Nógrád, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
Elmozdultak a holtpontról ai ElzeftneT, d®«.^ Hosszú az út a sikerhez A bútorzárat szereli össze Varga Ernőné és Skrabák Antalné. Kattognak — csattognak, nagyokat szusszannak a sajtológépek. Fémesen csörrenve hullanak alá, a betonpadlóra helyezett műanyag ládákba a záralkatrészek. A zaj megreked, felerősödik a falak között, csak kiabálva értjük egymás szavát. — Meglehetősen régiek ezek a masinák — hajol közelebb Oláh József gépbeállító. — Gyakran meghibásodnak. Sokszor szerszámhiány miatt nem üzemelnek. Gyorsan kopnak, könnyen törnek a gyártás e sorában. Nem vonzó nálunk munkát vállalni. Jelenleg harminc fizikai beosztású, forgácsoló, géplakatos és szerszám- készítő hiányzik a termelésből. Rajtuk kívül tizennégy számviteli és műszaki végzettségű középvezetőt is felvennénk. Közismert, hogy januártól megszűnt az Elzett Művek és a gyárai önállósodtak. A csaknem 900 főnyi szécsényi kollektíva Elzett Zárgyártó Vállalat néven kezdett új életet. Hogyan sikerült az önállóság első fél esztendeje? As ti gyes kezű asszonyok ké szítik a cilinderzárat. — Az eredményeink mesz- szemenően jobbak az elmúlt év hasonló időszakában elértnél — válaszolja Róka Miklós igazgató. — Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk, hogy nem sikerült eleget tennünk a jelentősen megemelt terveknek. Egyszóval: elmozdultunk a holtpontról, a sikerhez vezető út azonban még roppant hosszú. Szelcsik Lászióné, a terv- és közgazdasági osztály vezetője részletes adatokkal szolgál: — A 164 millió 330 ezer forint termelésünk 99 százalékos tervteljesítéssel egyenlő, de 18.4 százalékkal magasabb a bázis mutatójánál. A 103 millió 636 ezer forintot kitevő belföldi termelés az előirányzottat 2,1, az elmúlt évit 27.8 százalékkal haladja meg. Tőkéspiacra 48 millió 569 ezer forint értékű terméket állítottunk elő, 6.3 százalékkal kevesebbet a félévi programban meghatározottnál, ám 1,3 százalékkal többet a tavalyinál. A szocialista piacra irányuló termelésünk 12 millió 125 ezer forintra rúgott, 3,8 százalékkal ugyan alatta maradt a tervinek, aa 1985. első félévit viszont 24,5 százalékkal túl- «zárnyalja. tében két és fél ezer órával csökkentettük a veszteségidőt a tervhez képest. Három műszakos munkarendet vezettünk be a forgácsoló- üzemben, jobb a gépek kihasználtsága. A fél évben két Százalékkal növeltük a teljesítménybérben dolgozók arányát. A teljesítmények 4,7 százalékkal emelkedtek. Az eddiginél gondosabban ügyelünk a termelés minőségére, s az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva csaknem tíz százalékkal mérsékeltük a selejtet. A változások kétségtelenül pozitívak, az eredmények javulása számottevő. Kérdés: mit éreztek meg mindebből a gyártásban közvetlenül résztvevők? — Valamivel nagyobb volt a béremelés az idén, mint tavaly, de a fizetésünk így is alacsony — feleli Zsiga Gyű- láné minőségi ellenőr, a Március 8. Szocialista Brigád tagja, miközben aűrű egymásután próbálgatja a zárak működését. — Háromezer fonélkülözhetetlem kellékei, ■ cseréjük pedig akadozik. A szomszédos műhelyben Bolla László marós mintegy kiegészíti az elhangzottakat: — Korszerűtlen műszaki felszereltséggel nem lehet elengedő és jó minőségű szerszámot előállítani. Alacsony a fizetés, a tapasztalt, kitűnő szakemberek elmennek. Tizenhárom év óta keresem itt a kenyeremet, ez idő alatt kicserélődött a szakmunkások fele. A középszintű vezetők is jönnek-mennek, jómagam már a negyedik művezető keze alatt dolgozom. Tovább haladva, kísérőm, Mutter András fődiszpécser megjegyzi: — Komoly gondot vetett fel mindkét dolgozónk. Elavult technikával, húsz-harminc éves gépekkel nem lehet kellő hatékonysággal, megfelelő jövedelmezőséggel termelnünk. Az évi 54 ezer forintos átlag- keresettel az utolsók közé tartozunk a megye huszonkét kiemelt ipari egységének rangTizenöt éve dolgozik a gyárb an Butkai Istvánná, aki a katok kengyeleit készíti. IaA Martos Flóra Szocialista Brigád két tagja Cseri IstvánA számok önmagukért beszélnek, nem szükséges hozzájuk kommentár. Azt azon-, ban