Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödéiében a hagyományos technológia még mindig megtalálható. Az öntő munkások férfias erőfeszítése nyomán, az üzem termékeinek alkatrészei készülnek itt. Képeinken a kánikulában is helytállókat mutatjuk be. Önállósuitak a szécsényi kábeldobgyártók Kizárólag exportra termelnek — A dolgozók 80 százaléka törzsgárdatag — Szociális fejlesztések — Új termék lesz a láda Csendesen, különösebb hírverés nélkül ünnepelte alapításának 20. évfordulóját az Ipoly Bútorgyár szécsényi kábeldob-gyáregysége. A jubileumról tavaly emlékeztek meg az — akkor még — üzemnél, a névváltozásra ezer ugyanis ez év január elseje- zető pekedés, a munkafeltételek sem éppen ideálisak, úgyhogy nem nagyon tolonganak a munkára jelentkezők. Igaz, létszámgond sincs. A fizetés helyi viszonylatban elfogadható, az éves átlagkereset 62 forint. A gyáregységve- nem kis büszkeséggel tői került sor. Ennek kiváltó említette: a dolgozók 80 szá- oka pedig az volt, hogy ön- zaléka törzsgárdatag, jómaga állóvá vált a kollektíva. Nagyobb lehetőséget, egyben nagyobb felelősséget jelent ez 25 éve alkalmazottja az Ipoly Bútorgyárnak. Ami úgyszintén elismerésre az önállóság, hiszen csak az- méltó: az emberek 98 százassal gazdálkodhatnak az itt léífca részese a szocialista bri- dolgozók, amit megtermelnék gádmozgalomnak. Hót fizikai Ügy tűnik, a termeléssel és egy alkalmazotti állomá- nem lesz baj. Amint azt nyúakat magába tömörítő Garamvölgyi Ferenc gyáregy- ségvezető elmondta, az idén 3 10 millió forint termelési értéket akarnak előállítani, 13 millióval többet mint az elmunkásközosség tevékenykedik a gyáregységben, s többnyire eleget tesznek a kötelezettségüknek. Jelentős társadalmi munkát végeznék ezek múlt esztendőben. Az eddigi a brigádok. Többek köKött kieredmények igazolják, hogy vették a részüket a szécsényi a tervet. A a termelési kulitúirtiéz építéséiből, bölcsődéiket, óvodákat, iskoláikat százalékéival lesz patronálnak. Legújabban peamely háromtized dig elhatározták, hogy járdát építenek maguknak a mű úttól a munkahelyükig. Mert esős időben nagy a sár errefelé, holott s közeli MÉH- telepet, a Volánt és a ter- mt-:..’, feldolgozó üzemet idesikerül teljesíteni várható nyereség érték 7,8 egyenlő, százalékkal magasabb a tavalyinál. Dé kell is a pénz, hiszen van hová tenni. Amint az a gyáregység elnevezéséből is kiderül, ipari kábeldobokat készítenek a szécsényiek. A legkisebb 80, a számítva, legalább 250 ember legnagyobb 250 centiméter át- keresi itt a kenyerét. A köz- mérőjű. Összesen tizennyolc- világítás is hiányzik. Reméi- féle mérettartományt tarta- hetően a városi tanács fáraónak nyilván. Évente mintegy gat ja magát a kezdeményeik ezer köbméter fát dolgoznak fel kábeldobbá, s e íonzést... Az önállóság előinye? máris 1os alkalmatosságok száma érezhetők. Megoldották az megközelíti a 60 ezret. Az alapanyagot kizárólag a Szovjetunióból vásárolja a gyártó, a termékeit ugyanakkor közvetve, teljes mértékben exportálja. A megrendelő a üzemi étkeztetést. Elavult a régi szociális létesítmény, újat építenek. Nagy gondot fordítanak az egyéb irányú szociális ellátás javítására. Rövidítették, a munkaruhák Magyar Kábel Művék, amely kihordási idejét. A lehetcsé- nz európai