiagyár munkaügyi osztálya a közelmúltban felülvizsgál­ta az alkalmazottak munkakö­rét. s előírta a szükséges vég­zettség megszerzését. Meg­szüntették például azt a ko­rábbi gyakorlatot, hogy a romhányi gyárban gimnáziu­mi érettségivel lehetett vala­ki pénzügyi előadó. A szak­mába vágó tanfolyam elvég­zését határidőhöz kötötték. Ugyanakkor előírták a fej­lesztő mérnököknek a közép­fokú nyelvvizsga megszerzé­sét valamelyik világnyelvből. A szakmai irodalom olvasásá­hoz nélkülözhetetlen idegen nyelv elsajátításához segít­séget is nyújt a vállalat: ta­nárt szerez a három-négy fős csoportokban való intenzív nyelvtanuláshoz. ‘A kötelezett­ség egyébként érvényes a nemzetközi kapcsolatok elő­adójára és az exportértékesí­tési ügyintézőre is. Romhányban tehát nem elé­gednek meg azzal, hogy ren­delkezésre áll a kiegyensúlyo­zott termeléshez szükséges lét­szám Tudják, hogy hatéko­nyan, jól csak megfelelő, kor­szerű ismeretek birtokában lehet dolgozni. . A fogkefétől a kocsmáig „Egészségnevelünk", de hogyan? (Két történet, amelyek kö­zött látszólag semmiféle ösz- szefüggés nincs.) Mákos csíkot ebédelnek az óvodások. Az egyik kislány az evés befejeztével az óvó néni­től a fogkeféjét kéri, mert „idegesíti”, hogy a szájában mákszemek maradtak. A fog­kefét nem kapja meg, helyet­te az óvó néni elmagyarázza, majd két hét múlva veszik elő, akikor lesz benne a nevelési programban. Vidáman telik az Idő az alkoholmentes klubban, a vezető orvos elégedetten szem- lélgeti a nyáját, mily felsza­badultak elégedettek a tagok üdítő ital mellett is. Nem volt falra hányt borsó a sok agitáció, rábeszélés. A fog­lalkozás után mindenki megy a dolgára. Az orvos hazafelé, az alkaholmentes klub tagjai pedig a legközelebbi kocsmá­ba. .. Ez a mozzanat termé­szetesen már nem szerepel a „nevelési programban”. ☆ („Egészségnevelünk”, de ho­gyan?) R9 Kapkodva, rendszertelenül, kampányszerűen, bevált mód­szerek híján — mondja dr. Somboráé Bodola Irén, a pásztói kórház vöröskeresztes szervezetének titkára, aki nem csupán az intézeten belüli, de a környező községekben szer­zett tapasztalataira építi a véleményét. Mert édeskevés­nek tartja, ha az orvos, egész­ségügyi dolgozó egy félévben egyszer' kiszáll a területre, el­sorolja a dohányzás, az ita­lozás ártalmait. Ezzel még nem váltja meg a világot, ö a hibás? Aligha, hiszen a jó szándék vezérli. De! Az egészségneveléshez több kell. Az egyén szemléletének meg­változtatása, a környezet épí­tő-formáló ereje. — Véleményem szerint fel­nőtteknél már nehéz új szo­kásrendeket felállítani, az életmódjukat gyökeresen meg­változtatni. Az a tapasztala­tom, hogy a felnőtt akikor ijed meg, akkor ismeri be ön­romboló magatartását, ha ko- molv szervi panaszai tá­madnak. •A­(Azt mondta az anyu­kám. ..) Az egészséges életmód ki­alakítását — hányszor el­mondtuk már! — a legifjab- baknál kell elkezdeni. A szü. letésük pillanatától... A gye­rek leutánozza, amit otthon lát, átveszi a család viselke­dési normáit, szokásait. — Kicsinyekkel beszélget­tem, kérdezgettem tőlük, ki kóstolt már alkoholt közülük. Alig volt gyerek, aki nem íz­lelte volna meg a „finom’* bort, a sör habját, az ünnep­re szánt édes likőrt. Alig volt gyerák, aki ne került volna életközeibe részeg rokonnal, ismerőssel, netán részeg apu­kával. A dohányfüstről már nem is beszélve. Jómagam is szülő vagyok, én is koccintok ha kell, valakinek, vagy vála-. minek az egészségére, de a gyerekemnek idejekorán elme-, séltem, milyen káros a do­hányzás, az italozás, milyen fontos a testmozgás. Mert ne haragudjon, de én azt tar­tom, egészséges gyereket el­sősorban az anya tud nevelni. Dr. Somborné eltöpreng. Utópia lenne ez az elképzelés mai világunkban, rohanó hét­köznapjaink útvesztőiben ? Nem, azért nem. Jó szerve­zéssel, időbeosztással példa- mutatassal minden anya oko­san tudja irányítani, formál­ni a családját. ☆ (Szívből, vagy csak muszáj­ból?) Nem ártana, ha az egész­ségnevelésben, vagy az ah­hoz kapcsolódva munkálko­dók önvizsgálatot tartanának, feltennék maguknak ezt a kérdést. — Részt vettem már olyan előadáson, ahol az előadó el­darálta, a hallgatóság ásítoz- va végighallgatta, aztán be­húzták a „strigulát”. És él­vezettel figyeltem olyan vi­tákat, amelyeknek nem akart végeszakadni. mert mindenkit magával ragadott. De képeznek-e egyáltalán jó egészségnevelőket? Tanít­ják-e mondjuk az orvosi egyetemen, a pedagógiai fő­iskolán a hasznos módszere­ket, szakmai fogásokat? — Nem ártana, ha taníta­nák. Ha a pedagógus valóban komolyan venné az egészség- nevelést, és nem valamiféle plusz tehernek tekintené. Mondjuk komplex módon be­építené az iskolai tananyag­ba. És nem a nevelési prog­ram szerint vennék elő*a fog­kefét az óvodába, hanem amikor szükség van rá. Mert, ha az egészséges szemlélet, a helyes szokásrendek idejében beépülnek, beívódnak a gon­dolkodásba, akkor később, felnőttkorban ezek gyümöl- csöztethetőeik. És az sem for­dul elő, hogy az alkoholmen­tes klub tagjai a kocsmában keresnek „felüdülést...” — ria — Horváth Gizella balassagyarmati műhelyében az elromlott esernyőket javítja. Kilenc éve dolgozik a nem mindennapi szakmában. Munkája akad neki bőven, az őszi esős idő­szakban, pedig megduplázódik a javításra váró ernyők szá­ma. NÓGRÁD — 1986. auguszus 6., szerda 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents