Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
Gorbacsov Komszomolszkból Habarovszkba érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden felesége társaságában Vlagyivosztokból az Amúr menti Komszo- molszk városba érkezett. A szovjet pártvezető városnéző körutat tett az Amúr- parti településen, amelyet fél évszázaddal ezelőtt alapítottak a komszomolisták építőbrigádjai. Gorbacsov megtekintette a helytörténeti múzeum kiállítását. A harmincas évek városalapítóinak emelt folyóparti emlékműnél kedden este baráti találkozóra került sor, amelyen a távol-keleti építőmunka veteránjai, valamint az ifjúsági Komszomol-épí- tőbrigádok tagjai vettek részt. Mihail Gorbacsov kedden délelőtt az Amúr menti Komszomolszkban látogatást tett a Gagarin repülőgépgyárba^ megtekintette az üzemegységeket, részt vett az új gép- modellek bemutatóján és beszélgetett a munkásokkal és mérnökökkel. Ezt követően a Lenini Komszomol nevét viselő hajógyárba is ellátogatott. A nap folyamán az SZKP KB főtitkára Habarovszkba érkezett. (MTI) ■■ Ötpontos javaslat az ázsiai— csendes-óceáni térség biztonságára Az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságáról alkotott elképzeléseink nem nélkülözik az alapot. Figyelembe veszik a múlt és a jelen tapasztalatát. Nem tűntek el a Pancsa Szila és Bandung el- é vei. A diplomáciai tapasztalatban pozitív példaként maradt meg a koreai békekötés, fez 1954-es genfi indokínai tanácskozás, a taskenti indiai •—pakisztáni megállapodás. Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy több állam fokozott erőfeszítéseket tesz a közös gazdasági problémák gyakorlati Í negoldására, a konfliktus- ielyzetek valamilyen módon ■aló rendezésére. Az ASEAN evékenységében, a kétoldalú kapcsolatokban nem kevés a pozitívum. Azt követőn, hogy elvetették a „csendes-óceáni közösség” gondolatát, a „csendes-óceáni gazdasági együttműködés” eszméjét vitatják »neg. Mi előítéletek nélkül Viszonyulunk ehhez, készek vagyunk csatlakozni az ilyen fajta együttműködés lehetséges alapjairól folyó közös gondolkodáshoz — természetesen csak akkor, ha nem kötődik valamilyen tömbjelle- gű, szocialistaellenes sémához, hanem megkülönböztetés nélküli, szabad vita eredménye. Az ilyen fajta viták jó alapjává válhat a tu- |dományos és politikai tervek ; már meglévő, meglehetősen i'ezéles tárháza az új gazda- eági világrend, a nyugati és keleti integráció kérdéseiről. Ha nem is közeli célként, éle javasolnánk a helsinki értekezlethez hasonló csendesóceáni konferencia összehívását. az összes óceáni ország részvételével. Amikor sikerül megállapodni ennek ösz- szehívásárót, (ha egyáltalán sikerül), akkor majd meg lehet állapodni a tanácskozás helyszínéről is. Az egyik változat — Hirosima. Miért ne válhatna ez a város — a nukleáris borzalom első áldozata — egyfajta ázsiai és csendes- óceáni „Helsinkivé?” Szeretném ismét aláhúzni, hogy támogatjuk az ázsiai— csendes-óceáni térség bevonását a nemzetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének folyamatába, amiről már a XXVII. kongresszuson Is szó volt. Hogyan képzeljük el ezt konkrétan? Elsősorban a regionális rendezés kérdései vetődnek fel. Afganisztánról külön szólok majd. Most Dél- kelet-Ázsiáról és Kambodzsáról beszélek. A khmer nép borzalmas veszteségeket szenvedett. Ezt az országot, városait és fal- vait az amerikaiak többször lebombázták. Megszenvedett azért a jogáért, hogy maga válassza meg barátait és szövetségeseit. Nem szabad megengedni, hogy tragikus helyzetbe sodorják ezt az országot, hogy ennek az államnak a további sorsát távoli