el kell mondanunk, hogy a legjelentősebb tőkéspartnerrel, Iránnal rendkívül bizonytalanná vált a kapcsolat, az ismert okok miatt. Előreláthatóan a második fél évben lesz változás. — Egy évvel ezelőtt tizenhétmillió forint veszteséget voltunk kénytelenek elkönyvelni — folytatja Józsa Pálné, a pénzügyi és számviteli osztály vezetője. — Most 600 ezer forint a nyereségünk, a tervszinten mozog. Takarékos költ. séggazdálkodást vezettünk be. két éven belül 107 millióra akarjuk mérsékelni a készletünket. A beszélgetésünket hallgató fődiszpécser a termelés oldaláról fűz magyarázatot az eredmények kedvező alakulásához: rint körül viszünk haza havonta. Igaz, mi távolabbról bejárók egy műszakban, reggel nyolctól délután négy óráig dolgozunk, amely kedvező számunkra. Azzal is tisztában vagyunk; ilyen rövid idő alatt nem lehet csodát művelni. Mindamellett, hogy bízunk a vezetőinkben, szeretnénk, ha már jövőre vastagabb lenne a pénzesborítékunk. A pártvezetőség titkára, Uuszkó Sándor így foglalja össze a politikai vezetés álláspontját a jelenlegi helyzetről, a jövő tennivalóiról: — Átmeneti időszakot élünk, a levegőből kiérződik a várakozás. Dolgozóink jogosan remélik: miután önállóak lettünk. kedvező irányba fordítjuk sorsunk szekerét. Ehhez olyan termékek bevezetésére van szükség, amelyek jól jövedelmeznek, gazdaságossá teszik a termelést. A tőkésexport növelése nép- gazdasági érdek, ezen a téren kötelezettségeink vannak. Műszaki fejlesztésre, új gyártmányok bevezetésére van tehát igénye a vállalatnak, fokozni kell a külföldi értékesítést, s akkor valamennyien megtaláljuk a számításunkat. Mutter András az elképzelésekről, az éves kilátásokról így beszél: — Megpróbálunk nyitni. Űj - gyártmányunk a hűtőgépzár. melyből már szállítottunk, a jászberényieknek. Gyártjuk a kazettazár nullszériáját. További termékeink előállításának megkezdésére is felkészülünk. Vállalatunknak pénzre van szüksége a műszaki fejlesztésekhez, ezért élni kíván az állam által biztosított lehetőségekkel. Az idén 325 millió forint termelési értéket akarunk előállítani, s 15 millió 224 ezer forint nyereség elérése a célunk. A tervek magasak, a teljesítésükről azonban nem mondunk, nem mondhatunk le. né és Fábián Lászlóné lakatokat szerelnek. Fotó: Rigó Tibor — Javítottunk a munka- szervezésen. Ennek következKolaj László Kft teltet a politika 1 Nincs más lehetőség: jól dolgozni Érezzük a bajt, de jobbára csak beszélünk róla. Már mindenki tisztában van azzal, hogy ha nem dolgozzuk tisztességgel végig a munkaidőt, akkor ez a meglévő életszínvonalunkat veszélyezteti. És azt is jól tudjuk, hogy nincs más út: a teljes munkaidőkihasználás. Szóval, mindent tudunk. Mégis, amikor a „tettek mezejére” kellene lépni, mintha sok mindenről megfeledkeznénk: közérdekről, miniszter- tanácsi rendeletről, kötelezettségekről. .. Amikor a pásztói városi pártbizottság eltervezte, hogy testületi ülésen vi- tatia meg a munkaidőalap- védelmét, többen igyekeztek őket lebeszélni, minek ezzel egy végrehajtó bizottságnak foglalkozni? Aztán a három és fél órás vita eldöntötte a kérdést: igenis .a politika eszközeivel meg lehet gyorsítani azt a folyamatot, amelyre kény télén-kelletlen rá kell állnunk. Molnár István, a városi népi ellenőrzési bizottság elnöke és Balás László, a párt- bizottság politikai munkatársa egy teammel együtt hetekkel korábban megkeresték a hét legnagyobb gazdálkodóegységet, s megvizsgálták a munkaidő kihasználásának helyzetét. — A dolgozó sok esetben mentesül, jogszabály alapján, a munkavégzés kötelezettsége alól — mondta, egyebek között Molnár István. — Ez azt jelenti, hogy a munkáltató köteles igazolt távoliét címén a kieső időre átlagkeresetet téríteni. Ezek olyan jogcímek, amelyek az egész napos távolléteket igazolják. Hogy jogszerűen, az bizonyos, de hogy jogosan-e, az néha vitatható... — Ezeket, úgynevezett külső tényezőknek titulálta az előterjesztő, szemben a belső okokkal. Ilyenek: az igazolatlan távolléték, a szervezési hiányosságok, az üzemen belüli fegyelmezetlenségek, stb. Ami a külső okokat illeti, elegendő