Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-26 / 200. szám
Az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát pásztói üzemében tizenegyféle Márka üdítőitalt palackoznak literes- és két deciliteres üvegekbe. A nyári szezonidő alatt hatezerötszáz hektoliter üdítőt töltenek üvegekbe és szállítanak megyénk vendéglátó- és kereskedelmi egységeibe. Ezenkívül még havonta kétezer hektoliter, más palackozókból érkező üdítők szétosztását is elvégzik. —RT— Magyar szerszámgépek a chicagói vásáron • Magyar gyártmányú préseket, esztergáikait, lemezollóikat és komplett megmumkáilóköz- pontot is bemutatnak szeptemberben Chicagóban, az idei legrangosabb szerszám- gépipari vásáron. A magyar bemutatót a Teehnoimpex Külkereskedelmi Vállalat szervezi meg. A Diósgyőri Gépgyár és a Szerszámgépi pari Művek berendezései működés íközben láthatók majd, s a kiállítási standon n on-stop vi- deóbemuitatón ismertetik a gépek műszaki adatait, teljesít, menyét, alkalmazási területeit A kiállításra kerülő újdonságok közül kiemelkedik a Di gép egyik mélyihúzóprés- berendeaése, amelyet kováNagyító alatt O lvasónk, ki magát csak X. Y.-nak nevezte, levelében a lapban megjelent egyes reklámok szavahihetőségével kapcsolatban tett néhány észrevételt. Példáit, melyekkel mondandóját alátámasztotta, személyes vásárlói tapasztalataiból merítette. Mimit írja, az egységesen 65 forintos áron hirdetett fórfi- nyakkendőkről a pénztárnál derült ki, hagy mégsem minden nyakkendőre vonatkozik a kedvezmény. Másutt viszont egy bizonyos értékhatár feletti vásárlás esetére sorsolásban való részvételt ígért a reklám. X. Y. többet is vásárolt, mint ehhez a lehetőséghez szükséges lett volna, ám a sorsolási lapot senki nem töltette ki vele, a felkínált alkalomból kimaradt hát. Ezek után megkérdezi: „Mit ér a reklám, ha salgótarjáni? Avagy a vevőket talán büntetlenül félre lebet vezetni?” Kedvezőtlen tapasztalatai után kérdése jogos — csak kissé pontatlan. Mi inkább így tennénk fel: mit ér a reklám, ha szavainak igazságához akár a leghalványabb kétség is fér? Más változatban: mit ér, ha maga a bolti dolgozó sem veszi eléggé komolyan, s a hirdetmény hatására becsábult vásárlóknak nem szentel annyi figyelmet, amennyit megérdemelne? Nos, ez esetben a kereskedelmi reklám bizony nem so- kat ér, sőt, kifejezetten ártalmas. Az újság oldalait sokan forgatják, s közülük is igen tekintélyes hányad először a hirdetési oldalnál időzik el hosszabban. Innen akarja megtudni, hői, miikor, mit érdemes venni, mert éppen olcsóbban adják, milyen új termékek jelentek meg az üzletekben, általaik milyen könnyebbségben, előnyökben részesül. S ha a hirdetéseket böngésző olvasó úgy véli, a reklám ígérete pontosan neki szól, éppen az ő vágyait találta telibe — máris indul az üzletbe. Ahol is azonnal van alkalma kontrollálni: úgy áli-é a helyzet a valóságban is, mint ahogyan azzal a reklám kecsegtetett? Ebből viszont az is következik, hogy a reklámban az egyébként ártatlannak tetsző, apró füllentések sem minősülnek megbocsátható üzleti fogásnak. Sőt. kifejezetten ellenkezőleg: aláássák az utolsó betűig korrekt hirdetmények hitelességét is. Becsalogatni a boltba a vevőt csak akkor érdemes, ha ott meg is kapja azt, amiért jött. A reklám nem olcsó dolog, tetejében hatása is nehezen kiszámítható. Ezért is mondják a szakemberek: a rá költött összegnek általában a fele az, ami meghozza a kívánt eredményt, miután azonban nem tudni, melyik fele. az egész összeget rá kell szánni. Bármennyire költséges passzió is, ha átgondolt a cél, és pontos a találat megéri. Ehhez azonban mindenekelőtt az kell, hogy igaz legyen! Néhány esztendeje Nógrád megyében is megalakult a reklámszövetség. Az utóbbi időben keveset hallat magáról. Egyesek szerint agonizál, mások úgy vélik, erről egyáltalán nincs szó, csupán alapos megújítása vált idősizerűvé. Mi úgy látjuk, hogy az élénkülés jeleit mutató konkurencia- helyzetben bőven volna teendője a ma még nem mindig a helyén lévő reklám