Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

'"^E^méríy Csipetnyi ez s az Keddi tévéjegyzetünk tuda­tosan vállalva és hagyományo­san' egy-egy új, magyar, mű­vészeti tévésproduktum kap­csán igyekszik általános tár­sadalmi és emberi, esztétikai gondolatokat megragadni, s közzétenni az együttgondolko­' :dás, a megerősítés vagy el­lentmondás felkeltésének Szándékával. Ezúttal azonban nem tudjuk —, mint már any- nyiszor — ebbeli törekvésün­ket érvényesíteni. A héten Zajlott a veszprémi tévétalál- kozá, sok jó és kevésbé érté­kes művészi produkcióval az eltelt egy év terméséből. S, ugyancsak a hétre esett a labdarúgó-világbajnokság fi­náléja. így idő már csak fil­mekre és publicisztikai jelle­gű televíziós műsorokra jutott. Lássuk hát a csipetnyi ezt S azt! j. Távol Minnesotától ' Az amerikai tévéfilm ügyes Iparosmunka. Készítői — L&- mont Johnson rendezővel az élen — jól ismerik a filmcsi- nálás mesterségét, tökélete­sen tudják, miként kell ada­golni a hatáselemeket, mennyi érzelmet, romantikát, izgalmat kell. beletenni egy mindennapi történetbe. Kisfiúk és kislányok otthoni szökésére nálunk is szaporod­nak a példák, s a fiatalok el­lenszegüléseire, magányossá­gára nekünk is meg kell ta­lálnunk a feleletét. Nemcsak társadalmi méretekben. Egyet­len szülő sem vonhatja ki magát az oknyomozás és az önvizsgálat alól, mert a fiata­lok magatartása, viselkedése — mindenféle vuigármateria- lizmus, vulgárpszichologizmus nélkül — alapvetően a csa­ládnak & tükröződése. Aho­gyan ebben a filmben is, no­ha a fő indíték — az apa vér­fertőzésbe torkolló meggon­dolatlan fellobbanása —, me­rem remélni, előfordulását te­kintve elhanyagolható. Az amerikai tévéfilmesek mindvégig gondoskodtak róla, hogy a képernyőre figyeljünk. Pedig focimeccs után volt, későn. Lelouch filmjeinél bi­zony nagyon meg kell ma­gunkat erőltetni, hogy ne alud­junk el. S, talán nem vetnek meg az olvasók, ha bevallom, nekem nem is sikerült min­denkor. A 15 éves minnesotai kislány sorsa azonban foglalkoztatott. Lehet, hogy jobbra fordul, lehet, hogy nem. Nyitva hagy­ják a kérdést. Nem is lehet — ebben a filmben — rá vála­szolni. Az alkotókkal együtt mégis mi is adunk lehetősé­get a prostitúcióba keveredett gyereknek. Megfelelő társakra találva, megerősödhet a tisz­taságban. E tévéfilm megfelelt volna egy Családi kör-adásnak is. Tanulságos mindkét szülőnek, mit, hogyan nem szabad. A gyereknevelés — közhely — áldozatos, nehéz feladat, s ebben mi, magyarok nem ál­lunk valami fényesen. Telefere Amikor —, talán másfél éve elkezdődött Vitray Tamás „talk show” sorozata, öröm­mel üdvözöltük. Nagy lehe­tőség rejlik benne: érdekes emberekkel csevegni tudomá­nyukról, mondjuk éneklésről, zongorázásról, tornázásról. Ta­nulságos, tippet adó az una­lom ellen, az értelmes cselek­vésre másoknak is. Egyúttal a megszóialtott ember is elénk állhat teljesebb valójá­ban, nem vagy alig ismert tényeket mondhat el magáról. Megszerethetjük, irigykedhe­tünk rá. Vagyis, emberként viszonyulhatunk hozzá, nem úgy, mint egy mozihőshöz. Most ideje elmondanom: csalódtam a műsorban. Egy- egy meghívottra mintha mind kevesebb idő jutna, s mire kibontakozna az „érdemibb” beszélgetés, már le is lép a Mikroszkóp színpadáról. Aztán ez a műsor is konzerv (Vitrai most tér haza Mexikóból), vágott, hogy ne legyenek „üres”-járatai. Halott, éppen azoktól lenne életszerű, hét­köznapján varázslatos. De