Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödéiében a hagyományos technológia még mindig megtalálható. Az öntő munkások férfias erőfeszítése nyomán, az üzem termékei­nek alkatrészei készülnek itt. Képeinken a kánikulában is helytállókat mutatjuk be. Önállósuitak a szécsényi kábeldobgyártók Kizárólag exportra termelnek — A dolgozók 80 százaléka törzsgárdatag — Szociális fejlesztések — Új termék lesz a láda Csendesen, különösebb hír­verés nélkül ünnepelte alapí­tásának 20. évfordulóját az Ipoly Bútorgyár szécsényi ká­beldob-gyáregysége. A jubi­leumról tavaly emlékeztek meg az — akkor még — üzemnél, a névváltozásra ezer ugyanis ez év január elseje- zető pekedés, a munkafeltételek sem éppen ideálisak, úgy­hogy nem nagyon tolonganak a munkára jelentkezők. Igaz, létszámgond sincs. A fizetés helyi viszonylatban elfogad­ható, az éves átlagkereset 62 forint. A gyáregységve- nem kis büszkeséggel tői került sor. Ennek kiváltó említette: a dolgozók 80 szá- oka pedig az volt, hogy ön- zaléka törzsgárdatag, jómaga állóvá vált a kollektíva. Na­gyobb lehetőséget, egyben na­gyobb felelősséget jelent ez 25 éve alkalmazottja az Ipoly Bútorgyárnak. Ami úgyszintén elismerésre az önállóság, hiszen csak az- méltó: az emberek 98 száza­ssal gazdálkodhatnak az itt léífca részese a szocialista bri- dolgozók, amit megtermelnék gádmozgalomnak. Hót fizikai Ügy tűnik, a termeléssel és egy alkalmazotti állomá- nem lesz baj. Amint azt nyúakat magába tömörítő Garamvölgyi Ferenc gyáregy- ségvezető elmondta, az idén 3 10 millió forint termelési ér­téket akarnak előállítani, 13 millióval többet mint az el­munkásközosség tevékenyke­dik a gyáregységben, s több­nyire eleget tesznek a kötele­zettségüknek. Jelentős társa­dalmi munkát végeznék ezek múlt esztendőben. Az eddigi a brigádok. Többek köKött ki­eredmények igazolják, hogy vették a részüket a szécsényi a tervet. A a termelési kulitúirtiéz építéséiből, bölcső­déiket, óvodákat, iskoláikat százalékéival lesz patronálnak. Legújabban pe­amely háromtized dig elhatározták, hogy járdát építenek maguknak a mű út­tól a munkahelyükig. Mert esős időben nagy a sár erre­felé, holott s közeli MÉH- telepet, a Volánt és a ter- mt-:..’, feldolgozó üzemet ide­sikerül teljesíteni várható nyereség érték 7,8 egyenlő, százalékkal magasabb a tava­lyinál. Dé kell is a pénz, hi­szen van hová tenni. Amint az a gyáregység el­nevezéséből is kiderül, ipari kábeldobokat készítenek a szécsényiek. A legkisebb 80, a számítva, legalább 250 ember legnagyobb 250 centiméter át- keresi itt a kenyerét. A köz- mérőjű. Összesen tizennyolc- világítás is hiányzik. Reméi- féle mérettartományt tarta- hetően a városi tanács fáraó­nak nyilván. Évente mintegy gat ja magát a kezdeménye­ik ezer köbméter fát dolgoz­nak fel kábeldobbá, s e íon­zést... Az önállóság előinye? máris 1os alkalmatosságok száma érezhetők. Megoldották az megközelíti a 60 ezret. Az alapanyagot kizárólag a Szov­jetunióból vásárolja a gyártó, a termékeit ugyanakkor köz­vetve, teljes mértékben ex­portálja. A megrendelő a üzemi étkeztetést. Elavult a régi szociális létesítmény, újat építenek. Nagy gondot fordítanak az egyéb irányú szociális ellátás javítására. Rövidítették, a munkaruhák Magyar Kábel Művék, amely kihordási idejét. A lehetcsé- nz európai