fővárosokban, vagy akár azENSZ- ben döntsék el. Csak úgy, mint Délkelet- Ázsia egyéb problémáinál, itt is sok függ a kínai—vietnami viszony normalizálásától. Ez a két ország kormányának, vezetőségének szuverén ügye. Csak kifejezésre juttathatjuk érdekeltségünket abban, hogy e két szocialista állam közötti határ ismét a béke és a jószomszédság határává váljék, és hogy ismét elvtársi párbeszéd alakuljon ki, eltűnjön a felesleges gyanakvás és bizalmatlanság. Ügy tűnik, most itt a kedvező pillanat, és erre egész Ázsiának szüksége van. Nézetünk szerint Indokína és az ASEAN országai közötti kölcsönösen elfogadható kapcsolatok létesítésének nincsenek leküzdhetetlen akadályai. Ha meg van a jóakarat és ha a felek nem avatkoznak egymás belügyeibe, rendezni tudják problémáikat, s ez egyúttal az összázsiai biztonságot is szolgálni fogja. Lehetőség van arra, hogy ne ecak megszűnjék a fewült- ség a Koreai-félszigeten, da megkezdődjék az egész koreai nép nemzeti problémája megoldásának folyamata. A tényleges koreai érdekekből kiindulva, nincsenek ésszerű okai annak, hogy kitérjenek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által javasolt érdemi párbeszéd elől. Másodszor. Mi. amellett foglalunk állás, hogy akadályozzuk meg az atomfegyver elterjedését Ázsiában és a Csendesóceán térségében. Ismeretes módon, a Szovjetunió kötelezettséget vállalt arra. hogy nem növeli országának ázsiai részén a közepes hatótávolságú rakéták számát. A Szovjetunió támogatja a Csendes-óceán déli részének atomfegyver-mentes övezetté nyilvánítását, és felhívja az összes atomhatalmat, hogy egyoldalúan, vagy többoldalúan garantálja a térség ilyen státusát. Komoly előrelépést jelentene a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslatának megvalósítása: atomfegyver-mentes övezet létrehozása a Koreai-félszigeten. Figyelemre méltó egy atomfegyver-mentes délkeletázsiai övezet létrehozásának gondolata is. Harmadszor. Javasoljuk, kezdődjenek tárgyalások a hadiflották csendes-óceáni tevékenységének, elsősorban az atomfegyverrel felszerelt hajók tevékenységének a csökkentéséről. A stabilitás megszilárdításához hozzájárulna a ten. geralattjáró-elhárító fegyverek terén folyó versengés kor. létozása, egy arról szóló megállapodás, hogy a felek tartózkodnak a tengeralattjáró-elhárítási tevékenységeiktől a Csendes-óceán meghatározott részein. Ez jelentős bizalmi intézkedéssé válhatna. És egyáltalán: ha az Egyesült Államok lemondana a katonai jelenlétről, mondjuk, a Fülöp. szigeteken, mi sem maradnánk adósok. Az előzőekkel összhangban határozottan állást foglalunk a tárgyalások felújítása mellett annak érdekében, hogy az Indiai-óceán a béke övezetévé váliék. > Negyedszer. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Ázsiában levő fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek radikális csökkentésének az ésszerűség határáig. Tisztában vagyunk vele, hogy ezt a problémát részenként kell megoldani, kiindulva az egyik térségből, például a Távol-Kelet térségéből. A Szovjetunió ilyen összefüggésben kész megvitatni a Kínai Népköztársasággal olyan konkrét lépéseket. amelyek a szárazföldi erők részarányc* csökkentésére irányulnak. Ötödször. A Szovjetunió úgy ▼éli, már régen megérett az idő ama, hogy a térségben gyakorlati síkra tereljék a bizalmi intézkedések megtételével és az erőről történő lemondás, sál kapcsolatos vitát. Az egészet e! lehet kezdeni az egyszerűbb dolgokkal, például a csendes-óceáni tengeri közlekedés biztonságával kapcsolatos intézkedésekkel, valamint a nemzetközi terrorizmus