hát, úgy látszik, nekünk —, vagy ez illik hozzánk? — csak a jól- fésültség kell. Nem csoda, ha a meghívottak többsége me­rev, félszeg, játszik a színpa­don. Persze, elképzelhető, hogy erről senki sem tehet. Társa­dalmunk még nem eléggé érett a könnyedségre, nem eléggé felkészült, képzett a rögtön­zésre. a természetes, kendőzet­len megmutatkozásra. S, az is hozzátartozik az összegzéshez, hogy a Telefere jó riporteri teljesítmény. Vitray tud hallgatni is, (ak­kor van baj, ha partnerei nem tudnak beszélni), és ké­pes utánanézni, mi lett egy- egy korábbi beszélgetőtársá­nak a sorsa. így találkozhat­tunk újra Kocsis Andreával, a hárfással, aki azóta a Béke Szállóban kamatoztatja tehet­ségét. Világbajnok: Argentína Egy hónapos gigászi küz­delemsorozat után pont ke­rült az i-re. A szombati elő­döntőben a franciák a hosz- szabbitásban legyőzték a bel­gákat, s megérdemelten lettek — 1958 után — másodszor is a világ labdarúgásának har­madik legjobbjai. Ne hallgas­suk azonban el: nekik kel­lett volna vívni a döntőt (az argentinokkal, vagy a brazi­lokkal, akikkel már korábban összekerültek, és akiket sze­rencsésen, tizenegyesrúgások­kal kivertek). A vasárnapi döntőben szin­tén az esélyesebb, a jobb csa­pat nyert. Argentína 1978 után újra világbajnok lett. Az NSZK most gyengébb, de szí­vében, küzdeni tudásában a régi, s egy feszült hangulatú, szabálytalanságokkal, színjá­tékkal teli meccsen maradt alul 3—2-re. Izgalmas, csúnya mérkőzés. Nem örülök. Egy ideje már a játék kevésbé fontos, fő az erő, a minden­áron való győzni akarás. S, akik ezt nem tudják, vagy nem akarják, azok alulma­radnak. Mint a franciák, a brazilok. (sulyok) Egyre több turista keresi fel megyénk szép tájait, közöttük Szécsényt és Hollókőt. A két települést összekötő útszakaszon eddig nem sok látnivaló akadt, de a napokban már egyre több idegen fedezte fel a Nagylóc és Szécsény között található „természeti csodát”. Mint a képen is látható műanyag zsákok, papírzacskók,- olajosflakonok és egyéb — a közeli szeméttelepről idekerült — hulladékok virágzanak az út menti fákon. Jelenünk, jövőnk alapja: a korszerűbb iskola (II.) Az elmúlt időszak sokféle változása kétségkívül egyen­súlyi, együttműködési zava­rokat is előidézett. Az elkö­vetkezendőkben a kiegyenlítet­tebb kapcsolat segítheti a fel­adatok elvégzését. Az iskola és a szülők Szükségesnek tartjuk, hogy az iskolai törekvéseket a szülők az eddigieknél jobban megismerjék. A nyíltság, a nyitottság nem járhat az is­kola rendjének figyelmen kívül hagyásával. A tájékoz­tatásnak — a gyerek oktatása- nevelése érdekében — mé­lyebbé kell válni. Indokolt, hogy a szülői munkaközös­ségek munkája tovább kor­szerűsödjön. Legnagyobb fel­adat, amely az előzőekkel együtt csak folyamatos szem­léletváltozással valósulhat meg, az, hogy helyreálljon a bizalom az iskolák és a szü­lők között. Az a bizalom, amely egymás kölcsönös tisz­teletére és megbecsülésére épül. Az a bizalom, ameiy a család működésének ienné- szetes rendjére alapoz: az együttlétre, a közös sétákra, az étkezésekre, a közös szó­rakozás, a kulturálódás és a sportolás alkalmaira. E témakörben említem azt az új lehetőséget is, amely az iskolatanácsok megalakulásá­ból ered. A törvény biztosí­totta társadalmi szerv, sok módon kapcsolódik az isko­la életéhez: a nevelőmun­kához. Így természetszerűen igényli a szülők reális, őszinte megnyilvánulásait is. Azt