Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-28 / 176. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO! 23.20: A mai űzsessi 24.00: Virágénekelt 0.1S: Éjiéi után O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Fekete szemek között 4.30: J6 reggelt! $.15: Mai kulturális programok S.20: Hogy tetszik lenni? V í.00: A hét zeneműve t.30: A hét költője: Radnóti Miklós. (Ism.) ».4«: Ki kopog? li.05: Nyltnlkék 10.35: Népzene Peruból 10.48: Évszázados mesterművek 11.24: Tornyos György és Gulyás Lás/.o aalaiból 11.40: Kedves Michele. XII/3. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Utak, ösvények . .. 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Tihanyi József f népdalokat énekel 14.35: Séta az egypercesek körül. V 4. rész. (Ism.) 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Kisvasút Zalában 15.30: Kóruspódium 14.05: Szíriusz és az emberke. . . 21.10: Hatvanhat U.H: A csudálatos Mary. XHI/6. rész 11.»*: Eeomix 11.M: Operettfinállék 11.00: Van úí a nap alatt 10.25: Mai könyvajánlatunk. 10.15: Az Ifjúsági Rádió bemutatója: Edenkórászok *0.04: Zenekari muzsika *1.00: 195«: A szuezi háromszög. V/l. rész M.Í0: Tíz perc külpolitika *t.*0: Kattogó kabaré **.*0: Erika Körh operaáriákat énekel *.10: Himnusz 0.15: Ej fél után ... PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggelt zenés műsora S.S5: Népdalok, néptáncok *.00: Délelőtti torna ».05: Napközben U.10: Filmzene U.25: Kis magyar népraja 11,30: Balogh Elemér i (cimbalom) és Kathy Horváth Lajos népi zenekarának felvéti leiből tí.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.08: tJjdonságainkből 1T.30: ötödik sebesség 10.30: Csermák-verbunkosok 1S.05: Sportvilág *0.05: Rockújság *1.05: Tudósítás a vívó-vb kard egyéni döntőjéről *1.10: És nálunk? *1.40: Lehár-operettsorozat. IV/1. rész MAGYAR TELEVÍZIÓ! 19.10: Reklám 13.2ß: Tévétorna 19.25: Esti mese 19.35: Reklám 19.45: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Zsákutca 2105: Betűreklámí 21.10: Hatvanhat 22.’0: Vfvó-világbajnokság 23.10: Hírek 23.15: Himnusz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. Hí- rek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jeryzetc. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. — fc.Dort :i:.*5—:<i.so: Szemle az Észah-Magyarország, a Déli Hírlap, a llrve: Megyei Népújság, valamint a NOGRÁD kedd1 számából. BESZTERCEBÁNYA! 17.00: Hírek 17.05: iránytű. Katonák műsora 17.55: Egy prágai városnegyed múltja, jelene és jövője 18.20: Esti mese 18.30: A rendőrség nyomoz 18.35: Telesport » 18.4Ó: A szabad idő kihasználásáról 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 20.00: Az ezeréves méh 20.55: Egy időszerű témáról 21.20: üdvözlet a frontról 22.40: Hírek 1. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei . magyar nyelven 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese. (Ism.) 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 20.00: A Detvai XX. folklórünnepségek műsorából 20.30: Sportszemle 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Augusztusi filmszemle MOZIMŰSOR! Salgótarjáni November 7.1 A betörés nagymestere. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Kohász: Severi- no. színes, NDK—román kalandfilm. — TIT-stúdiómozi: Popeye. Színes, zenés szinkronizált amerikai filmvígjáték. — IMH, Zagyvapálfalva: BMXbanditák. Szinkronizált látványos ausztrál kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Aladdin és a esodalám- pa. Színes, szinkronizált japán rajzfilm. Háromnegyed 6- tól: Edith és Marcel I—II. Színes, zenés francia film. Napközis tábor: Aladdin és a csodalámpa. — Pásztói Mátra: háromnegyed 6 és 8-tól: Gyilkos bolygó (16). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. — Bátonytere- nyei Petőfi: „Balkán expressz’' (14). Színes jugoszláv kalandíilm. — Szécsényi Rákóczi: Földrengés (14). Színes amerikai katasztrófafilm. — Rétsági Asztalos János: Szenvedély végszóra. Színes, szinkronizált francia filmvlgjáték. — Karancslapujtő: Hóbortos népség., Színes botswanai filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált ausztrál— úi-zéiandl kalandfilm. — Érsek - vadkert: Máté evangéliuma. Olasz—francia koprodukció. — Nagylóc: Ifjúsági előadás: Gregory barátnője. — Jobbágyi: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban. MIT? HOL? MIKOR? ■algötarjan József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ: A földszinti galériában Angyal András fotókiállítása, a Tanács- köztársaság téren pedig a XVI. szabadtéri szoborkiállítás látható. Bányász Művelődési Házi Somoskői Ödön festőművész képeit és a Hétköznapok, pillanatok című fotókiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. BALASSAGYARMAT A palóc Múzeum kiállításai várják a nézőkéi. SZEOSÉNY Farkas András balassagyarmati festőművész tárlatát nézhetik meg a képzőművészetet kedvelők a művelődési központ kisgalérlájában. buják Művelődési ház! „Első vonalban” címmel a belügyi szervek munkáját bemutató kiállítást tekinthetik meg. NÓGRÁD - 1986. július 28., hétfő TT Hát itt tartunk: két cigányembert felkerestek a népművelők, ugyan jönnének már a táborba kosárfonást tanítani a cigánygyerekeknek. A kis fekete szeműek meg roppant csodálkoztak, s bizony nehezen állt rá a kezük az ősi mesterségre. Csík Józsefnek és Horváth Alfrédnak nagy türelemre s a magyarázó tu. dományára is szüksége volt, hogy valamit azért haladjon a munka. Csodálkoztak azon is a kis purdék, amikor Rostás Farkas György költő arról mesélt, honnan jöttek a cigányok, milyen sok szenvedésen mentek keresztül, míg Indiából a világ minden tájára jutott belőlük. A cigányság sajátos ősi kul. túrával, történelemmel rendelkező nép? — legtöbbjüknek újdonság számba ment. — öt- venen vannak együtt ezekben a napokban Nagymezőn, az úttörőtáborban. Jöttek a megyeszékhely, a megye városainak összkomfortos lakásaiból, vagy valamelyik falu cigánysoráról. Akárhonnan is, alig van fogalmuk saját népükről. Mégis mit tudnak magukról? Amit másoktól hallanak. Gyakran azt, hogy büdös cigány, tolvaj cigány, lusta cigány. — Ennek a tábornak az egyik legfontosabb küldetése, hogy tudatosítsuk a gyerekekben: cigányszármazásukkal nem dőlt el a sorsuk —mondja Toldi Istvánná, a Sóshar. tyáni Általános Iskola igazgatója, táborvezető-helvettes. — Ha szorgalmuk, kitartásuk van, saját akaratuknak megfelelően alakíthatják az életüket. Persze, óvatosan kell bánni a szavakkal, beszélgető- partnerem tudatában is ott kísért a fogalom: halmozottan hátrányos helyzetűek. A cigányok jelentős hányada valóban sokszoros hátrányos helyzetből indul, s a körülmények megváltoztatása nem elhatározás kérdése, olykor még csak nem is szorgalomé. Sok, elítélendőnek, károsnak tartott jelenség mélyen a cigányság kultúrájában, etnikai karakterében gyökerezik. Az évszázados vándorlás szabadságával büntetett náció néhány évtized alatt nehezen szokja a szervezett termelés fegyelmét, a születés szabályozását, a civilizáció egyéb kötelékeit. Mások az erkölcsi normáik, más a kultúrájuk, de tudomásul kell venni ezt a tényt akkor is, ha a másság olykor egyszerűen kulturálatlanság- nak tűnik. Azért, mert másképp nem segíthetjük a felzárkózásukat. Nem könnyű mesterség a a vesszők. A gyerekek egy része a kosárfonók körül tömörül, mások rajzolnak, tollasoznak, pingpongoznak, mindenkinek van valami programja. — Ez nagyon fontos. Mindig kell foglalkoztatnunk őket, mert csak úgy válik élmény- szerűvé az itt töltött idő, s nevelési szempontból is fontos az állandó tévékenykedés — hangsúlyozza Toldiné. — A tá. bor programját egyébként a kézműves-foglalkozások uralják, nem véletlenül. A cigány, gyerekeknek nagyon jó a manuális készségük ugyanis, s nekünk itt olyasmit kell végeznünk, végeztetnünk a sikerélmény érdekében, amit más gyerekek se tudnának különbül megcsinálni. Ha már a tudatos pedagógiai törekvéseknél tartunk, nem állom meg, hogy a táborvezető mellének ne szegezzem a kérdést, hogy állnak az elemi tisztasági, higiéniás szokások alakításával. ’fonóké, nehezen szelídülnek (Kulcsár József felvételei) — Na, ezzel vigyázzon, ha azt mondja, vagy írja, hogy a cigányokat meg kell tanítani tisztálkodni, az én falum- beli cigányok megsértődnek, őket ugyan nem kell! Sóshar- tyánban a tanulók nyolcvanöt százaléka cigányszármazású, de ez bizony nem látszik az iskolán. A igazsághoz tartozik, hogy a táboron se. De nehéz az előítéletektől szabadulni... — A falat két oldalról kell bontani — kapcsolódik be a beszélgetésbe Rostás Farkas György. A költő, a közelmúltban megalakult cigányszövetség elnökségi tagja alaposan kiveszi a részét a „falbontásból”. Alig tartózkodik otthon, Budapesten, jár táborról táborra, ha pedig annak szezonja elmúlik, akkor ankétra megy, képviselni a cigányság érdekeit, hogy minél szélesebb körben elmondhassa: Például ennek a tábornak a létrehozói, szervezői. Kovács Mária, a salgótarjáni - művelődési központ munkatársa, aki öt éve szívügyének tekinti a cigánytábort, Szakácsnő Bohács Ilona, a megyei tanács cigányügyi referense, akinek a munkája, lelkesedése ugyancsak nélkülözhetetlen, s itt van Medváez Hajós, Alberti Zsolt, Paál Csilla, Bártus Zsuzsa... Mégis vannak, akik minden jószándék ellenére, megkérdőjelezik. szükség van-e cigánytáborra. Olyan táborra, ahol a cigánygyerekék elkülönülve nyaralnak. Ez a tábor mi előttünk igazolta létjogosultságát. Ahhoz, hogy az em-’ bér eséllyel induljon az életbe, számot kell vetnie magáé ban magéval: ki ő, leik voltak az ősei, mit értek azok, mit ő. Az ember gyökérbelenül misztulásra ítéltetett, s ez akkor is így igaz, ha kissé köz. helv.szerű. S ez a cigánytáHor tökéletesen alkalma* az identitás. az azonosságtudat kia’a- kítására. Kár. hogy Nógrádi ban csak kettő van. a me-' gvei szervek mellett csak a pásztóiak fáradnak vele. Minden körzet, minden illetékes szewének meg kellene fennie a magáét, aöoav arról köznonti dokumentumokban már korábban Határoztunk. Veszprémi Erzsébet — A cigányság problémáinak nagy része nem e sajátos etnikum gondja. Társadalmi problémáink körül sok koncentráltan jelentkezik a cigányság körében, de attól azok még társadalmi kérdések maradnak. s nem lehet belőlük cigánykérdést csinálni. Díva- tos felvetés, amikor népemről van szó. hogy mi a jövő útja: asszimilálódni vagy integrálódni. Beolvadni a magyarságba, vagy megőrizve az etnikai karaktert, felzárkózni az ország népéhez. — S ön mit vall erről? — Én azt S7.eretném, ha az egyes cigányok képesek lennének maguk eldönteni, hogy mit akarnak. Mind több értelmiségi kerül ki a cigányok közül: művészek, pedagógusok. de orvosok, közgazdászok i.s. Sokan közülük az asszimilációt választották. — De ez most nem öröm. Hisz a cigánvságnak a fejlő, dé'hez szüksége lenne olyanokra. akik szeméivé* sorsukkal mutatnának néldát, van mód a fel omolkedéc7-e, boldogulásra, kiteljesedett emberi életre. — tgv van, ezt sokan közülünk