tőkésországofcba, gekhez mérten, mindent meg- Iraikba, Iránba. Brazíliába, tesznek a balesetvédelmi helynem utolsósorban pedig Ki- zet jobbítása érdekében, s ennába szállítja a villamos kábeleit. Ebhez kellenek a különféle kábeldobok. A kábeldobok készítése nem kifejezetten szakmunka. Kisebb részben asztalosok és ácsok, nagyobb részben betanított munkások dolgoznak a gyáregységben. A létszám- összetétel olyan, hogy 60 százalékban férfiak, 40 százalékban nők alkotják. Érthető az nek nyomán csökkent a sérülések száma. Mi várható a jövőben? Garamvölgyi Ferenc szerint, évente 3—4 százalékkal növelhetik a termelést. A fő profil mellett új termék gyártását is megkezdik a közeljövőben. Csomagolóládákat fognak készíteni. A legfőbb törekvéseik közé tartozik a költségek mérséklése, ezért arányeltolódás az erősebb nem takarékoskodnak az anyaggal javaira, hiszen nehéz fizikai és az energiával. munkáról van szó. Sok a ci(K. L.) Olympi Cola, keresett keserű Egy újabb üdítő, az Olympi liter üdítő italt és ásványvizet Cola gyártását és palackozá- állít elő évente. Ma ,már itt sát kezdik meg a második készül az energiamentes üdí- fél évben a Büki Palackozó tő italoknak több miint a fele. Gazdasági Társaság üzemé- Legkeresettebb termékük a ben. A görög alapanyagból hazai alapanyagból előállított készülő Colából még az idén Büki keserű, amely 14-féle két és félmillió litert állíts- gyógynövény keverékének fel- nak elő. Az 1984. második fe- használásával készül: belőle létől működő — 80 millió fo- az idén 700 ezer litert gyár- rintos költséggel létrehozott tanak, iránta osztrák és — üdítőital-gyár száz dolgozó- NSZK-beli cégek is érdeklőd- val, mintegy százezer hektó- nek. Rabotok a vizsgálóasztalon Ipariro b ot-vi zsgál ó laboratóriumot hoztak létre Kecskeméten a gépipari és automatizálási műszaki főiskolán, ahol kísérleti jelleggel 1974 óta foglalkoznak robotokkal. Amióta a robotosítás szélesebb körben elterjedt az ipari termelésben, több munka- területtel ismerkednék meg a főiskolások is: a szemináriumok anyagában a festéssel, a hegesztéssel, a szerszámgépek kiszolgálásával és szereléstechnikai feladatokkal ösz- szefüggő robottechnikai témák szerepelnek. Az automatizálási tanszék oktatóbázisán létrehozott ro- botvizsgáló laboratóriumban négy berendezésit állítottak munkába kutatási és oktatási céllal. Kettő közülük igazi robotfunkciójú — festő, illetve munkadarab-kezelő — a másik kettőnek pedig mechanikai és meghajtó rendszerét vizsgálják. A hallgatók s gyakorlatokon megtanulják a robotok programozását, így később a termelésben, sem lesz ismeretlen saáimuifosa a robot- technika. Ab oktatási célok mellett a tanszék műszaki gárdája a termelés igén .vei t is igyekszik kielegiten'i. E vizsgálatok beruházás előtti elvégzése gazdaságos és kifizetődő a vállalatoknak. A gépipari és automatizálási műszaki főiskola nobotviasgáló laboratóriuma partnereiket keres: szellemi és eszközkapacitását a kölcsönös érdekeltség alapján szívesen bocsátja a robotokat telepítő, használó termelőüzemek rendelkezésére. Az első fél évben: 2,1 millió dollár exporibevéfel „Nagyhatalmi törekvések" a síküveggyárban Uj tőkésparlnerek, bövüíő szocialista piacok Sikerekben gazdag ötéves várhatóan 2,1 millió dollár