Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
A MÓGRÁD SZÉCSÉNYBEN Hivatással, becsületesen Népszerű nevén „dekás turkáló” Egy tanácstag sikerei B ö n g c s z d e Nem könnyű megtalálni Percze Dezsőnét, a KISZ városi bizottságának politikai munkatársát. Többnyire úton van, járja a város és körzetének KISZ-alapszervezeteit, s ha van és marad szabad ideje, akkor ,,hobbijának” él. Ez a hobbi nála munkát jelent, s amikor társadalmi megbízatásait, vállalásait sorolja, kicsit megállók a jegyzetelésben. Elismerően mondom, „ez igen”, majd arról érdeklődöm : tanácstagi tevékenysége hogyan alakult, mit hozott az első esztendő? Percze Dezső- né ugyanis a város 15. választókörzetének tanácstagja. — 1982-ben költöztünk be Szécsénybe, s ezért is volt meglepő számomra a jelölés. Ezután már önmagamért szurkoltam, szerettem volna ..megnyerni” a választást, amely végül sikerült is. Azt hiszem, a bizalmat főképpen annak köszönhetem, hogy választóim többsége is fiatal, faluról költözött idé, s korábbról i$ ismerték mozgalmi tevékenységemet. — Megválasztása óta már egy év eltelt. Milyen tapasztalatokat szerzett tanácstagi munkája során? ' — Nem akarok dicsekedni —, de úgy érzem —, sikeres esztendőt tudhatok magam mögött. Lakossági összefogással, társadalmi munkában elkészült a Szántó Kovács János Utca bal oldali járdája. Alighogy befejeződtek a munkálatok, választóim újabb ötlettel álltak elő: mivel a 15. körzet a város szélén található, s hosszú időt vesz igénybe a városközpontig tartó séta, javasolták, hogy kérvényezzem egy buszmegálló létesítését. Az ötletet én is jónak találtam, hiszen sok a kisgyermekes család, s főképpen a téli és esős időszakban okoz a — városi viszonylatban — nagy távolság problémákat. A Volán igazgatója — levelemre válaszolva — közölte, hogy a kérésnek elvi akadálya nincsen, csak a leállósávot kell megépíteni. Az áprilisi tanácsülésen elmondtam a tényeket, azóta már kijelölték a megálló helyét is. Már csak a megvalósítás várat magára. A szükséges anyagköltség — félmillió forint — még hiányzik. A városi tanács ígéretet tett a mielőbbi rendezésére. „Legújabb” tennivalóm a leendő játszótér ügyeinek intézése. Sok a környéken a gyerek, nincs hol játszaniuk. Ügy tűnik, hamarosan ez is- megoldódik, s itt újra a tanács jb hozzáállását emelhetem ki. • — Milyen a viszonya választóival? — Nézze, ez egy olyan tárKészülnek az óvodai bútorok az Ipoly Bútorgyár szécsényl leányvállalatánál. Nincs ififári uborkaszezon A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban nincs nyári „uborkaszezon”, programjaikkal, rendezvényeikkel igyekeznek az érdeklődők igényeit kielégíteni. Gazdag nyári kínálatuk a bobingeni (NSZK) városi fúvószenekar koncertjével kezdődött. Augusztus 20-ig több találkozóra, kulturális előadásra kerül sor szervezésükben. A sok rendezvényből íme három: Hollókőn lesz a népzenei találkozó, s ugyanitt kerül sorra a már hagyományos, augusztus 20-i folklórfesztivál, a „Palóc szőttes” is. Augusztus 3-án „Ipoly-parti roctoparty” elnevezéssel poprock zenei találkozót szerveznek, melynek színhelye a ráróspusztai úttörőtábor. Természetesen ügyelnek arra is, hogy a napos foglalkozások, a művelődési központ állandó szabadidős-programjai is folyamatosak legyenek. Szakköreik, klubjaik közül a nyári időszakban négy működik : a kertbarátok köre, a honismereti kör, a nyolcadikos- és ifiklub, valamint az alkoholellenes klub hetente, kéthetente tart foglalkozásokat. Gyakran láthatók a klubhelyiségben kisiskolások is. A ÍI. Rákóczi Ferenc Általános