Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

I Fül öp-szig etek I Marjai József Lázadás és ellenkormány? ’ Ellenkormányt alakított vasárnap Manilában Marcos Fülöp-szigeteki exelnök híve, az Aqumo-konmáinyzat ellen- zekének vezéralakja. Arturo Tolentino 75 éves ügyvéd, egykori külügyminiszter, majd februárban csalásokkal ismét elnökké választott Marcos ak­kori helyettese egy manilai szállodában Marcos „alelnö- kévé” eskettette magát és mint közölte, Marcos visszatértéig „ellátja az elnöki teendőket”. Minderre azután került sor, hogy Marcos hívei Manilában tüntetést tartottak, melyhez mintegy kétszáz felfegyverzett katona is csatlakozott és Ma­nila legnagyobb szállodájába vették be magukat. Aquino asszony, aki To- lentino „beiktatása” idején az ország déli részében tartózko­dott, az eseményekkel kap­csolatban közölte, hogy Tolen- tinót lázadással vádolhatják meg. Közölte, hogy hétfőn a fővárosba utazik. A hadsereg vezérkari főnöke szerint a kormány csapatai urai a hely­zetnek, ellenőrzésük alatt tart­ják a Marcos hívei által kö­rülvett manilai szállodát. Tolentino a jelentések sze­rint „kormányának”! minisz­terelnökévé és hadügyminisz­terévé nevezte ki Juan Ponce Enrile hadügyminisztert, aki Marcos idején is vezető tiszt­séget viselt a hadseregben, de 6 irányította a katonák fel­kelését a volt elnök ellen. Vele kapcsolatban ellentmon­dásosak a hírügynökségi je­lentések: Aquino állítólag te­lefonon beszélt Enrilével és szó sincs arról, hogy a ka­tonai vezető átállt volna. 'Ar Enrile Fülöp-szigeteki had­ügyminiszter közölte, hogy nem vállal tisztséget a Tolen- tino-féle ellenkormányban. Vasárnapi rádiónyilatkozatá­ban személyesen erősítette meg, hogy nem fogadja el a felkínált posztot, mert orszá­gának nem lehet két kormá­nya. Megfigyelők sorsdöntő­nek nevezik Enrile kiállását Aquino mellett. Nem sokkal később meg­szólalt Washington: a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy változatlanul az Aquino-kor- mányt ismeri el a Fülöp-szi- getek törvényes kormányának. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem ismerik teljesen a manilai helyzet részleteit. A Fülöp-szigeteki kormány­zat több illetékese — ígv a Madridban tartózkodó Salva­dor Laurel elnökhelyettes, va­lamint Manila washingtoni nagykövete — eltúlzottnak nevezte azokat a közléseket, miszerint kormányváltás van folyamatban a Fülöp-szigete- ken. Rizskovüdvözölte a Hamibia-konferenciát A kérdés rendezése nem tűr A namíbiai kérdés rende­zése már nem tűr halasztást, s a Szovjetunió meggyőződé­se. hogy ezt a problémát po­litikai eszközökkel lehetséges és kell is megoldani — hang­súlyozza Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke üdvözletében, amelyet a Namíbia függetlensége mielőb­bi megteremtéséért összehí­vott nemzetközi értekezlethez intézett. Az üzenetet vasárnap hozták nyilvánosságra Moszk­vában. A szovjet kormányfő rámu­tat, hogy Namíbia felszaba­dítása a gyarmatosítás marad­ványai ellen vívott küzdelem központi feladata, amelyet sür­gősen meg kell oldani. A Szovjetunió internacionalista kötelességének tekinti a né­pek harcának támogatását a gyarmatosítás és a fajgyűlö­let ellen — hangsúlyozza Rizs­kov, s utal arra, hogy a szov­jet emberek egyértelműen tá­mogatják a namíbiai népet, annak egyetlen törvényes kép­viselőjét, a függetlenségi har­cot irányító Délnyugat-afrikai Népi Szervezetet (SWAPO). Az Egyesült Államok és más nyugati • hatalmak támogatásá­halasztást val a pretoriai fajüldözők a gyarmati rend megőr­zésére törekednek Namíbi­ában: így akarják fenn­tartani természeti kincsek és a lakosok kizsákmányolását, s ugródeszkának kívánják fel­használni a területet a függet­len afrikai államok elleni újabb agressziókhoz. E célok megvalósítása érdekében a Dél-afrikai Köztársaság és nyugati védnökei ki akarják zárni a rendezési folyamatból a világszervezetet, semmibe véve a rendezés alapiát képe­ző ENSZ-dokumentumokat — hangsúlyozza végezetül a szov­jet kormányfő. Amintore Fanfanl «•»tv* í! ****** A*r.rr-.