Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

Atlétika ~ Körkép Nógrád megyéről (II.) A sportegyesületi szakosztályok értékelése A legnagyobb, legtöbb ver­senyzőt foglalkoztató atlétikai szakosztály, az SKSE-ben te­vékenykedik. 4 főállású és 9 mellékfoglalkozású edző irá­nyítja a 170—180 sportoló ed­zéseit. Az előző esztendőben a kohász atlétái 44 olimpiai pontot szereztek! Tervszerű, tudatos munkájukat a minő­sített versenyzők száma mul tatja: 46 aranyjelvényes spor­tolójuk van! Pályájuk meg­felelő, de a további fejlődést egy rekortán pálya létesítése segítené, mely 10—15 évre megoldaná a gondokat. Futó­folyosójuk a téli felkészülést is biztosítja. A Balassagyarmati SE at­létáinak munkáját 2 főfog­lalkozású, valamint 4 mellék­foglalkozású szakember irá­nyítja. Felszereltségük elfo­gadható, sportpályájukon je­lenleg egy dobópálya építési munkálatai folynak. Terveik között meglévő létesítményeik korszerűsítése szerepel, töb­bek között a futópálya salak­jának teljes kicserélésével. Sportolóik 1985-ben 10 olim­piai pontot szereztek, jelen­leg 15 aranyjelvényes ver­senyzőjük van. Básztón 1 főállású és 4 mellékfoglalkozású edző te­vékenykedik. Az utóbbi évek­ben jelentősen előreléptek, gondos kiválasztó munkát végeztek. Ennek eredménye, hogy 5 aranyjelvényes spor­tolóval büszkélkedhetnek. A szakosztály komoly pálya- és felszerelési gondokkal küzd, rossz a pálya salakja, nincse­nek gátjaik, hiányosak az egyéni felszereléseik. A to­vábblépéshez ezeket fel kelle­ne újítani, illetve a problé­mákat mielőbb meg kellene oldani! Szécsényben egyszemélyes Kzakosztólyvezetés és egy ve­zetőedző irányítja a munkát. Nagy gondjuk, hogy az ifjú­sági és serdülő versenyzőket nem tudják megtartani. Az elmúlt évekhez képest vala­melyest javult a korcsoportok egymásra épültsége. Nagybátonyban egy vezető­edző jelenti a szakosztályt! ,,Magukra hagyatva” dolgozik 7 felnőtt versenyző és a 29 gyermeksportoló. Az St. Öblös szakosztálya, az SBTC szétválása után ala­kult újjá. A kezdőnek minő­sülő csoport 1985-ben egy II. osztályú és egy ezüstjelvényes szintű teli esitményt mutatott fel. A megyei szakosztályok közül, a legkisebb a Rétsági SE. Hiányos felszereltségű, rossz állagú sportpályán az előző évektől eltérően szerve­zetten és rendszeresebben dolgoznak. Fő feladatuk a tehetséges fiatalok felfelé ára­moltatása, melynek eleget is tesznek. A sportág irányítása A Megyei Atlétikai Szövet­ség az egyik legtöbb szak­osztályt és létszámot foglal­koztató olimpiai egyéni sport­ágat irányítja. A 9 fős elnök­ség nagy rutinnal, megfelelő szaktudással dolgozik. Rend­szeresen ellenőrzik a szakosz­tályok tevékenységét — terü­letifelelősi rendszerben — ta­pasztalataikat elnökségi ülé­seiken megvitatják. Havonta megjelenő atlétikai híradó­juk segíti munkájukat és az információk áramlását. 1982- ben dolgozták ki a szakosz­tályok követelményrendsze­rét, s ezt azóta is sikeresen alkalmazzák. Minden évben feladattervet készítenek az egyes szakosztályok részére, s az elnökség ennek végrehaj­tása arányában tesz javasla­tot az anyagi támogatásra. Mellettük Salgótarjánban és Balassagyarmaton ténykedik atlétikai szövetség. Ezek több versenyt rendeznek, jól vég­zik munkájukat. A sportág működési feltételei Mint korábban már meg­említettük, a szakember-ellá­tottság többségében megfelelő. Kevésbé jó a helyzet a ver­senybírók és a társadalmi ak­tívák területén. Hiába képez­nek