Iskola napköziseinek hetente — az igényeknek megfelelően, több alkalommal is — játékdélutánokat, filmvetítéseket szerveznek, amelyre mindig megtelik az ifjúsági klub terme. Népszerűek még a hét végi diszkók, amelyek rendezésébe a helyi sportkör is bekapcsolódik. Kéthetenként, pénteken — az ifjúsági ház udvarán — tánckoktélt rendeznek. Az-olvasótábor résztvevői a Krúdy Gyula könyvtárral ismerkednek. < sádalmi megbízatás, ahol a tanácstagnak biztosan vannak ellenségei. Ügy gondolom, választóim többsége tiszteli és becsüli munkámat. Az ellenszenvesek tábora „elenyésző” lehet. Nap mint nap megállítanak: kérnek, javasolnak, s mindig igyekszem orvosolni a gondokat. — Miként értékeli munka- kapcsolatát a tanácsi vezetőkkel? — Maximálisan ■•. támogatják munkámat. Jó alkotó légkörben együttműködve dolgozunk. A napi tanácstagi munkában és a problémák ipegoldásában sokat segítenek. — Szereti-e ezt a munkát? — Ne tűnjön túlzásnak: nagyon szeretem, s örülök, amikor választóim nevében, értük, közös dolgainkért szólhatok. Igyekszem szívvel-lé- lekkel, nagy igyekezettel végezni feladataimat, mert csak a becsületes munkával élvezhetem a bizalmat később is. Sok mindenről beszélgettünk még. Percze Dezsőné többek között megemlítette, hogy a megyei tanács tagja, s e testület munkájában egyedül képviseli Szécsényt. Így, e megtisztelő feladat egyúttal nagy felelősséget és terhet is jelent számára, de mint mondta: ezt is hivatással, becsületesen végzi. Nyáron is hangos a kollégium Az iskolai év befejezésekor 170 kollégista diák int búcsút a városnak, hálószobáik, közös helyiségeik gzonban szinte egy napra sem üresednek meg. A városban nincsen szálloda és kemping sem, így a nyár folyamán a kollégisták „második otthona’’ a táboro- zók, általános és középiskolás csoportok, KISZ-es országjárók szállodája lesz. A kollégium és környéke mindennap hangos, sportpályáin pattog a labda, az éppen ott lakók fociznak és teniszeznek. A jövő hét végéig az egyik legnépszerűbb összejövetelnek, a megyei olvasótábornak ad otthont a kollégium. A nyugodt, csendes környezetet kedvelik a szervezők, az előző esztendőben is itt ütötték fel tanyájukat. Immár hatodik napja él együtt, közel 100 általános és szakközépiskolai tanuló, akik megyénk különböző településeiről érkeztek. A „kicsik” gazdag programjában a szülőföld, Palócország megismerése jelenti a kiemelt célkitűzést, a kiscsoportos foglalkozások mellett azonban nem hiányoznak a kötetlenebb programok sem. Az általános iskolások közös daltanuláson, szellemi vetélkedőn, tábori „Kit mit tud?”-on, táncházban vesznek és vettek részt. A szakközépiskolásoknak már „komolyabb” foglalkozásokat is rendeznek. A kiscsoportos összejöveteleken a közösségi élet, egymás jobb megismerése a fő téma. Az előző évekhez képest újdonság, hogy kétszer ötórás foglalkozást tartanak pszichológus vezetésével. Ezek lényege, hogy a gyerekek elsajátítsák az együttélés, az együttes munka alapvető normáit, s megtanulják, hogyan lehet egymás kölcsönös segítésével tevékenykedni. Természetesen nekik is vannak kötetlenebb programjaik, többek között Hollókőre látogatnak majd el. A tábor, melyet a megyei könyvtár szervezett, a csoportok .irodalmi színpadi bemutatóival zárul. Ezt úgy „irányítják”, hogy minden csoport, s ezek minden tagja színre lépjen, azaz bemutatkozzon egymás előtt. A volt ajándékbolt helyén nyitották meg nemrégiben a böngészdét, az importáruk boltját. A városiak és a környékbeliek gyakran keresik fel e kis bevásárlóhelyet, népszerű nevén a „dekás turkálót.” Honnan az elnevezés? A kis boltban ruhaneműket árulnak, melyeket súlyra mérnek, így a keresett cikkhez olcsón juthatnak hozzá a vásárlók. Mondhatnánk, vegyék csak, amit dekára mérnek, azok biztosan „olyanok” is! Az „előítélet” nem igaz, a boltba lépve jó minőségű bőr- és szövetkabátokat, felöltőket, női szoknyákat láthatunk. A „turkálórészben” ingeket, nyári pólókat, pulóvereket találhatunk jó minőségben és bő választékban. Nem csoda, hogy sokan keresik fel a boltot. Ki ne örülne manapság annak, ha olcsó áron, szinte teljesen új ruhaneműt vásárolhat, mondjuk fél-, vagy harmadáron, az áruházakban található hasonló ruhaneműkhöz hasonlítva. A bolt születéséről Le* szák Ferenc, a Szécsényi Egyesült Áfész osztályvezetője beszélt. — Országjáró útjaink egyikén, Hatvanban fedeztünk fel egy hasonló böngészdét. Az ottani áfész-nél elmondták, hogy ők már régóta működtetik nagy sikerrel, s ehhez megvannak a megfelelő külkereskedelmi kapcsolataik is- Felvetődött annak a gondolata, hogy mi is létrehozunk ilyet. Nos, tervün* két hamar megvalósítottuk, s ehhez nagy segítséget kaptunk a hatvaniaktól. A Iboltot közösen működtetjük, azaz a két áfész irányításával. Az árubeszerzésre nincs gondunk, a hatvani partner intézkedik az áruk ügyében. A mi elsődleges feladatunk a forgalmazás. Hetente, kéthetente bálákban érkezik az áru, s láthatja: alig viselt, szinte teljesen új ruhaneműkhöz juthatnak a vásárlók szinte filléres áron. Nem reklámozni akarom e kis üzletet, mégis javaslom: aki Szécsényben jár, szánjon rá néhány percet, mert megéri. A böngészde a Rákóczi úton, a háztartási cikkek boltja mellett található. Az „idősebb fiatalokra” is gondoltak Játszóparkot építenek Sokszor beszélünk az egészséges életmód kialakításáról, a szabadidős-sport feltételeinek bővítéséről. A szót a tettek követik, s Szécsényben most a városi KISZ- bizottság és az úttörőelnökség „lépett” • célok megvalósításáért. A KISZ Központi Bizottsága pályázatot hirdetett játszóparkok létesítésére. Ennek fő célja a települések szabadidős-lehetőségeinek bővítése volt. A szécsényiek pályázatát elfogadták, így a megvalósításra a központi keretből kaptak százezer forintot, melyet az anyagköltségre használhatnak fel. Hol hozzák létre a játszóparkot, mikorra lesz kész? — kérdeztük Borenszki Ervint, a KISZ városi bizottságának titkárát. — A Mikszáth Üti Általános Iskola udvarának szabad területén — ahol korábban jó minőségű pálya is volt — építjük meg a fiatalok részére a játszóparkot, melyet, városunk ifjai bármikor igénybe vehetnek. A körülbelül háromszázezer forint „összértékű” kezdeményezésünk sok támogatót „vonzott”, kicsik és nagyok, fiaA napközisek találnak bőven játéklehetőséget a művelődési központban. tálak és idősek adják segítségüket. Több szocialista brigád, a szülői munkaközösség tagjai ajánlottak fel társadalmi munkát, a helyi kisiparos KISZ-alapszervezet pedig 400 társadalmi munkaórával járul hozzá a park mielőbbi felépítéséhez- Terveink szerint ősszel kezdjük a munkát, első lépcsőben a földmunkát, a talajigazítást végezzük, majd a parkosítás következik. — Milyen tevékenységre lesz lehetőség a játszóparkban? — Az egyes ifjúsági korosztályok szabad idejének eltöltéséről gondoskodunk. A legkisebbeknek mászókákat, csúszdákat helyezünk el. Ez adja majd a játszótéri jelleget, de lesz kisméretű, a labdajátékok űzésére is alkalmas sportpálya, ahol az „idősebb fiatalok” mozoghatnak és sportolhatnak. Jubiláló szövetkezet A felszabadulás utáni években alakították meg Szécsényben a Palóc Háziipari