szerepének erősítésében is. A tapasztalatok alapos áttekintésével, szakmai tudással alátámasztva megválaszolhatná például X. Y. olvasónk kérdését: mit ér a reklám, ha salgótarjáni? r— szendi gcsolói pari sorjázóból alakítottak át. A prést elsősorban az autóiparban használhatják előnyösen. A chicagói szerszámgép ipari vásárt kétévente tartják, ezúttal 43 árucsoportban 30 ország, ezeír cége mutatja be újdonságait. A Teohinoimpex rendszeresen részt vesz ezéken a szer- számgépipari vásárokon, Chicagóban csakúgy, mint Hannoverben a másaik rangos bemutatón. Ily módon folyamatosan informálódhatnak a világpiac alakulásáról és a legfrissebb -fejlesztési eredményeikről. Ezeken a rendezvényeken számos üzleti tárgyalásit is folytatnak. Fokozni a gazdasági fejlődés lendiiielét Amikor a múlt év végén a megyei pártbizottság megfogalmazta az 1986. esztendő legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseit, abból indult ki, hogy — a XIII. kongresszus szellemében dolgozva — meg kell teremtenünk a VII. ötéves terv eredményes végrehajtásának alapjait. Ennek megfelelően a megye gazdasága számára kiemelt feladatként határozta meg, hogy az egyensúlyi követelményeknek eleget téve nőjön a termelés' a gazdálkodás hatékonysága, javuljon versenyképessége, s ezeken az alapokon teremtődjenek meg a gazdaság élénkítésének, teljesítőképessége növelésének forrásai, s ezzel összhangban javuljanak az életszínvonalat meghatározó tényezők is. Hol tartunk most a féléves mérlegzárást követően, s melyek a második fél év legfontosabb tennivalói ? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a megyei párt-végrehajtóbizottság a legutóbbi — augusztus 12-i — ülésén, amikor napirendre tűzte a megye gazdasági fejlődésének eredményeit, további feladatait. Áz élénkítés és az egyensúly tükrében Az elemzések alapján a végrehajtó bizottság azt állapíthatta meg, hogy a megye ipari üzemeinek termelése az első negyedévi mélypont után április és május hónapban valamelyest élénkebbé vált, s ezt a lendületet a nyári szabadságolások idején is sikerült megtartani- Mindez csak az országosat némileg meghaladó — mintegy 1,7 százalékos — termelésbővítéshez volt elegendő, s elmaradt a tervezett 2—2,5 százalékos növekedési ütemtől. A differenciált fejlődésen belül jó néhány üzem — így például a síküveggyár, a kábelgyár, az SVT. a BRG, az ötvözetgyár, a bányagépgyár és a BFK — teljesítménye bizonyítja, hogy nehezebb feltételek között is lehet jó eredményeket elérni. Ezek az üzemek nemcsak az elmúlt évinél nyújtottak többet, de a tervelőirányzataik teljesítésével a növekedési ütem gyorsításában is a húzóerőt jelentették. Hatásukat csökkentett® a Vegyépszer salgótarjáni gyára, a Ganz-MÁVAG, a Fű- töber bátonvterenvei gyára és az SKÜ múlt évitől is elmaradó teljesítménye. Az okok között ott találjuk az alapanyag-ellátásban jelentkező mennyiségi és minőségi hiányosságokat, a rendelésellá- tottság gondjait, de az alacsonyabb teljesítményekben kétségtelenül szerepet játszottak a vállalatokon belüli szubjektív problémák is, mint az igényváltozások rugalmas követésének lassúsága. a kényelmesség, a szervezetlenség és munkafegyelem hiányosságai. Az 1986. év kiemelt feladata az egyensúlyjavítást elősegítő exportbővítés. A kedvezőtlen évindítás és első hónapok után egy pozitív irányban kibontakozó folyamatnak lehettünk szemtanúi. Az első fél évben a megye ipari üzemeinek exportja 16,3 százalékkal nőtt, ezen belül a nem rubelelszámolású kivitel 17,3 százalékkal bővült. A jelentősebbb exportőrök közül ■ rubelrelációban kiemelkedik a BRG salgótarjáni gyára 40 százalékos, nem rubelviszonylatban a balassagyarmati kábelgyár 10 százalékos, a síküveggyár több mint kétszeres, a Romhányi Építési Kerámiagyár 28 százalékos és az SVT 74 százalékos exportbővülése. Említést érdemel, hogy a Szondy Lakatos Ipari Szövetkezet 4 és félszeresére növelte exportárbevételét, s ezzel nagyságrendjét tekintve is a jelentősebbek közé emelkedett. Ezt a kedvező képet némileg