Svédország, Jugoszlávia, úgy- tervciklust tudhat maga mö- bevételre teszünk szert. A szintén dollárral fizet a ter- gött az Üvegipari Művek Sál- még hátralévő hónapokban jó- mékeinkért. gótarjáni Síküveggyára, hiszen minden esztendőben elnyerte a Kiváló gyár címet. Tartani lehet-e ezt a színvonalat, netán tovább fokozhatok az eredmények? Nos, a síküveggyáriak sodik felében zottakkal értenek egyet es yal a terv fölé akarunk kerülni. Á gyár 9 millió négyzetméter síküveg előállítására képes évente. A mennyiség 25— 30 százaléka adható el a tő- s kérdés má- késpiacon. Szocialista kivitel megfogalma- egyelőre nincs a húzott síküvegből. Annál nagyobb az ennek megfelelően dolgoznak, érdeklődés iránta a dollárral A kollektíva ugyanis az év fizető vásárlók körében. Olyan első öt hónapjában 576 millió kedvező helyzetben van forint termelési értéket állí- gyártó, hogy az elérhető tott elő, amely 116,2 százalék függvényében válogathat a bázishoz és 104,1 százalék megrendelések között, a tervhez képest. Ennél is ar a — Mivel a termelőkapaciíámeredekebb ívű a tőkésexport Su!nk behatárolt, kizárólag a növekedése. A 84,7 milliós bevétel 216 (!) százaléka az elmúlt év hasonló időszakában elértnek és 123 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Az eredmények tehát kitűnőek és lényegesen jobbak a tavalyinál. írásunkban maradjunk a gyár külkereske- delmenél! legjobb vevőinket tartottuk meg. Elsősorban azokat, akik a legtöbbet fizetik a termékeinkért. Hat százalékkal emeltük az árainkat. Erre kényszerített bennünket az érdekeltségi rendszer. Ez a 6 százalékos áremelés egyébként soknak mondható, hiszen a gyártók legtöbbje legfeljebb A továbbfeldolgozoití, vagv- is a ragasztott, az edzett és a hőszigetelt üvegekből eddig csak minimális tőkésexportot bonyolított le a gyár. Már a közeljövőben ezen a téren is jelentős előrelépésre van kilátás. — Megállapodtunk egy dán céggel — magyarázza a kereskedelmi osztályvezető —, s az idén 40 ezer darab hő- és hangszigetelő, azaz Salgotherm üvege)- szállítunk neki. Sikeresnek ígérkező tárgyalást folytatunk egy hűtővitrineket gyártó belga vállalattal. Amennyiben létrejön az üzlet, akkor hasonlóképpen 35—40 ezer darab Salgotherm üveget exportálunk majd az új partnernek. Próbálkozunk szélvédő üvegek eladásával is, jugoszláv és osztrák cég az érdeklődő. A szélvédő üvegeknél meg kel] állnunk egy pillanatra. . , ... 1—2 százalékkal „merte” no^í-e~ , «Rendemen veini az árait. Önmagáért be- Ebbő származik ugyanis a 2,5 millió dollar tokesexportot szel> hogy szerűit megváló- §yár_ szocialista exportja. A sítanunk az elképzelésünket, román Dácia cég tavaly 20 Elhangzott az érdekeltségi ezer darabot rendelt, az idén rendszer kényszerítő hatása, viszont már 35 ezret vásárol a Igen, hiszen a nyereségtől függ szélvédőből, méghozzá első bea dolgozók bérfejlesztése. Ez építésre, vagyis a gyártáshoz, évre 8 százalékos átlagbér-nö- Ez is felfogható az elismerés , , , , ,, vekedést céloztak meg a sík- egyfajta változatának. Az egeszen kilenc hónap alatt üveggyárban, s április elsejé- NDK három és fél ezret kért irányoztunk elő és (végül 2,9 millió dollár bevételt könyvelhettünk el — mondja Da- Vidovics Iván, a kereskedelmi osztály vezetője. — Az idei célkitűzés 2,7 millió