Szövetkezetei, mely idén októberben ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. A jubileumra csendesen készülnek, munkájukkal, további jó eredményekkel szeretnének kirukkolni. De, milyen is volt az eltelt három és fél évtized? A termelés és a forgalom periodikusan változott, hol a mélyponton volt, hol a dinamikus fejlődés útját járta. Volt olyan időszakuk is, mikor termékeik a vásárlási lista utolsó helyén álltak, ezért évről évre újítaniuk kellett, így a népművészeti termékekkel szembeni követelményeket is vállalták. Ma már, országosan is jegyzik a szövetkezetei, az idei megrendelések száz százalékban lekötötték kapacitásukat. Termékeik zöme hagyományos, kézi erővel készül, így az előállítóktól — dolgozóiktól — nagy odafigyelést, precíz munkát igényel. Szakági rendszerben dolgoznak, szőttes-, hímző-, varró-, roj- tozó-, szövő- és horgolórészlegükben készülnek a palóc „jellegzetességek”. Közülük a legnagyobb, s ezzel együtt a legmeghatározóbb a szövőrészleg tevékenysége. Munkájukban a bedolgozói hálózat is jelentős szerepet játszik. 360 főt foglalkoztatnak így. Mondják, hogy az utóbbi években kevesen jelentkeztek náluk munkára. Nem hiába: ezt a tevékenységet csak kedvvel, becsülettel és jó hozzáállással lehet végezni. Eredményeik közül kiemelkedik, hogy a ma gyártott termékeik 92 százaléka zsűrizett, 260 „gyártmányuk” közül pontosan a fele minősített is! Büszkén említik, hogy a közelmúltban három dolgozójuk kapott népi iparművész címet. Tennivalójuk van bőven. Hagyományos népművészeti termékeik, valamint gyermek- konfekciójuk minőségi javítását, a tervezőmunka fejlesztését tűzték ki célul. Szeretnék javítani az utánpótlást is, azaz fiatalokat megnyerni e szép tevékenységre. Szakközépiskolások az NDK-ban Több mint tíz éve, a szécsényi mezőgazdasági technikum — ma Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet — hasonlóan az ország több középfokú tanintézetéhez, szakmai-baráti kapcsolatot keresett a szocialista országokban, s talált is. Az NDK-ban, a Rostocktól 30 km-re levő Güstrow városának mezőgazda- sági középiskolájával vették fel a kapcsolatot, amelyet azóta is barátian ápolnak. A kapcsolattartás mellett szakmai célja Is van az évenként ismétlődő cserelátogatásoknak. A nyári gyakorlat idején többnyire a növénytermesztő-gépész szakma harmadéves tanulói — esetenként a mezőgazdasági gépszerelők is — két hetet töltenek Gttstrow- ban, s ugyanebben az időben az NDJK-beliek tanulói Szécsényben. Ez idő alatt a gyerekek a szakmai fogások mellett munkaszervezést is tanulnak, megismerik a másik ország munkakultúráját. Nem mellékes, hogy az ösztön? díj mellett a teljesített munka arányában bérezik őket. A güstrowi diákok immár második éve a varsányi termelő- szövetkezetben dolgoztak, a málnaszedésben segítettek. A szécsényiek Güstrow mellett, hasonló, ,,aratás jellegű” munkákat végeztek. Mindig jut Idő a baráti eszmecserékre és beszélgetésekre is. A programok szervezésében az iskolák járnak az élen, de besegítenek a „munkát biztosító” gazdasági egységek is. Az NDK diákjainak állandó programja — amely évente ismétlődik — egy balatoni, egy hollókői kirándulás, de gyakran viszik őket Egerbe, s megismertetik velük a megyeközpontot, Salgótarjánt js. Nem panaszkodhatnak a szécsényi diákok sem, hiszen számukra rendszeresen megszervezik a háromnapos warnemündei kirándulást, s a hét végi programokról is gondoskodnak vendéglátóik. Irta: Vaskor István Fotó: Bencze Péter ,i _________________________________;________ J NúGRÁD — 1986. július 26., szombat
