Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

MA! AJÁNLATUNK

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT

4.30:

3.85:

1411

8.20:

9.44:

10.05:

10.35: 10.49: 11.30:

12.45:

14.10: 14.25: 14.30: 15.00:

15.18:

15 40: 16.05: 17.00:

17.45:

18.15:

IS.25: 19.15: 20.00:

20.40:

KOSSUTH RADIO:

Jó reggelt!

Zenés műsor Műsorismertetés Mai kulturális programok Társalgó lóért gyermek- muzsikájából Két keréken Magyarországon Éneklő ifjúság Zenekari muzsika A planétás ember.

4. rész

A Rádió Dalszínháza Suppé: Pajkos diákok Magyarán szólva Orvosi tanácsok Dzsesszmelódiák Arcképek a lengyel irodalomból Népdalkórusok, han gszerkettősök Poggyász

Kérhetek valamit? Mendelssohn: TTL (Skót) szimfónia A Szabó család Hol volt. hol nem volt. . .

Mai könyvajánlatunk Kilátó

Epizódok a budapesti Liszt—Bartók versenyek történetéből, VI 5. rész Jacobi Viktor operettjeiből

18.00:

18.05:

18.25:

18.35:

18.55:

19.05:

19.10:

19.20:

19.30:

20.00:

20.05:

21.30

21.35

21.45

21.50

Betű reklám

Természetbarát

Csali

Iparvilág

Reklám

Tévétorna

Esti mese

Reklám

Híradó

Reklám

Tűtorony

Kanadai film.

Irta: Richard Guttman és Jan Lutterland Fényképezte: Albert J. Durk.

Zene: John Addison. Rendezte: Peter Carter. Szereplők: Richard

Harris, Peter Donat; Christopher Plummer, Beverly D’Angelo,

Kate Rrid, Robin Camel, George Buza.

A film akár tévedések vígjátéka is lehelne. Semmi sem olvan benne, mint amilyennek első látásra látszik. Legfőkénpen pedig a főszereplő nem olyan ugyefogyott, mint amilyennek tűnik.

: Betüreklám : Színházról néhány percben

: A hét műtárgya : Hogy alkothatok...

)

20.05: Tűtorony

81.38: Iskolát teremtett 88.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusjnűvek madarakról 22.52: A modorról 23.02: Edwin Bischer zongorázik. XXli/21. rész

8.11: Éjfél után

4.38:

8.08:

8.58:

9.05:

12.10:

13.85:

14.80:

15.05:

15.80: 15.30: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00: 20.41:

fi. 87:

21.37: 28.17:

88.20:

8.15:

PETŐFI RADIO:

A Petőfi rádió reggeli zenés műsora Slágermúzeum Tíz perc külpolitika Napközben A szolnoki honvéd helyőrség fúvószenekara játszik Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik Popzene sztereóban Randevú a Jókai Klubban

Kapcsoljuk a 6-os stúdiót

Könyvről könyvért

Csúcsforgalom

Válasz

Zenés játékokból Csak fiataloknak! Népdalcsokor A Vatikán titka 9—10. rész Az élő népdal Magnósok, figyelem! Böngészde a zenei antikváriumban Nóták Éjfél után

19.30:

20.00:

21.25:

21.55:

MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Kulturális élet a BÁÉV munkásszállásán. — Színház vezetőkkel és vezetők nélkül, Egerben. — Miskolci nyár.) 18.00: Észak-magyarországi

krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.

1.85!

8.30

9.50:

10.40

11.30.

16.45

16.50

16.55

17.85:

17.30

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

Tévétorna

SZÜNIDEI MATINÉ Az élet kalandja Korok és bútorok Képújság Hírek

Három nap tévéműsora Fejedelmi sír n Yangce völgyében Képújság Vikingek

22.10: Híradó 2.

22.30: Himnusz

2. MŰSOR:

18.10: Képújság 18.15: Egészségünkért!

18.30: Körzeti adások 19.35: Tranzit 19.50: Atlétikai Európa- bajnokság 21.50: Periszkóp 22.20: Képújság

BESZTERCEBÁNYA:

Tv-hiradó Magyar játékfilm Portréfilm Margit* Klimesova munkásnőről, a szocialista munka hőséről. Hangverseny a Mirbach- palotában 22.40: Hírek.

2. MŰSOR:

19.30: Tv-hlradó 20.00: Atlétikai Európa- bajnokság

21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra . alatt 22.10: Forró szél. Jugoszláv tv-filmsorozat. l. rész.