gondolom, hogy az ed­digiekből is kitűnhet: a tanu­lókkal szemben támasztott in­tézményi követelményekben alapvető vonulatok megmara­dása mellett lényeges változás, hogy az életkor és a társadal­mi-közösségi igények harmó­niájára törekszünk. A feladat elvégzésében a legnagyobb se­gítséget a megújuló ifjúsági mozgalom jelentheti. Ebben — a tényleges új motívumok mellett — a természetes igé­nyek megjelenését tartjuk elsősorban hangsúlvozandó- nak. Hiszen a KISZ-es mun­kában azokat várja az ifjúsá­gi szervezet, akik ténylege­sen is azonosulni tudnak és akarnak annak céljaival, mód­szereivel. Az öntevékenyen választható művelődési for­mák az érdeklődés további egészséges rendjét veszik első­sorban figyelembe. Fontos kö­vetelmény: a tanulók a rájuk tartozó feladatok megfogal­mazásában, elvégzésében kap­ják meg az ahhoz szükséges lehetőséget is a vélemény­nyilvánításban, a cselekvés­ben. Valóságos érdekünk fűző­dik ahhoz, hogy az ifjúsági szervezeteink — az úttörőmoz­galom, a KISZ — érdemibb módon vegyenek részt az ok­tató-nevelő munka folyamatá­ban. A tanórai gyakorlat és az ifjúsági mozgalom az al­kalmazott módszerekben, ha­tásokban is egységesebb le­gyen. Gyerekeink rendelke­zésre álló lehetőségei fokoza­tosan gyarapodnak. Ennek megfelelően számukra meg­fogalmazott követelmények nőnek. Ez a felelősségteljes munkára, ugyanakkor az if­júsághoz méltó, szép és vidám iskolai élet meglétére ad le­hetőséget. A megvalósítás esélyei Az elmúlt időszakban az ok­tató-nevelő intézményeket fenntartó tanácsok minden szinten fő feladatként tartot­ták számon az óvodák-iskolák feltételeinek javítását. A ta­nácsi fejlesztések aránya me- gvei szinten 10.9 százalékról 13.5 százalékra emelkedett az elmúlt ötéves terv időszakú­ban. A működési kiadások esetében 35,2 és 37,8 száza­lék közötti a növekedés ará­nya. Elsősorban az általános iskolák építését tekintettük fontosnak. Eredménye, nogv minden betervezett tanterem megépült. Korszerűsödött in­tézményeink taneszköz-ellá­tottsága, a világítás. Megje­lent a számítógép, a video. Ezek a magatartást is átala­kítják. Gyarapodott a torna­termek száma, bár e téren a feszültségeink továbbra is je­lentősek maradtak. Az előt­tünk álló időszakban is folytatjuk, illetve bővítjük a korábbi célkitűzések megva­lósítását. Az iskolai oktatás feltételeinek javítását céloz­za a korszerűsítéseken túl a betervezett új 25 általános is­kolai és a 24 középiskolai tanterem megépítése. A feladatok elvégzésének minőségét meghatározza, hogy intézményeinkben miként tudnak előrehaladni a de­mokratizmus érvényesülésé­ben. Az intézményvezetés, a tanár, a diák, a szülők együttes törekvései, annak konkrét intézményi, pozitív megvalósulása központi he­lyet foglal el. A kapcsolat ala­kulását az ősztől alkalmazás­ra kerülő igazgatói megbízás ú’ gvskorlata — amely a/t jelenti, hogy a tantestület egyetértését kérjük a veze‘ő kinevezése előtt — szvitén befolyásolja. De az 'fiúsagi mozgalom és más társadalmi szervek megújuló iskolai munkája is az előrehaladást célozta meg. Ügy tűnik a tanév végén, hogy óvónőink, tanítóink, tanáraink többségé­vel e téren is egyetértésben vagyunk: szükségesnek tartjuk a betervezett, előremutató vál­tozások gyakorlattá válását. Napjainkban jóval felkészül­tebb pedagógusgárda végzi feladatait. Hosszú évek mun­kájának eredményeként az általános iskolában képesítés nélkül tanítók aránya 2,9 szá­zalékra