megyénkben évente 20— 25 versenybírót, nagy részük elkerül Nógrádból. Az elmúlt években a sport­ág pénzügyi feltételei jelentő­sen növekedtek. A sportág fő mecénásai továbbra is a ta­nácsok, hiszen kétmillió fo­rinttal őik járulnak hozzá a működéshez. Kevés ellenben a bázisszervek támogatása. Ha a jövőben sem növekedik ez az összeg, a tanácsi támoga­tás kevés lesz a működési költségek fedezésére. A létesítményhelyzetről az egyesületi értékelésnél szól­tunk. Amit fontos megje­gyeznünk: kevés a „használ­ható” pálya, magasabb szin­tű versenvek megrendezésére csak az SKSE és a BGY SE pályái alkalmasak, a jelenle­gi szakmai és versenyezteté­si igények viszont már mű­anyag borítást követelnek meg. Feladatok Megyénk atlétikája az el­múlt néhány évben tovább fejlődött. Folytatódott az ál­lásfoglalások végrehajtása, javult a szakmai munka és az eredményesség. Ugyanakkor néhány területen tervszerű munkára, nagyobb összefogás­ra van szükség. Az alapok megteremtése ér­dekében szélesíteni kellene a kiválasztást, a fiatalok meg­tartását. Nagyobb gondot kell fektetni az egzisztenciális kér­dések megoldására, a szak­osztályok közötti együttmű­ködés feilesz.tésére. A továbbfejlődés érdeké­ben szélesíteni kell a társa­dalmi aktívák bázisát, s fo­lyamatossá kell tenni a ver­senybírók kénzését is. A léte­sítményhelyzet is gyorsan megoldandó feladatot jelent, ezzel együtt na«vobb figyel­met kellene fordítani a meg­levő létesítmények karbantar­tására, S ami a sportág ered­ményeit .sejthetné: jó volna mielőbb műanvarnálvát látni a Koh=s.z-stadionban, melv- bez. széles körű társadalmi összefogásra lenne szükség, Y, I, Megállítják Mansellt? A vasárnap Hockenheimben sorra kerülő NSZK nagydíj Forma—1-es futam legna­gyobb kérdése az, hogy meg­szakad-e a brit Nigel Mansell sikersorozata. A Williams Hondával versenyző kiváló pilóta a legutóbbi 5 Grand Pirx-böl négyet megnyert, s így jelenleg a világbajnoki pontversenyben is az élen áll. Az idei GP-sorozat 10. állo­mása előtt Mansell legveszé­lyesebb vetélytársa a címvédő francia Alain Prost. Az ö esé­lyeit a világbajnokság ismé­telt elnyerésére az növeli, hogy a Williams-islállót szét­húzás gyengíti. A brazil Nel­son Piquet ugyanis nehezen viseli, hogy a csapatban „má- sodhegedűsi” szerepkörbe kényszerítik, így a futamokon nemcsak a pontokért, hanem Mansell ellen is harcol — presztízsökokból... Az esélyesek között emle­getik még a szakemberek Pi- I quet honfitársát, Ayrton Sen- nát is, akit a Forma—1 vilá­gában az „edzések királya” címmel tüntettek ki. A brazil pilóta a próbák során ugyan­is rendre a leggyorsabb, a versenyeken azonban már rit­kábban. A 6.7 kilométeres hocken- heimi pályán tavaly az olasz Alboretónak lengették először a kockás zászlót, az idei fa­voritok közül akkor Prost' volt a legeredményesebb, má­sodik lett. A világbajnoki pontverseny állása: 1. Nigel Mansell (brit, Williams) 47 pont, 2. Alain Prost (francia, McLaren) 43, 3. Ayrton Senna (brazil, Lo­tus) 36. 