dollár, ezt a forgalmat azonban nem kell lebonyolítani. tői 3' százalékos alapbérfejAz ok közismert: felújítják lesztést valósítottak meg. A a Zagyva—III. kemencét. Nagy további bérfejlesztéshez magától értetődően meg kell teremteni az anyagi feltételeket, s úgy tűnik, ennek nincs akafontosságú, a gyár jövőbeni termelését befolyásoló karbantartásról és korszerűsítésről van szó. Szeptemberben, dálya. tehát kioltják majd a tüzet a kemencében, addigra viszont teljesíteni kell az éves programban meghatározott tőkéskivitelt. — Januártól kezdve, egyenletesen termelünk exportra — közli a fiatal szakember. — Havonta átlagosan, 260 ezer (négyzetméter síküveget értékesítettünk külföldön, Ilyen még nem volt á gyárunk történetében, Az első fél évben — Túlzás nélkül állíthatom: nagyhatalom vagyunk a két imilliméteres síküvegpiacon — jelentette ki érthető büszkeséggel Davidovics Iván. — A ml Fourcault—Asaihi gyártási eljárásunk, valamint a felaz IFA-szélvédőkből. S, ha már itt tartunk, elmondjuk« az első öt hónapban a gyár közel 20 millió forint értékű szocialista exportot bonyolított le, amely jelentősebb * tavalyinál. de kismértékben el-' marad az időarányos tervhez képest. — Hogyan telem gyárunk jövőbeni tőkésexportját? — ismétli meg a kérdést Davido- vies Ivén, majd megadja a választ: — A fejlődés a vágókeszult szakembergárdánk ga- kapacitásunk füegvénve. Üi rantalja a krvalo minőseget. automata vágógépeket kell vá- tok^partoe- sorolnunk, t akkor tovább növelhető a síküveg exportja. reink: Kanada, Anglia, az NSZK és Ausztria. A kevésbé számottevők: az USA, Japán, Koiaj László Nyolcvanféle termék Gondok az alapanyag-ellátásban Hozzávetőleg nyolcvanféle terméket állítanak elő a Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat 5. számú gyárában. Rendszerint egyedi, kis sorozatokban készülő gyártmányokról van szó, s így a termeléshez szükséges feltételek biztosítása fokozott gondot igényel. Nos, az ÉLGÉP pásatói gyárában gyakran okoz gondot az alapanyag-ellátás. Késve érkezik meg Szekszárdról a perforált lemez. Hasonlóképpen nem a tervezett időben kapják meg az importcsapá- gyakat. Az ÉVIG inkább ex- iiSTgondok. portálja a villanymotorokat, kevesebb jut hazai felhasználásra. A kollektíva e gondok ellenére is tel jesíteni tudja idei, 130 milliós termelési tervét, ám ennél is jobb eredményt érhetne el, ha nem lassítanák a munkát »2 emÉpítőipar Hé az építési folyamat minden résztvevője (anyaggyártók, kivitelezők, műszaki ellenőrök) a helyzet magaslatán állna, kifogynának örökzöld témáikból a vicclapok. A kissé túlzó fogalmazás alapja az a jogos társadalmi igény, hogy az árak emelkedésével azonosan növekedjék az építmények minőségi színvonala is. A közvélemény rendkívül érzékeny minden hibára, főleg ha az a szeme előtt történik. Az építőipar pepiig ilyen ágazat. Igazságtalanság volna azonban, ha általában az építőiparit emlegetnénk, hiszen rajtuk kívül még számtalan résztvevője van egy-egy építménynek. Együttműködésük minden esetben látványos: új utak, kórházak, színházak, ipari üzemek magasodnak a városokban, és ezek kivitelezésével, minőségi színvonalával általában elégedettek is az emberek. Ügy tűnik, mintha létezne egy, kizárólag közintézmények példás kivitelezésére specializálódott