fellapozni a Munka Törvénykönyve miniszteri végrehajtási rendeletét (60. paragrafus), amely tizenhárom olyan esetet sorol fel tételesen, amikor a távoliét alatt kötelezően jár az átlagkereset! Persze, kár lenne „leparkírozni” ennél a témánál, elegendő ennyi, hogy az előterjesztés javaslattal élt a törvényhozásnak : szabályozzák újra és konkrétabban, hogy mely szervek, milyen célra, mennyi időre kérhetik ki munkahelyeikről a dolgozókat. Többet tehetünk viszont a belső hiányosságok felszámolásáért. Amikor a vizsgálódók azt kérdezték a dolgozóktól, hogy érdekeltek-e a munkaidő ■kihasználásában, c.sak minden második ember válaszolt határozott igennel... a munkafeltételeket csak negyven százalékuk tartotta jónak. Ki mennyit nem dolgozik napi munkaidejéből? — hangzott a következő kérdés. Fél órán belüli időt mondott 51, egyóránjüt 25, két órán felüli időt nevezett meg 6 százalékuk. .. ez bizony havonta több ezer óra. Még egv érdekes adalék a felmérésből. A munkaidő-kiesés okait a dolgozók zöme a szervezési hiányosságokban látta. Ott ül a végrehajtó bizottság kerékasztalánál néhány üzem. intézmény vezetője is. Pataki Sándor, az ÉLGÉP pásztói gyáregységének veze" tője például azt mondotta el, hogy, bár ők naprakészen vizsgálják a munkaidö-kieses okait, olykor nem bírnak lépést tartani a különféle hivatalos, vagy nem hivatalos kilépőikkel, igazolásokkal Ebnél is nagyobb gond, hogy rendkívül nehéz „kapun kívül tenni” a notórius fegyel- mezetlenikedőket... Országos probléma ez, fűzte hozzá az alsótoldi termelőszövetkezet elnöke. Fehér Sámuel, következésképpen csak akkor oldódik meg, ha erre felsőbb intézkedés születik. Király Vilmos, a kézműipari vállalat helyi telepének a vezetője a női munkaerő-foglalkoztatás sajátosságait taglalta, megemlítve, hogy februárban például volt olyan időszak, amikor a harminchároba fős szalagon tizenöten dolgoztak. ;. Mészáros László. a kállói pártvezetőség titkára a kommunisták felelősségének oldaláról közelített: mutassunk példát a többieknek, kezdeményezzük, például, hogy a párt- és egyéb társadalmi rendezvényeket mindig munkaidő után tartsuk! Fekete Attila városi tanácselnök még a vita kezdetén közölte az ügyfélfogadás rendjében végbement változásokat, mondván, hogy az utóbbi években a lakossági ügyek száma megduplázódott, s májustól bevezették a szerdal hosszabbított ügyfélszolgálatot. Ám az üzemeikből, intézményekből most is jobbára munkaidőből jönnek el adói-, gozók... Nagy Miklós, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese az érdekeltség-ösztönzés oldaláról vizsgálódott: ha pontosan körülhatároltak a feladatok és a jövedelmek, akkor kevésbé okoz gondot a munkaidő ki-, használása... Szóval, s okol dalról és lényeges kérdéseket feszegettek a hozzászólók, amelyek sorát Füssy József, a városi pártbizottság első titkára zárta. — Kampányszerű intézkedésekkel nem érhető el alapvető változás, s ahol „elengedték a munkafegyelmet”; ott nagyon nehéz visszaállni! — mondta, s azt hangsúlyozta, hogy ki-ki, ne másutt, hanem a saját munkaterületén keresse a hibák forrását. Fölvetette, hogy a minisztertanácsi rendelet kötelezően írta elő egyes intézményeknek májustól a hosszabbított nyitva tartást, mégis úgy kellett ösztökélni, őket, hogy álljanak már át... Ki kezdje el? Nem egymásra kell várni, hanem együtt kell lépni! — A legfőbb tartalék a munka- szervezésben van — szögezte le határozottan a városi pártbizottság első titkára, hozzátéve, hogy a szervezés, a koo- P'*’'ációs kapcsolatok kialakítása, az anyag- és alkatrész- ellátás vezetői feladat és felelősség. Válfozik-e valamelyest.a jövőben a helyzet? Nos, a végrehajtó bizottság az alapos vita tanulságait egy feladattervben rögzítette. amely a politika eszközeivel kíván hatni a munkaidő jobb kihasználására, végső soron a jövedelmezőbb termelésre, az életszínvonalra,1 Ha olyan következetes lesz a végrehajtás, mint amiben felelősségteljes volt, a tanácskozás, akkor lénveges változás várható Pásztón. Mindenesetre. az első jelek már észlelhetők. .. Tanka László NÓGRÁD — 1986. augusztus 16., szombat 3 J