tőkésországofcba, gekhez mérten, mindent meg- Iraikba, Iránba. Brazíliába, tesznek a balesetvédelmi hely­nem utolsósorban pedig Ki- zet jobbítása érdekében, s en­nába szállítja a villamos ká­beleit. Ebhez kellenek a kü­lönféle kábeldobok. A kábeldobok készítése nem kifejezetten szakmunka. Ki­sebb részben asztalosok és ácsok, nagyobb részben beta­nított munkások dolgoznak a gyáregységben. A létszám- összetétel olyan, hogy 60 szá­zalékban férfiak, 40 százalék­ban nők alkotják. Érthető az nek nyomán csökkent a sérü­lések száma. Mi várható a jövőben? Ga­ramvölgyi Ferenc szerint, évente 3—4 százalékkal nö­velhetik a termelést. A fő profil mellett új termék gyár­tását is megkezdik a közeljö­vőben. Csomagolóládákat fognak készíteni. A legfőbb törekvéseik közé tartozik a költségek mérséklése, ezért arányeltolódás az erősebb nem takarékoskodnak az anyaggal javaira, hiszen nehéz fizikai és az energiával. munkáról van szó. Sok a ci­(K. L.) Olympi Cola, keresett keserű Egy újabb üdítő, az Olympi liter üdítő italt és ásványvizet Cola gyártását és palackozá- állít elő évente. Ma ,már itt sát kezdik meg a második készül az energiamentes üdí- fél évben a Büki Palackozó tő italoknak több miint a fele. Gazdasági Társaság üzemé- Legkeresettebb termékük a ben. A görög alapanyagból hazai alapanyagból előállított készülő Colából még az idén Büki keserű, amely 14-féle két és félmillió litert állíts- gyógynövény keverékének fel- nak elő. Az 1984. második fe- használásával készül: belőle létől működő — 80 millió fo- az idén 700 ezer litert gyár- rintos költséggel létrehozott tanak, iránta osztrák és — üdítőital-gyár száz dolgozó- NSZK-beli cégek is érdeklőd- val, mintegy százezer hektó- nek. Rabotok a vizsgálóasztalon Ipariro b ot-vi zsgál ó labora­tóriumot hoztak létre Kecs­keméten a gépipari és auto­matizálási műszaki főiskolán, ahol kísérleti jelleggel 1974 óta foglalkoznak robotokkal. Amióta a robotosítás széle­sebb körben elterjedt az ipa­ri termelésben, több munka- területtel ismerkednék meg a főiskolások is: a szemináriu­mok anyagában a festéssel, a hegesztéssel, a szerszámgépek kiszolgálásával és szerelés­technikai feladatokkal ösz- szefüggő robottechnikai té­mák szerepelnek. Az automatizálási tanszék oktatóbázisán létrehozott ro- botvizsgáló laboratóriumban négy berendezésit állítottak munkába kutatási és oktatá­si céllal. Kettő közülük igazi robotfunkciójú — festő, il­letve munkadarab-kezelő — a másik kettőnek pedig mecha­nikai és meghajtó rendszerét vizsgálják. A hallgatók s gya­korlatokon megtanulják a ro­botok programozását, így ké­sőbb a termelésben, sem lesz ismeretlen saáimuifosa a robot- technika. Ab oktatási célok mellett a tanszék műszaki gárdája a termelés igén .vei t is igyekszik kielegiten'i. E vizs­gálatok beruházás előtti el­végzése gazdaságos és kifize­tődő a vállalatoknak. A gép­ipari és automatizálási mű­szaki főiskola nobotviasgáló laboratóriuma partnereiket keres: szellemi és eszközka­pacitását a kölcsönös érde­keltség alapján szívesen bo­csátja a robotokat telepítő, használó termelőüzemek ren­delkezésére. Az első fél évben: 2,1 millió dollár exporibevéfel „Nagyhatalmi törekvések" a síküveggyárban Uj tőkésparlnerek, bövüíő szocialista piacok Sikerekben gazdag ötéves várhatóan 2,1 millió dollár