Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

4 nemzetközi művésztelep vendégei III* Filmjegyzel JULIA BUKOVA Ügy tetszik, Júlia Bukóvá azok közé tartozik, akik mű­vészként is elsősorban a jól ismert, kedvelt dolgok ás em­berek között érzik magukat jól, ezért mindenekelőtt a sa­ját léptéküknek megfelelő mo­tívumokat igyekeznek kiválo­gatni a világ sokszínűségléből, hogy azok segítségével nyil­vánítsanak véleményt az em­berről, az egymással és a vi­lággal való kapcsolatáról. Ter­mészetesen, tisztában lehetünk azzal, hogy ez a megállapítás többé-kevésébé minden mű­vészre vonatkozik. A kérdés nem is az, hogy ki milyen motívumot, milyen témát választ. A lényeg az, hogy annak kapcsán mit képes elmondani az emberről — akár önmagáról is — és vilá­gáról. a természeti és a tár­sadalmi lét kérdéseiről. Vi­szonylag szűk világ is érint­het minden mai embert. Vi­szonylag „nagy" téma kapcsán is születhet semmitmondó mű, vizuális közhely. Julia Bukova Mátraalmáson készülő cerüzarajzán például egy érzékenyen futtatott vo­nalhálózat segítségével meg­lehetősen intim világ bonta­kozik ki. Minden, ami benne vr i. egy női arc — talán ön­portré — köré szerveződik, az asztalon lévő cigarettás doboz, a gömbölyű cseresznye, az illatozó gomba, amit nemrég hoztak az erdei avarból. Csu­pa ismerős dolog, a Mátra e csöndes zugában, vagy Besz­tercebánya erdős hegyeiben egyaránt. Valójában a Kárpát-meden- eében élő népek — közöttük a szlovákok és a magyarok — természeti élményei a tájak karakterbeli különbségei el­lenére is sokban hasonlítanak egymásra. Közép-Európának ez a része a történelmi és kultu­rális örökség összetettségében, a világról való gondolkodás mechanizmusaiban a különb­ségek ellenére is jól felismer­hető. Julia Bukova esetében mindez elsősorban a líraiság- ra való hajlamban, a népme­sék iránti/ vonzódásban, a földhöz és a népi élethez való Közelségben mutatkozik meg. ha el is ragadja néha mese­hőseivel a képzelet a sejtel­mesebb mesebeli világokba. De a mesehősök gesztusai és cselekedetei nagyon is e vi­lágból valók, mint tudjuk. Hi­szen a meséknek is szüksé­gük van a valóságra, miként az fordítva is igaz. Julia Bukova 1946. január 18-án született Besztercebá­nyán, ahol ma is él. A pozso­nyi képzőművészeti középis­kolát 1960—64. között végezte el. Tanulmányait ugyancsak itt, a képzőművészeti akadé­mián folytatta, s 1975-ben fe­jezte be grafikai szakon. Pro­fesszora volt két évén át Vin­cent Hloznik, majd pedig Al­bin Brunovsky. Utána 11 évig szabad foglalkozású művész­ként dolgozott, grafikákat ké­szített a Rohác című pozsonyi lap számára, s egyéb megbí­zatásoknak tett eleget. Pár hónapja a besztercebá­nyai SMER című közép-szlo­vákiai lapnak dolgozik, ön­álló kiállítása volt 1984-ben Losoncon és Besztercebányán, de műveivel számos csopor­tos kiállításon is jelen volt, többi között Salgótarjánban, Lisszabonban, Zágrábban és másutt. Több műfajban otthonos. Kedvvel műveli a sokszorosí­tó grafika különböző eljárá­sait, például a fa- és linómet­szetet, sokat rajzol, készít mo­zaikot, kerámiát, dolgozik üveggel és textillel. Ismertek ex librisei, népszerűek illuszt­rációi. Gyermekkönyveket, de más irodalmi műveket is szí­vesen illusztrál, többek között, Anton Habovstiak. Lubomir Feldek és mások könyveit. Ol­ga Bechlerova gyermekköny­ve például a szlovákon kívül cseh, lengyel és magyar nyel­ven is megjelent — magyarul Nyissa ki a kis ablakot cím­mel — Julia Bukova kedves illusztrációival. Textiljei lát­hatók a besztercebányai Lux Hotelben, ezeken szlovák né­pi témákat, természeti mo­tívumokat dolgozott fel, fal­festményei egy losonci óvodát, mozaikjai ugyancsak egy lo­sonci áruházat díszítenek. A többműfajúság úgy lát­szik előnyére válik. Hiszen például eddig- 26 könyvet il­lusztrált, s ezek egy része a szlovák mesevilág átélését is lehetővé tette számára. Mo­zaikjai, textiljei a más lép­tékben