beárnyékolja, hogy néhány területen tovább romlott az export jövedelmezősége. Részben azért, mert az exportpályázatok kapcsán az üzemek érdekeltté váltak a kevésbé gazdaságos kivitelben is. De azt is látnunk kell, hogy a forintban kifejezett exportárbevételek mögött — az évközi árfolyamváltozásokból eredően — kevesebb devizabevétel húzódik meg. A termelés és az export élénkítésére megyénkben is pozitívan hatottak a központi úgynevezett rásegítő intézkedések. Az első fél ■ évben kilenc ipari üzen* adta be exportbővítésre irányuló pályázatát. Ezek hatása már megjelenik az exporteredményekben. A külső erőforrásbevonást jelentő gépbérlemények Tehetőségével viszont eddig az üzemeknek csali szűk köre élt. A négy válság- ágazat helyzetének egyedi rendezése közül elsősorban a szénbányászat racionalizálására hozott intézkedések helyi megvalósítása jelent érezhető változást a megye gazdaságára. Sajnos a rásegítő célú pályásatok hatását mérsékelte az elbírálások hosszú átfutási ideje, továbbá az üzemek rámozdulásá* nak lassúsága, a pályázati feltételek hiányos ismerete islavuló teljesítmények az építőiparban Megyénk építőiparának fejlődésére az országoshoz hasonló tendenciák jellemzőek. A célkitűzéseknek megfelelően bővült a termelés, nőtt a termelékenység, s több a nyereség is. Az üzemek csaknem 2 százalékkal magasabb értékű építési-szerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban közben — ha mérséklődő ütemben is, de — folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. Az eredményekben a termelést előkészítő, szervezőmunka javuló színvonala mellett szerepet játszott a kedvezőbb időjárás, s a jövedelmezőbb szerkezetépítési munkák arányának növekedése is. A termelékenység emelkedése ugyanakkor nem érte el a tervezett szintet, s továbbra sem kielégítő a minőség, javításra szorul a munkafegyelem, a munkaidő-kihasználás. Várható, hogy a kisszervezetek számának növekedésével — karbantartási, felújítási munkák területén is — fokozatosan versenyhelyzet alakul ki, éreztetve előnyös hatását a vállalási határidőkre, árakra és a minőségre egyaránt. Biztató, hogy az építőipar kapacitását az év hátralevő részére majdnem teljesen lekötötte szerződésekkel. Mértéktartó kilátások az agrárágazatban A mezőgazdasági üzemek re késztették őket a koráb- már a tervezéskor óvatos biaknál kedvezőtlenebb köz- magatartást tanúsítottak. Er* gazdasági ösztönzők, az állattenyésztés szerény indulási pozíciója, valamint az alapon kívüli tevékenységben érezhetően fokozódó versenyhelyzet. Az első fél év eredményei összességében az előirányzatokat közelítik. A kalászosok össztermelése mintegy 12 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél és közel ennyivel elmarad a tervtől is. Bogyós gyümölcsökből 10— 15 százalékkal több termett, a nagyüzemekben azonban jelentősen csökkent a termelés. összességében a nö* vénvtermesztésben közel 55 millió árbevétel-kieséssel kell számolni, ami egyúttal jelentős eredménycsökkenést is valószínűsít. Az állattenyésztés teljesítménye valamelyest elmarad a múlt év azonos időszakáétól. Mindemellett a jövő szempontjából kedvező fordulat, hogy a szarvasmarha- és sertésállomány elmozdult az év végi mélypontról. A felvásárlási árak emelése növelte a sertéstenyésztési kedvet a kistermelésben is: négyszeresére nőtt a kocaki- hel.vezés, s emelkedett az -állomány- A korábbinál jobb színvonalon biztosították a takarmányellátást is. Az alapon kívüli tevékenységben az eredmények némileg kedvezőbbek a vártnál. Folytatódott a gazdaságtalan — elsősorban telephelyen kívüli — tevékenységek szelektív leépítése, s nagyobb figyelem fordult az alaptevékenységhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozásra. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságban nagyobb erőfeszítésekkel reális cél lehet az éves tervelőirányzatok megközelítése. Fejlesztés — beruházás — gazdálkodás néhány tanulsága A napi feladatok megoldása mellett most — a VII. ötéves terv első évében — különösen fontos, hogy a gazdálkodó egységek milyen fejlesztési, beruházási terveket alakítottak ki, melyekkel megalapozhatják a következő évek fejlődését. Nem megnyugtató, hogy — különösen az iparban — a fejlesztési törekvések az elképzelés szintjéről nehezen mozdulnak előre. A középtávú tervek műszaki, pénzügyi megalapozása több területen húzódik, s ebben várakozás, indokolatlan türelem tapasztalható. A folytonosságot csak a Nógrádi Szénbányák ká- nvási rekonstrukciója és a bátonyterenyei szénmosó jelenti. Több jelentős fejlesztés megvalósítása — amelyeket jól előkészítettek — mindjobban kitolódik. Kevés ipari üzem tudott kialakítani átgondolt, rendszerezett fejlesztéspolitikát. Valamivel kedvezőbb a kép a mezőgazdaságban, ahol ütemesen folynak a gépvásárlások. Ügy tűnik, a mező- gazdasági üzemek most is gyorsabban és rugalmasabban használják ki a lehetőségeket. De még ez sem bizonyul mindén esetben elégségesnek. A tejtermelő tehenészeti telepek rekonstrukciójára vonatkozó pályázati lehetőséget megyénk mezőgazdasági üzemei Is igyekeztek a maguk javára fordítani, legtöbbjük azonban elkésett, mert csak az e célra előirányzott éves központi pénzügyi keretek kimerülése után nyújtotta be pályázatát. Ugvanakkor kedvező, hogy további fejlesztési törekvések kapcsolódnak a gabonaprogram folytatásához, az exportáló alapok bővítéséhez. A« erőforrásokkal való takarékos gazdálkodóst ebben az évben is az üzemi tervek központi feladatként írják elő. Többségük komplex terv alapján végzi ezt a munkát. Néhány üzem — Romhányi Építési Kerámiagyár, SKÜ, ötvözetgyár — tartósan jó eredményeket ért el a fajlagos anyag- és energiafelhasználás mérséklésében. Különösen f i gy el emremélt ó kezde ménye - zéseket tett a költségekkel való racionálisabb gazdálkodásra az SVT, a Vegyépszer salgótarjáni gyára, az SKÜ és az öblösüveggyárAz üzemi nyereségek rendkívül nagy szóródást mutatnak. Az iparban, a gazdálkodó szervezetek egyharma- da számottevően növelte nyereségét, de van néhány 0 szaldóhoz közeli eredmény is. Az építőipari szervezetek, a korábbiaknál jövedelmezőbben gazdálkodtak. Elsősorban a NAÉV és a NOTÉV eredményjavulása biztosította a csaknem 28 százalékkal magasabb nyereséget. A mezőgazdaságban a költségek az árbevételihez közelálló mértékben nőttek, ami a számítottnál alacsonyabb jövedelmezőséget eredményezett. Ugyanakkor a pénzügyi helyzet valamelyest kedvezőbb, mint a múlt évben volt. Megfigyelhető, hogy az Szemek, a gazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében szívesebben keresik az áremelések gyorsabb és könnyebbnek tűnő útját. Továbbá figyelmeztet az a jelenség is, hogy a költségcsökkentések — elsősorban a fajlagos anyag- és energiafelhasználás — az elmúlt években tapasztalt igen jelentős eredményei után lelassult ez a folyamat, sőt néhány területen -’’sz- szaesés tapasztalható. Nagyobb lendülettel A végrehajtó bizottság hangsúlyozta, hogy az 1986. évi célkitűzések változatlanok, s felhívta a figyelmet a tervek mind teljesebb megvalósítására. A gazdaság élénkítésének elősegítése megkívánja, hogy megyénk iparában az év hátralevő részében, a termelés meghaladja a két és fél százalékot, s megőrizzük az export első féléves dinamikáját. A mezőgazdaságban legfontosabb feladat, a kiesések mind teljesebb ellensúlyozása, az árbevétel növelése, a kiegészítő tevékenység gazdaságos bővítése, valamint az őszi növények veszteségmentes betakarítása. Minden területen kiemelt figyelmet szükséges fordítani a költséggazdálkodás további javítására, a helyi erőforrások még erőteljesebb kihasználására. A feladatok végrehajtását együtt kell végezni a jövő évre való felkészüléssel. Az idei tennivalók eredményes megvalósításához az szükséges, hogy mindenki — gazdálkodó szervezet és személy — saját munkaterületén az eddiginél lendületesebben, hatékonyabban végezze a dolgát, tegyen eleget a közösből ráháruló feladatoknak. Balázs Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője NOGRÁD - 1986. augusztus 24» kedd ]