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

Indiana Jones és a végzet temploma (14). Színes, fantasztikus amerikai * kalandfilm. — Kohász: A kulcs rejtélye (14). Színes bolgár bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Ágyúgolyó futam. Szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Kismaszat és a gézengúzok. Színes magyar ifjúsági film. — Háromnegyed 6 és 8-tól: Aranyeső Yuccában.

Színes, szinkronizált olasz western. — Bátonyterenyei Bányász: Nászút féláron. Magyar filmvígjáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Orvosnők

(14). Színes NSZK—NDK—svéd —svájci koprodukció. — Rét- ság: Az elveszett frigyláda fosztogatói (14). Színes amerikai kalandfilm. — Kistere- nyei Petőfi: A bet.örés nagymestere. Színes, szinkronizált látványos francia bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Hárman a slamasztikában. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték.

MIT? HOL? MIKOR?

— Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési

Központban megnyílt két érdekes kiállításra hívjuk fel a figyelmet: a határőr-képzőművészeti kiállításon amatőrök által készített fotók és festmények láthatók. Ugyancsak az intézmény adott otthont annak a gyűjteménynek, amely a nyári, kelecsényi tábor nemezeit és népi hímzéseit hivatott bemutatni a nagyközönségnek. A tárlatok a művelődési ház nyitva tartásával szinkronban látogathatók.

*— Még megtekinthető Pász- tón, a művelődési ház előterében Acs Trén Palócország című fotókiállítása.

— Ditrói Tamás, Izraelben élő, magyar származású, szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. A jobbára fából faragott kisplasztikák, valamint a rajzok és skiccek a múzeum földszintjén augusztus 30-ig tekinthetők meg.

— A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum a következő időszaki kiállítással várja a környékbelieket és az odalátogató turistákat: ..Eey keveset szólok Magyarországról...” — Nógrád és környéke a török időkben; Kis hazai panteon — arcképgyűjtemény; Mihályfi Ernő hagyatéka — képzőművészeti válogatás.

NÓGRÁD - 1986. augusztus 26., kedd

Becsengetés előtt...

Egy pásztói

pedagógusról

A városi könyvtár olvasórészlege üresen ásít a déli órában. Az ismeretterjesztő könyvek polcánál fiatal, barna lány lapozgatja a szak- irodalmat. Pokorni Zsuzsa, a földrajz—biológia szakos tanár. a pásztói Dózsa György Általános Iskolából.

— Mióta van a pályán?

— Egerben végeztem a főiskolát, 1982-ben. Amikor kezembe kaptam a diplomát, gondolkodtam azon, visszajöjjek-e a szülővárosomba. Lett volna állásonj a Dunántúlon, aztán mégis maradtam. Ideköt minden — szülők, barátok. S, négy év után a tanítványok is. Igaz, ebből a négy évből hármat napköziz- tem, s csak az utolsó időkben kerülhetett sor a szaktantárgyak tanítására.

— A közhiedelem szerint egy kisvárosi iskola kezdő pedagógusának lenni nem éppen leányálom...

— A feladat mindenhol ugyanaz, csak a lehetőségek mások. Mások a gyerekek, mások a háttérlehetőségek, mint például egy megyeszékhely gyakorló iskolájában. Nem akarok nagy szavakat használni, de ez a pálya tényleg elhivatottságot követel.

— És a türelem, a kitartás?

— Becsengetéstől becsen- getésig bírni kell cérnával. Az ember bemegy az órára, tele lelkesedéssel, ambícióval. Viszi a maga kis szemléltetőeszközeit, az ajánlható könyveket, hogy oldottabbá, érdekesebbé tegye azt a negyvenöt percet. Hogy sike- rül-e. nos, ez nem egyszemélyes dolog.

— Mikor és mitől érzi azt, na, most megfogtam őket, rám figyelnek, és arra, amit magyarázok?

—< A földrajz Ilyen szem pontból érdekes tárgy, A puszta tények mellett jócskán felcsigázhatja a gyerekek kép zeletét. Egy távoli országot idehozni Pásztóra, a hatodik A osztályba, s közben ráhangolódni nemcsak az adott ország természeti forrásaira, víz- és dombrajzára, de az ott élőkre is felhívni a figyelmet. ez talán a legtöbb, amit elérni remélhetek. Akad egykét tanítványom, akiket a földrajz az átlagosnál jobban vonz, velük külön-külön is érdemes foglalkozni. Amikor az ember nemcsak arról mesél, hogy az afrikai sivatag a földtörténet során így meg úgy alakult ki, de megemlíti azt is, milyen verejtékek árán létezhet ott élet egyáltalán — ez már nem oktatás csupán. Nevelés Is.