szervezet, meg egy másik, a lakásépítők felelőtlen társasága. Mert a legtöbb kritika már évek óta ezeket a szervezeteket éri, s valljuk be, nem alaptalanul. És nemcsak az állami építőipart, hanem a szövetkezeteket, a kisvállalkozókat, akik egy-egy rossz munkával, felelőtlenséggel nemcsak a beköltözők közérzetét teszik rosszá, hanem rontják társaik jó hírnevét is. Egy jól sikerült ház sokak munkáját dicséri — a rosszul kivitelezetten is sokan hagyják rajta kezük nyomát. Végigtekintve az építési folyamat láncolatát, a tervezőik felelősségét kell először hangsúlyozni. Természetesen nem statisztikai. szakmai kérdésekben kell konzultálniuk a megrendelőkkel, hanem a lakás fukncionális kialakításáról, esztétikai megjelenéséről kell kikérniük a véleményüket, úgy hogy közben tudásuk legjavát, szakmájuk értékét is közvetíteni tudják. Ezen túl ismerniük kell az érvényes, jogszabályokat, rendeleteket, mert ha ezek ellenére épül a ház, a leendő tulajdonost bünteti meg a tanács. A tanácsi szakigazgatási szerveknek is óriási a felelősségük abban, milyenek az építmények. Ez azonban inkább élv. mint gyakorlat, mert a tanácsoknál kevés a jó szakember, sokszor csak a hibás építkezés tényét tudják megállapítani, és építészeti bírságga-I sújtani azokat, akik vagy a szabályoktól térnek el, vagy pedig az eredeti tervtől. A hagyományos építőanyagoknak volt egy jó tulajdonságuk: mindenki ismerte, azokat. A szakembereken kívül a laikusok is tudják, hogyan kell bánni a fával, a kővel. Ez ma már egyre kevésbé mondható el a korszerű anyagokról, szerikezetekről, amelyek nemcsak nagyobb használati értéket képviselnek — s emiatt drágábbak is —, hanem sok veszélyt jelentenek mások számára, akik alapvető tulajdonságaik ismerete nélkül vágnak bele az építkezésbe. A helytelen tárolás, a gondatlan szállítás, az át nem gondolt felhalmozás miatti gyakori mozgatás nem tesz jót a gázbetonnak, a védőfóliával borított ablaknak, az ásványgya.pótnak. Különösen akkor sérülékenyek ezek. ha már a terme-' lés sorain is vétettek a minőségi előírások ellen. A kivitelezők is gyakran megsértik a technológiai fegyelmet. Vagy azért, mert nem ismerik, vagy pedig gyorsítani akarják a munkát, E kettőinek a következménye az az elgondolkoztató adat. hogy a magánlakás-építkezések 30 százalékánál súlyos állékonysági problémákat találtak a műszaki ellenőrök. A műszaki ellenőrzés rendkívül fontos az építkezés teljes folyamatában. Nemcsak a végén, amikor azt kell ímegália- putáni, hogy mitől rossz a ház, hanem az egyes munkafázis soknál is. A műszaki ellenőrzést mostantól még komolyabban kell venni, miért a közelmúltban napvilágot látott építésügyi rendeletek jelentősen megnövelték szerepét. A hatósági jogkört kapott Építésügyi Minőségellenőrzési Intézet kitilthatja az építésből a hibás anyagot, szerkezetet, leállíttathatja a szabálytalan munkavégzési, s tetejébe még megbírságolhatja a hibát elkövetőket: állami vállalatokat és magánosokat egyaránt. A tervezési jogosultság korszerűsítése pedig azt a cél* szolgálja, hogy az építészek szakmai képzettségüknek megfelelő feladatot vállaljanak, s ne csak terveket készítsenek, hanem a kivitelezéskor is őrködjenek a műszaki, minőségi előírásokon. Sz. K t 't NQGRÁD - 1986. július 1„ kedd