Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
A Vegyépszer pé’dája... Termékszerkezet-váltás - önerőből Jobb együftmüködésre van szükség Sok szó esik manapság a termékszerkezet-váltásról. Okkal, hiszen egyre nehezebb eladni, a vevő ugyancsak megnézi, mire költi a pénzét. Olyan új, korszerű termékek létrehozása tehát a feladat, amelyek idehaza és külföldön egyaránt megfelelő áron értékesíthetők. Előtérbe került Mindezekből következően előtérbe került a műszaki fejlesztés. Vonatkozik ez a Vegyépszer Salgótarjáni Gyárára is, ahol az idén 12 millió forintot fordítanak erre a célra. Ez a pénzösszeg azonban legalább a duplája, tudniillik vannak olyan termékek, amelyeket az elkészülésük után azonnal eladnak, s ezekre már visszatérő rendelés érkezik. Ilyenek voltak többek között a tartálykonténer, a klórhordó, a kompenzátor, a műanyag festékbevonat, a különféle olaj- és gázipari berendezések. ' — Termelésünk mintegy egyharmadát a saját fejlesztésű termékek előállítása teszi ki — mondja Balogh László igazgató. — Ezt az arányt akarjuk növelni. Ezáltal megszilárdíthatjuk piaci helyzetünket. Alaposan feltérképezzük a lehetőségeket. Elsősorban az olaj-, a gáz- és az élelmiszeripar területén szeretnénk új gyártmányokkal kirukkolni. Igyekszünk megteremteni a feltételeket a munka meggyorsításához. Így például: megerősítjük a tervezők és a műszaki fejlesztők gárdáját. A gyár ez évi műszaki fejlesztési tervében közel húsz téma szerepel. Ezek jelentősége természetesen eltérő. Mi most a számottevőebbeket vesszük sorra a szakemberekkel folytatott beszélgetésünkben. — A csoportos kúthozammérő-berendezések a kőolaj másod- és harmadlagos kitermelésének eszközei — kezdi Pintér Imre, a műszaki főosztály vezetője. — Az OLAJ- TERV-vel közös tervezésű berendezésekről van szó. A termelés során a felszínre kerülő olaj, gáz és víz ai'ányá- ból következtetni lehet arra, hogy érdemes-e még az adott kőolajkutakat üzemeltetni. A konténerbe szerelt gázszeparátor. vízvisszasajtoló és vegyszeradagoló prototípusa elkészült, üzembe helyezésére a tyúmeni olajmezőn kerül sor. Mivel itt a hőmérséklet rendkívül változik, az eszközök mínusz 50 és plusz 35 fok között, 160 bar nyomáson, robbanásbiztosan alkalmazhatók. Amennyiben a prototípus üzemeléséről kedvező tapasztalatokat vonnak le a szovjet szakemberek, jelentős megrendelés várható a berendezésből. Az olajmezőn — A gyűrűházas gázmérőkamra a szállított földgáz mennyiségének megállapítására szolgál — kapcsolódik Nyi- ka Tibor, a tervezési osztály vezetője. — A Gáz- és Olaj- szállító Vállalatnak már sokat eladtunk a gyárunk szolgálati szabadalmát képező gazmérő kamrákból, amelyek legnagyobbika négyszázmilliméter átmérőjű. Szovjet megrendelésre most hétszáz milliméterest fejlesztettünk ki, s Ungváron szándékozzák beépíteni a gázvezetékbe. A gázmérő kamrákból egyelőre kétszázat kell exportálnunk, de a darabszám a többszörösére is emelkedhet. Az osztályvezető újabb szolgálati szabadalmukat is ismerteti : — Korszerűsítettük a szállított olaj mérésére szolgáló berendezést. Ezt a fejlesztést az elektronika ugrásszerű fejlőKísérlet magyar ékszíjjal Hozzávetőleg 13 ezer kombájn dolgozik a határban, a gépek műszaki ellátása folyamatos. Az egyik legkényesebb műszaki áru ezekben a papokban az ékszíj, amely az arató-cséplő gépek, vontatók forgó .részei között teremt közvetlen kapcsolatot. Néhány típus az elmúlt napokban hiányzott az AGROKER- telepekről, az ékszíjaik döntő többsége azonban az aratok rendelkezésére áll. A még hiányzók kivétel nélkül külföldi, tőkés eredetű gépekhez tartoznak, várhatóan a közeli napokban érkeznek meg és nyomban átadják ezeket is • megrendelőknek. A Taurus Gumiipari Vállalat nagy erőfeszítéseket tesz az ékszíjgyártás fejlesztésére. A mezőgazdaság 120—150-féle gumialapanyagú meghajtószíjat használ fel, ezekből 70 —80-at itthon állítanak elő. Közülük mintegy ötvenet használnak az aratásnál, és mindössze 2—3 olyan méret van, amelynek utolsó tételeit — ezek kivétel nélkül úgynevezett pótmegrendelések — július 15-ig adja át a Taurus. A gazdaságok gépészei 50—60- féle, tőkésimportból származó ékszíjjal dolgoznak, ezeknek mintegy fele szükséges a búza aratásához. Nescafés tetők újrahasznosítását oldották meg Jobbágyiban a Kartpack GT üzemében. Az eddig „hulladék” anyagot megörlik és Ausztriába exportálják, januártól 40 tonnát szállítottak ki. dése tette lehetővé. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, a lényeg: az új hitelesítő berendezés jóval kisebb, a korábbi harminc tonnájával szemben „csak” tizennyolc tonna körüli súlyú. Vagyis számottevő az anyagtakarékosság. A mozgatható berendezést nyáron próbálja majd ki a szovjet megrendelő. Hasonló eszközt fejlesztettünk ki a cseppfolyós állapotban továbbított földgáz mennyiségének mérésére. Ezt a berendezést máris eladtuk. Nagyobb megrendelés várható belőle. A Vegyépszer salgótarjáni gyára egyre jobban bedolgozik az élelmiszeriparba. Ezen belül is főleg sör- és bortechnológiai berendezéseket állít elő. — Saját tervezés alapján, két, úgynevezett vörösborérlelő berendezést gyártottunk — tájékoztat a műszaki főosztályvezető. — A Szekszár- don és Pakson használatba vett berendezés tartályát csak egyszer kell feltölteni szőlővel, utána, az érlelés függvényében, folyamatosan csapolható a leve. Távlatokban gondolkodunk olyan berendezések kifejlesztésén, amelyek alkalmasak a gyümölcslé aszeptikus, azaz fertőző anyagoktól mentes szállítására és tárolására. A Kőbányai Sörgyárnak és a Nagykanizsai Sörgyárnak nagy méretű sörerjesztőtankot gyártottak a vegyépszeresek. Húsz méter magas, öt méter átmérőjű ez a tank, űrtaltal- ma 290 köbméter, vagyis 580 ezer korsóval egyenlő. A saját tervezésű berendezésből jelenleg még négyet készítenek a nagykanizsaiaknak. Olcsóbban — Ezeket a nagy méretű tankokat általában rozsda- mentes, felcsiszolt felületű acélból szokták gyártani — magyarázza a főosztályvezető. •— Az áruk horribilis. Nos. mi szénacélt használunk az előállításhoz, s műanyag alapú festék felszórásával biztosítjuk a megfelelő felületet. A terméket így lényegesen olcsóbban tudjuk gyártani és értékesíteni. Nyika Tibor és Pintér Imre beszélgetésünk során még kifejtik: nemcsak jól, hanem gyorsan kell a gyárnak vállalkoznia. A tervezésre és a gyártásra mindössze néhány hónap áll rendelkezésre, különben a vevő lemond a vásárlási szándékáról. Ez eddig rendjén is lenne, csakhogy olykor az alapanyag beszerzése szinte lehetetlen az idő rövidsége miatt. Ahhoz tehát, hogy kiaknázhassuk a műszaki fejlesztésben rejlő lehetőséget, rövid úton új, korszerű terméket állíthassunk elő, jobb együttműködésre van szükség az egyes vállalatok között. Kolaj László Igyekeznek úrrá lenni gondjaikon Nehéz piaci helyzetben a Balassa Nehéz helyzetbe került a balassagyarmati Balassa Ruházati Kisszövetkezet: amíg a termékeik iránt, élénk kereslet tavaly igen kedvező gazdálkodási eredményeket tett lehetővé, addig a vásárlói igények váratlan visszaesése az idén komoly zökkenőiket okozott. Az elmúlt évi jelentős hazai kereslethez alkalmaz! Ivódva a Rutex Vállalattal közösen a szövetkezet indult a Belkereskedelmi Minisztérium belföldi választékbővítő és importkiváltó pályázatán. Négyezerrel több öltöny elkészítését vállalták. Időközben azonban nagy mennyiségű és olcsó import férfiöltönyök jelentek meg, s néhány hazai gyártó exportüzletének meghiúsulása is a bolti kínálat bővülését idézte elő. Emiatt a kisszövetkezet legnagyobb kereskedelmi partnere még a tavalyi rendelést sem fogadta. A leszerződött mennyiség egyébként a balassagyarmatiak éves termelésének a felét teszi ki. Más értékesítési csatornák útján igyekeznek árrá lenni nehézségeiken. Az első félévi hétezer darab, valamint a második fél évben várható további kilencezer darab férfiöltöny-kiesést azonban képtelenek teljes egészében behozni, hiszen más kereskedelmi vállalatoknak is hasonló gondjaik vannak. Üj vevőkkel is kapcsolatot létesített az idén a kisszövetkezet. A Skála Metrónak már az első fél éviben elkészítettek 1560 divatos öltönyt, és a tárgyalások értelmében a jövőben is igényt tartanak a Balassa munkájára. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat részére pedig soron kívül tűzoltó-egyenruhákat varrtak. A gyarmatiak meglévő gondjaik ellenére természetesen folytatják négy esztendeje elkezdett beruházásukat is. Az olasz Maopi cég júliusban küldi a korszerű vasalósort, amely a véglevasalás feladatát oldja meg. A szalagköz! vasalók már működnek. Néhány speciálgép beérkezés® van még hátra, többek között zsebzőt, kötősávfelvarrót várnak, hogy december végéig még be is üzemeltethessék Befejezik év végéig a kazán-jj ház építését is. A beruházás kapcsán li- zingpálvázatot nyujj be a kisszövetkezet a Pannónia Külker esikedeimi Vállalathoz a nadrággyér tás gépesítésére, A pályázat tárgya zömmel japán gépek hatévi bérletének elnyerése. Siker esetén export- kötelezettóég teljesítését is vállalja a Balassa. , Módosuló családjogi törvény A magas szintű, új jogszabályok előkészítéséért is felelős Igazságügyi Minisztériumban már javában dolgoznak a családjogi törvény tervezett módosításának szövegezésén. A paragrafusok törvényjiavas- lati megfogalmazásánál és a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések előkészítésénél egyaránt hasznosítják azokat az észrevételeket, javaslatokat, indítványokat, amelyek a törvény módosításának elveiről rendezett társadalmi és szakmai vitáikon hangzottak el az elmúlt hetekben, hónapokban a Hazafias Népfront, a KISZ. a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Jogász Szövetség kibővített ülésein és az országgyűlés illetékes bizottságainak tanácskozásán. A törvény újjáformálásának okairól, társadalmi hátterével és a módosítással érvényre juttatni kívánt elvekről, törekvésekről érdeklődött az MTI tudósítója a minisztérium illetékeseitől. Változatlan az alapelv — mondták —, s ebben a társadalmi-szakmai viták résztvevői is messzemenően egyetértettek, hogy a társadalom meghatározó alapegysége a család. Alapvető feladata a gyermekekről való gondoskodás, a fiatalok nevelése. a közösségi magatartás formálása, a különböző nemzedékek összetartása. A házasság és a család intézménye hazánkban alapvetően betölti rendeltetését, de a család működési zavarai jelentős társadalmi problémát is okoznák. Évek óta tapasztalható a családi kancsolatok lazulása, a felbomló családok számának növekedése. 1974 és 1984 között 25 százalékkal csökkent a házasságkötések száma. A válásoké viszont ugyanezen idő alatt, az évi 24,5 ezerről csaknem 29 ezerre emelkedett, s ez például 1984-ben csaknem 30 ezer kiskorú gyermeket érintett. A családok 13 százalékában ma csak az egyik szülő él együtt gyermekével. Ez a tény pedig általában hátrányosan hat a gyermekek sorsára és nevelkedése feltételeire. Az elvált szülők életviszonyai nehezebbé válnak, így újraházasodási esélyeik is csökkennek. Házasságkötés helyett sóik an i nkább az élettársi kapcsolatot választják. Ebben bizonyos jogszabályi előírások is szerepet játszanak, mint például az özvegyi haszonélvezet elvesztése vagy az ingatlanszerzési korlátozás. Ugyanezen okok látszatválá- sokihoz is vezetnek. A családi élet zavarai számos kedvezőtlen társadalmi jelenséget váltanak ki, vagv azokkal szoros összefüggésben, kölcsönhatásban jelentkeznek. Különösen a népesedési helyzet kedvezőtlen alakulása, a gyermekek neveltetési fogyatékossága, veszélyeztetettsége, s egy sor társadalmi beilleszkedési zavar — köztük az alkoholizmus, a bűnözés *— függ össze a családi élet problémáival. A közvélemény is gyakran bizonytalan a házasság szerepét, jelentőségét illetően. A hagyományos családkép helyébe még nem lépett egy korszerűbb, a gyakoratban is jól működő családmodell. Elterjedt a házasságnak „szerződésként” való felfogása, amely szerint az államnak nincs joga a házasságba beavatkozni, a válás két ember „magánügye”. E nézetek ellen fel kell lépni. A házasság és a család intézményének védelme érdekében többrétű állami-társadalmi intézkedéseket kell lenni. Mindenekelőtt szükség van az állam és a család közötti harmonikusabb teherviselés kialakítására. Számos, korábban hagyományosan a család által vállalt feladat ma mér a társadalom aktívabb támogatása nélkül nem oldható meg. Gazdasági lehetőségeinkkel összhangban indokolt növelni a gyermekes családoknak nyújtott támogatásokat és kedvezményeket. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a társadalmi tudatformálásnak, a családi élet pozitív elemei bemutatásának. Erősíteni kell a fiatalok szocialista szellemben történő, nevelését, felkészítését a családi életre. A törvényelőkészítők ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy a házasság- és a családibomlás társadalmi-gazdasági okait csak jogi eszközökkel nem lehet kiküszöbölni, de a házastársak magatartásának és döntéseinek befolyásolása ilyen módon is lehetséges és szükséges. Ezért a családi kapcsolatok erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme érdekében kell korszerűsíteni a családról és a gyámságról szóló törvényt, valamint a kapcsolódó jogszabályokat. Várható, hogy a jogszabálymódosítássail lehetőség nyílik a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalmazási gyakorlat kialakítására is. Segítség a dolgozóknak A szakszervezeti bizottságok egyik fontos feladata, hogy figyelemmel kísérjék a dolgozók szociális helyzetét, s esetleg — a rászorultságot és a lehetőségeket mérlegelve — anyagi segítséget nyújtsanak. A Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzemének szakszervezeti bizottsága szociális segélyként húszezer forinttal gazdálkodhat. Ezt általában a kis keresetű, gyermekét egyedül nevelő dolgozóknak, hosszabb betegség után munkába állóknak ítélik meg. Tavaly összesen tizenhatezer forintot fizettek ki ilyen célokra, harminc dolgozójuknak. A segély átlagosan öt-hatszáz forint volt. A szécsényi ELZETT Zárás Lakatgyár állandó segélyként — így szülési, beiskolázási és más automatikusan adható juttatásra — ebben az évben százháromezer forintot oszthat szét. Emellett a jóléti és kulturális alapból összesen nyolcvanezer forintot kaphatnak a dolgozók. Tavaly ebből a forrásból hatvaniki- lencezer forintot utaltak ki, úgy, hogy húszon,négyezer forintot harmincöt nagycsaládos dolgozó kapott, tizenkilenc alacsony keresetű alkalma- zottuk pedig tízezer forinthoz jutott hozzá. Egyéb címen — így hosszú betegség, gyes után visszatérők között — harmincezer forintot osztottak fel. Az idén a jóléti alapból kifizetésre kerülő segélyek közel azonosan alakulnak, mint tavaly. Ugyanakkor a kommunista műszakok bevételéből a rászoruló nyugdíjasoknak külön segélyt is adnak, így a márciusi műszakokból húszezer forintot fordítanak erre a célra. Tavaiy — szinten kommunista műszak után — negyven dolgozójuk kapott harmincöt- ezer forint értékű juttatást. Az Üvegipari Műveik Salgótarjáni Síküveggyára a segélyek odaítélésekor a legfőbb szempontnak a nagycsaládosok segítését, valamint a szeptemberi iskolakezdéskor a rászorulók segélyezését tartja. A szakszervezeti bizottság az elmúlt évhez hasonlóan az idén is mintegy hatszázezer forinttal rendelkezik ilyen célra, ez egyrészt a jóléti alapból, másrészt a szakszervezeti csoportvagyonból tevődik össze. A segély összege átlagosan nyolcszáz forint. A kommunista műszakok bevételét a gyár a szociális létesítmények feljesztésére, építésére fordította, ez megközelítőleg ötszázezer forint. Konyhakész csiga Svájcba Több tonnányi élőcsigát dolgoztak fel a most befejeződött szezonban a Tardosbá- nyai Gerecse Termelőszövetkezetben. A gazdaság 1983-ban rendezkedett be a jó hasznot eredményező munkára. A nyugati országok ínyencei által kedvelt csiga szákszerű feldolgozására egy olaszországi ételgyáros tanította meg a tardosbányaiakat. Az egy-másfél hónapos szezon alatt az ötven fürge kezű lány, asszony teszi gondos elő- készítéssel fagyasztásra alkalmassá a csigát: fürdetik és automata üstökben megfőzik a Gerecse és a Vértes lankáin szép számban előforduló puha testű kis állatot. Ezután mínusz 32 fokon megfagyasztják és csomagolják. A konyhakész tardosbányai „csemegét” az idén Svájcba exportálták. | NÖGRÁD — 1986. július H„ péntek