való biztonságos moz­gás képességét alakította ki munkásságában. Ezek sem pusztán díszítő célzatúak, ha­nem egyúttal olyan problé­mák megoldását is jelentet­ték, mint például a kompozí­ció, a színharmónia, a kép- szerkesztés számos kérdése. Metszetei, rajzai mindenek­előtt bensőséges hangulatuk­kal tűnnek ki. Kerül minden vizuális szemfényvesztést, ked­veli az emberi gesztusok, han­gulatok sokszínűségét, az em­bert körülvevő kedves tár­gyakban rejlő személyességet, amely otthonosabbá teszi vi­lágunkat. Erre valóban nagy szükségünk van, csakúgy, mint az életünkből Időnként bizony hiányzó derűre, össz­hangra és a bizalomra. Tóth Elemér a júliusi Szpu Lapról lapra Tallózás ' Újfajta megközelítésre van tzükség a címe a folyóirat nyitóanyagának, amelyben a szerző leszögezi, hogy bolygónk életének továbbviteléért a főid minden emberére fele­lősség hárul. A politikusokra és a sajtára ez különösen vo­natkozik. Embermilliókkal kell megértetni, hogy az atomkor­szak veszélyeivel csak józan belátás és az összefogás ké­pes megbirkózni. Gazdag kínálattal jelentke­zik a Nemzetközi élet című rovat. Címszavakban az írá­sokról: Salvador Dali; „Min­dig is nagyon tiszteltem az önök országát”. Marcello Mastroianni, „Szeretnék egy orosz filmben játszani”, „Egy amerikai halála Afganisztán­ban”. Ismert tény: a fél világ el­adósodott. Már nem is köny- nyű eligazodni, ki az adós, ki a hitelező. A téma sokakat érdekel, ezért is szívesen fo­gadta a folyóirat olvasótá­bora. A pénz világa moszkvai szemmel című rovat jelent­kezését. Egy valuta- és pénz­ügyi szakértő cikkét közli ez­úttal a Szputnyik Hogyan lazítható az adóssághurok címmel. A szociológia, pszichológia című rovatban a lap közli Vaniamin Zacepinnak, a pszichológiai tudományok dok­torának A féfi és a nő című cikkét, melyben az „erősebb” és a „gyengébb” nem közötti hasonlóságokat és eltéréseket taglalja a szerző. Amikor a legendás hírű futballistának, Pelének átad­ták az „Évszázad bajnoka” kupát, feltették neki a kér­dést: ..Kit tart a legjobbnak azok közül, akik ellen valaha is játszott?” Gondolkodás nél­kül válaszolta: Lev Jasint. A neves szovjet futballkapus önéletrajzi könyvéből közöl részleteket a Szputnyik: Mi Petével egy futballt játszot­tunk címmel. Kisterenyén Katasztrófa földön és égen, minden mennyiségben. Még alig csak túl vagyunk a tv- beli Air port-sorozaton, a mo­zikban már idehaza is kezd bevett műfajjá válni a ka- tasztrófafilzn. Az irodalom pe­dig mindig is szívesen hivat­kozott rá, ha éppen nem va­lamilyen katasztrofális ese­mény volt a témája. A Ha- ley-üstökös minapi újabb meg­jelenésével kapcsolatos előze­tes mendemondákról nem is beszélve. A katasztrófafilmek világ­divatjának felfutását és el­tűnését jegyző filmtörténészek szerint ugyan kis hazánk ép­pen tízéves késésben van. Kü­lönben is egy újszülöttnek minden vicc új — mondja a közismert mottó. Az évtizedes késés valóban meglátszik e filmek egyné- melyikén, és a keltett izgal­mak sem voltak mindig föld- rengetőek. Ezúttal azonban — úgy tűnik — mintha egy na­gyon jól, mondhatni időtálló- an megcsinált darabról lenne szó. A Földrengés a kataszt­rófafilmek divathullámának a csúcsán született az USA-ban. A születési helyet azért muszáj említeni, mert a hetvenes évek első felében tetőző műfaj rendkívül komoly anyagi­technikai hátteret igényelt. Gondoljunk az Airport-so- rozat trükkfelvételeire a re­pülőtéren, levegőben, víz alatt és hó alatt. Vagy A Poszeidon-katasztrófa című őskatasztrófaíilmre, ami a maga 1972-es évével kezdi a műfaj virágkorát, a Cápára és annak költségvetésére. így válik érthetővé, hogy miért csak legfeljebb katasztrofális film készült Magyarországon. Szóval a Földrengés a maga 1974-es gyártási évével feltű­nően jól sikerült. A műfaj szabályainak megfelelő lassú indítás után —, hogy eköz­ben egyenként megismerjük, megszeressük hőseinket — egyre viharosabb tempóra kap­csolva száguld. A tragikus jeleneteknél állítólag ötven, néha hetvennél több trükk- szakértő ügyelt a valóság illú* ziójára. Speciális, számítógép­vezérlésű „rengőgépet” szer­kesztettek a kamerának és kaszkadőrök hadserege ro­hangált a pontosan megszer­kesztett koreográfia szerint, amikor a házak összedőlnek és mindenfelől hatalmas be­tondarabok hullanak lefelé. A látvány mindenesetre hátbor­zongatóan lenyűgöző. Mindezen túl persze egy ekkora technikát megmozgató filmben már jóknak kell len­niük a színészeknek is. Sztá­rok ők, és ezúttal az alakítá­sok méltóak hírnevükhöz. Charlton Heston, Ava Gard­ner, George Kennedy, Gene­vieve Bujold a legközismer­tebbek. De a többiek is ki­válóan közremüködnek a film egészének kibontakozásában. Mielőtt azonban kalapot emelnék Mark Robson ren­dező előtt, meg kell említeni azt is: ez egy tipikusan pro- fifi'lm. Itt nemcsak a techni­ka és a dramaturgia van precízen kiszámítva, hanem a közönség is, A hősök az ame­rikai életformát képviselik. Az amerikai társadalom ér­tékrendjének megfelelően cse­lekszenek, és válnak pozitív figurává. Végső soron azon­ban a kritikus helyzetben el­válik a vér a víztől, és szigo­rúan elhullanak mindannyian azok, akik valamiképpen bű­nösnek bizonyulnak. Mindent összevetve: egy jól nézhető, izgalmas, látványos szórakoztató filmről van szó. Kicsit koros, de még nem po­ros. t Bodnár Mihály fuvósmuzsika Nyári A szép idő és a kellemes környezet megfelelő keretet adott a Nógrád megyei fúvós- zenekarok ötödik kisterenyei találkozójának. A baráti kapcsolattartáson és a zenei élet színesítésén túl­menően, lényeges vonása ezek­nek a kétévenkénti összejöve­teleknek az egymás munkájá­nak, szakmai fejlődésének a kölcsönös figyelemmel kíséré­se. Egyben jó alkalom a fú­vóshangszerek népszerűsítésé­re, a zenekari tagok utánpót­lásának elősegítésére. Délelőtt a megyei együtte­sek: a bátonyterenyei bányász, a salgótarjáni kohász, a ba­lassagyarmati városi, a salgó­tarjáni bányász és a Nógréd megyei koncert-fúvószene­kar lépett fel. A mostani talá’kozót három vendégegyüttes: Csehszlováki­ából a Dubnica Nad Váhom-i és a bratislavai postás, vala­mint a bobingeni (NSZK) együttes színesítette. Valamennyi együttes műso­rát a sokoldalúság jellemezte: a közismert fúvósszámok mel­lett átiratok és még kevésbé ismert művek szerepeltek. Nagy sikert arattak a ven­dégegyüttesek programjában megszólaltatott jellegzetes táncmuzsikájukat, nemzeti sa­játosságaikat, kifejező darabok. Ezt, mint követendő példát, emelte ki a zárszót mondó Auth Henrik karnagy — a szakmai bírálóbizottság elnö­ke —, aki szintén fontosnak tartja az eredeti, valamint a nemzeti sajátosságoknak meg­felelő hangzásvilág ápolását a fúvósmuzsikában is. A találkozó jó hangulatban, baráti légkörben zajlott, mely a rendező szervek munkáját dicséri. A találkozón fellépő Bobin­gen város fúvószenekara több napot töltött megyénkben a Nógrád megyei koncert-fú­vószenekarral kialakított ba­ráti kapcsolat alapján. Me­gyénk természeti szépségeivel ismerkedve, utazásaik során térzenét adtak Balassagyar­maton és Szécsényben. Az 54 tagú együttes vezetősége és Gieron Alois karnagy, viszont- látogatásra hívta meg a Nóg­rád megyeieket. Búcsúhangversenyüket a sal­gótarjáni Bányász Művelődési Házban rendezték szép számú közönség előtt, ahol ismét nagyszerű hangulatot terem­tettek az igen színvonalas és vátozatos, a közönség szóra­koztatására összeállított mű­sorukkal. A szűnni nem akaró taps hatására több ráadást is játszottak. Nagyszerű harso­na-, trombitaszólókat is hal* lőttünk az együttesi hangzás mellett. Külön kiemelkedőnek tartom Alois karnagy saját szerzeményű Koncert kerin- göjének megszólaltatását, mely fülbemászó dallamával és gaz­dag hangszerelésével tűnt ki a többi közül. A hangverseny után oldott légkörű, baráti összejövetelen vett búcsút a? NSZK-beli együttes a Nógrád megyei koncert-fúvószenekartól. Dr. Bélyei Lajosné KOSSUTH RADIO: I.8S: Sokszemközt az egészségről. 8.35: Hétszlnvirág $.25: Nemzetközi mesefesztivál 10.05: szerelmes leány 10.10: A Juilliard vonósnégyes felvételeiből 11.00: Iránytű 12.45: UjhOld évkönyv — Könyv­szemle 12.55: Zenés esték a természetben 14.10: Magyar művészek operettfelvételeiből 15.00: Erről beszéltünk... 15.30: Népdalok, néptáncok 16.05: Keserű vakáció 16.47: Bartók — Gyermekeknek . részletek 17.00: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.30: Idősebbek hullámhosszán 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Magyarország '86 20.15: Ruttkal Éva énekel ú] nagylemezéről 20.37: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 21.30: Az anyag körforgása — Riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22 30: Szemben egymással 23.00: Operaest 0.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: 8.05: Az Izraelita felekezet negyedórája 8.20: Geszty Szilvia és Peter Schreier operettfelvételeiből 8.50: Tíz perc külpolitika 4 NÓGRÁD - 1986. július 11., péntek 9.05: Napközben 12.10: Sportindulók 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.08: A fiatalok popzenei műhe­lyének felvételeiből 17.30: ötödik sebesség — Mongóliából 18.30: Fiataloknak! Komjáthy György kívánság- műsora 19.05: A Jóakarat-játékokról jelentjük Moszkvából 19.15: A Fiataloknak! című műsor folytatása 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nóta 21.05: Molnár Ferenc színháza 21.59: Slágerfilmek — filmslágerek 22.37: Népdalkórusok 23.20: Elvis Presley összes felvé­telei XXXTI/2. rész (ism.) 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időiárás. 17.05: Villogó. Közleke­dési magazin. Szerkesztő: Sze­mes István. (A tartalomból: Se­gítségnyújtás a társaknak. Or­szágúti autózás nyáron. — Kis-. gyermekek az autóban. — Mag­nóátjátszás. — Programajánlat. 18.00: Észak-magvarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓS 9.55: Tévétorna 10.00: Nyugdíjasok délelőttje Kb. 10.20; A nyugdíjasnak sosincs ideje Kb. 10.43: Bolondos vakáció 12.15: Képújság 15.55: Hírek 16.00: Betűreklám 16.05: Tv-tükör 16.20: Három nap tévéműsora 16.25: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén 16.45: Képújság 16.50: Reklám 16.55: Jóakarat-versenyek. Magyarország—Egyesült Államok vízilabda- mérkőzés 18.05: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kovács András-sorozat. Staféta (FF). 21.30: Betűreklám 21.35: Péntek esti randevú 22.35: Híradó 2. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 19.15: Képújság 19.20: A fiatal Messiás 20.00: „Tájkép” 20.40: Rajzfilmek kedvelőinek 21.00: Jóakarat-versenyek, összefoglaló a nap eseményeiből 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYAI 19.30: Tv-níradó 20.05: A vad dél. ÜJ-zélandi természetfilm­sorozat 20.30: Pierre Lacaz bűntette. Francia tv-film. 1. rész 22.00: A mesterszakács kerestetik TV Vencel udvarába 22.50: A tiszteletre méltó kerítő. Spanyol tv-film 13.30: Hírek 23.40: A világ szórakozik 2. MŰSOR: 19.30: Tv-níradó 20.05: Fiatalok tv-klubja 21.05: Képzőművészeti magazin 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Jóakarat-versenyek összefoglaló MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Föld­rengés Színes amerikai kataszt­rófafilm. — Balassagyarmati Ma­dách: Egészséges erotika (14). Űj magyar filmbörleszk. — Pásztói Mátra: Mire megyek az apám­mal? Színes, szinkronizált fran­cia filmvígjáték. — Szécsényi Rá­kóczi: Hajókkal a bástyák ellen. Színes szovjet történelmi kaland­film. — Rétság: A tiszteletbeli konzul (14). Színes, angol ka­landfilm. Mesemozi: A nagyma­ma. — KarancslapujtŐ: BMX-ban- diták. Színes, szinkronizált, lát­ványos ausztrál kalandfilm. — Ersekvadkert: Sophie választása I—IT/ (14). Színes amerikai film. — Nagylóc: Kicsi, de szemtel«* (14). Színes, olasz film vígjáték

Next

/
Thumbnails
Contents