mégsem vállalják. De vannak nem cigányok, akik segítenek. Rostás Farkas György a cigányság múltjáról mesélSzámítógép, video a termelőszövetkezettől Tanároknak, tanítóknak a nyár a pihenés, a regenerálódás időszaka. A nagybár- kányi völgy két általános iskolájának pedagógusai azonban a vakáció egy részét tanulással, ismeretszerzéssel töltik — önszorgalomból. Olyan technikai eszközök gyakorlati alkalmazására készülnek ugyanis, amelyek többségük számára ismeretlenek. A számítógép nyelvével, kezelésével, a video használatával ismerkednek. Az 1986—87-es tanévet már három darab számítógéppel kezdhetik. Az eddig meglévő egyetlen mellé még kettőt szereztek be a nyár folyamán és a napokban várják a megrendelt videokészülék megérkezését is. Gépparkjuk növekedését a területen működő gazdasági egység anyagi támogatása tette lehetővé. A Nagybárkányi Községi Közös Tanács területén egyetlen gazdálkodó szerv, a Kis- Zagyvavölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működik. Dolgozói 30 százalékának gyermeke jár az oktatási intézmények valamelyikébe. A terület oktatási intézményei és a gazdaság közötti együttműködési megállapodás értelmében a termelőszövetkezet évente ötvenezer forintot juttat az óvodák és iskolák tárgyi feltételeinek javítására. Az összeget két egvenlő részletben. az év első és második felében utalják át a részükre. Az első fél évben kézhez kapott összegből játékokat vásároltak. A második fél évre eső forintokból pedig megvették a két Commodore típusú számítógépet. A videoberendezést az együttműködési megállapodásban foglaltakon felül kapta a két iskola, közel háromszáz tanulója. Már az elmúlt oktatási évben elkezdték a felkészülést az új technika befogadására a tanárok és a tanulók egyaránt. Két pedagógus és negyven tanuló végzett számítástechnikai tanfolyamot. Az anyagi támogatás mellet másfajta juttatásokat is élveznek a völgjj tanintézményei. Kirándulásokra, rendezvényekre ingyen kapják az autóbuszt a termelőszövetkezettől, más esetekben pedig csak önköltségi árat számítanak. Ez a szállítási kedvezmény évente nyolcvanezer forintot is kitesz. Közhasznú munkát is végezhetnek a diákok a gazdaságban, legutóbb például legelőtisztítást végeztek. A munkáért kapott pénzt nyári táborozásra költötték. A vakáció ideje alatt az iskolás gyerekek 10—15 százaléka vállal munkát a téeszben. Szívesen foglalkoztatják őket, hiszen így jobban megismerkedhetnek a szövetkezet sokoldalú tevékenységével. Az együttműködési megállapodás értelmében az anyagi támogatás fejében, az oktatási intézmények — elsősorban az iskolák tanulói — a termelőszövetkezet szükségleteinek megfelelően műsorokat adnak a gazdasági egység különféle rendezvényeire. De, emellett környezetvédelmi feladatokat is vállaltak a diákok. Módszertani segítség a magyar nyelv külföldi oktatóinak Szombaton befejeződött Debrecenben a külföldön magyar nyelvet oktató pedagógusok tíznapos továbbképző tanfolyama. A Magyarok Világszövetsége és a Debreceni Tanítóképző Főiskola által immár tizenegyedik alkalommal megszervezett kurzusra a a Észak-amerikai Egyesült Államokból, Ausztriából, Hollandiából, Lengyelországból, az NDK-ból. az NSZK-ból é$ Svédországból, csaknem harminc magyar származású nyelvoktató érkezett. A pedagógusok Svédországban nappali iskolai keretek között, más országokban pedig egyházak és különféle szervezetek által működtetett hétvégi iskolákban oktatják a magyar nyelvet. A debreceni továbbképzésen elsősorban e munkájukhoz kaptak módszertani segítséget. Egyebek között előadásokat hallgattak meg • helyesírási szabályzatunkba* végrehajtott módosításokról^