4. Nelson Piquet (bra­zil, Williams) 29, 5. Keke Rosberg (finn, McLaren) 17, 6. Jacques Lafitte (francia, Ligier) 14. A márka-pontversenyben: 1. Williams—Honda 76 pont, 2. McLaren—Porsche 60, 3. Lotus—Renault 36, 4. Ligier— Renault 25, 5. Ferrari 13, 6. Toleman—BMW 8. Hírek az SBTC-rőI Kézilabda NB II. Mérlegen a Bgy. Kábel SE férficsapata Az egyesület meghívására látogatást tett a labdarúgó­szakosztálynál Keszthelyi Mi­hály, az MLSZ edzőbizottsá­gának elnöke. A szakember ellenőrizte az edzésterveket, valamint megtekintette az SBTC—Nagybátony előkészü­leti mérkőzést. Keszthelyi elismerően szólt az. „új szakosztályi modell” bevezetéséről. Elmondta, hogy a tarjániak elképzelését az edzőbizottság kimagaslóan jó­nak találta, s a megvalósítás időszakában folyamatosan fi­gyelemmel kíséri majd annak nlakulását. » Mint ismeretes, as SBTC együttese az előző esztendő decemberében két hetet töltött Algériában. Látogatásukat most viszonozzák korábbi vendéglátóik. Algír város együttese tegnap érkezett Sal­gótarjánba, s a Karancs szál­lóban „ütött tanyát”. Az af­rikai labdarúgók a megye- központban edzenek, s augusz­tus 9—10-én részt vesznek az SBTC nemzetközi tornáján, a Kohász stadionban. ■fr Immár második esztendeje szerepel az NB II-ben a Bgy. Kábel SE. A csapat gyenge tavaszt zárt, így nem megle­pő, hogy vezetői elégedetle­nek. A szereplésről, a jelen­ről beszélgettünk Orosz János ügyvezető elnökkel. — Mi az oka a gyengélke­désnek? — Nem tudtunk megfelelő­en erősíteni. A megyéből ke­vés a lehetőség megfelelő tu­dásszintű játékosok igazolá­sára, saját utánpótlásunk pe­dig nem képes a nagyobb feladatok megoldására. A problémákat csak fokozza, hogy játékosaink munkájuk mellett edzenek, így kevés idejük jut a felkészülésre. A megyei szintnél jobbak va­gyunk, de úgy tűnik, hogy a másodosztály még túl erős számunkra. — Mindössze hat pontot gyűjtöttek a bajnokság első felében. — Ez bizony nagyon kevés. Az igazsághoz tartozik, hogy a gyenge szereplés egyik meghatározó oka a játékosál­lományban bekövetkezett nagy változás. Többen eltávoztak, ráadásul Kürtössy abbahagyta a játékot, így kevés időnk maradt az új csapat kialakí­tására. Az ötödik forduló után Kürtössy újra játékra jelent­kezett, de ekkor már jelentős volt a hátrányunk vetélytár- sainkkal szemben. A tavaszi szezon utolsó mérkőzéseire alakult ki az a csapat, amely­től a továbbiakban jobb ered­ményeket is remélhetünk. — Hogyan értékelték az egyéni teljesítményeket? — Edzőnk osztályzókönyve alapján Kovács S. és Berdó 7,09-es Kürtössy' 6,42-es átla­got ért el. Ök nyújtották a legjobb teljesítményt. A házi góllövőlistát Kovács Sándor vezeti 44 góllal, őt Bán 41-el, Kürtössy 38-al követi. — További terveik? — A gyár és az egyesület vezetése többet vár a fiúktól. Egy-két erősítéssel merészebb terveket is szőhetnénk, előbb azonban biztosítani kellene a bennmaradást. A felkészü­lést július 8-án megkezdte a csapat. Megyünk Szegedre, a Fesztivál Kupára, ahol több NB I-es csapattal harcolunk a tomagyőzelmért. A bajnokság őszi idényében tíz-tizenkét pontot feltétlen kell szerez­nünk. hogy jövőre is másod- oszt.álvú kézilabda-mérkőzése­ket láthasson lelkes szurkoló­táborunk. McEnroe visszatért Lassan lezárul az átigazo­lási időszak. Nagy szenzáci­ókra nem számíthatnak a Stécé szurkolói, a huszas ke­retben már csak egy hely kiadó. A hírek szerint ennek betöltésére a Lehel SC játé­kosának, Fényesnek van a legnagyobb esélye. Hétfőig várhatóan döntés születik a labdbarúgó átigazolásának ügyében. Közel féléves önkéntes „száműzetés” után visszatért a teniszezéshez a sportág egyik legnagyobb egyénisége, az amerikai John McEnroe. A többszörös wimbledoni baj­nok a kaliforniai Ingelwood- ban lépett pályára, ellenfele a bemutató jellegű találkozón a világranglistát vezető cseh­szlovák Ivan Lendl volt. A 14 ezer néző — jelen volt McEnroe menyasszonya, Ta­tum O’Neil is — előtt leját­szott találkozón az amerikai sportoló csak nagy küzdelem­ben maradt alul. Az első játszmát ugyan elvesztette, de a másodikat megnyerte, s a döntő szettben is 3—0 arány­ban vezetett. Lendl azonban nem adta fel, egyenlített, majd a rövidített játékban a győzelmet — és az ezzel járó 100 ezer dollárt — is meg­szerezte. A végeredmény: Lendl— McEnroe 6—4, 3—6, 7—6. A korábbi önmagához ké­pest szemmel láthatóan le­higgadt McEnroe a találkozó után elégedetten nyugtázta teljesítményét: — Ahhoz képest, hogy öt és fél hónapja nem játszot­tam egyetlen találkozót sem, egészen jól ment a teniszezés, s ez biztató a folytatáshoz — mondta. fi NÓGRAD - 1986. július 26., szombat Kifejezetten érdekes? Kifejezetten? Német hatás­ra elterjedt módhatározó. Nem német eredete miatt vagyunk ellene, hanem mert zsargon­szerű, elszürkítő divatszó lett. „Kifejezetten” azzá lett. Pe­dig ami kifejezetten csinos, ellenszenves, beteg, törekvő stb., az határozottan, kétség­kívül, valóban, igazán, jelleg­zetesen, szembetűnően, nyil­vánvalóan az. És ami divat­szóval érdekes, az lebilincselő, megkapó, magával ragadó, fi­gyelmet keltő, fontos, különös, furcsa, hasznos, jelentékeny. Tehát ami kifejezetten érde­kes, az esetleg csak valóban fontos. Ilyen divatos, sablonos, el­szürkítő közhelyek, klisék te­szik stílusunkat színtelenné. Ezeket a divatos szavakat éppen azért kell kerülnünk, mert használatuk sok kifeje­zőbb szót kiszorít mindennapi beszédünkből. Ezek közül so­rolunk most fél néhány na­gyon elterjedtet, amelyeket gazdag szókincsünkből válo­gatva megfelelőbb szavakkal helyettesíthetünk. Gyakran használt divatszó az átütő. Idegen szemlélete ellenére meghonosodott, sőt elkoptatott, gépies sablonszó. vá lett. Az átütő erejű, át­ütő siker, átütő győzelem he­lyett stílusunk élénkítésére sokkal jobb szavakat találha­tunk. Például az átütő erejű helyett kirobbanó sikerűt mondjunk; az átütő siker ra­gyogó, fényes, nagy siker, az átütő győzelem pedig hatal­mas, elsöprő, döntő győzelem. Az igényel a hivatali és a kereskedelmi nyelvben gyak­ran használt szó: lakást igé­nyel, anyagigénylés, jegy- igénylők. Ilyen használatát el fogadjuk. De ellene vagyunk, ha olyankor is felbukkan, Nyelv és Még ma sem tudatoso­dott mindenkiben, hogy a mondanivaló nyelvi meg­formálásában kifejezésre jut a beszélőnek a hallga­tóhoz való viszonya, kap­csolatuk jellege- Együttér­zés, egyetértés, szeretet, rokonszenv, tisztelet, kétke­dés, tartózkodás, viszoly­gás, ellenszenv, útálat — csak ízelítő abból a gaz­dagságból, amelyből a be­szélő egv-egy szóval, kife­jezéssel és értelmi nyoma­tékkai együtt választhat. Ugyanazt a szót vagy mon­datot különböző érzelmi töltéssel lehet kiejteni: alázatosan, kedvesen, bi­zonytalanul, meglepődve, magabiztosan, gorombán, kényszeredetten, tréfásan, ironikusan stb. A nyelvi megformálás­ban a mondanivaló mögött — vagy inkább abban — mindig jelen vagyunk mi magunk is. A sok ciki, ál­lati, oltári és egyéb „diva­tos” jelző például arról árulkodik, hogy az illető nemcsak nyelvileg, hanem gondolatban is szegény, nem tudja (vagy nem akarja) magát árnyaltan kifejezni, és igénytelenség (esetleg sznobizmus) jellemzi. An­nak a gimnazistának a meg­ás elítélését pedig jobb, h* az olvasóra bízom, aki érettségi után így érdeklő­dött az elnöknél: „Ugye nem voltam olyan rossz, ha­ver?!” A közhely semmitmon­dó, üres, gépies, elkoptatott kifejezés (például: kár to­vább ragozni; szerény vé­leményem szerint; azt mondta a az öreg Kis... stb.); nemcsak a nyelvet szürkíti el, hanem haszná­lóját is jellemzi: egyenru­hába bújtatja a gondolko­dást, gépiesen, kritika nél­kül vesz át mindent, jól­esik neki, ha együtt halad­hat az árral... Ügy tűnik, hogy az igényes és helyes magyar beszéd háttérbe szó* amikor egyszerűbb, természe­tesebb megoldás is lehetséges. Részletes elemzést, magyará­zatot igényel helyett mond­juk inkább azt, hogy magya­rázatot kíván, vagy magya­rázatra szorul. A jelent ige használata leg­többször puszta szószaporítás, legfeljebb a választékosság látszatát kelti, de legtöbbször csak henye toldalék. Például előrehaladást jelent. Egysze­rűbben a jelent ige elhagyásá­val fejezhetjük ki: valami előrehaladás. Sok ilyen kife­jezést egyszerűsíthetünk: ered­ményt, fejlődést, gondot, kárt, meglepetést, nehézséget, ve­szélyt jelent valami. Egysze­rűen csak valami fejlődés, gond, kár... Az állandósult szókapcso­latokban is sok a sablon, az elkoptatott szólam. Ezekre is felhívjuk a figyelmet. Ha le­het, mondjunk helyettük mást. Például: a teljesség igénye nélkül; halvány gőzöm sincs róla: ez van, ezt kell szeretni: vannak még hibák; a távozás hímes mezeiére lép; minden alapot nélkülöz; elis­meréssel adózik valakinek vagy valaminek (megdicséri, elismeri érdemeit, értelmét). A mindennapi köznyelvből valók a következő közhelyki­fejezések: (Andersen meg­halt), nincs mese; el van maradva egy brossúrával; itt állók megfürödve; a beren- dezés (vagy más egyéb) ma­rad; igyekszik a dolgozó; csak elhalálozási sorrendben; jobb. ha tőlem tudod meg; na. lássuk, miből élünk (kár- tyázási műszó). Nem kifejezetten érdekesek, azaz nem éppen magával ragadók — ne használjuk nyafcra-főre őket. Kiss István jellem rításával, a megkopott nyelvérzékkel együtt és egy időben maga a beszélő is ingerültebb, türelmetle­nebb, gorombább lesz. Mindezt igénytelenséggel, az anyanyelvi kultúra hiá­nyával, korunk rohanó tem­pójával lehet ugyan magya­rázni, de menteni már nem. Sokan töltelékszóként használják a valamikor arc­pirító szavakat, és károm­kodásokat- Sőt, felütötte fe­jét az obszcén humor is: pódiumot, mikrofont és nyomdafestéket kapott. Sze­rintem az illetlen szavak kimondása vagy leírása a színvonal alatti humor kere­sésének olcsó és ízlésrom­boló fogása. Az emberek döntő többségének az ilyen szavak nem „jópofásak”, hanem felháborodást vál­tanak ki belőlük. Akik pe­dig egy mondatot sem tud­nak kimondani trágárság nélkül, azok számára a durva szavak már „kiég­tek”, sem jelentést, sem érzelmet nem hordoznak, tehát a komikumtól egészen messze állnak. Viszont az ilyen „humor” és magatar­tás is minősít: lerántja a leplet a nyelv használójá- n;*c műveletlenségéről. pi­maszságáról és durvaságá­ról. Az ilyen embernek tel­jesen mindegy, milyen nyel­vi eszközökkel fejezi ki gondolatait, mert érzelmi­leg is sivár és közömbös. Mivel maga a nyelv soha­sem hibás, azért, mert rosz- szul vagy „illetlenül” hasz­nálják, nem anyanyelvűn­kön kellene változtatni, ha­nem a beszélő szemléletén. Illyés Gyula szerint: „Jól beszélni és írni magyarul, igazánból jellemkérdés.” A fentiek alapján a „jól be­szélni” kifejezésen az illen­dő beszédet is értem. Mert az anyanyelv a személyiség legbensőbb sajátja, maga­tartásának, jellemének tük­re, közvetítője és alakítója. Saiga Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents