Nógrád, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) " Kevesebb műalkotás A NÖGRÄD Szécscnyben (5. oldal) Gábor Miklós pályaképe (8. oldal) Az avarok kincsei (9, oldal) NOGRAD AZ MSZMP, NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA .É.S.A..M.EG YE I TAISI.Á.G S LAP.J.A XLII. ÉVF., 175. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. JÚLIUS 26., SZOMBAT ŐSZI LEG vendéget köszönitöttefe csütörtökön Nógrád IxeuYrS megye dolgozói és vezetői Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának főtitkára személyében. Látogatását mindvégig — a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a karancslapujtői termelőszövetkezetben, a megyei pártbizottságon tartott aktív&ülésen — a meleg, baráti fogadtatás, az őszinte, nyílt légkör jellemezte. A nógrádiak joggal vélik úgy, hogy a magas rangú vendég érdeklődése az elődök elkötelezett harcának, a szocializmust építő mai nemzedéknek szól, a megyében végzett politikád, gazdasági és ideológiai munka elismerését is jelenti. Ahol járt a párt főtitkára, mindenütt meggyőződhetett arról, hogy a megye munkásai, a tsz-dolgozók, áz értelmiségiek nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben végezhetik napi feladataikat. Azon munkálkodnak, hogy vég. rehajtsák a párt XIII. kongresszusa határozatait. A fejlődés újabb alapjait az elmúlt öt esztendőben végzett tevékenységükkel teremtették meg. A kohászati üzemekben, a karancslapujtői termelőszövetkezetben vezetőkkel, szakmunkásokkal beszélgetett és élénk véleménycsere alakult ki az aktívaülésen is. Megismerkedhetett azokkal a törekvésekkel, amelyekkel az emberek, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a minden piacon versenyképes termékek előállítását szolgálják ott, ahol dolgoznak. A három és fél ezer dolgozót foglalkoztató kohászati nagyüzemben hallhatta, láthatta, hogy folyamatos az ipar termékszerkezetének korszerűsítése. Irányítók és a gépek mellett dolgozók nagy figyelmet fordítanak a termékek minőségének, gazdaságosságának javítására, az ész. szerű anyag- és energiatakarékosságra. S, a vendéglátók azt sem titkolták, mindez Nógrádban sem megy zökkenők nélkül. Az ország gazdasági nehézségeivel összefüggő jövedelemelvonások például jó néhány üzemben elsősorban, a kohászatban, a gépiparban — nehezítik a műszaki fejlesztést. A szénbányászat aránya bizonyára csökken, keresni kell a lehetőségét, hogyan lehet nő. vélni a széntermelés gazdaságosságát. Itt is tapasztalni a munka fogyatékosságait: fegyelmezetlenséget, a munkaidő elfeosérelését. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Vezérigazgatója azonban azt is elmondta, hogy gondjaik orvoslására elsősorban nem központi intézkedéseket várnak. Alapvető kötelességüknek tartják, hogy a gyár kerítésén belül térképezzék fel, mozgósítsák tartalékaikat a nemzetközi és hazad kötelezettségeik teljesítése érdekében. Alkalom adódott arra is, hogy a megye vendége bepillanthasson egy tipikusan, kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet életébe. A karancslapujtői példa, ha még nem is általános, de jelzi: ahol reálisan veszik számba a lehetőségeket, bátran kezdeményeznek, vállalják az ésszerű kockázatot, ott az eredmények sem maradnak el. Igaz, az ország mezőgazdasági termeléséből Nógrád megye szerény mértékben veszi ki részét, de az ágazat dolgozói büszkék lehetnek arra, hogy 20 százalékkal több gabonát és 10 százalékkal több állati eredetű terméket állítottak elő, mint öt évvel korábban. Kádár János nem először járt a megyében. Ismeri a bányászok, a gyári munkások helytállását a Tanácsköztársaság idején, a Horthy-korszak negyedszázados rémuralma alatt. Személyes élményei vannak a nógrádi munkások, parasztok és értelmiségiek elkötelezettségéről, helytállásukról, a felszabadulást követő évekből és későbbről is, amikor a munkáshatalom kivívása, védelme volt a tét. Mint mondotta, a múlt és a jelen összevetése számára olyan tükör is, amely jól mutatja a megye fejlődését. A városok és falvak gyarapodását, a felépült új lakásokat, az egészséges ivóvízzel ellátott falvakat, az iskolákban, a kórházakban folyó munka feltételeinek javítását. De arról is szó esett, hogy nem könnyű a fiatalok, nagycsaládosok, az alacsony nyugdíjasok helyzete. Az elmúlt időszak sikereit —, ahogy az a beszélgetéseken is kiderült — nem adták ingyen. Következetes, célratörő, Olykor áldozatkész munka húzódik meg mögöttük. Többször is elhangzott; a nógrádi munkások tisztában vannak azzal is, hogy a megnövekedett követelményekhez a tegnapi teljesítmény nem elegendő, s egyúttal kifejezték készségüket a nagyobb feladatok teljesítésére. Ebben is megnyilvánul, hogy a megye dolgozóinak döntő többsége egyetért a párt politikájával, magáénak vallja, s cselekvőén támogatja. S, ez nem kevés. Hiszen a jövő nem csak a párttagokkal és nem csak a párttagoknak épül. A több mint nuszonkét- ezer kommunista elkötelezetten képviseli a párt politikáját, fegyelmezetten példamutatóan dolgozik, a szocialista erkölcs normái szerint él. Legfontosabbnak tartják napjainkban, hogy politikai eszközökkel segítsék a gazdasági egységek első féléves lemaradásának pótlását, az ex,portkötelezettségek teljesítését, a minőség javítását. Egyre inkább tudatosul, körükben, hogy az előttünk álló feladatok ellátásához műveltebb, szakmailag, képzett emberekre van szükség. Kádár János elismerően szólt a Nógrád megyei tapasztalatokról. Érdeklődött a korszerű technikáról, a szakmunkás-utánpótlás helyzetéről, az élet-, és munkakörülményekről. Arra is figyelmeztetett; a korábbinál jobb színvonalon kell hasznosítani erőforrásainkat, meg kell tanulni jobban gazdálkodni. Hiszen a hatékonyabb termelés az alapja a fogyasztás bővítésének. Megszívlelendő' megjegyzése volt, hogy mindenki úgy törődjön a köz javával, úgy takarékoskodjon anyaggal, energiával, mint a sajátjával, és tartsa kötelességének, hogy teljes munkaidejét fegyelmezett munkával töltse. A Intftnnlnc most is megírták, tovább ” laTOCjaiuS 0rz.iL: a lapok. Mintahogy megsárgult újságok szólnak, a Nógi-ádban tett korábbi utakról is, színesen, érdekesen. A személyes találkozás az őszinte, emberséges, erőt sugalló szavak, az ország, a megye dolgairól felelős gondolkozásra és cselekvésre késztetnek. Azért, hogy méltóképpen lépjünk elődeink nyomdokaiba. Hétfőtől Kedvezményes fanszervósár Hétfő, július 28-án, kezdődik és augusztus 9-ig tart az idei kedvezményes tanszervásár — jelentették be a Piért pénteki sajtótájékoztatóján. Az akcióra ezúttal a megszokottnál kicsit később kerül sor, de az előző évek tapasztalatai alapján ez az időpont kedvezőbbnek ígérkezik — mondották. A kedvezményes vásár ideje alatt a Piért saját, illetve az iparcikkvállalatokka] közös üzleteiben — amelyeknek a száma a tavalyi 17-től 30- ra gyarapodott — 30 százalékos engedményt ad az iskolatáskák, a tolltartók, a tornazsákok árából. A korábbi évekhez képest .bővült az engedményes áruk köre: a nem kötelező, de ajánlott tanszercsomagok is 20 százalékkal olcsóbbak lesznek. A vállalat kiskereskedelmi partnereinek 15 százalékos árengedményt ad, s ezt növelik meg saját árrésük terhére a forgalmazók. így országosan várhatón mintegy ezer szak- üzletben, illetve kultúrcikk- boltban lesznek 20—30 százalékkal olcsóbbak az iskolaszerek. A tájékoztatón elmondották azt is, hogy az idén a partnerek közül kevesebben csatlakoztak az engedményes akcióhoz, mint korábban. Különösen a szerződéses, vagy iövedelemérdekeltségi formában működő boltok vezetői zárkóztak el, mert az úgynevezett kockázati alap megszűnése óta a vállalatoknak az árrésből kell kikalkulálniuk az engedményt, s ez nyereségüket csökkenti. A füzetek és iskolaszerek választéka, a kínálat mennyisége és összetétele jobbnak ígérkezik, mint az elmúlt években. A Piért ígérete szerint a vonalzók és körzők kivételével úgyszólván mindenből kellő mennyiség és választék várja a vásárlókat. Nem lesz hiány füzetekből, rajzlapokból, iskolatáskákból, tolltartókból, festékekből, gyurmákból. zsírkrétákból, kéziimunkaollókból. Azokból az árucikkekből, amelyekből a hazai gyártók nem tudják az igényeket telies mértékben kielégíteni, időben importáltak. A Piért ez idén igyekszik ott is megteremteni a kedvezményes vásárlási lehetőséget, ahol erre üzlet hiánvában eddig nem volt mód Ennek érdekében — meghatározott útvonalon — autóbuszban berendezett mozgó üzletet indítanak a főváros ellátatlan területeire — elsősorban a peremkerületi lakótelepekre. Megnyílt a XVI. salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás Salgótarján lakói már napok óta figyelemmel kísérhették a XVI. szabadtéri szoborkiállítás előkészületi munkáit. Előbb a Tanácsköztársaság tér egyik szegletében voltak a műalkotások, de tegnap délre helyükre- kerültek: a salgó. tarjám József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ munkatársai Orosz Péter szobrászművész, a budapesti Műcsarnok látványtervezője irányításával elkészültek a kiállítás rendezésével. Ezek után ünnepélyes külsőségek között megnyílt a hagyományos képzőművészeti seregszemle. Salgótarjánban 1971-től rendeznek bemutatót szabadtéri szobrokból. a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ előtti téren és az intézmény előterében. Az elmúlt években ugyan vitatkoztak róla, kell-e a városnak, a térnek ilyen rendezvény, a hagyomány nem tört meg. Idén azonban kevesebb műalkotás látható a sül-tői márvánnyal burkolt téren. Ennek oka egyértelműen a hazai köztéri szobrászat'helyzete: az alkotók csak megrendelésre készítenek nagyméretű műalkotásokat, így az elkészült műveket fe! is állítják. A szervezők ezért már számot vetettek a gondolattal, hogy esetleg a jövőben már felállított köztéri. szobrokat mozdítanak el a helyükről a kiállítás idejére. A szervezési nehézség da. cára közel száz alkotás látható a hagyományos kiállításon, amelyek huszonhárom művész műterméből kerültek ki. A kiállítók között sok olvan akad, akik állandó résztvevői a tarjáni téren megrendezett tárlatnak. Ilyen ifj. Blaskó János, Bobály Attila, Borbás Tibor, Hadik Magda, Kő Pál. Lóránt Zsuzsa, Melocco Miklós, id. Szabó Tstván, Szabó Tamás. Szederkényi Attila. A Nógrád Megyei Tanács művelődési osztálya, Salgótarján Városi Tanácsa, és a művelődési központ közös rendezvénye a salgótarjáni Kohász fúvóskisegyüttes muzsikájával kezdődött. Az érdekes hangulatú téri zene után Sümegi György, a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályának munkatársa nyitotta meg a kiállítást. Beszédében kiemelte, hogy a sál. gótarjáni az egyetlen olyan fórum az országban, ahol a kortáns képzőművészetnek e válfaja reprezentálhatja önmagát. Fórumuk van több városban a kisplasztika Írnak, érmeknek, ám a köztéri alKő Pál, a Nógrád Megyei Tanács nagydíját kapta meg, ké* púnkon III. Béla című alkotása. , Varga Géza Ferencet, a József Attila Városi-Megyei Műve* lődési Központ jutalmazta díjjal, felvételünkön egyik kompozíciója— fotó: kulcsár — kotásokat csak itt szemlézhetjük. Az ajánló szavak után díjazták a művek legjavát. A szakmai zsűri — Czinder Antal, Gáti Gábor. Samu Géza szobrászművészek — ítélete alapján a XVI. szabadtéri szoborkiállítás fődiját Kő Pál III Béla című bronzszobra kapta. A Nógrád Megyei Tanács által alapított díjat Szilasi András, a művelődési osztály helyettes, vezetője adta ál Salgótarján Város Tanácsának díját Török Richárd dr. Kottlák című bronzból készült emlékművéért vehette át Lakatos Judittól. a művelődési osztály vezetőjétől. A József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ díját Varga Géza Ferenc kapta kiállított l'aplasz- tikáiért, amelyet Radécsi László igazgató adott ét. Először ítélkezett a zsűri a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának díjáról, amelyet Borbás Tibor kőből készült Salome című műve érdemelt ki. A díjat Vincze János. az SZMT titkára nyújtotta át. A salgótarjáni sza- * badtéri szoborkiállítás hagyó- • mányainak megfelelően egy díj még gazdára vár: a közönség díja A szavazatok számbavétele után, ezt a kiállítás zárásakor, augusztus 31-én adják át a legnépszerűbb mű alkotójának. Szoujet IcicsIlítoSc Szegeden A Szegedi Ipari Vásáron, az idén két pavilonban állították ki a szovjet testvérváros, Odessza 63 vállalatának és szövetkezetének termékeit, amelyekről pénteken Leon.yid Svec, a szovjet kiállítás igazgatója, valamint néhány vállalat képviselője tartott tájékoztatót. A. Szegeden is megtekinthető termékek közül kiemelték az Odesszai Építőipari Kisgépgyár világszabadalomként ismert „Vakond” nevű pneumatikus vezérlésű, föld alatti lyukfúró berendezését, amellyel az úttestek felbontása nélkül készíthetők el a kábelek, vízvezetékek üregei. A magyar vízmű- és csatornaépítő vállalatok élénken érdeklődnek a berendezés iránt, amely elnyerte a vásárigazgatóság különdíját. Bejelentették a sajtótájékoztatón, hogy tárgyalnak odesz- szai—szegedi közös vállalat létrehozásáról: Odesszában magyar üdítőital-gyártó egységet, Szegeden söripari gépsort helyeznének üiembe. i