Svédország, Jugoszlávia, úgy- tervciklust tudhat maga mö- bevételre teszünk szert. A szintén dollárral fizet a ter- gött az Üvegipari Művek Sál- még hátralévő hónapokban jó- mékeinkért. gótarjáni Síküveggyára, hi­szen minden esztendőben el­nyerte a Kiváló gyár címet. Tartani lehet-e ezt a színvo­nalat, netán tovább fokozha­tok az eredmények? Nos, a síküveggyáriak sodik felében zottakkal értenek egyet es yal a terv fölé akarunk ke­rülni. Á gyár 9 millió négyzetmé­ter síküveg előállítására ké­pes évente. A mennyiség 25— 30 százaléka adható el a tő- s kérdés má- késpiacon. Szocialista kivitel megfogalma- egyelőre nincs a húzott sík­üvegből. Annál nagyobb az ennek megfelelően dolgoznak, érdeklődés iránta a dollárral A kollektíva ugyanis az év fizető vásárlók körében. Olyan első öt hónapjában 576 millió kedvező helyzetben van forint termelési értéket állí- gyártó, hogy az elérhető tott elő, amely 116,2 százalék függvényében válogathat a bázishoz és 104,1 százalék megrendelések között, a tervhez képest. Ennél is ar a — Mivel a termelőkapaciíá­meredekebb ívű a tőkésexport Su!nk behatárolt, kizárólag a növekedése. A 84,7 milliós be­vétel 216 (!) százaléka az elmúlt év hasonló időszaká­ban elértnek és 123 százalé­kos tervteljesítésnek felel meg. Az eredmények tehát kitű­nőek és lényegesen jobbak a tavalyinál. írásunkban ma­radjunk a gyár külkereske- delmenél! legjobb vevőinket tartottuk meg. Elsősorban azokat, akik a legtöbbet fizetik a termé­keinkért. Hat százalékkal emeltük az árainkat. Erre kényszerített bennünket az érdekeltségi rendszer. Ez a 6 százalékos áremelés egyéb­ként soknak mondható, hiszen a gyártók legtöbbje legfeljebb A továbbfeldolgozoití, vagv- is a ragasztott, az edzett és a hőszigetelt üvegekből eddig csak minimális tőkésexportot bonyolított le a gyár. Már a közeljövőben ezen a téren is jelentős előrelépésre van ki­látás. — Megállapodtunk egy dán céggel — magyarázza a ke­reskedelmi osztályvezető —, s az idén 40 ezer darab hő- és hangszigetelő, azaz Salgotherm üvege)- szállítunk neki. Sike­resnek ígérkező tárgyalást folytatunk egy hűtővitrineket gyártó belga vállalattal. Amennyiben létrejön az üzlet, akkor hasonlóképpen 35—40 ezer darab Salgotherm üve­get exportálunk majd az új partnernek. Próbálkozunk szélvédő üvegek eladásával is, jugoszláv és osztrák cég az érdeklődő. A szélvédő üvegeknél meg kel] állnunk egy pillanatra. . , ... 1—2 százalékkal „merte” no­^í-e~ , «Rendemen veini az árait. Önmagáért be- Ebbő származik ugyanis a 2,5 millió dollar tokesexportot szel> hogy szerűit megváló- §yár_ szocialista exportja. A sítanunk az elképzelésünket, román Dácia cég tavaly 20 Elhangzott az érdekeltségi ezer darabot rendelt, az idén rendszer kényszerítő hatása, viszont már 35 ezret vásárol a Igen, hiszen a nyereségtől függ szélvédőből, méghozzá első be­a dolgozók bérfejlesztése. Ez építésre, vagyis a gyártáshoz, évre 8 százalékos átlagbér-nö- Ez is felfogható az elismerés , , , , ,, vekedést céloztak meg a sík- egyfajta változatának. Az egeszen kilenc hónap alatt üveggyárban, s április elsejé- NDK három és fél ezret kért irányoztunk elő és (végül 2,9 millió dollár bevételt köny­velhettünk el — mondja Da- Vidovics Iván, a kereskedelmi osztály vezetője. — Az idei célkitűzés 2,7 millió dollár, ezt a forgalmat