— Még nyár van, s mi mégis a könyvtárban találkoztunk. Mit olvas a pedagógus szívesen?

— A szaklapok és folyóiratok kötnek le elsősorban. Kedvenc újságom a Búvár, az Élet és Tudomány. Nemrég azon kaptam magam, hogy előástam a fiókom legmélyéről a főiskolai jegyzeteket. Mielőtt megkezdődik az iskolai szezon, jó lesz egy kicsit komolyabban átböngészni őket. Főleg biológiából.

— Forgat-e szépirodalmi kiadványokat a reáltudományok okító ja?

— Főként a külföldi novellák. a rövid mai témát boncolgató elbeszélések rokonszenvesek. A magyar irodalom nekem Arany Jánost, Tóth Árpádot és József Attilát jelenti. Az irodalmat nem értőként, csupán érzőként fogadom be. Egy-egy hangulati válságnál, siker- vagy kudarcélménynél jólesik fölidézni a nemes veretű sorokat...

Az ősz lassacskán becserkészi a nyarat. A tantestületek tagjai évadnyitó értekezletre gyűlnek. Kemény munkának néznek elébe, bőven >van hát megbeszélnivaló.

A feladatvállók közt ott találjuk Pokorni Zsuzsát is.

(vaszari)

élemeny

Befejeztetett és megpecsételődött. Véget ért az Oppenheimer című hétrésze.s. angol té- vefilmsorozat — az atomenergiai bizottság megbízhatatlannak bélyegezte az atombomba atyját, aki teljesen sohasem kapta vissza becsületét. Hatalmasabbak voltak az ellene felsorakoz(tat)ott erőik.

Élvezettel nézte az érdeklődő ember ezt a sorozatot. Reálisnak, tisztességes szándékúnak találta. Peter Prince, az író dokumentumokra és a kor társ ak visszaem i ékezései re támaszkodva kerekített történetet a modem fizika és haditechnika új minőségéből, egy kiemelkedő tudományos személyiség abszurd sorsából. A jelenvalóság izgalmát érezhettük a jelenetekben. Mintha magunk is ott ülitünk volna az előadásokon, vitáztunk, érveltünk volna egy-egy elméleti elgondolás vagy gyakorlati tett értelme, hasznossága mellett, mintha a vizsgálóbizottság gondosan kiokoskodott kérdéseire magunknak is kellett volna válaszolni.

Barry Davis rendező hitt az Oppenheimer-ügyben. Szándéka ezért egyértelmű és világos, a mű gondolati világára és képi megformá Itságár a vonatkozóan egyaránt. Az „ügy" a fontos, nem a mögöttes látványosság, mondjuk: a kísérleti robbantgatások, amelyek talán sok, valós és mesés ka- lamdo&ságon nevelkedett mai nézőt jobban megragadtak volna. A rendező nem azoknak készítette filmjét, akiket Steven Spielberg vagy George Lucas bombasztikus filmmeséi hoznak tűzbe. Davis a józan észre, a gondolkodásra apellál. Filmje — amellett, hogy rekonstrukció — vitairatnak tekinthető, egyben őszinte furcsálkodásnak: miért fagyott be az Oppenheimer-rehabilitáció ? Mart igencsak elgondolkodtató, hogy egy kétségtelen ártatlan, lo-.

Szemérmes

megbocsátás

jális ember, miért kénytelen örök időkig hordani igaztalan bélyegét. Mit szólnak az utódok? A ma is élő építészfiú, és gyermekei? Egyáltalán szólhatnak-e? Vagy az évtizedek múlása nem hozott semmiféle erjedést a baloldallal szembeni politikáiban? — hogy csak egyetlen szeletét ragadjuk ki az Egyesült Államok belpolitikájának.

Remek színészeket ismertünk meg a sorozatban, nálunk mindamellett ismeretlenek. Ezért inkább álljon itt, befejezésképpen néhány tény, a filmből: a bizottság 1954. május 27-én döntött, Oppenheimer 1963-ban — egy évvel Teller Ede után — kapta meg a Fermi-díjat, amelyet Amerikában az élenjáró fizikusok kapnak. Opi 1967-ben — 63

évesen — halt meg rákban, felesége, Kitty 1972-ben. Leányuk 1977-ben lett öngyilkos. Fiuk Üj-Mexikóban él. házakat hoz helyre, házakat épít. Akár jelképesen is érthetiük ezt: az alkotás győzött a rombolás fölött.

Bécsi kiruccanás

Esküszöm, nem tudom, mi a véleményed — mondja Oppenheimer az ellene árny adtán, körmönfontain tanúskodó, utána kezet nyújtó Teller Edének, egykori honfitársunknak, a szocialista Magyarország megbékétetlen ellenfelének.

Ez az érthető tanácstalanság nem fenyegetett bennünket az Egy hét vége Bécsben című szórakoztató magazin láttán. A készítők — hatan voltak — és a műsorvezetők, Heltai András, az MTI bécsi tudósítója, vailiamitnt Ferkai Tamás, grazi rendező, színész, nagyon is pontosan a tudtunkra adják, hogy általában hol,

min és hogyan szórakoznak az osztrák főváros lakói, vendégei. Kíváncsivá tett a bemutatott „vegyes felvágott”. Jó érzékkel válogatták ki a részleteket. Így gondolhatjuk: Molnár Ferenc Liliomjának bemutatása újszerű, érdekes lehet, Rökk Marika még mindig jól táncol, no és a rendőrség ott is...

Igazából rám azonban nem a műsor, hanem a szereplők egynémelvike hatott — közvetlenségével, őszinteségével. Például a Simpl kabaré igazgatója. aki elmondta, hogy az utóbbi időben a botrányok országa lettek, éc ilyen körülmények között politikai kabarét csinálni meglehetősen nehéz. „Ütni” ugyan könnvű, de túlságosan felkorbácsoltak a szenvedélyek.

De ne hagyjuk ki a polgár- mestert, Helmut Zilket sem, akinek egy nagyszerű primadonna, Dagmar Koller a felesége. A bécsi „tanácselnök” — uram bocsa’ — egy belvárosi kiskocsmába jár ebédelni, s olykor-olykor elkönyö- kölget a pultnál is. Csak nem. a közhangulatot szimatolja? Aligha, azt elolvassa a jelentésekből. Ahogyan más, kul- túrnemzeteknél szokás. Persze, akkor meg minek ez az emberszerű megnyilvánulás? Nyilván nropagandából, lássák a választók, milyen természetes, demokratikus a na- csalnyikjuk. (A fentieket tessék komolyan venni: szívesen látnám némely vezetőnket magam is valamelyik honi Gasts- tettében.) S meg is ideolo. gizáilja. Legfontosabb, hogy mutassa magát az ember, hogy jelen legyen — vallja Zilk —, sokkal rosszabb, ha a polgármestert nem ismerik.

Nem új dolog, mi is tudjuk, De miért nem csináljuk?!

(sulyok)

Kenyér a képzőművészetben

Szeptember 15-ig látható a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat IX. kerületi székházában az a nagyszabású kiállítás, mely egy pályázat alapján összegezi képzőművészeink 1986-os termését, vallomását a kenyérről. Ez a tárlat egyik erénye, a másik a frisseség, a jelen idő érzékeltetése. Az ország minden tájáról érkezett képek közállapotot is jeleznek, részletesen megörökítik a kenyér születését. A múlt Sipőcz-konyháia a 30-as évek nyomorát idézi, a ke- nyérhiányt, a nélkülözést, — Várkonyi János, Lóránt János. Bánsági András, Kerekes Anna, Gy. Vad Erzsébet, Fegyó Béla, Takács Zoltán, Bazsonyi Arany kenyere azt, hogy túljutottunk rajta.

Vetés, aratás, cséplés, őrlés, a kenyérrel kapcsolatos munkafolyamatok jelennek meg a műveken, — poétikus tartalommal, nemcsak az ábrázolás, hanem a képi költészet szintjén, melynek mértékét Vecsési Sándor, Patay László, Gánóczy Mária, Xantus Gyula, Breznav József, Bakonyi Mihály festményei, Antal Károly, Nagy Sándor szobrai fémjelzik. Igaz, váltakozik a megközelítés, a minőség, — így van ez rendjén, de a lényeg, hogy van kenyerünk, és van a festőknek mondanivalója is a kenyérről. Láthatjuk a szántóföldet a tatabányai Papp Albert értelmezésében, nagymama kenyerét a miskolci Zsignár István megközelítésében, a honvágyat is kifejező kenyeret Vár- konvi Jánosnál, a régi sorsot az Egerben alkotó Lóránt János figyelme révén.

;í. ttT

Bazsonyi Arany: Mindennapi kenyerünk

Koszta Rozália: Csendélet kenyérrel

E tárlat alkalmával könyv- Az anyagot bemutatják a

kiadvány is készült, mely be- mezőgazdasági múzeumban mutatja és elemzi a kenyér és Nagykőrösön vagy Cégié" é.s a képzőművészet sok ezer den is. éves találkozását Losonczi Miklós

•-L;'