csökkent iskoláink­ban. Ez azt jelenti, hogy kö­zel a kétezer általános iskolai tanító, tanár között csak hat­van az állományban levő és nem szakképzett. A képesítés- nélküliséggel — ami természe­tesen nem azonos a hozzá nem értéssel — a továbbiak­ban is számolhatunk. Ez a mérték az elfogadhatóság szintjén van nálunk. A peda­gógus-szakképzettség foko­zása, arányai >*k kedvezőbbé tétele ugyanakkor fonto> fel­adatunk. A helvzet javításán» sokolda'úan törekszünk: a beiskolázás, az ösztöndíjrend­szer bővítése, az élet- és mun­kakörülmények megyei gondo­zása tartozik elsősorban ide. A továbbképzés formái is gazdagodtak. Az új fórumok: a pályázatok rendszere, a Nóg­rádi Művelődés, a pedagógiai társaság megyei csoportiá­nak munkája sok más mellett hanssúlvos segítőié a felada­tok jobb elvégzésének. Közös tettekkel A szellemi erők koncentrá­lásának figyelemre méltó színhelye lesz a megyei peda­gógiai intézet. Működésével az oktató-nevelő munka ösz- szehangoltsága biztosítható. Emellett szaktanácsadói ré­vén a korszerűség követelmé­nyeinek első számú hordozó­jává kell válnia. A feladat nagy. Ez és az eddig 'étre- jött sokoldalú kapcsolat to* vábbápolásának kétoldalú igénye is szükségessé teszi gazdasági egységeink részvé­telének, a lakosság munkájá­nak. a társadalmi szervek együttműködésének jelenlé­tét. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozása közös, ügyünk. Országos fórumok, dönté­sek akként fogalmaztak: nem­zeti ügy. Ezzel társadalmunk többsége egyetért. A meg- valósítás mindennapjaiban is úgy kell dolgoznunk, hosv az alapelv megvalósulása elől az akadályok elháruljanak. Dr. Horváth István (Vége) Békedalosok találkozóid Az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Gödöllő Városi Bizottsága augusztus 30-án megrendezi a gödöllői ATE-sportcsarnokban az ama­tőr békedalosok országos ta­lálkozóját. A tehetségkutató rendezvényre szólóénekeseket, illetve 2—3 fős* kisegyüttese­ket várnak, akik dalaikkal, műsoraikkal a béke gondolatát kívánják erősíteni, s a ma­gyar békemozgalom céljainak megvalósításához akarnak hoz­zájárulni. A zsűri külön érté­keli az előadókészséget, a kap­csolatteremtést a közönséggel, illetőleg a saját szerzeményű dalok előadását. A legjobb produkciókat öt­ezer forintos nívódíjjal jutal­mazzák, s a tehetséges dalo­sokat hazai és nemzetközi bé­kerendezvényein szerepelteti az Országos Béketanács. Je­lentkezni július 20-ig lehet, a HNF Gödöllő Városi Bizott­sága címén: 2101, Gödöllő, Szabadság u., 2. Pf.: 45. A rendezők kérik, hogy a dalok szövegét géptelve, vagy kazet­tán küldjék be a jelentkezők, hogy azokat műsorfüzetben kinyomtatva a közönség ren­delkezésére bocsáthassák. Mm műsor 1 KOSSUTH RADIO: 1 4.3«: Jó reggelt! 8.15: Mai kulturális programok 8.2«: Társalgó 8.49: Nemzetközi mesefesztivál 10.0S: Sztrogoff Mihály. VI/5. rész 10.34: Éneklő ifjúság 10.48: Csembalóművészele XVni/4. rész 11.38: Bethlen Kata önéletírása. (1. rész) 11.5«: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza: Holnaptól nem szeretlek 13.44: Könnyűzene. hangszerszólók 14.1«: Magyarán szólva^ 14.25: Orvosi tanácsok \ 14.30: Dzsesszmelódlák 15.00: Arcképek a lengyel irodalomból 15.18: Győri Szabó József nótákat énekel 15.40: Poggyász. Tudnivalók , utazóknak 18.05: Kérhetek valamit? 17.00: Rádiós hangmérnökök portréja. VII/7. 17.45: A Szabó család... 