megakadályozásával . Az ilyen intézkedések megvitatására és kidolgozáséra konferenciát lehetne összehívni a Szovjetunió valamelyik tengerparti városában. Egyébként idővel megoldható lenne Vlagyivosztok megnyitása a külföldi látogatók előtt. Ha valóban sikerül kedvező irányban megváltoztatni a csendes- óceáni helyzetet. Vlagyivosztok az egyik legnagyobb nemzetközi központtá, a kultúra és kereskedelem csomópontjává válhatna, fesztiválok, sportesemények, kongresszusok, tudományos szimpóziumok színhelyévé. Azt szeretnénk, ha Vla- g vivos ztok szélesre tárt. keletre néző ablakunk lenne. Nicaragua - BT-UTés Ortega tiltakozása az USA bevatkozása ellen Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Daniel Ortega, Nicaragua elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólította az Egyesült Államokat, hogy engedelmeskedjék a hágai nemzetközi bíróság júniusi döntésének és hagyjon fel a Nicaragua elleni agresszióval. A hágai bíróság, mint ismeretes, a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette az amerikai beavatkozást. A tanács rendkívüli -ülésének összehívását Nicaragua kérte és maga az ország államfője, Daniel Ortega jelentkezett felszólalásra. Ortega szombat óta tartózkodik a világszervezet székhelyén, találkozott több olyan egyház- község tagjaival, akik ellenzik az amerikai beavatkozást és megbeszéléseket folytatott amerikai tömegtájékoztatási eszközök képviselőivel is, A nicaraguai államfő a tanács ülésén figyelmeztetett arra. hogy amenyiben az Egyesült Államok nem tartja tiszteletben a bíróság határozatát, ez nem csupán a katonai akció kiszélesedését eredményezi, hanem általános konfliktushoz vezethet Kö- zép-Amerikában és veszélyes mértékben meggyöngítheti a nemzetközi élet egész jogi alapját. Ortega aláhúzta: a bíróság elutasította Washington valamennyi érvét, amellyel indokolni próbálta nicaraguai beavatkozását. Hágában nem fogadták el, hogy Nicaragua „agresszor” lenne, s így az Egyesült Államok a „kollektív önvédelem” jogi alapján lépne fel ellene. A bíróság emlékeztetett az államfő — azt is kimondotta, hogy a belügyekbe történő beavatkozáshoz nem jelenthet alapot a nicaraguai rendszer bel- és külpolitikája ellen érzett amerikai ellenszenv. Ortega elítélte, hogy az Egyesült Államok százmillió dolláros anyagi támogatást nyújt a nicaraguai ellenforradalmároknak. Az ilyen katonai segély csupán azt eredményezi, hogy tovább nő a halálos áldozatok száma, növekszik az amúgyis súlyos anyagi kár, amelyet a háború okozott az országnak. Rámutatott: a kontrák egy nappal korábban, az ország északi részében három külföldi önkéntest gyilkoltak meg: egy francia, egy nyugatnémet és egy svájci állampolgárt, de súlyos veszteségeket okoztak már az ország polgári lakosságának. „Nem akarunk konfrontációt az Egyesült Államokkal — hangoztatta felszólalásában Daniel Ortega. — Nem azért járultunk a tanács elé, hogy inzultáljuk az amerikai kormányt, hanem azért, hogy békét keressünk, elérjük a nemzetközi jog tiszteletben tartását”. Újrakezdés előtt Csernobilban A csernobili atomerőmű első blokkjában már a víznyomáspróbákat készítik elő. A munkálatokat a lehető legalaposabban, különleges program alapján végzik, hogy még a legkisebb hibát is kizárják: minden zavart' fel kell térképezni és meg kell szüntetni — írja kedden az Izvesztyija. Á lap utal arra, hogy ezek a munkálatok az újraindítás előkészítésének egyik szakaszát képezik. Az erőmű első és második energiablokkjának újraindítását tervezik, s a minisztériumok szakemberei mindenre kiterjedő vizsgálatok után jelentéseket készítenek