azonban nem kell lebonyolítani. tői 3' százalékos alapbérfej­Az ok közismert: felújítják lesztést valósítottak meg. A a Zagyva—III. kemencét. Nagy további bérfejlesztéshez ma­gától értetődően meg kell te­remteni az anyagi feltételeket, s úgy tűnik, ennek nincs aka­fontosságú, a gyár jövőbeni termelését befolyásoló kar­bantartásról és korszerűsítés­ről van szó. Szeptemberben, dálya. tehát kioltják majd a tüzet a kemencében, addigra viszont teljesíteni kell az éves prog­ramban meghatározott tőkés­kivitelt. — Januártól kezdve, egyen­letesen termelünk exportra — közli a fiatal szakember. — Havonta átlagosan, 260 ezer (négyzetméter síküveget ér­tékesítettünk külföldön, Ilyen még nem volt á gyárunk tör­ténetében, Az első fél évben — Túlzás nélkül állíthatom: nagyhatalom vagyunk a két imilliméteres síküvegpiacon — jelentette ki érthető büszke­séggel Davidovics Iván. — A ml Fourcault—Asaihi gyártási eljárásunk, valamint a fel­az IFA-szélvédőkből. S, ha már itt tartunk, elmondjuk« az első öt hónapban a gyár közel 20 millió forint értékű szocialista exportot bonyolított le, amely jelentősebb * tava­lyinál. de kismértékben el-' marad az időarányos tervhez képest. — Hogyan telem gyárunk jö­vőbeni tőkésexportját? — is­métli meg a kérdést Davido- vies Ivén, majd megadja a választ: — A fejlődés a vágó­keszult szakembergárdánk ga- kapacitásunk füegvénve. Üi rantalja a krvalo minőseget. automata vágógépeket kell vá- tok^partoe- sorolnunk, t akkor tovább növelhető a síküveg exportja. reink: Kanada, Anglia, az NSZK és Ausztria. A kevésbé számottevők: az USA, Japán, Koiaj László Nyolcvanféle termék Gondok az alapanyag-ellátásban Hozzávetőleg nyolcvanféle terméket állítanak elő a Bu­dapesti Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat 5. számú gyárában. Rendszerint egyedi, kis sorozatokban ké­szülő gyártmányokról van szó, s így a termeléshez szük­séges feltételek biztosítása fo­kozott gondot igényel. Nos, az ÉLGÉP pásatói gyá­rában gyakran okoz gondot az alapanyag-ellátás. Késve érkezik meg Szekszárdról a perforált lemez. Hasonlókép­pen nem a tervezett időben kapják meg az importcsapá- gyakat. Az ÉVIG inkább ex- iiSTgondok. portálja a villanymotorokat, kevesebb jut hazai felhasz­nálásra. A kollektíva e gon­dok ellenére is tel jesíteni tud­ja idei, 130 milliós termelési tervét, ám ennél is jobb ered­ményt érhetne el, ha nem lassítanák a munkát »2 em­Építőipar Hé az építési folyamat minden résztvevője (anyaggyártók, kivitelezők, műszaki ellenőrök) a helyzet magaslatán állna, kifogynának örökzöld témáikból a vicclapok. A kissé túlzó fogalmazás alapja az a jogos társadalmi igény, hogy az árak emelkedésével azonosan növekedjék az építmények minősé­gi színvonala is. A közvélemény rendkívül érzékeny minden hibára, főleg ha az a szeme előtt történik. Az építőipar pe­piig ilyen ágazat. Igazságtalanság volna azonban, ha általában az építőiparit emlegetnénk, hiszen rajtuk kívül még számtalan résztvevő­je van egy-egy építménynek. Együttműködésük minden eset­ben látványos: új utak, kórházak, színházak, ipari üzemek magasodnak a városokban, és ezek kivitelezésével, minősé­gi színvonalával általában elégedettek is az emberek. Ügy tűnik, mintha létezne egy, kizárólag közintézmények példás kivitelezésére specializálódott szervezet, meg egy másik, a lakásépítők felelőtlen társasága. Mert a legtöbb kritika már évek óta ezeket a szervezete­ket éri, s valljuk be, nem alaptalanul. És nemcsak az álla­mi építőipart, hanem a szövetkezeteket, a kisvállalkozókat, akik egy-egy rossz munkával, felelőtlenséggel nemcsak a beköltözők közérzetét teszik rosszá, hanem rontják társaik jó hírnevét is. Egy jól sikerült ház sokak munkáját dicséri — a rosszul kivitelezetten is sokan hagyják rajta kezük nyomát. Végig­tekintve az építési folyamat láncolatát, a tervezőik felelős­ségét kell először hangsúlyozni. Természetesen nem statisz­tikai. szakmai kérdésekben kell konzultálniuk a megrende­lőkkel, hanem a lakás fukncionális kialakításáról, esztétikai megjelenéséről kell kikérniük a véleményüket, úgy hogy közben tudásuk legjavát, szakmájuk értékét is közvetíteni tudják. Ezen túl ismerniük kell az érvényes, jogszabályokat, rendeleteket, mert ha ezek ellenére épül a ház, a leendő tu­lajdonost bünteti meg a tanács. A tanácsi szakigazgatási szerveknek is óriási a felelőssé­gük abban, milyenek az építmények. Ez azonban inkább élv. mint gyakorlat, mert a tanácsoknál kevés a jó szakember, sokszor csak a hibás építkezés tényét tudják megállapítani, és építészeti bírságga-I sújtani azokat, akik vagy a szabá­lyoktól térnek el, vagy pedig az eredeti tervtől. A hagyományos építőanyagoknak volt egy jó tulajdonsá­guk: mindenki ismerte, azokat. A szakembereken kívül a laikusok is tudják, hogyan kell bánni a fával, a kővel. Ez ma már egyre kevésbé mondható el a korszerű anyagokról, szerikezetekről, amelyek nemcsak nagyobb használati érté­ket képviselnek — s emiatt drágábbak is —, hanem sok veszélyt jelentenek mások számára, akik alapvető tulaj­donságaik ismerete nélkül vágnak bele az építkezésbe. A helytelen tárolás, a gondatlan szállítás, az át nem gondolt felhalmozás miatti gyakori mozgatás nem tesz jót a gázbe­tonnak, a védőfóliával borított ablaknak, az ásványgya.pót­nak. Különösen akkor sérülékenyek ezek. ha már a terme-' lés sorain is vétettek a minőségi előírások ellen. A kivitelezők is gyakran megsértik a technológiai fegyel­met. Vagy azért, mert nem ismerik, vagy pedig gyorsítani akarják a munkát, E kettőinek a következménye az az el­gondolkoztató adat. hogy a magánlakás-építkezések 30 száza­lékánál súlyos állékonysági problémákat találtak a műszaki ellenőrök. A műszaki ellenőrzés rendkívül fontos az építkezés teljes folyamatában. Nemcsak a végén, amikor azt kell ímegália- putáni, hogy mitől rossz a ház, hanem az egyes munkafázis soknál is. A műszaki ellenőrzést mostantól még komolyab­ban kell venni, miért a közelmúltban napvilágot látott épí­tésügyi rendeletek jelentősen megnövelték szerepét. A ható­sági jogkört kapott Építésügyi Minőségellenőrzési Intézet ki­tilthatja az építésből a hibás anyagot, szerkezetet, leállít­tathatja a szabálytalan munkavégzési, s tetejébe még meg­bírságolhatja a hibát elkövetőket: állami vállalatokat és magánosokat egyaránt. A tervezési jogosultság korszerűsítése pedig azt a cél* szolgálja, hogy az építészek szakmai képzettségüknek meg­felelő feladatot vállaljanak, s ne csak terveket készítsenek, hanem a kivitelezéskor is őrködjenek a műszaki, minőségi előírásokon. Sz. K t 't NQGRÁD - 1986. július 1„ kedd

Next

/
Thumbnails
Contents