18.25: Mai könyvajánlatunk 18.30: Esti magazin 19.15: Kilátó 20.00: Idősebbek hullámhosszán 20.45: Három lakodalmas 21.15: Liszt: Hamlet, szimfonikus költemén, 21.30: Az ,,Alomfejtés”-tö! „Az elmebetegség mi- toszá”-ig 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A torontói fesztivál énekkara énekel 22.45: Iskolapéldák 22.55: Edwin Fischer zongorázik. XXTI/5. rész. 23.54: A lipcsei rádió archaikus együttese látszik 0.10: Himnusz 0.15: Ejfél után 4 fcLOGRAD e 4M6. július L, k§d4 PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Reklám 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Fúvószenekarok felvételeiből 12.30: Népdalok 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Betűtenger 15.05: A Stúdió 11 felvételeiből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Válasz. 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Az Európai Rádió Unió bigbandje játszik 20.25: A gvermek és világa. 4. rész 21.05: ..Túl fiatal vagyok a szerelemhez.” Régi slágerek olasz előadóktól 21.50: A V’Moto Rock együttes új nagylemezéről 22.14: Mikrofonák — avagy fonákja nélkül színe sincsen semminek 23.20: Nótacsokor 0.15: Éjfél után MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, Jtiójftffáft, tkQto Ktiituraüi kalei­doszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Az egri nyárról. — Az ózdi gyártörténeti múzeumban. Beszélgetés Mezőfi Tibor amatőr képzőművésszel. — Miskolci nyár.) i 8.00: Eszak-ma- gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.23: Műsorismertetés 8.25: Tévétorna 8.30: Szünidei matiné 9.35: A friss széna bódító illata. NDK-filmvígjáték. 11.05: Képújság. 16.08: Műsorismertetés 16.10: Hírek 16.15: Három nap tévéműsora 16.20: A találmányok története. VI/6. rész. 17.00: Nemcsak nőknek! 17.15: Képújság 17.20: Tegeződő 18.10: Diagnózis 18.30: Iparvilág 18.50: Mini Stúdió 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Nők a pult mögött. XII/9. rész: Szeptember. « ___ Az üveges néni kalandjai *ü 2 0.55: Betűreklám 21.00: Stúdió 86. 22.00: Domokos Pál Péter portréja. 22.45: Híradó 3. 22.55: Himnusz. t. műsor: 18.05: Képújság 18.10: Sakk-matt 18.30: Körzeti adások 19.35: Álmok NSZK-balettfilm. 20.00: Nyitott műhely. 20.15: Húsz perc Somogyi Józseffel. 20.40: A Madarak Hangját Hallgatók Pavilonjához címzett étterem. Kínai rövidfilm. 20.50: Történelmi kastélyok. 21.00: Híradó 2 £1.20: Reklám 21.25: Utazás a sötétségben Angol tévéfilm. (16 éven felülieknek!) 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradó 20 oo: Autómesék. — NDK-film 21.35: Dokumentumműsor 22.15: Esti hangverseny 22-50ti Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Anno domini 1573. — Ju­goszláv tv-fiim. 3. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: de. 10 órától: Piedone Afrikában. Szí« nes olasz bűnügyi filmvígjáték. Egy maréknyi dollárért (14). Szí­nes. szinkronizált olasz western. — Kohász: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz wes­tern. — Balassa­gyarmati Madách: Földrengés (14). Színes amerikai katasztrófafilm. — Pásztói Mátra: Fehér törzsfő­nök. Színes, szinkronizált ameri­kai kalandfilm. — Nagybátonyi Bányász: Visszaszámlálás (14). Magyar film. — Petőfi: Nyomás, utána (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Rétsági Asztalos János: Balekok. Színei, szinkronizált, francia filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Nyugaton a helyzet változatlak. Amerikái v

Next

/
Thumbnails
Contents