a berendezések állapotáról. NÖGRÁD - 1986. július 30H szerda Afgán remények Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszéde minden bizonynyal még hosszú ideig téma lesz a politikusok és megfigyelők körében. És ez érthető is, az SZKP főtitkára a Szovjetunió ázsiai politikájának alaptételeit ismertette abban, s emellett egy sor fontos konkrét javaslatot is tett a térségbeli feszültségek érzékelhető enyhítésére. Ilyen kiemelkedő jelentőségű például az a bejelentés, hogy Moszkva még az idén felszerelésükkel együtt kivon hat ezredet az Afganisztánban ideiglenesen állomásozó csapatkontingenséből. Feltehetően nem véletlen a bejelentés időzítése, hiszen Genfben éppen most ülnek le ismét a tárgyalóasztalhoz Afganisztán és Pakisztán vezető diplomatái, hogy megpróbáljanak kiutat találni az Afganisztán körüli — nyugaton még mesterségesen is szított — állapotok rendezéséhez. (Nem kuriózum ugyan, de mindenképpen érdekes, hogy a megbeszélések az ENSZ egyik főtitkárhelyettesének közvetítésével folynak.) A svájci városban több éve tart már a két nagyhatalom viszonyát is beárnyékoló afganisztáni probléma politikai megoldásának kutatása- A rendezésnek a kezdetektől fogva egyértelmű híve a kabuli vezetés és természetesen a Szovjetunió is. Am igen sokáig a főképpen Washington által gyámolított iszlámábádi katonai rendszer Shultz-Besszmertnlh megbeszélés" Előtérben a nyitott témák Mintegy négyórás tárgyalást folytatott hétfőn Washing1 tonban George Shultz amerikai külügyminiszterrel Alek- szandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter-helyettes. A találkozóról nem közöltek részleteket, amerikai részről azonban azt mondották, hogy azon a szovjet—amerikai kapcsolatok, a két ország közötti vitatott témák minden fő kérdéséről szó volt, s ezen belül megtárgyalták az esetleges szovjet—amerikai csúcstalálkozóval, illetve az annak előkészítésére hivatott külügyminiszteri találkozóval összefüggő kérdéseket is. Az amerikai fél jelezte, hogy azt szeretné, ha a két külügyminiszter még az ENSZ-közgyűlés ülésszakát közvetlenül megelőzően találkozna egymással New Yorkban. A szeptember 22-én megnyíló ülésszakra mind Eduard Sevardnadze, mind George Shultz, a világszervezet székhelyére érkezik, s Washington szerint a megnyitás előtt sorra kerülő megbeszélés hangsúlyozná, hogy azon kifejezetten a kétoldalú kapcsolatokról és mindenekelőtt a csúcstalálkozóról lesz szó. Ezt a közlést azonban hivatalosan nem erősítették meg. A külügyminisztérium és a Fehér Ház ugyanakkor hétfőn egyaránt úgy nyilatkozott, hogy nem tartja kielégítőnek a Szovjetunió fegyveres erői egy csoportjának Afganisztánból történő és Mihail Gorbacsov által bejelentett kivonását. A külügyminisztérium szóvivője, Bernard Kalb szerint az afganisztáni kérdést Washington csak úgy látja megoldhatónak, ha a Szovjetunió valamennyi ott levő alakulatát rövid időn belül kivonia. Sem Kalb, sem Larry Sneakes elnöki szóvivő nem foglalkozott érdemben azokkal a kijelentésekkel, amelyeket Gorbacsov vlagyivosztoki beszédében a szovjet—amerikai kapcsolatokról, illetve más nemzetközi kérdésekről tett. Drámai részletek a Challenger-katasztréfáról Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Megdöbbentő eredményt hozott a Challenger amerikai űrrepülőgép személyzetének beszélgetéseit rögzítő hangszalag beható vizsgálata. A tenger mélyéről kiemelt és több hónapos munkával helyreállított szalag valószínűsíti, hogy a januárban tragikus körülmények között elpusztult hét űrhajós tisztában volt a szerencsétlenség bekövetkeztével. Ezt az amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal, a NASA vezetői közölték sajtókonferenciájukon. Korábban á NASA azt a feltételezést tette közzé, hogy az űrhajósok nem tudták, mi történik velük. A szalag rögzíti a gép parancsnokának, Francis Scobee-nak eddig is ismert utolsó közlését: a hajtóműveket teljes tolóerővel működtetik. Ezt követően azonban a szalagon jól hallani Michael Smithnek, a Challenger pilótájának megdöbbent felkiáltását. Ebből következtetnek most a szakértők arra, hogy Scobee és Smith már tisztában volt azzal, hogy baleset következett be. Richard Truly tengernagy, a NASA új űrhajózási vezetője, aki maga is űrrepülő volt, a sajtókonferencián — ezúttal első ízben — azt is elmondotta, hogy a tengerfenéken feltárt roncsokból megállapították: a személyzet tagjai ülésükbe beszíjazva zuhantak az űrkabinnal nagy magasságból, a tengerbe- A most közzétett — eddig kellően nem ismert — televíziós felvételek azt is megerősítik, hogy a Challenger személyzetének kabinja egyben maradt a robbanás után, s csupán a tengerbe esapódva szakadt darabokra. A becsapódásnál a kabin zuhanási sebessége már meghaladta az óránkénti 330 kilométert. A vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a személyzet egyes tagjai bekapcsolták a vészhelyzetnél alkalmazandó oxigénellátást is, mivel oxigén nélkül maradtak. Ezt a személyzet egy másik tagjának kell bekapcsolnia akkor, ha az érintett űrhajós ülésébe van szíjazva, s ebből arra következtetnek, hogy a robbanás után még jó néhány másodpercig életben voltak és megpróbáltak segíteni egymáson. Dr. Joseph Kerwin orvos- szakértő szerint ez az időszak öt—tizenöt másodpercet jelenthetett csupán — utána a zuhanás következtében már valószínűleg elvesztették eszméletüket. A becsapódás pillanatában ugyanis a zuhanás következtében szervezetük már a földi nehézségi erő mintegy kétszázszorosának volt kitéve. (MTI) Libanoni adatok... A libanoni rendőrség kő- a hétfőn délelőtt, Bejrút ke- zölte, hogy — nem végleges resztények lakta negyedében adatok szerint — 30 halálos végrehajtott robbantásos me- és 120 sebesült áldozata van rényletnek. (MTI) destruktív magatartása miatt a diplomaták legfeljebb genfi élményeikről számolhattak be a sajtónak — konkrét eredményekről alig-alig. Ügy látszik azonban, hogy a politikára is érvényes a „lassú víz partot mos” szólás, mert a legutóbbi forduló után már mindkét részről az óvatos optimizmus hangjai hallatszottak a haladást illetően. Ezeket támasztják alá Doszt afgán külügyminiszter szavai is, aki szerint hosszas vajúdás után megszülettek az alapok az előrelépésre. Az APN szovjet hírügynökségnek adott nyilatkozatából megtudhat,juk, hogy a négy alapdokumentum a többi között intézkedik a két ország belügyeibe való kölcsönös be nem avatozásról, a nemzetközi garanciákról, az afgán menekültek szabad hazatéréséről, s végül, de nem utolsósorban a szovjet katonai egvségek kivonási tervéről. Nyilvánvaló, hogy a tárgyalások csak mindkét fél őszinte és építő hozzáállása esetén vezethetnek sikerre. Az egyik oldalon ez a szándék biztosított; kérdés, meglesz-e ugyanez a másik részen is? Mindenesetre a szovjet részleges csapatkivonási tervet még Iszlámábádban is üdvözölték, felcsillantva ezzel a halvány reményt. Ami viszont kevésbé örömteli, hogy Washingtonban a Fehér Ház és a külügyminisztérium urai maximalisták: teljes csapatkivonást követelnek. Csak arról feledkeznek meg, hogy éppen az amerikai dollármilliókból fegyverkező afgán ellenforradalmárok támadásai teszik egyelőre lehetetlenné követelésük teljesítését. Daróczl Lászlé