«* - .. ­Iraki támadás Berlinbe utazott Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhetlvettese, a Ma­gyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke a bizott­ság XXIV. ülésszakára vasár­nap Berlinbe utazott (MTI) Várkonyi Péter az HSZK-ba utazott Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter Hans-Dietrich Gen- schemek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszteré­nek meghívására vasárnap az NSZK-ba utazott hivatalos lá­togatásra. (MTI) Aczél György hazaérkezett Szombaton hazaérkezett Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, aki pártküldöttség élén, júli­us 1—4. között látogatást tett Luxemburgban és Belgiumban, a luxemburgi és belga kom­munista, illetve szocialista pártok meghívására. Magyar—görög gazdasági tárgyalások Görög üzletember-delegáció élén július 4. és 6. között ha­zánkban tartózkodott Geor- giosz Kacifarasz görög keres­kedelmi miniszter, aki látoga­tása során tárgyalásokat foly­tatott Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel, Kapolyi László ipari miniszterrel, And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkárral, és Melega Ti­bor külkereskedelmi mimisa- terhelyetteesel, a magyar-gö­rög gazdasági vegyesbizottság társelnökével. puhatolózása Keresi a válság okát és a megoldás lehetőségét Amintore Faniani, az olasz szenátus elnöke szombaton megkezdte tanácskozásait a kormányválság főszereplőivel annak érdekében, hogy fel­kutassa az új kormány meg­alakításának lehetőségeit és lehetőség szerint próbáljon közvetíteni a feleik egyelőre nagyon is eltérő álláspontjai között. Francesco Cossiga államfő péntek este hívatta magához a Quirinale-palotába Amdnto* pe Fanfanit, s bízta meg az­zal, hogy kísérelje meg feltár­ni a válság megoldásának eset­leg még rejtve maradt mó­dozatait. A szenátus elnöke szomba­ton először Bettino Craxit, a lemondott kormány szocia­lista párti miniszterelnökét, majd pedig Forlanit, a kor­mány helyettes miniszterelnö­két fogadta. Amintore Faniani kedd estig találkozni fog a parlamentben képviselt vala­mennyi párt küldöttségével, köztük a pártok főtitkáraival, s a parlamenti csoportjaik vezetőivel. Ezt követően Fran­cesco Cossigát tájékoztatja puhatolózásainak eredménye­iről és ennek fényében maga is javaslatot tesz az új kor­mányfő személyéire. Desmond Tutu találkozót kért Botha elnöktől Desmond Tutu, Nobel-béke- díj as anglikán püspök szom* baton közölte, hogy találkozót kért Pieter Botha dél-afrikai államfőtől a kialakult helyzet megvi tatására. A mérsékelt beállítottságú egyházvezető — az apartheid ellen küzdő más személyisé­gekhez hasonlóan — ugyanak­kor elutasította azt a gondo­latot, hogy találkozzék Geoff­rey Howe brit külügyminisz­terrel, aki az európai közös-' ség képviseletében készül Dél- Afriikába. A pápa Kolumbiában ' Kolumbiai látogatása ötödik sain, Bogotában és a déli Ca- tiapján, szombaton az ország li városában és környékén köziponti részén tett látogatást mondott beszédeiben megbé* II. János Pál pápa. A kato- kélést és párbeszédet sürgetett a likus egyházfő, aki július 1* kormányzat és az ellene har- én érkezett a latin-amerikai coló gerillák között, elítélte az országba, útja eddigi állomá* erőszakot. 2 NÚGKAD — .1986. július 7.. hétfő _ _ i As Iraki csapatok nagyaa*- bá»ú támadást intéztek as elő­renyomuló jráni alakulatok ellen Mehrán iráni határvá­ros körzetében. Bagdadtól 170 kilométerre délkeletre — je­lentette szombaton a hivata­los iraki hírügynökség. Az akcióban, ameljtoen az iraki légierő játszotta a fő­szerepet, súlyos emberveszte- 6éget és anyagi kárt okoztak az ellenségnek. A tárgyalásokon a felek át­tekintették a magyar—görög árucsere-forgalom, az ipari kooperációk, a harmadik piaci együttműködés időszerű kér­déseit és fejlesztésének lehe­tőségeit. A görög üzletemberek a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara szervezésében kerekasztal- megbeszélésen és kétoldalú vállalati tárgyalásokon is részt vettek. JELZŐ A mindennapos hírözön ben, a diplomáciai találkozók ma­gas rangú tárgyalások sorában nem túl gyakran akad olyan esemény, amelyre habozás nélkül alkalmazható a jelző: világpolitikai jelentőségű. Nos. A ma kezdődő szovjet—fran­cia csúcstalálkozót illetően aligha lehetnek kétségek a jel­zőt tekintve: az nem csupán a kétoldalú kapcsolatok szem­pontjából érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem jó­val szélesebb, & nemzetközi helyzet egészére vonatkozó ha­tása lehet — ez persze nem jelenti, hogy a szovjet és fran­cia vezetők megbeszélésein nem szerepelne előkelő helyen a konkrét kétoldalú viszony megannyi részletkérdése. A gazdasági vagy a műszaki-tudományos kapcsolatok kihasz­nálatlan lehetőségei, az árucsere-forgalom és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés új területeinek áttekintése min­denképp a tárgyalási napirend élére kívánkozik. Mégis, Gorbacsov és Mitterrand találkozójának van egy joggal világpolitikai léptékűnek nevezhető vetülete. A nem­zetközi kapcsolatokban fordulóponthoz érkeztünk — mutat­nak rá Moszkvában, hangsúlyozva, hogy a béke és bizton­ság megőrzése céljából minden ország, de különösen a nagy­hatalmak részéről felelős, alaposan mérlegelt lépésekre van szükség. A legfelsőbb színtű szovjet—francia dialógus jó fórum lehet arra, hogy áttekintsék a leszerelési tárgyalások állását, a fegyverkezési problémákat, a sorozatos szovjet békejavaslatokat és az arra adott nyugati válaszokat. Emlé­kezetes, hogy Gorbacsov és Mitterrand legutóbbi, tavaly októberi párizsi találkozója milyen pozitív változást indí­tott el a nemzetközi porondon. Az SZKP főtitkára itt jelen­tette be: országa kész külön megbeszélést kezdeni az eu­rópai közép-hatótávolságú atomeszközökről, s indítványoz­ta a csapásmérő űrfegyverek betiltását. Sok szakértő ép­pen ehhez a párizsi vizithez köti a Szovjetunió nagyszabá­sú békeoffenzívájának nyitányát. Nyilvánvaló persze, hogy a szóban forgó kérdések számos ellentétet is rejtenek. Párizs jelenleg korántsem mondható a nukleáris leszerelés hívének, hiszen következetesen fej­leszti atomfegyver-arzenálját. Eltérő vélemények jelentkez­nek a genfi tárgyalások kapcsán csakúgy, mint a stockholmi konferencia, vagy egyes regionális válságok témakörében. Mégis, a magas szintű, folytatódó párbeszéd mindenképpen örvendetes jelenség, lehetőséget ad az érdemi eszmecserére és — az eltérő társadalmi berendezkedésből fakadó termé­szetes korlátok között — elősegítheti a kétoldalú kapcso­latok erősítését is. , ' (Szegő Gábor) Befejeződött a közgazdász-vándorgyűlés Szombaton Miskolcon a Ne­hézipari Műszaki Egyetem au­lájában plenáris üléssel feje­ződött be a XXV. jubileumi közgazdász-vándorgvűlés. A Magyar Közgazdasági Társa­ság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT közgazdasági választmánya és annak Borsod megyei szerve­zete által rendezett kétnapos tanácskozáson több mint 800 vezető közgazdász vitatta meg a vállalati magatartás és moz­gástér témakörét, mely az idei vándorgyűlés központi gondo­lata volt. A záró plenáris ülésen a szekciók vezetői számoltak be az üléseken elhangzottakról. Ezt követően Csikós-Nagy Bé­la, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke összegezte a vándorgyűlés eredményeit. A társaság elnöke a tanács­kozásról értékelő nyilatkoza­tot adott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. — A vándorgyűlésen a ma­gyar gazdasági élet, ezen be­lül a vállalati magatartás, üz­letpolitika, stratégia és belső mechanizmus valamennyi ered­ményével és gondjával átfogó jelleggel foglalkoztunk. A leg­fontosabbnak tartom, hogy a résztvevők önkritikusan tár­gyalták a gondokat, belső fo­gyatékosságai alapján vizs­gálták a gazdasági növekedés új elvi tényezőit. Így olyan közszellem alakult ki a ta­nácskozás munkájában, amely a kutatómunka és a konkrét munkahelyi tevékenység szá­mára rendkívül hasznos. A korábbinál árnyaltabban ke­rültek megfogalmazásra a vál­lalati stratégia és üzletpolitika kérdései. Bebizonyosodott, hogy ezek élesen el nem választ­ható területek. Igaz, hogy a stratégia mindig közép- és hosszú távú célrendszer, az üzletpolitika pedig operatív vállalati tevékenység, azonban ma már olyan gyorsan vál­toznak a feltételek, hogy az üzletpolitika permanensen a stratégia felülvizsgálatára is készteti a vállalatokat. Ez vi­szont feltételezi az alkalmaz­kodókészség és az informá­ciós rendszer további javítá­sát. — A közgazdászok erőfe­szítésein múlik, hogy milyen gyorsan és milyen módon le­het a gazdaság előrelépésé­ben hasznosítani a vándor- gyűlésen elhangzott ismerete­ket. Amit egy ilyen konfe­renciától várni lehet, hogy hozzájáruljon e nagyon bo­nyolult és nehéz kérdések jobb megismeréséhez, a feladatok megoldásának segítéséhez, azt mélységében és tartalmában is teljesítette a miskolci jubile­umi vándorgyűlés. A felve­tések, elemzések feldolgozása, hasznosítása a következő hó­napok feladata — fejezte be nyilatkozatát Csikós-Nagy Bé­la. (MTI) j Választások voltak Japánban Japánban vasárnap voltak a parlamenti választások. Szer­te az országban helyi idő sze­rint reggel hét órakor meg­nyitották a szavazóhelyisége­ket. A szavazás este hat órá­ig tartott, míg a szavazat- számlálás csak ma reggel kez­dődik, így a végeredmény csak estére várható. A szava­zásra jogosultak száma 86,87 millió, s megfigyelők szerint az eredményt nagyban befo­lyásolja majd a részvételi arány. A választópolgárok vasár­nap újraválasztották az 512 fős alsóházat, azaz képviselő­házat, s újraválasztásra került a 252 fős felsőház, azaz a ta­nácsosok háza képviselőinek fele, szám szerint 126 képvi­selő. A diktatúra megtorló akciói Chilében A chilei rendőrség a had­sereg segítségével szombaton körülzárta az egyik santiagói szegénynegyedet és a körzet valamennyi férfi lakosát őri­zetbe vette, hogy ellenőrizze személyazonosságukat. A ha­tóságok szerint 812 embert tereltek egy labdarúgó-sta­dionba, közülük 33-at letar­tóztattak és különböző vá­dakkal bíróság elé állítanak. A negyedet lezáró katonák befestették az arcukat, hogy később ne lehessen felismer­ni őket. Az akciót a jelek szerint a chilei katonai diktatúra vá­lasznak szánta a kétnapos általános sztrájkra. Hasonló, egész negyedeket érintő raz­ziákat az elmúlt hónapokban gyakran tartottak Chilében. A santiagói fellebbviteli bíróság megkezdte az eljá­rást a kétnapos sztrájk szer­vezői ellen. A különleges belbiztonsági törvényele alap­ján a bíróság kiadta a bel­ügyminisztérium által kért letartóztatási parancsokat a sztrájkmozgalom 17 vezetője ellen, akik illegalitásba vo­nultak. j „Fekete nap" Pakisztánban Kormányellenes tüntetésiek százait rendezték szombaton Pakisztán városaiban és fal­vaiban a Zíaul Hak táborno­kot hatalomra juttató kato­nai puccs kilencedik évfordu­lóján. Az ellenzéki pártok meghirdette ..fqkete nation” a felvonulók ezrei országszerte követelték a tábornok-elnök távozását é* demokratikus vá­lasztások kiírását. Benazir Bhutto, a Pakisz­táni Néppárt vezetője, a ka­tonai rendszer által kivégez­tetett Zulíikar Ali Bhutto egykori miniszterelnök lány« kijelentette, hogy az ellenzék erejét tükröző tiltakozási hul­lámmal nem erőszakos konf­rontációt akarnak előidézni, hanem ki akarják kényszeríte­ni Ziaul Hak lemondását: Benazir Bhutto, aki áprilisban tért haza önkéntes száműze­téséből, felhívta az amerikai kongresszust, hogy a Pakisz­tánnak szánt 4 milliárdos se­gély visszatartásával vegye rá az iszlamabadi kormányzatot a demokratikus választások ki­írására. _ j Perui ügyészek • ' 'ip.. magyarországi látogatása ötnapos magyarországi lá­togatását befejezve, vasárnap elutazott Budapestről a dr. Alejandro Tudela Chopeita, a perui legfőbb ügyész helyet­tese vezette ügyészi küldött­ség. A perui ügyészek tanul­mányozták a magyar jogrend­szert, az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseinek érvé­nyesülését, az ügyészi mua^ kamódszereket. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents